Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-15 / 285. szám
Nehézségek a nyomással Még várni kell a Révai Nagy Lexikonra A merész ötlet villámként hatott, amikor a szekszárdi Bábits Kiadó. Kft. bejelentette, hogy megjelenteti a napjainkban is népszerű Révai Nagy Lexikont. A lexikon először a század elején látott inapvilá- got, akkor tudományos szenzációnak számított. Jelenkorunkban reprintkiadása inkább közművelődési, politikai vihart kavart' fel. Tiltás béklyózta meg a vállalkozói lendületet, végül a teljes szabadság következett. A tanácsköztársasági és az azt követő időszakkal foglalkozó köteteket is újra lehet nyomni. A kft. az első kötet házhoz szállitását október 15-re ígérte. Az ígéret illúzióvá vált, az újabb megjelenési határidő jövő március. Jogosan türelmetlenek az előfizetők, mindez nem veszi kedvét az újabb igénylőknek, akik szép szómmal jelentkeznek a kft. most megnyitott pécsi kirendeltségén az SZMT-székház negyedik emeleti szobájában, ahol Keserű Judit irodavezető fogadja őket. Elérhető közvetlen telefonon, száma: 15-930. Elfogadnak újabb jelentkezéseket, de csak pár hétig, mert addigra teljesen lekötik a nyomdakapacitást. Az első kötet késésének oka egyébként az, hogy nehezen tudják a korabeli fotó-, metszet- és egyéb színeket visszaadni, és amíg nem tökéletesek a színék, nincs nyomás. A siker érdekében sok grafikus fáradozik. A jövő évben két, azt követően pedig évente 2-3 kötet lát napvilágot. Cs. J. Lesz parlamenti fenyőfaünnepség Az idén veszélybe került a hosszú évtizedek óta immán hagyománnyá vált parlamenti fenyőfa-ünnepség. A korábbi rendező, az Úttörőszövetség ugyanis anyagi gondjai miatt nem tudja vállalni a szervezés költségeit, s politikai megfontolásból sem akarja kisajátítani és „úttörőünneppé” tenni a rendezvényt. Hogy az ország háza az idén mégis köszönthesse az ország gyerekeit, Pozsgay Imre államiniszter megbízta az ifjúságpolitikai kormánybiztost az ünnepség feltételeinek megteremtésével. A cél változatlanul az, hogy a gyermekek lehető legszélesebb körének maradandó élményt nyújtsanak, de ebben ne a szervezeti hovatartozás legyen a meghatározó. Mi van, te iskolakerülő? Jó buli volt a filmezés Kardos Ferenc Iskolakerülők című filmjének helyszíne egy lerobbant iskola-kollégium, ahol csupa sérült lelkű, félárva vagy otthonról kitaszított gyerek él. A tanárok ugyanilyen lerobbantak. Ennek a szomorú filmnek vidám forgatási napjairól kérdezgettem az egyik gyerekszereplőt, a pécsi El-Hamarneh Sulima nt és családját. — Ő lesz Bolgovics Árpi, a tüzes szemű csibész, — mutatta be Sulimant a rendező, testvérének, a forgatókönyvíró Kardos Istvánnak. A Fehérhegyi Általános Iskola ötödikes tanulója, aki a forgatáson a „Mecsek réme" megtisztelő, állandó jelzőt érdemelte ki Eperjes Károlytól, a kölyökcsapat kedvenc „Szamócájától” — azt hiszem, a világ legtermészetesebb kijelentésének tartotta ezt a válogatás végén. Most, amikor arról faggatom, hogy milyen volt a kamerák előtt egy idegen történetbe beleélnie magát, nem nagyon érti,' mit akarok. — Sulimon valójában nem játszott — mondja az édesanyja —, ugyanazt csinálta, mint egyébként, önmagát adta. A felvételin sem félt, nem izgult és később a forgatáson sem volt soha lámpalázas. Valószínűleg ettől volt jó, ezért választotta ki több száz gyerek közül Kardos Ferenc tavaly nyáron. A hirdetésre Sulimon nevelőapja, Haáb József figyelt fel a tévében. „A felvételi napján úgyis megyünk Pestre, miért ne próbálnánk meg” — alapon adták be a jelentkezést. A siker után derült ki csak, hogy mire is vállalkozott a család. Augusztus közepén, a forgatás egy hónapjára felköltöztek Pestre, a filmgyár által bérelt lakásba. Sulimon reggeltől estig keményen dolgozott, hol Sülysápra, a külső felvételek helyszínére, hol Érdre vitte a busz a gyerekeket. Itt egy lebontás előtt álló épületben forgatták az iskolában játszódó jeleneteket. Sokszor kellett éjszakázniuk. A film egyik nagyjelenete, amelyben a gyerekek egy szál pizsamában kiszöknek a kollégiumból vurstlizni, szintén éjjel játszódott. — Ez volt a legjobb az egészben, annyit hülyéskedtünk — emlékszik vissza Sulimon, bár, mint kiderül, alaposan megfázott azon az éjszakán. A forgatás a szülők számára kevésbé jelentett szórakozást, bár kétségkívül érdekes volt. Nekik többnyire a várakozás órái jutottak, a különböző helyszíneken, őszszel, télen pedig a kocsikázás Pestre, a legvadabb időpontokban. — Volt egy jelenet például, amelyben Sulimon a Nyugati pályaudvarnál egy kocsiban két percig beszélget Eperjes Károllyal. Éjjel tizenegykor kezdték fölvenni, s vagy hatszor meg kellett ismételni. Egy óra lett, mire elkészült, utána irány haza, reggel pedig iskola — meséli Haáb József. — A suliban mit szóltak, hogy filmezel? — kérdezem Sulimant. — Semmit nem volt nagy Jelenet a filmből, Sulimon jobbról a harmadik hűhó körülöttem. Nem is sokat hiányoztam. — És most, hogy bemutatták a filmet? Sulimon elhúzza a száját. — Hát, megnézte az egész osztály, aztán cikiztek minden lépésnél: Na mi van, te iskolakerülő?! — Szerinted, így készen, milyen a film? — Tetszik is meg nem is. Másra számítottam, sok minden kimaradt belőle, a forgatókönyvre meg egyáltalán nem léhet ráismerni. Nem olyan, mint amilyen belülről volt. De egy csomó jó poén van benne, egyáltalán nem unalmas. Minden cikizés ellenére Sulimon büszke a „filmjére", s nem utolsósorban a sok pénzre, amit keresett. Megfogta őt a film világa. — Jó buli volt — mondja — szívesen végigcsinálnám még egyszer! Léhet, hogy sor kerül rá, hiszen Kardos Ferenc azzal búcsúzott a „Mecsek rémétől”, hogy a következő filmjében is szerepelni fog. Müller Zsuzsanna Pécsi faszobrász nyelvi találmánya Tanuljunk viktónl! Az eszperantó továbbfejlesztett változata örök álom egy olyan nemzetközi nyelv megalkotása, amely könnyen tanulható és gyorsan terjed. Legyőzhet minden határt, kifejezésbeli korlátot. Ez a nemes cél vezette a most 39 éves Bősz Vilmos pécsi faszobrászt, amikor 1973— 81 között megalkotta mesterséges nyelvét, az eszperantó továbbfejlesztett változatát, amit a biztos siker tudatában viktónak keresztelt. Az Attila utca 19-ben lakó áimodbzó saját lapot adott ki, a Vikto- blattot, segítségével tanítja a nyelvtant, terjeszti a szókincset, de emellett nagy mennyiségű •levelet is szétküld. Naponta 5-10 levél indul útjára, a nyelvfeltaláló hetente 10—15-öt kap. Mindegyikben nyelvtant, szókincset magyaráz fáradhatatlanul. Kívülálónak reménytelen, kissé megmosolyogni való dolognak tűnik a vállalkozás, de elnézve a több ezres levélgyűjteményt, meghallgatva azok stílusát, érezve az összetartozás melegét — bennem más vélemény alakult ki. Drukkolok a viktónak, amely a mesterséges nyelvek családjába beilleszkedett és népszerűségben követi az interlinguát. Első egyébként az eszperantó, második az idő, harmadik az interlingua. Az eszperantó 1887-ben, az idó 1907-ben, az interlingua 1951-ben született. Npolc év alatt a pécsi vi'kto feltörése szép teljesítmény, mi közben megelőzött hat műnyel vet, iköztük a legrégebbiket az 1880-tól beszélt, vagy in kóbb írt volapüköt. Valóban inkább írják ezeket a nyelve két, levelek útján terjesztik Útjukat sok anyagi támogató, híres ember kíséri. Bősz Vilmos vállalkozása teljesen magánjellegű, nincs még tőkés társa, emiatt is bámulatos a negyedik helyre jutás. A válaszlevelek a pécsi központba elsősorban Latin- és Dél- Amerikábó! érkeznek, valamint USÁ-ból, Auszráliából, Brazíliából és Nyugat-Európából. Kína és Japán nem jelez, ahogy az arab országok sem. Az ázsiai műnyelvkedvelők körében az eszperantó hódít, míg a muzulmán világ az arab •nyelv nemzetközivé válását hirdeti. Bősz Vilmos várja a vik- tót tanulni akarók jelentkezését. Címe: 7624 Pécs, Attila u. 19. VFS. (Vikta Filial Sopianos azt jelenti, hogy a vikto pécsi fiókja.) Cs. J. Fotó: Proksza László „A legpítíbb balhénál buktunk le...** Nem élvezték a betörést Százezernyi érték került csak meg a négyszázezerből Ez a két fiú olyan értelme-' sen és olyan természetességgel beszél a több mint tíz elkövetett betörésről, mintha mondjuk egy diszkóban a legújabb szerelmi kalandjukról regélnének. Egyikük sincs még húszéves. G. Csaba és G. László pécsiek, teljes nevük közléséhez nem járultak hozzá: nyilvánvalóan megbánták, amit tettek, de megtették. Sokszor szinte élvezettel elevenítik fel a történteket. Mondattöredékeik: „Ha az első balhénál leraknak bennünket a fogdába, csak három napra, akkor most 'biztos, nem vagyunk itt... A harmadik után buktunk meg először, aztán kiengedtek és jött sorba a többi kilenc...” „Közben kirúgtak minket a melóhelyről, se pénz, se istennyila, az albérletet meg fizetni kellett, ezért mentünk mindig 15-e körül. Videókra 'hajtottunk, tévékre, leadtuk őket -és feleztünk- a pénzen...’'' „Próbáltunk mi elhelyezkedni, de az előzők miatt nem kellettünk sehol, még a maszek kőművesek is azt mondták, fiúk, most nincs munka. Pedig, ha lett volna rendes munkánk, lett volna pénzünk is az albérletre . ..” „Nem voltak szerszámaink, puszta kézzel feszítettük szét a rácsokat, meg rángattuk ki az ablakokat, általában éjjel egy fele, mert akkor van a 'legnagyobb pihi ..." „A magnók mellett vittünk tévét, piát, és vagy ezer rágót is. Mi vagyunk a hibásak, el is visszük a balhét, de hogy mondjam, azért kicsit rákényszerültünk- Minden olyan drága most. . . Nem azért jártunk betörni, mert élveztüx ezt, higgye el!" „Aztán a végén, a legpitibb balhénál buktunk le. Megláthattak, ahogy vittük a tévét, meg otthagytuk a két zárat. Mindegy, jobb, hogy lezártak bennünket, mert nehéz lett volna abbahagyni, aztán belejövünk, mit tudom én, van olyan srác, akita125. 'balhé után fogtak meg . . . Így meg most kapunk egy pofont az élettől, és legalább tudjuk, hol a helyünk, így meg tudunk állni a lejtőn, talán, talán . . .” G. Csaba és G. László nyáron két hónapon belül kétszer betört a pécsi Szindbádba, meglátogatták a Mini.- bárt, a 'Misi cukrászdát, a Park mozit, a Petőfi mozit, a Hangulat presszót is. Általános iskolát és gyógyszertárt is felkerestek. Előbbiből szintén elektromos dolgokat, utóbbiból testük edzettségi állapotának további javításához erősítő gyógyszereket vittek el. A lopott holmikat rövid úton értékesítették hol forintért, hol sáhillingért, hol saját személyi igazolvánnyal, hol máséval. Mintegy négyszázezer forint kórt okoztak rövid három hónap alatt, amiből százezer •forintnyi érték került csak meg. Bozsik L. Film az 1968-as bevonulásról Balogh Zsolt filmrendező és stábja járja az országot: 1968-ról, főleg a csehszlovákiai bevonulásról készítenek •filmet. Visszaemlókezőket, köztük egykori kiskatonákat keresnek föl, akik részesei voltak az eseményeknek. Zircen kezdték a forgatást, a hétvégén Baranyába éreztek. Felvételt készítettek Szigetváron Molnár ló- zselfel. Elsősorban zalai, hajdani katonákra kíváncsiak, hisz ebből a megyéből többeket vonultattak be 1968-ban. Balogh Zsolt szerint még kevés a jelentkező, aki szeretné elmondani véleményét az akkori eseményekről. Eddig alig félszázan telefonáltak, írtak levelet, 10 személy visszaemlékezése van már filmen. Még több személyes véleményre, adatra lenne szükség, ezért továbbra is várják az értesítéseket. Cím: 1810 Budapest, Magyar Televízió, Szabadság tér 17. A borítékra írandó: „1968 Produkció”. Telefonon elérhető Gábor Anna, oki az •ügyet szervezi, menedzseli, száma: 1129-661. A hét végén szerkesztőségünket is felkeresték, mert lapunkban cikkek jelennek meg sorozatban 1968-ról. Ma, vasárnap 20 órakor a tévé 1-en Balogh Zsolt „Az évszázad csütörtökig tart" című filmjét láthatják a nézők. Cs. J. Nagykanizsán vendégszerepei az izraeli balettegyiittes , A dél-zalai városban a jövő pénteken a világhírű izraeli Batsheva balettegyüttes vendégszerepel, amely első alkalommal mutatkozik be hazánkban, és Nagykanizsa mellett Székesfehérváron és a fővárosban is fellép. Az 1964-ben alakult együttes (alapító: Bethsabee de Rothshild bárónő) első művészeti vezetője Martha Graham, az amerikai balettművé- szet stílusteremtő vílágnagy- sága. A társulat ma már Izrael élső számú táncegyüttese, világméretekben is a balettművészet vezető együttesei közé tartozik, amely nemzetközi fesztiválok nagy sikerű szereplője.- Az együttes 20 táncosból áll, akik klasszikus balett alapképzesűek, életerős, atlé- tikus művészek, szólótáncosaik magas szintű egyéni előadó kvalitásokkal rendelkeznek. Repertoárjuk egyrészt ezekre épül, másrészt izraeli ősbemutatókból, a világ balettművészetének legjobb alkotásaiból válogat — tájékoztatott Papp Ferenc, a HSMK igazgatója. A Hevesi Sándor Művelődési Közoontban sorra kerülő, nagy érdeklődéssel várt előadás este 7 órakor kezdődik. B. A. Testszépítők napja Kaposvárott Ezer résztvevővel számoltak, jöttek félezren, tagnak jelentkeztek a testszépítő klubba húszán. Ez a gyorsmérlege a tegnap Kaposváron megrende. zett fitness-napnak, amelynek gazdája az egy éve alakult Deseda Fitness Sportklub volt. (A klub a tegnapi jelentkezőkkel együtt most már száz fős). Hoiváthné Kiss Anna elnök így sem csalódott. Dicsérte az egyetlen iskolai résztvevőt, a gyakorló iskolát, ahonnan negyven diákot hoztak a tanárok. örült az Agrártudományi Egyetem önzetlenségének, hisz a termeiket ingyen kapták meg. A program vonzónak bizonyult. Sor került gólyaláb- és sorversenyre, több futásra. A 8 kilométeren 15-en indultak, célba csak Szebényi Ödön és dr Iccés Balázs ért. A rönk- hajítást és a fafűrészelést senki sem vállalta. Az összetett egészségügyi vizsgálatot 40- en igényelték. Kiderült, csak négyen egészségesek. Ettől függetlenül jó volt a kedv. Újabb tagokat várnak a 19-218-as telefonon. vasúmapi 5
