Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-15 / 285. szám

Nehézségek a nyomással Még várni kell a Révai Nagy Lexikonra A merész ötlet villámként hatott, amikor a szekszárdi Bábits Kiadó. Kft. bejelentette, hogy megjelenteti a napjaink­ban is népszerű Révai Nagy Lexikont. A lexikon először a század elején látott inapvilá- got, akkor tudományos szenzá­ciónak számított. Jelenkorunk­ban reprintkiadása inkább közművelődési, politikai vihart kavart' fel. Tiltás béklyózta meg a vállalkozói lendületet, végül a teljes szabadság kö­vetkezett. A tanácsköztársasá­gi és az azt követő időszakkal foglalkozó köteteket is újra le­het nyomni. A kft. az első kötet házhoz szállitását október 15-re ígér­te. Az ígéret illúzióvá vált, az újabb megjelenési határidő jövő március. Jogosan türel­metlenek az előfizetők, mind­ez nem veszi kedvét az újabb igénylőknek, akik szép szóm­mal jelentkeznek a kft. most megnyitott pécsi kirendeltsé­gén az SZMT-székház negye­dik emeleti szobájában, ahol Keserű Judit irodavezető fo­gadja őket. Elérhető közvetlen telefonon, száma: 15-930. El­fogadnak újabb jelentkezése­ket, de csak pár hétig, mert addigra teljesen lekötik a nyomdakapacitást. Az első kö­tet késésének oka egyébként az, hogy nehezen tudják a ko­rabeli fotó-, metszet- és egyéb színeket visszaadni, és amíg nem tökéletesek a színék, nincs nyomás. A siker érdeké­ben sok grafikus fáradozik. A jövő évben két, azt követően pedig évente 2-3 kötet lát napvilágot. Cs. J. Lesz parlamenti fenyőfa­ünnepség Az idén veszélybe került a hosszú évtizedek óta immán hagyománnyá vált parlamenti fenyőfa-ünnepség. A korábbi rendező, az Úttörőszövetség ugyanis anyagi gondjai miatt nem tudja vállalni a szervezés költségeit, s politikai megfon­tolásból sem akarja kisajátíta­ni és „úttörőünneppé” tenni a rendezvényt. Hogy az ország háza az idén mégis köszönthesse az ország gyerekeit, Pozsgay Im­re államiniszter megbízta az ifjúságpolitikai kormánybiztost az ünnepség feltételeinek megteremtésével. A cél válto­zatlanul az, hogy a gyermekek lehető legszélesebb körének maradandó élményt nyújtsanak, de ebben ne a szervezeti ho­vatartozás legyen a meghatá­rozó. Mi van, te iskolakerülő? Jó buli volt a filmezés Kardos Ferenc Iskolakerülők című filmjének helyszíne egy lerobbant iskola-kollégium, ahol csupa sérült lelkű, fél­árva vagy otthonról kitaszí­tott gyerek él. A tanárok ugyanilyen lerobbantak. En­nek a szomorú filmnek vidám forgatási napjairól kérdezget­tem az egyik gyerekszereplőt, a pécsi El-Hamarneh Suli­ma nt és családját. — Ő lesz Bolgovics Árpi, a tüzes szemű csibész, — mutatta be Sulimant a ren­dező, testvérének, a forgató­könyvíró Kardos Istvánnak. A Fehérhegyi Általános Iskola ötödikes tanulója, aki a for­gatáson a „Mecsek réme" megtisztelő, állandó jelzőt ér­demelte ki Eperjes Károlytól, a kölyökcsapat kedvenc „Szamócájától” — azt hi­szem, a világ legtermészete­sebb kijelentésének tartotta ezt a válogatás végén. Most, amikor arról fagga­tom, hogy milyen volt a kamerák előtt egy idegen történetbe beleélnie magát, nem nagyon érti,' mit aka­rok. — Sulimon valójában nem játszott — mondja az édes­anyja —, ugyanazt csinálta, mint egyébként, önmagát ad­ta. A felvételin sem félt, nem izgult és később a forgatá­son sem volt soha lámpa­lázas. Valószínűleg ettől volt jó, ezért választotta ki több száz gyerek közül Kardos Ferenc tavaly nyáron. A hirdetésre Sulimon neve­lőapja, Haáb József figyelt fel a tévében. „A felvételi napján úgyis megyünk Pest­re, miért ne próbálnánk meg” — alapon adták be a jelentkezést. A siker után derült ki csak, hogy mire is vállalkozott a család. Augusz­tus közepén, a forgatás egy hónapjára felköltöztek Pest­re, a filmgyár által bérelt lakásba. Sulimon reggeltől estig keményen dolgozott, hol Sülysápra, a külső felvé­telek helyszínére, hol Érdre vitte a busz a gyerekeket. Itt egy lebontás előtt álló épü­letben forgatták az iskolában játszódó jeleneteket. Sokszor kellett éjszakázniuk. A film egyik nagyjelenete, amelyben a gyerekek egy szál pizsamá­ban kiszöknek a kollégiumból vurstlizni, szintén éjjel ját­szódott. — Ez volt a legjobb az egészben, annyit hülyésked­tünk — emlékszik vissza Su­limon, bár, mint kiderül, ala­posan megfázott azon az éjszakán. A forgatás a szülők szá­mára kevésbé jelentett szó­rakozást, bár kétségkívül ér­dekes volt. Nekik többnyire a várakozás órái jutottak, a különböző helyszíneken, ősz­szel, télen pedig a kocsiká­zás Pestre, a legvadabb idő­pontokban. — Volt egy jelenet példá­ul, amelyben Sulimon a Nyu­gati pályaudvarnál egy ko­csiban két percig beszélget Eperjes Károllyal. Éjjel tizen­egykor kezdték fölvenni, s vagy hatszor meg kellett is­mételni. Egy óra lett, mire elkészült, utána irány haza, reggel pedig iskola — me­séli Haáb József. — A suliban mit szóltak, hogy filmezel? — kérdezem Sulimant. — Semmit nem volt nagy Jelenet a filmből, Sulimon jobbról a harmadik hűhó körülöttem. Nem is so­kat hiányoztam. — És most, hogy bemutat­ták a filmet? Sulimon elhúzza a száját. — Hát, megnézte az egész osztály, aztán cikiztek min­den lépésnél: Na mi van, te iskolakerülő?! — Szerinted, így készen, milyen a film? — Tetszik is meg nem is. Másra számítottam, sok min­den kimaradt belőle, a for­gatókönyvre meg egyáltalán nem léhet ráismerni. Nem olyan, mint amilyen belülről volt. De egy csomó jó poén van benne, egyáltalán nem unalmas. Minden cikizés ellenére Sulimon büszke a „filmjére", s nem utolsósorban a sok pénzre, amit keresett. Meg­fogta őt a film világa. — Jó buli volt — mondja — szívesen végigcsinálnám még egyszer! Léhet, hogy sor kerül rá, hiszen Kardos Ferenc azzal búcsúzott a „Mecsek rémé­től”, hogy a következő film­jében is szerepelni fog. Müller Zsuzsanna Pécsi faszobrász nyelvi találmánya Tanuljunk viktónl! Az eszperantó továbbfejlesztett változata örök álom egy olyan nem­zetközi nyelv megalkotása, amely könnyen tanulható és gyorsan terjed. Legyőzhet min­den határt, kifejezésbeli kor­látot. Ez a nemes cél vezette a most 39 éves Bősz Vilmos pécsi faszobrászt, amikor 1973— 81 között megalkotta mester­séges nyelvét, az eszperantó továbbfejlesztett változatát, amit a biztos siker tudatában viktónak keresztelt. Az Attila utca 19-ben lakó áimodbzó sa­ját lapot adott ki, a Vikto- blattot, segítségével tanítja a nyelvtant, terjeszti a szókincset, de emellett nagy mennyiségű •levelet is szétküld. Naponta 5-10 levél indul útjára, a nyelvfeltaláló hetente 10—15-öt kap. Mindegyikben nyelvtant, szókincset magyaráz fáradha­tatlanul. Kívülálónak reménytelen, kis­sé megmosolyogni való do­lognak tűnik a vállalkozás, de elnézve a több ezres levél­gyűjteményt, meghallgatva azok stílusát, érezve az össze­tartozás melegét — bennem más vélemény alakult ki. Druk­kolok a viktónak, amely a mesterséges nyelvek családjá­ba beilleszkedett és népszerű­ségben követi az interlinguát. Első egyébként az eszperantó, második az idő, harmadik az interlingua. Az eszperantó 1887-ben, az idó 1907-ben, az interlingua 1951-ben született. Npolc év alatt a pécsi vi'kto feltörése szép teljesítmény, mi közben megelőzött hat műnyel vet, iköztük a legrégebbiket az 1880-tól beszélt, vagy in kóbb írt volapüköt. Valóban inkább írják ezeket a nyelve két, levelek útján terjesztik Útjukat sok anyagi támogató, híres ember kíséri. Bősz Vilmos vállalkozása tel­jesen magánjellegű, nincs még tőkés társa, emiatt is bámula­tos a negyedik helyre jutás. A válaszlevelek a pécsi központ­ba elsősorban Latin- és Dél- Amerikábó! érkeznek, valamint USÁ-ból, Auszráliából, Brazí­liából és Nyugat-Európából. Kína és Japán nem jelez, ahogy az arab országok sem. Az ázsiai műnyelvkedvelők kö­rében az eszperantó hódít, míg a muzulmán világ az arab •nyelv nemzetközivé válását hir­deti. Bősz Vilmos várja a vik- tót tanulni akarók jelentkezé­sét. Címe: 7624 Pécs, Attila u. 19. VFS. (Vikta Filial Sopianos azt jelenti, hogy a vikto pécsi fiókja.) Cs. J. Fotó: Proksza László „A legpítíbb balhénál buktunk le...** Nem élvezték a betörést Százezernyi érték került csak meg a négyszázezerből Ez a két fiú olyan értelme-' sen és olyan természetesség­gel beszél a több mint tíz elkövetett betörésről, mintha mondjuk egy diszkóban a leg­újabb szerelmi kalandjukról regélnének. Egyikük sincs még húszéves. G. Csaba és G. László pécsiek, teljes nevük közléséhez nem járultak hoz­zá: nyilvánvalóan megbánták, amit tettek, de megtették. Sokszor szinte élvezettel ele­venítik fel a történteket. Mon­dattöredékeik: „Ha az első balhénál le­raknak bennünket a fogdába, csak három napra, akkor most 'biztos, nem vagyunk itt... A harmadik után buktunk meg először, aztán kiengedtek és jött sorba a többi kilenc...” „Közben kirúgtak minket a melóhelyről, se pénz, se is­tennyila, az albérletet meg fi­zetni kellett, ezért mentünk mindig 15-e körül. Videókra 'hajtottunk, tévékre, leadtuk őket -és feleztünk- a pénzen...’'' „Próbáltunk mi elhelyezked­ni, de az előzők miatt nem kellettünk sehol, még a ma­szek kőművesek is azt mond­ták, fiúk, most nincs munka. Pedig, ha lett volna rendes munkánk, lett volna pénzünk is az albérletre . ..” „Nem voltak szerszámaink, puszta kézzel feszítettük szét a rácsokat, meg rángattuk ki az ablakokat, általában éjjel egy fele, mert akkor van a 'legnagyobb pihi ..." „A magnók mellett vittünk tévét, piát, és vagy ezer rágót is. Mi vagyunk a hibásak, el is visszük a balhét, de hogy mondjam, azért kicsit rákény­szerültünk- Minden olyan drá­ga most. . . Nem azért jár­tunk betörni, mert élveztüx ezt, higgye el!" „Aztán a végén, a legpitibb balhénál buktunk le. Megláthattak, ahogy vit­tük a tévét, meg otthagytuk a két zárat. Mindegy, jobb, hogy lezártak bennünket, mert nehéz lett volna abbahagyni, aztán belejövünk, mit tudom én, van olyan srác, akita125. 'balhé után fogtak meg . . . Így meg most kapunk egy pofont az élettől, és legalább tudjuk, hol a helyünk, így meg tu­dunk állni a lejtőn, talán, ta­lán . . .” G. Csaba és G. László nyá­ron két hónapon belül két­szer betört a pécsi Szindbád­ba, meglátogatták a Mini.- bárt, a 'Misi cukrászdát, a Park mozit, a Petőfi mozit, a Han­gulat presszót is. Általános iskolát és gyógyszertárt is fel­kerestek. Előbbiből szintén elektromos dolgokat, utóbbi­ból testük edzettségi állapo­tának további javításához erő­sítő gyógyszereket vittek el. A lopott holmikat rövid úton ér­tékesítették hol forintért, hol sáhillingért, hol saját személyi igazolvánnyal, hol máséval. Mintegy négyszázezer forint kórt okoztak rövid három hó­nap alatt, amiből százezer •forintnyi érték került csak meg. Bozsik L. Film az 1968-as bevonulásról Balogh Zsolt filmrendező és stábja járja az országot: 1968-ról, főleg a csehszlová­kiai bevonulásról készítenek •filmet. Visszaemlókezőket, köz­tük egykori kiskatonákat keres­nek föl, akik részesei voltak az eseményeknek. Zircen kezdték a forgatást, a hétvégén Bara­nyába éreztek. Felvételt készí­tettek Szigetváron Molnár ló- zselfel. Elsősorban zalai, haj­dani katonákra kíváncsiak, hisz ebből a megyéből többe­ket vonultattak be 1968-ban. Balogh Zsolt szerint még ke­vés a jelentkező, aki szeretné elmondani véleményét az ak­kori eseményekről. Eddig alig félszázan telefonáltak, írtak le­velet, 10 személy visszaemlé­kezése van már filmen. Még több személyes véleményre, adatra lenne szükség, ezért to­vábbra is várják az értesíté­seket. Cím: 1810 Budapest, Magyar Televízió, Szabadság tér 17. A borítékra írandó: „1968 Produkció”. Telefonon elérhető Gábor Anna, oki az •ügyet szervezi, menedzseli, száma: 1129-661. A hét végén szerkesztősé­günket is felkeresték, mert la­punkban cikkek jelennek meg sorozatban 1968-ról. Ma, va­sárnap 20 órakor a tévé 1-en Balogh Zsolt „Az évszázad csütörtökig tart" című filmjét láthatják a nézők. Cs. J. Nagykanizsán vendégszerepei az izraeli balettegyiittes , A dél-zalai városban a jö­vő pénteken a világhírű iz­raeli Batsheva balettegyüttes vendégszerepel, amely első alkalommal mutatkozik be hazánkban, és Nagykanizsa mellett Székesfehérváron és a fővárosban is fellép. Az 1964-ben alakult együt­tes (alapító: Bethsabee de Rothshild bárónő) első művé­szeti vezetője Martha Gra­ham, az amerikai balettművé- szet stílusteremtő vílágnagy- sága. A társulat ma már Iz­rael élső számú táncegyütte­se, világméretekben is a ba­lettművészet vezető együtte­sei közé tartozik, amely nem­zetközi fesztiválok nagy sikerű szereplője.- Az együttes 20 táncos­ból áll, akik klasszikus balett alapképzesűek, életerős, atlé- tikus művészek, szólótáncosaik magas szintű egyéni előadó kvalitásokkal rendelkeznek. Repertoárjuk egyrészt ezekre épül, másrészt izraeli ősbe­mutatókból, a világ balett­művészetének legjobb alkotá­saiból válogat — tájékoztatott Papp Ferenc, a HSMK igaz­gatója. A Hevesi Sándor Művelő­dési Közoontban sorra kerülő, nagy érdeklődéssel várt elő­adás este 7 órakor kezdődik. B. A. Testszépítők napja Kaposvárott Ezer résztvevővel számoltak, jöttek félezren, tagnak jelent­keztek a testszépítő klubba húszán. Ez a gyorsmérlege a tegnap Kaposváron megrende. zett fitness-napnak, amelynek gazdája az egy éve alakult Deseda Fitness Sportklub volt. (A klub a tegnapi jelentkezők­kel együtt most már száz fős). Hoiváthné Kiss Anna elnök így sem csalódott. Dicsérte az egyetlen iskolai résztvevőt, a gyakorló iskolát, ahonnan negyven diákot hoztak a taná­rok. örült az Agrártudományi Egyetem önzetlenségének, hisz a termeiket ingyen kapták meg. A program vonzónak bi­zonyult. Sor került gólyaláb- és sorversenyre, több futásra. A 8 kilométeren 15-en indultak, célba csak Szebényi Ödön és dr Iccés Balázs ért. A rönk- hajítást és a fafűrészelést sen­ki sem vállalta. Az összetett egészségügyi vizsgálatot 40- en igényelték. Kiderült, csak négyen egészségesek. Ettől függetlenül jó volt a kedv. Újabb tagokat várnak a 19-218-as telefonon. vasúmapi 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom