Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-14 / 284. szám

1989. október 14., szombat Dunántúli napló H Dili politikai vitafóruma Levél a pártokhoz I Pártközi Sajtóbizottság A köztársasági elnök választásának kiírásától az országgyűlési választá­sok végső eredményének kihirdetéséig működik Tisztelt Pártok! Alulírott pártonkivüli, leendő választópolgár az eljövendő választások előtt kérem önöket, hogy a választási hadjárat megindulása előtt egynéhány, várhatóan a programokban gyakran elhangzó kifejezések­ről fejtsék ki egyértelműen, hogy mit értenek alatta. Ké­rem ezt azért, mert sokan sok­mindent nem értünk, örülünk, hogy végre szabadság van, hogy lehet nyíltan beszélni, hogy már nem lehet velünk és a nevünkben mindent meg­tenni. Szívesen és sokat poli­tizálunk, ismerőssel és isme­retlennel másról sem beszé­lünk, de már most belefá­radtunk. Belefáradtunk, mert nem értjük világosan, hogy mi történik. Nem tudjuk, hogy most vannak-e pártok vagy nincsenek, nem tudjuk, hogy ki kicsoda, ki kinek a nevé­ben beszél, és azt sem értjük, hogy amit mondanak, az mit jelent. Tudjuk és reméljük, hogy a párttörvényelfogadás után kicsit tisztább lesz a kép, de azért a választások előtt e9y-két biztosan elhangzó fo­galomról szeretnénk, ha kifej­tenék, mit is értenek alatta. Csak a legfontosabbak közül ragadnék ki néhányat. Marxizmus. Igaz, hogy mos­tanában nem halljuk olyan gyakran, mint korábban, de °zért biztosan lesz majd olyan Párt, amely továbbra is vál­lalja és zászlajára tűzi. Hogy mit nem értek benne, hiszen több mint 40 éve csak ezt halljuk? Azt, hogy aki oktatja, tanulja és aki marxistának mondja magát, a több ezer oldal elmélet megismerése so­rán nem olvashat Marxtól né­hány oldalnál többet. Aki marxizmust tanul, az nem Marxot tanulja, hanem annak ilyen-olyan feldolgozásait. Marx és Lenin válogatott mű­vei tényleg válogatottak. így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy hiába humánus és szép egy-egy elméleti tétel, a megoldás során mindig kide­rül, hogy az alaptételek nél­kül nincs megoldás. Aki tehát marxizmusról beszél, az Marx­tól tanuljon és idézzen, de ne csak azokat a tételeket, me­lyek pillanatnyilag megfelel­őek az adott érdekeknek. Demokratikus szocializmus. Nem régóta használt termi- ous, elég gyorsan terjed. Ha ezt akarjuk elérni, jó volna tudni, mit is jelent a gyakor­latban. Régebben volt a szo­cialista demokrácia, ezt már iudjuk, hogy micsoda. Nekem °z a véleményem, hogy e két fogalmat se így, se úgy nem lehet összeegyeztetni. Hogy őri a demokrácia, arról lehet valami elképzelésünk tanköny­vekből, hallomásból, külföldi példákból. Hogy -mi a szocia­lizmus, azt is tudjuk, bár mos­tanában egyre prominensebb vezetők szerint amit addig an­nak neveztünk, az nem az volt. Most tehát még a szocializ­musról sem tudjuk, hogy mi­csoda. Elméletileg eddig úgy volt (marxista felfogásban), hogy osztálytársadalom a munkás- osztály vezetésével, a hatalom- gyakorlás eszköze pedig a pro- letárdikattúra. Igaz, hogy mór demokratikus diktatúráról is hallottunk, éreztük is talán, de nem igazán szerettük. Egyszó­val azt nem értem, hogy miért nem -elég nekünk egyszerűen csak a demokrácia, mindenfé­le jelző nélkül. Miért kell -még az alkotmányba is bevenni olyan célkitűzéseket, amiről nem tudjuk, hogy micsoda. Miért szerepel benne külön a demokratikus szocializmus és a polgári demokrácia, mint együttes cél. Legyen a célunk egyszerűen csak a demokrá­cia. Ha elragad a képzeletem és arra gondolok, hogy -ha de- mökrácia lesz és netán az emberek többsége úgy véle­kedik, hogy nem akarja a szo­cializmust, akkor melyik ma­rad? A demokrácia vagy a szocializmus? Modellváltás: sokszor el­hangzó kulcsszó, főként a ha­talom részéről. De mit is je­lent? A kifejezést értjük, hi­szen magyarul van, de leg­alább három dolog kell hoz­zá. Kell egy régi, rossz modell (ez megvan) és kell hozzá egy új, egy jó (tegyük fel, hogy ez meglesz). Az új mo­dellről nem tudom, hogy mi­csoda. Milyen elméleti alapo­kon nyugszik? Van-e neki egy­általán? Létezik-e ilyen a vi­lágon valahol, vagy csak is­mét rajtunk, immáron saját magunkon akarjuk kikísérle­tezni ? Mi félünk a további kísérle­tezésektől. Rajtunk 45 év alatt számtalan modellt kipróbáltak már, eddig egyik sem sikerült igazán. Tisztelt Pártok! iHa nekünk majd választanunk kell, azt mondják meg, ki milyen mo­dellt akar ebben az ország­ban alkalmazni, mert ez a legfontosabb. Én olyant sze­retnék, amit már máshol ki­próbáltak és jól be is vált. Emberséges piaci viszonyok. Egyik legújabb kifejezés, vala­miféle újabb modellre enged következtetni. Tipikus magyar fogalomtársitás, nem hűtlen az eddigi gyakorlathoz. Két egy­mással ellentétes fogalmat kapcsol egybe, kever össze. A hivatalos magyar politika és gazdaságpolitika egyszerűen képtelen tudományosan gon­dolkodni, cselekedni. Nálunk minden fontos intéz­kedés felemás, legtöbbször már a jogszabály hordozza a felemásságot, de a gyakorlat biztosan az. Nálunk van is piac, meg nincs is, van válla­lati önállóság, meg nincs is, van kétszintű bankrendszer, meg nincs is, lehet az állam­polgárnak valutája, meg nem is, de nem sorolom tovább, mindenki tud mondani eleget. Mi mindig beleütközünk vala­mi korlátba, mi mindig össze­keverjük a dolgokat és a kor­mány csodálkozik, hogy még a jószándékú intézkedéseiből sem sül ki sok jó (pl. világút­levél). Mi nem hajtunk sem­mit végre következetesen. A kormány például 2 évig kö­römszakadtáig védte az adó­rendszert, míg most belátta, hogy rossz, és lépten-nyomon módosítja. Pedig az adórend­szer jó! Csak nincs mellette árrendszer, bérrendszer és szo­ciálpolitika. Ezeket sem érde­mes tovább sorolni, lényeg az, hogy emberséges piaci viszony sem létezik. Van piaci viszony, ahol az erősebb győz, a gyen­ge elbukik, tehát nem ember­séges. És van emberség, amit egy szociálpolitika garantálni tud, akkor, ha egy jól műkö­dő embertelen piac megterem­ti hozzá a gazdasági alapot. Ez tehát két dolog, és ha ösz- szekeverjük, se piac, se em­berség nem származik belőle. Tisztelt Pártok! Tudom, a helyzet nagyon bonyolult, de ne tegyék még bonyolultabbá, mint amilyen. Az egyszerű vá­lasztópolgár, ha nem egysze­rűsitik le számára a véglete­kig a helyzetet, akkor nem tud választani. Számukra a le­hető legegyszerűbb, legérthe­tőbb célkitűzések az érthetőek. Az olyan kifejezések, mint amiket kiragadtam, nem ért­hetők. Ha a választási hadjá­rat során nem kapunk tiszta, érthető programokat, akkor vagy el se megyünk választó­im, vagy csak az érzelmeinkre hallgatunk. Nagy gondban ez nem teremtené meg a nemzeti összefogást, pedig ez elenged­hetetlenül szükséges a meg­békélésben, a bajból való ki­lábaláshoz. Ehhez tehát egy világosan megfogalmazott, a többség által elfogadott cél kell, melyért a nép képes lesz meghozni a még szükséges ál­dozatokat is. Falus Béla állampolgár 1989. október 4-én ülést tar­tott a Baranya Megyei Kon­zultációs Tanács, amelyen részt vettek az Ellenzéki Ke­rékasztal részéről a Magyar Demokrata Fórum, a Függet­len Jogász Fórum, a FIDESZ, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szö­vetsége és a Keresztényde­mokrata Néppárt képviselői; az MSZP, valamint a har­madik oldal részéről a Haza­fias Népfront, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa, a DE- MISZ és a Faluszövetség kép­viselői. Az ülés napirendjén a Pártközi Sajtóbizottság mű­ködési szabályzata szerepelt, így jelen voltak a Dunántúli Napló, a Magyar Televízió pécsi stúdiója, a Tévéhíradó, a Dátum, az MTI és a Nép- szabadság képviselői is. Ko­rábban már közöltük az ülés­ről szóló közleményt, most is­mertetjük a Megyei Pártközi Sajtóbizottság működési sza­bályzatát és ügyrendjét. A bizottság a köztársasági elnök választásának kiírásától az országgyűlési választások végső eredményének kihirde­téséig működik. A bizottságban valamennyi olyan párt- és tömegszervezet egy-egy fővel képviselteti ma­gát, amely a választójogi tör­vény által szabályozott krité­riumoknak megfelel, képviselő-’ Szeretném felvázolni mind­azt, amit elérni szeretnénk, s amelyhez Vajszló és a von­záskörzetében lévő falvak la­kosainak tevékeny részvételét kérem. Célom felrázni és ösz- szefogni e térség azon lakóit, akik sorsukért, községükért és környezetükért aggódnak, és tenni is hajlandók a változá­sok érdekében. Bízom a fa­lusi emberekben (parasztok­ban, iparosokban, munkások­ban és az itt élő értelmisé­giekben), bizton hiszem, hogy az ormánsági falvakban lakó emberek műveltségük révén el­jutottak odáig, hogy képesek meghatározni és kimondani mindazt, ami előreviszi lakó­helyük és környezetük fejlő­dését, és ezzel egyidejűleg a saját életkörülményeik javu­lását. A jelenlegi politikai légkör lehetőséget mutat arra, hogy az elkövetkező időkben saját urai és meghatározói legyünk környezetünknek. Most, ami­kor forr, forrong a politikai és gazdasági légkör, vétek jelöltet vagy képviselőjelölte­ket állít. A bizottság munká­jában a megyében szerkesz­tett sajtóorgánumok főszer­kesztői állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt. A bizottság folyamatosan fi­gyelemmel kiséri és ellenőrzi azoknak a szabályoknak a megtartását, amelyeket a vá­lasztójogi törvény a sajtó vo­natkozásában előír. ögyel az általános sajtó­etikai szabályok megtartására. A terjedelmi szabályokra vonatkozó ajánlásokat fogal­maz meg. A bizottság kívá­natosnak tartja azt, hogy a tárgyaló felek által közösen elfogadott politikai esély- egyenlőség alapján a megyei lista lezárása után a terjede­lem az egyéni jelöltállítás arányához igazodjon. Ameny- nyiben az országos háromol­dalú politikai egyeztető tár­gyalásokon ettől eltérő állás- foglalás születik, akkor a me­gyei konzultációs tanács a terjedelmi szabályokra vonat­kozó ajánlását annak megfe­lelően módosítja. A bizottság ülésein a részt­vevő szervezetek képviselői fel­váltva látják el az elnöki teen­dőket. Az elnöki megbízatás az ülés kezdetétől a követke­ző ülés kezdetéig szól. Első­ként az elnöki teendőket a DEMISZ képviselője látja el. lenne arra várni, hogy (mint az volt 40 éven keresztül) majd valaki kikaparja szá­munkra a gesztenyét. Közsé­geink, falvaink és az ott la­kó emberek gondjait és ba­jait csak az itt élő emberek ismerhetik igazán. Azokért a szorító gondokért, amik ben­nünket nyomasztanak", senki más nem szólhat olyan hite­lességgel, mint az itt élő em­ber. Egyedül kiabálni, kérni, pusztába kiáltott szó! Az egy­ségnek sokkal nagyobb a sza­vazati súlya, összefogva, párt­tá alakulva eredményesebben hallathatjuk szavunkat! Nem akarok politikai iránymutatást adni senkinek, ez nem is fel­adatom, de azt szeretném, hogy ahhoz a párthoz csatla­kozzunk, amelynek programjá­ban nem a politikai követe­lések, hanem a falvakban és községekben meglévő problé­mák megoldásaira való törek­vések vannak túlsúlyban. Szeretném, ha összefogással, egy akarattal megmutatnánk, hogy azok az emberek, akik A bizottság összehívását bármelyik, a bizottságban részt vevő párt (szervezet) kezdeményezheti. Az elnök köteles a bizott­ságot 48 órán belül össze­hívni. A bizottság 72 órán belül köteles állást foglalni. vogy ajánlást tenni. A bizottság elvi és egyedi kérdésekben állást foglal és ajánlásokat tesz a választási elnökséginek, a megyékben szerkesztett sajtóorgánumok fő- szerkesztőinek, valamint a MUOSZ Etikai Bizottságának. A bizottság elvi állásfogla­lásainak meghozatala teljes konszenzussal történik, azon­ban az érintett szervezetek a konszenzus kialakításában, a szavazásban nem vehetnek részt. Az egyedi ügyekben tör­ténő állásfoglalásokat, vala­mint az ajánlásokat szótöbb­séggel alakítja ki a bizottság. Egyedi ügynek tekinti annak eldöntését, hogy elvi vagy egyedi üggyel áll szemben. A bizottság minden alkalom­mal záradékban rögzíti és nyilvánosságra hozza a ki­sebbségi véleményeket. Amennyiben az érintett fő­szerkesztő a javaslatot nem fogadja el, a panasszal élő párt, szervezet, illetve bizott­ság a megyei és az országos sajtónyilvánossághoz fordulhat. az 50-es évek vérzivataros napjait, az évtizedek megpró­báltatásait átvészelték, képe­sek visszavarázsolni valamit abból, amit úgy hívtak: „Cso­dálatos Ormánság"! Mutassuk meg, hogy mily nagy értékek előállítására vagyunk képesek, ha arra lehetőséget kapunk! Hozzuk vissza a régmúltból mindazt, ami e tájegységet széppé és gazdaggá tette: hagyományaink, szokásaink és az itt 'élők mindennapjai ál­tol ! Körülnézve faívainkban lát­juk, hova is süllyesztette a gi- gontomóniában gondolkodó 50-es évek szocialista gazda­ságpolitikája településeinket és életkörülményeinket. Nem politikai célokért, ha­nem a szabad paraszti gaz­dálkodás megteremtéséért, la­kóhelyünk és életkörülmé­nyeink javításáért akarnak harcolni, szólni és főleg dol­gozni. Jogot akarunk formál­ni annyi földterületre, amiből tisztességesen meg tudunk él­ni, amivel tisztességgel elbí­runk, megszüntetve az ingá­zást. Gyarapodásunk által életre kívánjuk kelteni a fal­vak és községek iparos, ke­reskedő és vendéglátó (jelen­leg vegetáló) társadalmát is. Nemcsak követelni akarjuk azt, ami bennünket megillet, hanem tenni is fogunk annak érdekében, hogy céljaink meg­valósuljanak. Ezért várunk minden olyan embert, akik céljaink és elképzeléseink megvalósulásáért tenni is haj­iondók, és okos ötleteikkel, javaslataikkal támogatják azo­kat. Általunk és közülön* vá­lasztott képviselőket, elöljáró­kat akarunk, akik értünk és problémáink megoldásáért szólónak minden fórumon, ma­guk mögött tudva választóikat. Lázár István, Vajszló Tegyünk az Ormánságért! Egy régi munkásmozgalmi központ Emlékhely a pécsi Zrínyi utcában Minden városban vannak °lyan helyek, épületek, ome- !yek — vallástól, meggyőződés- l°l függetlenül — minden pol­gárnak érdekesek, közügy az allapotuk, márcsak azért is, ^ert a város történetéhez s*ervesen hozzátartoznak, és s°k ember látogatta meggyő- tódésből, sokan szenvedtek Qzárt, mert részt vettek oz it- *eni rendezvényeken. Jlyen a Zrínyi utca 13. sz. ^z is, amely 1948-ig, az ®Syesülésig a pécsi Szociálde­mokrata Pártszervezet székhe- Te volt, sok megmozdulás *o)Tott le a falai között, itt te­vékenykedett például Szabó ló- *SeL Tolnai József, és soksíor élt át nehéz ^Honotokat mind a világhábo- rui9, mind a világégéskor, 'hind a fölszabadulás után. Ma nagyon leromlott álla­potban van — amint ezt a fo­tók is tanúsítják, és remény sincs arra, hogy egyhamar megváltozzon a helyzet. Mint azt a városi tanács illetékese, Kukái Sándor elmondotta, mos­tani ötéves terv alatt több mint ezer lakás vár fölújításra a városban, de az utóbbi idő­ben bevezetett adótörvény és az építőanyagok nagyarányú áremelkedése nem teszi lehe­tővé ezen munkálatok elvégzé­sét. Ezt megerősítette Rabb Péter, a PIK műszaki igazgató- helyettese is. A belváros reha­bilitációja is késedelmet szén. ved emiatt, és egy új „taktikai terv” kialakítását tette szüksé­gessé. Az erőket koncentrálni kellett a fő sétáló utcára, o Kossuth Lajos utcófa és köz­vetlen környékére, és ezután lehet csak továbblépni - a hosszanti tengely mentén — a Sallai utcára és tovább a föl­újításban. így nem csoda, hogy több­szöri tervezés ellenére a Zrínyi utca 13. sz. ház fölújítására sem volt még az anyagi lehe­tőség,. így a mai lehetőségek szerint csak állagmegóvási munkák elvégzése lehetséges. Az érdekelt pártok képviselőit is megkerestük. Dr. Koltai Dé­nes kijelentette, hogy ez az emlékhely nem á kommunistá. ké, mindig is a szocdemeké volt. Ez utóbbi tényt erősítette meg dr. Angyal Ottó, az MSZDP helyi ügyvezető elnöke, és központi beavatkozást sür­getett az illetékes hatóságok részéről. így állunk jelenleg, és a kró­nikások csak egy tényt szögez­hetnek le: ez az épület nem egy a sok közül, sok ember­nek sok emléke kötődik hozzá, a város történetének egy feje­zetére tennénk pontot, ha to­vább hagynánk romlani ezt a nevezetes épületet és a maga korában szeretve tisztelt Szabó József emlékét, az üldöztetést vállaló nemzedékekkel együtt. Ezért fordulunk o nyilvánosság, hoz, összefogást és támogatást remélvén — reméljük, nem hiába. Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom