Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-14 / 284. szám
1989. október 14., szombat Dunántúli napló H Dili politikai vitafóruma Levél a pártokhoz I Pártközi Sajtóbizottság A köztársasági elnök választásának kiírásától az országgyűlési választások végső eredményének kihirdetéséig működik Tisztelt Pártok! Alulírott pártonkivüli, leendő választópolgár az eljövendő választások előtt kérem önöket, hogy a választási hadjárat megindulása előtt egynéhány, várhatóan a programokban gyakran elhangzó kifejezésekről fejtsék ki egyértelműen, hogy mit értenek alatta. Kérem ezt azért, mert sokan sokmindent nem értünk, örülünk, hogy végre szabadság van, hogy lehet nyíltan beszélni, hogy már nem lehet velünk és a nevünkben mindent megtenni. Szívesen és sokat politizálunk, ismerőssel és ismeretlennel másról sem beszélünk, de már most belefáradtunk. Belefáradtunk, mert nem értjük világosan, hogy mi történik. Nem tudjuk, hogy most vannak-e pártok vagy nincsenek, nem tudjuk, hogy ki kicsoda, ki kinek a nevében beszél, és azt sem értjük, hogy amit mondanak, az mit jelent. Tudjuk és reméljük, hogy a párttörvényelfogadás után kicsit tisztább lesz a kép, de azért a választások előtt e9y-két biztosan elhangzó fogalomról szeretnénk, ha kifejtenék, mit is értenek alatta. Csak a legfontosabbak közül ragadnék ki néhányat. Marxizmus. Igaz, hogy mostanában nem halljuk olyan gyakran, mint korábban, de °zért biztosan lesz majd olyan Párt, amely továbbra is vállalja és zászlajára tűzi. Hogy mit nem értek benne, hiszen több mint 40 éve csak ezt halljuk? Azt, hogy aki oktatja, tanulja és aki marxistának mondja magát, a több ezer oldal elmélet megismerése során nem olvashat Marxtól néhány oldalnál többet. Aki marxizmust tanul, az nem Marxot tanulja, hanem annak ilyen-olyan feldolgozásait. Marx és Lenin válogatott művei tényleg válogatottak. így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy hiába humánus és szép egy-egy elméleti tétel, a megoldás során mindig kiderül, hogy az alaptételek nélkül nincs megoldás. Aki tehát marxizmusról beszél, az Marxtól tanuljon és idézzen, de ne csak azokat a tételeket, melyek pillanatnyilag megfelelőek az adott érdekeknek. Demokratikus szocializmus. Nem régóta használt termi- ous, elég gyorsan terjed. Ha ezt akarjuk elérni, jó volna tudni, mit is jelent a gyakorlatban. Régebben volt a szocialista demokrácia, ezt már iudjuk, hogy micsoda. Nekem °z a véleményem, hogy e két fogalmat se így, se úgy nem lehet összeegyeztetni. Hogy őri a demokrácia, arról lehet valami elképzelésünk tankönyvekből, hallomásból, külföldi példákból. Hogy -mi a szocializmus, azt is tudjuk, bár mostanában egyre prominensebb vezetők szerint amit addig annak neveztünk, az nem az volt. Most tehát még a szocializmusról sem tudjuk, hogy micsoda. Elméletileg eddig úgy volt (marxista felfogásban), hogy osztálytársadalom a munkás- osztály vezetésével, a hatalom- gyakorlás eszköze pedig a pro- letárdikattúra. Igaz, hogy mór demokratikus diktatúráról is hallottunk, éreztük is talán, de nem igazán szerettük. Egyszóval azt nem értem, hogy miért nem -elég nekünk egyszerűen csak a demokrácia, mindenféle jelző nélkül. Miért kell -még az alkotmányba is bevenni olyan célkitűzéseket, amiről nem tudjuk, hogy micsoda. Miért szerepel benne külön a demokratikus szocializmus és a polgári demokrácia, mint együttes cél. Legyen a célunk egyszerűen csak a demokrácia. Ha elragad a képzeletem és arra gondolok, hogy -ha de- mökrácia lesz és netán az emberek többsége úgy vélekedik, hogy nem akarja a szocializmust, akkor melyik marad? A demokrácia vagy a szocializmus? Modellváltás: sokszor elhangzó kulcsszó, főként a hatalom részéről. De mit is jelent? A kifejezést értjük, hiszen magyarul van, de legalább három dolog kell hozzá. Kell egy régi, rossz modell (ez megvan) és kell hozzá egy új, egy jó (tegyük fel, hogy ez meglesz). Az új modellről nem tudom, hogy micsoda. Milyen elméleti alapokon nyugszik? Van-e neki egyáltalán? Létezik-e ilyen a világon valahol, vagy csak ismét rajtunk, immáron saját magunkon akarjuk kikísérletezni ? Mi félünk a további kísérletezésektől. Rajtunk 45 év alatt számtalan modellt kipróbáltak már, eddig egyik sem sikerült igazán. Tisztelt Pártok! iHa nekünk majd választanunk kell, azt mondják meg, ki milyen modellt akar ebben az országban alkalmazni, mert ez a legfontosabb. Én olyant szeretnék, amit már máshol kipróbáltak és jól be is vált. Emberséges piaci viszonyok. Egyik legújabb kifejezés, valamiféle újabb modellre enged következtetni. Tipikus magyar fogalomtársitás, nem hűtlen az eddigi gyakorlathoz. Két egymással ellentétes fogalmat kapcsol egybe, kever össze. A hivatalos magyar politika és gazdaságpolitika egyszerűen képtelen tudományosan gondolkodni, cselekedni. Nálunk minden fontos intézkedés felemás, legtöbbször már a jogszabály hordozza a felemásságot, de a gyakorlat biztosan az. Nálunk van is piac, meg nincs is, van vállalati önállóság, meg nincs is, van kétszintű bankrendszer, meg nincs is, lehet az állampolgárnak valutája, meg nem is, de nem sorolom tovább, mindenki tud mondani eleget. Mi mindig beleütközünk valami korlátba, mi mindig összekeverjük a dolgokat és a kormány csodálkozik, hogy még a jószándékú intézkedéseiből sem sül ki sok jó (pl. világútlevél). Mi nem hajtunk semmit végre következetesen. A kormány például 2 évig körömszakadtáig védte az adórendszert, míg most belátta, hogy rossz, és lépten-nyomon módosítja. Pedig az adórendszer jó! Csak nincs mellette árrendszer, bérrendszer és szociálpolitika. Ezeket sem érdemes tovább sorolni, lényeg az, hogy emberséges piaci viszony sem létezik. Van piaci viszony, ahol az erősebb győz, a gyenge elbukik, tehát nem emberséges. És van emberség, amit egy szociálpolitika garantálni tud, akkor, ha egy jól működő embertelen piac megteremti hozzá a gazdasági alapot. Ez tehát két dolog, és ha ösz- szekeverjük, se piac, se emberség nem származik belőle. Tisztelt Pártok! Tudom, a helyzet nagyon bonyolult, de ne tegyék még bonyolultabbá, mint amilyen. Az egyszerű választópolgár, ha nem egyszerűsitik le számára a végletekig a helyzetet, akkor nem tud választani. Számukra a lehető legegyszerűbb, legérthetőbb célkitűzések az érthetőek. Az olyan kifejezések, mint amiket kiragadtam, nem érthetők. Ha a választási hadjárat során nem kapunk tiszta, érthető programokat, akkor vagy el se megyünk választóim, vagy csak az érzelmeinkre hallgatunk. Nagy gondban ez nem teremtené meg a nemzeti összefogást, pedig ez elengedhetetlenül szükséges a megbékélésben, a bajból való kilábaláshoz. Ehhez tehát egy világosan megfogalmazott, a többség által elfogadott cél kell, melyért a nép képes lesz meghozni a még szükséges áldozatokat is. Falus Béla állampolgár 1989. október 4-én ülést tartott a Baranya Megyei Konzultációs Tanács, amelyen részt vettek az Ellenzéki Kerékasztal részéről a Magyar Demokrata Fórum, a Független Jogász Fórum, a FIDESZ, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői; az MSZP, valamint a harmadik oldal részéről a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a DE- MISZ és a Faluszövetség képviselői. Az ülés napirendjén a Pártközi Sajtóbizottság működési szabályzata szerepelt, így jelen voltak a Dunántúli Napló, a Magyar Televízió pécsi stúdiója, a Tévéhíradó, a Dátum, az MTI és a Nép- szabadság képviselői is. Korábban már közöltük az ülésről szóló közleményt, most ismertetjük a Megyei Pártközi Sajtóbizottság működési szabályzatát és ügyrendjét. A bizottság a köztársasági elnök választásának kiírásától az országgyűlési választások végső eredményének kihirdetéséig működik. A bizottságban valamennyi olyan párt- és tömegszervezet egy-egy fővel képviselteti magát, amely a választójogi törvény által szabályozott kritériumoknak megfelel, képviselő-’ Szeretném felvázolni mindazt, amit elérni szeretnénk, s amelyhez Vajszló és a vonzáskörzetében lévő falvak lakosainak tevékeny részvételét kérem. Célom felrázni és ösz- szefogni e térség azon lakóit, akik sorsukért, községükért és környezetükért aggódnak, és tenni is hajlandók a változások érdekében. Bízom a falusi emberekben (parasztokban, iparosokban, munkásokban és az itt élő értelmiségiekben), bizton hiszem, hogy az ormánsági falvakban lakó emberek műveltségük révén eljutottak odáig, hogy képesek meghatározni és kimondani mindazt, ami előreviszi lakóhelyük és környezetük fejlődését, és ezzel egyidejűleg a saját életkörülményeik javulását. A jelenlegi politikai légkör lehetőséget mutat arra, hogy az elkövetkező időkben saját urai és meghatározói legyünk környezetünknek. Most, amikor forr, forrong a politikai és gazdasági légkör, vétek jelöltet vagy képviselőjelölteket állít. A bizottság munkájában a megyében szerkesztett sajtóorgánumok főszerkesztői állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt. A bizottság folyamatosan figyelemmel kiséri és ellenőrzi azoknak a szabályoknak a megtartását, amelyeket a választójogi törvény a sajtó vonatkozásában előír. ögyel az általános sajtóetikai szabályok megtartására. A terjedelmi szabályokra vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg. A bizottság kívánatosnak tartja azt, hogy a tárgyaló felek által közösen elfogadott politikai esély- egyenlőség alapján a megyei lista lezárása után a terjedelem az egyéni jelöltállítás arányához igazodjon. Ameny- nyiben az országos háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon ettől eltérő állás- foglalás születik, akkor a megyei konzultációs tanács a terjedelmi szabályokra vonatkozó ajánlását annak megfelelően módosítja. A bizottság ülésein a résztvevő szervezetek képviselői felváltva látják el az elnöki teendőket. Az elnöki megbízatás az ülés kezdetétől a következő ülés kezdetéig szól. Elsőként az elnöki teendőket a DEMISZ képviselője látja el. lenne arra várni, hogy (mint az volt 40 éven keresztül) majd valaki kikaparja számunkra a gesztenyét. Községeink, falvaink és az ott lakó emberek gondjait és bajait csak az itt élő emberek ismerhetik igazán. Azokért a szorító gondokért, amik bennünket nyomasztanak", senki más nem szólhat olyan hitelességgel, mint az itt élő ember. Egyedül kiabálni, kérni, pusztába kiáltott szó! Az egységnek sokkal nagyobb a szavazati súlya, összefogva, párttá alakulva eredményesebben hallathatjuk szavunkat! Nem akarok politikai iránymutatást adni senkinek, ez nem is feladatom, de azt szeretném, hogy ahhoz a párthoz csatlakozzunk, amelynek programjában nem a politikai követelések, hanem a falvakban és községekben meglévő problémák megoldásaira való törekvések vannak túlsúlyban. Szeretném, ha összefogással, egy akarattal megmutatnánk, hogy azok az emberek, akik A bizottság összehívását bármelyik, a bizottságban részt vevő párt (szervezet) kezdeményezheti. Az elnök köteles a bizottságot 48 órán belül összehívni. A bizottság 72 órán belül köteles állást foglalni. vogy ajánlást tenni. A bizottság elvi és egyedi kérdésekben állást foglal és ajánlásokat tesz a választási elnökséginek, a megyékben szerkesztett sajtóorgánumok fő- szerkesztőinek, valamint a MUOSZ Etikai Bizottságának. A bizottság elvi állásfoglalásainak meghozatala teljes konszenzussal történik, azonban az érintett szervezetek a konszenzus kialakításában, a szavazásban nem vehetnek részt. Az egyedi ügyekben történő állásfoglalásokat, valamint az ajánlásokat szótöbbséggel alakítja ki a bizottság. Egyedi ügynek tekinti annak eldöntését, hogy elvi vagy egyedi üggyel áll szemben. A bizottság minden alkalommal záradékban rögzíti és nyilvánosságra hozza a kisebbségi véleményeket. Amennyiben az érintett főszerkesztő a javaslatot nem fogadja el, a panasszal élő párt, szervezet, illetve bizottság a megyei és az országos sajtónyilvánossághoz fordulhat. az 50-es évek vérzivataros napjait, az évtizedek megpróbáltatásait átvészelték, képesek visszavarázsolni valamit abból, amit úgy hívtak: „Csodálatos Ormánság"! Mutassuk meg, hogy mily nagy értékek előállítására vagyunk képesek, ha arra lehetőséget kapunk! Hozzuk vissza a régmúltból mindazt, ami e tájegységet széppé és gazdaggá tette: hagyományaink, szokásaink és az itt 'élők mindennapjai áltol ! Körülnézve faívainkban látjuk, hova is süllyesztette a gi- gontomóniában gondolkodó 50-es évek szocialista gazdaságpolitikája településeinket és életkörülményeinket. Nem politikai célokért, hanem a szabad paraszti gazdálkodás megteremtéséért, lakóhelyünk és életkörülményeink javításáért akarnak harcolni, szólni és főleg dolgozni. Jogot akarunk formálni annyi földterületre, amiből tisztességesen meg tudunk élni, amivel tisztességgel elbírunk, megszüntetve az ingázást. Gyarapodásunk által életre kívánjuk kelteni a falvak és községek iparos, kereskedő és vendéglátó (jelenleg vegetáló) társadalmát is. Nemcsak követelni akarjuk azt, ami bennünket megillet, hanem tenni is fogunk annak érdekében, hogy céljaink megvalósuljanak. Ezért várunk minden olyan embert, akik céljaink és elképzeléseink megvalósulásáért tenni is hajiondók, és okos ötleteikkel, javaslataikkal támogatják azokat. Általunk és közülön* választott képviselőket, elöljárókat akarunk, akik értünk és problémáink megoldásáért szólónak minden fórumon, maguk mögött tudva választóikat. Lázár István, Vajszló Tegyünk az Ormánságért! Egy régi munkásmozgalmi központ Emlékhely a pécsi Zrínyi utcában Minden városban vannak °lyan helyek, épületek, ome- !yek — vallástól, meggyőződés- l°l függetlenül — minden polgárnak érdekesek, közügy az allapotuk, márcsak azért is, ^ert a város történetéhez s*ervesen hozzátartoznak, és s°k ember látogatta meggyő- tódésből, sokan szenvedtek Qzárt, mert részt vettek oz it- *eni rendezvényeken. Jlyen a Zrínyi utca 13. sz. ^z is, amely 1948-ig, az ®Syesülésig a pécsi Szociáldemokrata Pártszervezet székhe- Te volt, sok megmozdulás *o)Tott le a falai között, itt tevékenykedett például Szabó ló- *SeL Tolnai József, és soksíor élt át nehéz ^Honotokat mind a világhábo- rui9, mind a világégéskor, 'hind a fölszabadulás után. Ma nagyon leromlott állapotban van — amint ezt a fotók is tanúsítják, és remény sincs arra, hogy egyhamar megváltozzon a helyzet. Mint azt a városi tanács illetékese, Kukái Sándor elmondotta, mostani ötéves terv alatt több mint ezer lakás vár fölújításra a városban, de az utóbbi időben bevezetett adótörvény és az építőanyagok nagyarányú áremelkedése nem teszi lehetővé ezen munkálatok elvégzését. Ezt megerősítette Rabb Péter, a PIK műszaki igazgató- helyettese is. A belváros rehabilitációja is késedelmet szén. ved emiatt, és egy új „taktikai terv” kialakítását tette szükségessé. Az erőket koncentrálni kellett a fő sétáló utcára, o Kossuth Lajos utcófa és közvetlen környékére, és ezután lehet csak továbblépni - a hosszanti tengely mentén — a Sallai utcára és tovább a fölújításban. így nem csoda, hogy többszöri tervezés ellenére a Zrínyi utca 13. sz. ház fölújítására sem volt még az anyagi lehetőség,. így a mai lehetőségek szerint csak állagmegóvási munkák elvégzése lehetséges. Az érdekelt pártok képviselőit is megkerestük. Dr. Koltai Dénes kijelentette, hogy ez az emlékhely nem á kommunistá. ké, mindig is a szocdemeké volt. Ez utóbbi tényt erősítette meg dr. Angyal Ottó, az MSZDP helyi ügyvezető elnöke, és központi beavatkozást sürgetett az illetékes hatóságok részéről. így állunk jelenleg, és a krónikások csak egy tényt szögezhetnek le: ez az épület nem egy a sok közül, sok embernek sok emléke kötődik hozzá, a város történetének egy fejezetére tennénk pontot, ha tovább hagynánk romlani ezt a nevezetes épületet és a maga korában szeretve tisztelt Szabó József emlékét, az üldöztetést vállaló nemzedékekkel együtt. Ezért fordulunk o nyilvánosság, hoz, összefogást és támogatást remélvén — reméljük, nem hiába. Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső
