Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-12 / 282. szám

1989. október 12,. csütörtök Punomon napló 3 triás távcsövet juttatnak Föld körüli pályára A Neptunusz bolygó fényképe a Voyager—2 űrszondáról készítve Meddig terjed e Nap uralma? Az idei csillagászati hét egyik fő témája a Neptunusz Az USA Űrhajózási és Űrkutatási Hivatala a nyár közepén hozta nyilvános­ságra: a Neptunusz eddig ismeretlen harmadik hold­ját fedezték fel amerikai tudósok a Voyager-2 űr­szonda által küldött fel­vételeken. A most felfe­dezett hold átmérője 200 és 640 kilométer között van, s a Földről nem lát­ható, mivel olyan közel van a Neptunuszhoz, hogy a bolygó fényében szinte elveszik. A Voyager-2 fel­fedezései az idei, októbe­ri csillagászati hét egyik fö témájává tették a nap­rendszer 8. bolygóját.- Mennyire váratlan, meny­nyire szenzáció a naprendszer 8. bolygója eddig nem ismert harmadik holdjának felfedezé­se? - kérdeztük dr. Horváth András csillagászt, a Buda­pesti Planetárium igazgató­ját.- Tulajdonképpen várható volt ez a felfedezés. A nap­rendszer külső óriásbolygói mindegyike körül sok, majd 'két tucatnyi hold kering. A külső bolygók megközelítésére még a hetvenes években in­dított amerikai űrszondák a Szaturnusznál is legutóbb 1986-ban az Uránusznál is sok éj holdat fedeztek fel, 10-100 kilométer átmérőjűeket, áme­nek a Földről a legnagyobb teljesítményű távcsövekkel sem láthatók. Várható, hogy a Neptunusznál is további kis holdakat fedez fel a Voyager- 2 űrszonda.- A csillagászat iránt ér­deklődő laikusok körében is 'smert az a feltételezés, hogy ° Napnak a sorban kilence­dik bolygóján, a Plútón kívül 's van még egy ez idáig is­meretlen tizedik bolygója.- A feltevés több mint egy évtizede ismert. Abból Indul ki, hogy a Neptunusz pálya- háborgását nem okozhatja a Földnél jóval kisebb tömegű Flutó, tehát azt egy, a Plútón túli bolygónak kell okoznia. Ezt a bolygót azonban egye­lőre nem találják. Ebből azon­ban nem következik az, hogy törvényszerűen a Plútónak kell lennie a naprendszer utolsó 'bolygójának. Csillagunk, a Nap messze a (jelenleg ismert bolygók pályájának határán túl uralja a teret, amelyben 'még lehetnek olyan sötétebb ^elszínű bolygók, amelyeket a Földről nem lehet megfigyelni. A hetvenes években a nagy­bolygók különösen kedvező Együttállása miatt a naprend­szer külső térségei felé indí­tott amerikai űrszondák, a Pioneer-10 és 11, majd a Voyager-1 és 2 egy nagy égi mechanikai kísérlet eszközei. A naprendszerből kifelé hala­dó pályájukat állandóan fi­gyelemmel kísérik: imódosit- ja-e azokat, s miilyen mérték­ben egy olyan ismeretlen égi objektum, amelyet a pályájuk kiszámításánál természetesen nem lehetett figyelembe ven­ni. Egy ilyen hatás megerő­síthetné azt a feltételezést, hogy létezik a 10. bolygó, se­gíthetne a megtalálásában is. Ebben a kutatásban nagy re­mények fűződnek ahhoz, hogy jövőre az USA űrrepülőgépen egy 240 centiméter átmérőjű nagy tükrös távcsövet juttat Föld körüli pályára. Ezzel a távcsővel a legközelebbi csil­lagok esetleges bolygóit köny- nyen fel lehet fedezni.- Ha már a lelledezést említette: egyáltalán mennyi­re tekinthető ismertnek a nap­rendszer? — A naprendszer belső boly­gói a Marsig bezárólag űr­szondákkal már eléggé meg­kutatottnak tekinthetők. A kül­ső óriásbolygók kutatása most folyik. A Plútó pályája ma még nem teljesen pontosan kiszámított, hiszen felfedezé­se, 1930 óta Nap körüli pá­lyájának negyedét sem járta be. Az ismert, hogy a Naptól való legkisebb távolsága a Neptunusz átlagos naptávol ságánál kisebb. Éppen idén a Plútó a Neptunusz pályáján belülre kerül, tehát most je­lenleg a Neptunusz a legtávo lobbi bolygó. Mint már emlí­tettem, a Nap uralma azon­ban messze a bolygók pályá­ján túl terjed, mondhatni a bolygók pólyája által hatá­rolt tér csak a naprendszer belső magja. Hogy milyen messze terjed a Nap uralma, ennek érzékeltetésére néhány viszo nyitást kell megtenni. A Nap hoz a legközelebbi csillag mintegy 4,2 fényévnyire van eddigi ismereteink szerint. A Nap unalma feltehetőleg 1 fényévnyire terjed ki. Oort hol­land csillagász eléggé elfoga­dott elmélete szerint a Nap tói egy fényévnyire húzódik az üstököszóna, amely még a mi csillagunk uralma alatt áll. Ha ebhez hozzávesszük, hogy a legtávolabbi ismert bolygó Naptól való közepes távolsá ga 39,5-szerese a Földünk kö­zepes naptávolságának, amely a csillagászatban használatos legkisebb távolságesgység, az egy fényévnyi távolság 63 240-szerese ennek a legki sebb csillagászati egységnek, akkor bárki előtt világossá válik, hogy milyen irdatlan méretű a _ naprendszer még nem ismert tere. Dunai Imre V Uj szolgáltatások a megyei könyvtárban A Dunántúli Napló is hirt adott arról nemrég, hogy a művelődési miniszter tudományos könyvtárrá minösitette a Baranya Megyei Könyvtárat. Ezzel — örvendetes módon — a baranyai megyeszékhely lett az újabb állomása annak a folyamatnak, melynek előrehaladtával sorra tudományos mi­nősítést kapnak a felsőfokú művelődési feladatuknak (egy erre hivatott testület döntése szerint) valóban megfelelő me­gyei könyvtárak is. A Baranya Megyei Könyv­tár munkatársai természetesen örömmel nyugtázták a minősí­tő bizottság kedvező s egy­szersmind a fenntartói gondos­kodást is minősítő döntését, jóllehet mindig az olvasók mi­nősítésére igyekeztek figyelni el'ősorban. Ennek a figyelem­nek az eredményeképp kezd­ték meg a közelmúltban olyan, hagyományos értelemben nem „közművelődési" könyvtári szolgáltatások kiépítését, mint szaktájékoztatás és más szak- könyvtári jellegű szolgáltatások biztosítása néhány — az ol­vasói igények folyamatossága és intenzitása alapján kiemelt — szakterületen. A kiemelés­nél azokra a szakterületekre kellett gondolái elsősorban, melyekre egyetlen nyilvános közkönyvtár sem „szakosodott" a megyében, továbbá azokra a közérdekű szakterületekre (ma­gyar nyelv és irodalom, ma­gyar történelem, sfb.), melyek­nek szakikönyvtári igényű gon­dozásáról semmiképpen sem mondhat le egy megyei könyv­tár. ' Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy fölösleges lenne szak- könyvtári igényű gyűjtést, ál­lományfeltárást, dokumentum — és információszolgáltatást folytatni a közgazdaságtudo­mány vagy az állam- és jog­tudomány területén, melyeknek szakkönyvtári központja az Egyetemi Könyvtár. S bár nyil­vános műszaki könyvtári fel­adatok ellátásához a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán megközelítőleg sincsenek meg az elhelyezési és egyéb fel­tételek, ezen a szakterületen mégsem rendezkedhet be hosszabb távú „hiánypótlásra" egy alapvetően általános-köz­művelődési feladatok ellátásá­ra hivatott intézmény. A Bara­nya Megyei Könyvtár ezért mindenekelőtt a pécs-baranyai eredetű és vonatkozású doku­mentumokra, illetve a helytör­téneti diszciplínákra összponto­sítja szakkönyvtári érdeklődé­sét, s a már említett, mond­hatni magyarságismereti, or­szágismereti szakterületek mellett a képző- és iparművé­szetre, a zeneművészetre, s némiképp kísérleti jelleggel bizonyos mezőgazdasági szak­területekre. Az intézmény ha­gyományosan intenzív zenei­könyvtári tevékenysége különös hangsúlyt kap az által, hogy a nemrég megkötött alapítvá­nyi szerződés értelmében rész­ben mór most befogadhatja a budapesti Bajnai-Marton há­zaspár felbecsülhetetlen érté­kű lemezgyűjteményét. Leg­újabban egyfajta politikai in­formációs bázis kiépítését és működtetését is vállalta a nekelőtt a baranyai vonatkozá­sú dokumentumok, illetve ese­mények folyamatos regisztrálá­sával és referálásával. Mindez nem kis feladatot ró az intézmény vezetésére és munkatársaira, ikivált, hogy napirendre került több, jelleg­zetesen általános könyvtári, közművelődési könyvtári szol­gáltatás bevezetése is. A nem­rég új helyre költözött zene­mű- és hangtár helyén hama­rosan megkezdi működését az általános hangtár- és videoté­ka, mely elsősorban az idegen nyelvi képzést és önképzést se­Megyei Könyvtár, különös te­kintettel a gyakorlati politika, a különböző társadalmi-politi­kai szervezetek napi igényei­re. A tudományos minösités in­doklásában kiemelték, hogy a könyvtár vezetése eredménye­sen törekszik arra, hogy a ki­emelt szakterületeket olyan munkatársak gondozzák, akik éhhez megfelelő speciális (iro­dalmi, művészettörténeti, zenei, stb.) képzettséggel rendelkez­nek, s emellett értenek a do­kumentumok és információk könyvtári kezeléséhez. Kiemel­ték továbbá, hogy a könyvtár kiadói részlege országos fi­gyelmet keltő műveket ad köz­re folyamatosan a Pannónia Könyvek keretében. A jövő évtől kezdve egyéb­ként rég tervezett Évkönyvét is közreadja az intézmény. Nem csupán azért, hogy a könyvtá­rosok megjelentethessék benne a szakmai fejlesztést szolgáló vagy esetenként új tudomá­nyos ismeretekkel is szolgáló írásaikat, hanem azért is, hogy folyamatosan ellásson egyfajta — nehezen nélkülözhető — szolgáltatási feladatot, minde­giti fokozatosan bővülő szol­gáltatásaival. Közvetlenül mel­lette megnyílik az általános hírlap- és lolyóiratolvasó is, mely a lapválaszték robbanás- szerű növekedése folytán mind nehezebben nélkülözhető, aminthogy a szakrészlegek te­hermentesítése érdekében is szükség van működésére. Ugyanakkor napirenden van a hagyományos általános tájé­koztatás kibővítése ún. köz­hasznú információs szolgálta­tásokkal. Módszertani, szakok­tatási és (nemzetiségi terüle­ten) könyvellátási feladatai is vannak annak a könyvtárnak, mely a bevezetőiben említett miniszteri döntés értelmében „jog szerint is" helyet foglal­hat a megyei fenntartási tu­dományos közgyűjemények so­rában, ahol már „bérelt he­lye” van a legtöbb megyei múzeumnak és levéltárnak. Az intézmény — és intéz­ménytípus — testére szabott személyi s tárgyi feltételék tar­tós biztosítása esetén joggal remélhető, hogy nem csupán „itt és most” érvényes ez a tudományos minősítés. Boda Miklós Az anyai nagyapa huszártabornok volt Ordas Iván író az aradi tizenháromról Könyv a legnagyobb fegyvercsempészről Ordas lírán írót, publicistát, a Tolna Megyei Népújság csak papír szerint nyugdíjas főmunka­társát tavaly köszönthették hatvanadik születésnapján. A Dunántúlra kerülő, s már több mint két évtizede Szekszórdon meghonosodott író, akinek 1949-ből majd 1957-ből fs van­nak bírósági és börtönemlékei, nemcsak az újságírás gyalog­járó, fáradhatatlan mindene­se, de történelmi regények író­jaként múltunkat is becsava­rogta már ijó néhányszor. Ta­risznyájában eddig öt könyv - Damjanich tábornok (1971), Fekete cár (1974), Tömöri büszke vezér (1981), Simonyi óbester (1983), Hadik And­rás (1987) - tartozik szoro­sabban ehhez a műfajhoz. A Tolnai tájak, tolnai emberek (1986) riportok, cikkek gyűj­teménye - a választott, szű- kebb hazához kötő hűség do­kumentumai. A közelmúltban egy újabb könyv, egy történel­mi szociográfia került a bol­tokba Az aradi tizenhárom címmel.- Egy-két éve a Magyar Hí­rekben egy kegyetlenségében hiteles elbeszélés jelenik meg 7849. október 6-a vértanúinak >kivégzéséről. Egy-egy epizód­ban ott a jellem, háttérként felvillan a jellemet formáló sors ...- A Magyar Hírekben, a (Magyarok Világszövetsége lap­jában a könyv első fejezete jelent meg tulajdonképpen, az írás az akkoriban kiírt Sza­bad hazánkért pályázat nyer­tese. Végtelenül bosszantani tud, (hogy ugyan utcák, terek vannak elnevezve róluk, de legfeljebb, ha a nevüket tud­juk felsorolni. Másfelől szá­momra például máig teljes rejtély, hogy magyar laktanyá­kat miért csak az egyébként ugyancsak kiváló és csők a tisztelet hangján említhető Damjanichról neveztek el?- A negyvennyolcas eszmék kapcsán könnyedén emlege­tünk nacionalizmust, pedig ez a „csapat" - és persze ez azokra is vonatkozik, akiket nem végeztek ki — nemzetközi volt.- Szerb, német, osztrák - sorolhatnám. Érdemes ebből a szempontból elolvasni az „És” szeptember végi számában a Svájcban élő magyar íróval, Domahidy Miklóssal készített interjút. Kiadás előtt álló köny­ve, Az osztrák vádlott, Pölten­berg tábornokról szól, aki be­csületből, tisztességes katona- embertként állt helyt, anél­kül, hogy bármilyen magyar kapcsolata lett volna. Például a német Leiningen Károly az angol királynő rokona volt.- Annak idején állást fog­lalt a Görgey-Kossuth vitá­ban is ... — Örök bűneink közé sorol­hatók az effajta szembeállítá­sok, hiszen ez a hideg, tiszta­fejű tábornok, akihez hasonló formátumú és tudású hadvezér alig akadt, aki a komáromi csatában kapott fejsebbel har­colt tovább, tudta, mit cselek­szik, kikért vállal felelősséget. Anyai nagyapám, Gáczy Kál­mán, aki huszártábornok volt, még kezet foghatott a hosszú életű, 98 évesen 1914-ben el­hunyt Görgey Artúrral, aki már 29 évesen befejezte hadi pályafutását.- Tudomásom szerint most az Írószövetség néhány napos rendezvényére utazol, hogy az ifjúsági irodalomról is elő­adást tartasz.- Eddig Szekszárd volt az évente megrendezett gyermek­es ifjúsági irodalommal foglal­kozó találkozók színhelye, de most is a Tolna Megyei Könyv­tár az egyik fő szervezője az eseménynek. Itt, Szekszórdon végeztünk egy felmérést a ka­masz lányok-fiúk olvasási szo­kásairól, erről tartok előadást. Nem mondhatom, hogy külö­nösebben biztató lenne a kép. Ordas Ivón, aki egyebek mellett a XVIII. századi Ma­gyarország szorgos kutatója 'is, könyvet irt a szabadság- (harc legnagyobb fegyvercsem­pészéről, Sztankó Somáról is. Ez a mű a téli könyvvásáron az Ör az udvaron címmel írt börtönemlékei (várhatóan jövőre jelenik meg a boltok­ban is. Bóka Róbert A könyvtár Fonotékája a nyitvatartási idő alatt mindig megtelik érdeklődőkkel Fotó: Läufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom