Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-06 / 246. szám

Dunántúli A tartalomból: A PIRAMIS OLCSÓ LAKÁSOKAT ÍGÉR (3. oldal) HANGTERÁPIA (5. oldal) Ülést tartott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága Szeptember 12-ére összehívták a Központi Bizottság ülését Pozsgaylmre nyilatkozata A politikai Egyeztető Tár­gyalások Jószolgálati Bizottsá­gának keddi nyilatkozata az MSZMP és az EKA közős ál­láspontjaként a harmadik tár­gyaló fél fontosságát hangsú­lyozza. A szakszervezetek kép­viselői ugyanakkor nincsenek jelen az ülésteremben. Mi a véleménye erről Pozsgay Imré­nek, az MSZMP tárgyalókül­döttsége vezetőjének? — Sajnálom a szakszerveze­tek képviselőinek távolmaradá­sát, hiszen a békés politikai átmenet szemszögéből is nél­külözhetetlennek tartom rész­vételüket az egyeztető mun­kában. Hadd jegyezzem meg, hogy az MSZMP vezetése kez­dettől fogva támogatta a szak- szervezetek közreműködését, s ez az álláspontja ma is vál­tozatlan. A tárgyalófelek egyenjogú­ságára utalva kijelentette: — ízeken a bonyolult és szen­vedélyes tárgyolásokon szinte természetesnek vehetők a fe­lek közötti nézetkülönbségek. A megbeszélések történelmi je­lentősége éppen abban áll, hogy sikerrel törekednek a közös nevező, az európai po­litikai 'kultúrával összhangban lévő békés átmenet megterem­tésében. 'E feladat közös meg­oldásától a magyar szakszer- vezetl mozgalom sem marad­hat távol — mondotta Rozs­ig Imre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai In­tézőbizottsága kedden ülést tartott. Tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyez­tető tárgyalások állásáról, oz MSZMP küldött­ségének tevékenységéről. A Politikai Intézőbizottság tájékozódott a pártkongresszus munkarendjével kapcsolatos el­képzelésekről is. A testület megtárgyalta az MSZMP művelődé­si programjának téziseit. A vitában egyebek kö­zött megállapították: az MSZMP kritikusan vi­szonyul a kultúra demokratizálódásának múlt­beli, ellentmondásokkal terhes folyamatához, a programjában azonban épít ezen évtizedek ér­tékes művelődési- hagyományaira is, vállalja a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség ápo­lását, a humanizmus eszmeiségét. Az MSZMP az oktatás és a kultúra szocialista távlatú, értékközpontú fejlesztését képviseli és támogotja. Új művelődési programijának sarka­latos pontja a hatékony oktatási rendszer ki­építése, szerkezeti megújítása. Kiindulási alap ehhez a minőségében és feltételeiben megújított általános iskola. Támogatja a párt azt a törek­vést, hogy a körzetesítés miatt iskola nélkül ma­radt települések kapják vissza oktatási intéz­ményeiket. (Folytatás a 2. oldalon) Pannónia *39 Magas fokú politikai kultúrát ismerhetett meg a küldöttség Helsinkiben Grósz Károly, az MSZMP lőtitkára hazaérkezett Finnországból Beszélgetés újságírókkal a repülőgépen a főtitkári funkció sorsáról Belgrádi Az el nem kötelezettek csúcsértekezlete .. Belgrad bon kedden plenáris Réseken és munkabizottságok­ban folytatta tanácskozását az -nem kötelezett országok IX. Csúcsértekezlete. A vitában kő. harminc állam-, illetve kor- ’’’ányfő szálait fel. A plenáris ülés előtt 11 or- s*ág képviselői munkareggelin vettek részt Alan Garda Pé- perui elnöknél. Megbeszé- csükön főként a fejlődők c^ósságproblémájáról, a né- 9Vek párizsi javaslatáról volt Egyetértés volt azzal kap­csaiban, hogy a legnagyobb ..'gyeimet a Politikai Bizottság b^sén a leszerelés és a nem- etközj 'biztonság témakörének szentelni. . Kuba határozati javaslatot Ijesztett elő, hogy hozzanak . tre új nemzetközi tájékozta- s' rendszert. Ebben a javas­sá. lat •te szerint jelentős szerep jut- az el nem kötelezett or­s*úgok sajtópolitikájának. Gazdasági Bizottságban ®**nt az Észak-Dél prablé- Jokör áll oz érdeklődés hőm­érőben. A pórtkapcsolatok ápolásá­val kezdte finnországi látoga- itásándk utolsó napját Grósz Károly. A finn kormány meghí­vásának eleget tévő főtitkár a kora reggeli órákban találko­zott Jarmö Wahlströmmel, a Finn Kommunista Párt elnöké­vel. A megbeszélésen a finn politikus elmondta, hogy párt­ja baloldali, a szocialista esz­mékhez ragaszkodó, .nyílt moz­galomként kiván működni, szo­ros szervezeti kapcsolatot te­remtve a demokratikus unió­val és a demokratikus nőszö­vetséggel. Grósz Károly kijelentette: az MSZMP nagy érdeklődéssel és szimpátiával kíséri az FKP megújulási törekvéseit. Az MSZMP is úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom — benne a szocialista országok pártjai - megkésett a kor kihívásaira adandó válaszokkal. Elmondta, hogy az MSZMP támogatja a többpártrendszert, abból kiindulva, hogy a ma­gyar társadalom válságjelensé­geit csák az egész társada­lom ös*efogásóval lehet meg­oldani. Magyarország a bü­rokratikus szocializmustól a de­mokratikus szocializmus felé halad, s a modell fontos ele­me, hogy az ország nyitottsá­got hirdet a világ minden ál­lama irányába, s ennek szel­lemében Viszonyul a különbö­ző szellemi irányzatokhoz is. Az MSZMP-lben napirenden van a nemzedékváltás is. A program következő állo­mása a finn Génit rumpárt szék­háza volt. Itt Grósz Károly iPaavo Vöyrynen elnökkel foly­tatott megbeszélést. Az MSZMP-vel 1982 óta hi­vatalos kapcsolatot fenntartó pórt vezetője kijelentette: Finnország számára a belpoli­tikai mozgásoktól függetlenül a Szovjetunióhoz voió kiegyen­súlyozott, jó Viszony alapvető 'kérdés, amiben széles körű társadalmi egyetértés van, nem veszélyeztetik pártközi vi­tákkal. Grósz Károly és Paavo Vöyrynen kölcsönösen hangsú­lyozták, hogy az MSZMP és a finn Centrumpárt ezentúl is fejleszti kapcsolatait. A pártel­nök Magyarországra szóló meghívást fogadott el. Mindkét találkozón részt vettek Grósz Károly kíséreté­nek togjai, illetve a fiinn pár­tok vezető tisztségviselői. A rendkívül zsúfolt program ellenére üzemlátogatásra is lehetőség nyílt: Grósz Károly felkereste a főváros környéki Vantoat. A város elektromos művének bővítésére kiírt ver­senytárgyalást ugyanis magyar 'vállalat nyerte el: a láng Gépgyár 80 megawattos villa- imosteljesítményű és 160 me­gawattos hűtőteljesítményű tuibógépcsoportot helyezett itt üzembe ebben az évben. Helsinkibe visszaérkezve Grósz Károly az üzleti élet képviselői­vel találkozott, s tájékoztatást adott a magyar gazdaság helyzetéről. A főtitkár ezt követően a mi­niszterelnöki hivatalba látoga­tott, ahol találkozott a szabad­ságát ez alkalommal megsza­kító Harri Holkerivel. Grósz Károly megerősítette, hogy to­vábbra is érvényben von a korábban átadott magyar meg­hívás. A miniszterelnök jelezte, hogy terve szerint jövőre ellá­togat Magyarországra, S szí­vesen folytatja Grósz Károly- lyal a megkezdett párbeszé­det. A főtitkári látogatás záró- programjaként Hargita Árpád nagykövet fogadást adott (Folytatás a 2. oldalon) Kedden Pécsett ülésezett az Országgyűlés mezőgazdasági bi­zottsága. Az ülést megelőzően a résztvevők baranyai élelmi- szeripari vállalatok termékbemutatóját tekintették meg. (Tudó­sításunk az 5. oldalon.) A foglalkoztatás­politikáról Ötezer munkanélküli, hatezer munkakerülő Pannónia ’89 címmel - a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei szer­vezete által — rendezett prog­ramok Harkányban zajlanak szeptember 2-től 11-ig. Az elő­adások sorában tegnap Rózsa József, az Állami Bér- és .Mun­kaügyi Hivatal főosztályvezető­ije beszélt a foglalkoztatáspoli­tika időszerű kérdéseiről a har­kányi művelődési házban. 'Rózsa József előadásában 'három témakört érintett: a bér-kereset kérdését, a mun­kajog, illetve a munka tör­vénykönyvének megváltozását, valamint a szociális p rabié- imákat. A témakörök nem külö­nülték el szigorúan egymástól és Rózsa József is időmként el­kalandozott: elmondta például, ■hogy ő maga a munkaerőpiac képviselője. Ennek kapcsán említette meg, hogy tulajdon­képpen Magyarországon miért is szeretik a lengyel munká­sokat. Azért, mondta, mert ők mindig rendelkezésre állnak, akár .betegen is dolgoznak és vasárnap is, ha kell. A ma­gyarok ezt nem vállalják. Ta­lán kegyetlennek tűnik, de a A bányakáros, szanált lukások pótlására új lakásokat épít a szénbányák építési üzeme Pécsett, a Lánc utcai rendelő és a nyugdíjas ház szomszédságában. Eddig 30 készült el, most újabb 33 készül jövő évi átadással. Tervező: Nyári József. Fotó: Proksza László humánust és a racionálist kü. lön kell választani. Érdekes odatok is elhangzot­tak tegnap. Az effektiv 'mun­kanélküliek számát 5000-re be­csülik Magyarországon - a rendőrség viszont mintegy 6000 munkakerülőt tart szómon. Raj­tuk kívül legalább 20 000 olyan 16—19 éves fiatal él nálunk, akik nem dolgoznak, nem ta­nulnak, a szüleik tartják el őket. Mint annyi más témában, most is a nyugati államokkal példálózott Rózsa József. Ezek­ben az országokban minden­kinek a saját kockázata, hogy pályakezdő fiatalként el tud-e helyezkedni. Nálunk ez az ál­lam dolga. Az előadó elmond­ta, hogy ő bizony nem csodál­kozik azon, ‘hogy sokan -kül­földre „távoznak” - örökre. Aki el tud menni, menjen! Aki Itthon nem dolgozik, az ott sem fog, és ott ugyanúgy föl - kopik az álla, mint itthon. Ma­gyarországon — sajnos — az a gyakorlat, hogy a gyengén tel­jesítők kevesebb bért kapnak. Rózsa József szerint nem ez a megoldás, hanem az, hogy a gyengén dolgozóktól egsze- rűen meg kell válni. Magyar- országon ott tartunk, hagy ahol elég lenne négy ember, ott hatan-nyolcon vannak. 1991 januárjától — várha­tóan - jelentős változások tör­ténnek a munka törvényben. Ennek lényege, hogy kevés központi szabály lesz, viszont lényegesen nő a vállalatok ön­állósága — tulajdonképpen azt csinálhatnak, amit akarnak. Jö­vő év januárjától folyamato­san korlátozzák a magas nyug­dijakat is. Az özvegyi nyugdíj is változik: ha ketten élnek egy háztartásban, és ha az egyikük meghal, kettejük nyug­díjának 60 százalékát kapja az, aki magára .maradt. A kormány egyébként a nyugdíj- korhatár felemelését 1994-re tervezi, A mai előadások témái: dél­előtt fél tíztől a tulajdonreform kérdéseiről beszél Antal László, a Minisztertanács Hivatala Gazdaságpolitikai Titkárságá­nak vezetője, valamint Kocz László, az Országos Tervhivatal főtanácsosa. Délután fél há­romtól: Aktualitások a kül- és belkereskedelemben címmel tart előadást Dunai Imre, a Kereskedelmi Minisztérium ál­lamtitkára. Ó. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom