Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-03 / 243. szám

Nem, nem, dehogyis ezt beszéltük meg ... — kioltotta (per­sze németül) többször is a kispadról Vass Sándor edző Fotó: Läufer László Á „lecserélt" szövetségi kapitány Vinko Kandija mindenkinek keresztbe tett kézilabdatorna Pécsett meg­rendezett magyar-osztrák for­dulóján, a Debreceni Dózsa- HC Graz mérkőzése után. A játékosból edzővé lett szak­ember méltán volt elégedet­len csapata eredményével. A Régen volt olyan mérges Vass Sándor - a magyar férfi kézilabdaválogatott egyik csúcstartója, az Elektromos többszörös magyar bajnokcsa­pat örökös tagja -, mint a Duna Kupa nemzetközi férfi mérkőzést ugyanis ők vesztet­ték el, és nem a debreceniek csikarták ki a győzelmet. — Hatéves munkám ered­ményét láttam füstbe menni ezen a mérkőzésen - doho­gott a találkozó lefújása után negyedórával Vass Sándor. - Mondhatom ezt még akkor is, ha az egyhetes budapesti ed­zőtáborozásunkon megsérült volt szegedi magyar váloga­tott, balkezes átlövő, Lele Ambrus nem állt rendelkezé­semre. Az elmúlt fél évtized alatt most tudtuk volna igazán bizonyítani: nem volt hiába­való az a sok munka, amit a grazi hat évem alatt elvégez­tem, pontosabban elvégeztet­tem. A srácok azonban — leg­alábbis a mutatottak alapján — lelkileg még nem készültek fel arra, amit játékintelligen­ciában már elsajátítottak. — Több éven át a grazi Wágner Büroé volt a bajnoki cím Ausztriában. Most váltás történt. — Igen, a bécsiek képtele­nek voltak elviselni a „vidéki" hegemóniát. Ezért is kaparin­tották meg a jugoszláv női válogatott volt szövetségi ka­pitányát, Vinko Kandiját. Ö aztán összevásároltatott nyolc válogatottat, így lett - szinte a válogatottal felérő — Volksbank Wien az új bajnok. — Vinko Kandija volt aki „lapátra" tetette a Hypobank Wien BEK-győztes női együt­tesnél Csik Jánost, a volt ma­gyar női válogatott mesterét. Csik az idei BEK-döntő előtt távozott Bécsből, és a ma­gyar lérli válogatott szövetsé­gi kapitánya lett. — Megértem Csik Jancsi sér­tődését. Végül is a döntőig ő vitte el a csapatot, ott vi­szont egyetlen mérkőzésre - különben a Hypobank Wien győzött - leszerződtették Vinko Kandiját.- Belőled is a sértődöttség szól, hiszen téged is ő fúrt meg a szövetségi kapitány székében . . .- Bennem is van tüske. Ugyanis munkám eredményei között csak egy a grazi si­ker. Az osztrák kézilabda fej­lődéséből legalább annyi rész az enyém. Hiába szerepelnek a klubcsapatokban jugoszlá- vok, lengyelek, magyarok, ro­mánok, mindez csak egy ada­lék az osztrákok fejlődéséhez. Mással sem jellemezhetném ezt jobban, mint azzal, hogy a legjobb három csapatban - Volksbank Wien, HC Graz, Margareten Wien - csupán nálunk, Grazban van idegen­légiós. Nem szólva arról, hogy régen mi adtuk a válogatott gerincét, a Volksbanknál lévő nyolc mellett most nálunk csak egy, az átlövő, Pesil van.- Csakhogy a három vezető klubnál három külföldi edző dolgozik: a Volksbanknál Vin­ko Kandija, Grazban te, mig a Margaretennél a győri Joósz Attila. Ez elég az osztrák ké­zilabda felvirágoztatásához?- önmagában így nagyké­pűség lenne. Tény, hogy mind­hárman azt vettük alapul, hogy milyen felépítésű, adott­ságú játékosok állnak a ren­delkezésünkre. Ahhoz alakí­tottuk ki a stílust, a játék­felfogást. Sokmozgásos, fe­gyelmezett, nyitott védekezés­re épülő harcmodorunkkal kényszerítjük a labda elvesz­tésére az ellenfelet és gyors lerohanásokkal, illetve ha már felállt fal ellen játszunk, a. végsőkig való helyzetalakítá­sokkal fejezzük be a támadá­sainkat. Gondolom, minderről meggyőződhettek a nézők a pécsi sportcsarnokban leját­szott négy mérkőzésen. Kapu László Maradona verekedett Diego Maradona, az olasz SSC Napoli labdarúgó-csapa­tának argentin csillaga ma­gyar idő szerint szombatra vir­radóra odáig már eljutott, hogy a Buenos Aires-i Ezeiza repülőtérre gépkocsizott, sőt beszálláshoz készülődött. Ek­kor azonban kiderült, hogy személyes menedzsere, ügynö­ke, Guillermo Coppola szá­mára nem első osztályú jegyet biztosított az argentin légi- társaság. Az 1986-os világbaj­nok argentin válogatott csa­patkapitánya ezen alaposan feldühödött, és közölte, ismét- ki tudja hányadszor? - el­halasztja az Európába való visszautazást. A repülőgép elhagyása köz­ben Maradona az egyik tévé- társaság munkatársát is meg­ütötte, mert az túl provokatív kérdéseket tett fel neki.- Elegem van mindenkiből, hagyjanak végre békén - kia­bálta Maradona, miközben tá­vozott a repülőtérről. Később, amikor már kissé megnyugo­dott, hozzáfűzte: a legköze­lebbi járattal most már való­ban Nápolyba utazik, de ott csak annyi időt akar eltölteni, ameddig Ferlainóval tisztázza a vitás kérdéseket.- Torkig vagyok a futballal, a pletykákkal, az emberekkel, néhány óráig leszek csak Ná­polyban, és visszarepülök Ar­gentínába. Nem kizárt: abba­hagyom a labdarúgást - je­lentette ki Diego Maradona. — ©tt tartok, hogy már csak a családom, a két kislányom érdekel az életben... Kaposváron nagy a csend... Cáfol a megvádolt osztrák állampolgár Herr Schranhz 50 ezer schillinges ajánl fel Edelényi úrnak „Nem igaz, hogy fekeSepénzS adtam volna Szilvásinak" Két héttel ezelőtt megjelent ......a vezetők ejtették ki a Rá kóczit az NB ll-ből?" című interjúnkban Edelényi Károly, kaposvári taxisofőr többek kö­zött ezt mondta: „.. .Bíró osztrák szerződésé­ből pedig Szilvási húz hasz­not: háromszor is telefonáltak a lakásomra, hogy egy Schrantz Károly nevű osztrák állampol­gártól két hete 28 ezer sdhil- linget kapott a volt elnök. Egyébként Schrantz Károly be­ment a Somogyország szer­kesztőségébe és sokmindent elmondott, amit magnóra is vették. Érdemes lenne meghall­gatnia a rendőrségnek azt a kazettát. .." írásunk végén zárójelben a következőt jegyeztük meg: „úgy véljük, érdemes lenne az Edelényi úr által megvádoltak- nak is megszólalniuk az ügy­ben. Várjuk észrevételeiket." Nos, az első hozzászólás megérkezett. A 43 éves, 1982-ben Ausztriába távozott Schrantz Károly telefonon ke­reste meg szerkesztőségünket, íme a beszélgetés: — Egy hete voltam otthon. Kaposváron találkoztam volt feleségemmel és jelenlegi^ fér­jével. Nem is tudtam először, milyen újságcikkről beszélnek, amikor azzal támadtak nekem, hogy otthon élő lányomat nem támogatom, bezzeg fut­ballisták kenésére van pénzem. Nagyon kellemetlen volt a szituáció, hiszen az utcán fu­tottunk össze ... Azóta hozzá­jutottam a Vasárnapi Dunán­túli Napló kérdéses számához, s teljesen el vagyok képedve azon, amiket Edelényi úr mond. — A taxis azt állítja, voltak akik látták, hogy ön 28 ezer schillinget adott Szilvási Jó­zsefnek egy osztrák csapat megbízásából, s azóta ennél az együttesnél rúgja Bíró a labdát. — Nevetséges, ez az Edelé­nyi úr egy hazug ember. Való­ban ismerem Szilvási Jóskát, jó barátomnak is tartom, de nem adtam neki pénzt. Nézze, mi valamikor együtt bíráskod­tunk, ő még FIPA-játékvezető is volt, azóta tart a barátsá­gunk. Én, amikor 1982-ben ki­jöttem Ausztriába, azonnal be­kapcsolódtam az itteni sport­életbe, s természetesen azon igyekeztem, hogy segíthessek otthoni sportbarátaimnak 'is. Több olyan magyar csapat van, melynek én szereztem osztrák kapcsolatot, de játé­kosok közvetítésével nem fog- lalkozom. Egyszerű lakatos va­gyok, ugyanolyan, amilyen otthon voltam, a hétvégeken pedig futballbíróként járom országot. — Állítólag ön egy magnó­kazettára mondta az Edelényi úr által előadott történetet a Somogyország szerkesztőségé­ben . . . — Ez sem igaz. Valószínűleg félreértésről lehet szó, hiszen a Somogy Megyei Labdarúgó Szövetség játékvezetői irodája ugyanabban az épületben van, mint az említett lap szerkesz- tősége. Biztosan a játékveze­tőkhöz láttak bemenni, s eZ’ után kezdtek el kombinálni •• • Egyébként nem is adhattam az osztrák csapat nevében pénzt Szilvási Jóskának, hiszen az az együttes, amelyikben Bíró játszik, a csőd szélén áll, 500 ezer schillinges adóssága van. Higyje el, nem magam akarom mentegetni, de azt nem hagyhatom, hogy Szilvá- sit ilyesmivel rágalmazzák. — Ha ön szerint semmi alapja annak, amit Szilvási úr mond, miért nem kezdeményez P«res eljárást ellene? — Semmi értelme nem len­ne- írja csak le: szerintem Szilvási egy beteg ember. Sőt. azt is hozzá teszem, ha ideg- orvosi kezelésnek veti alá ma­gát, s sikerül magát kigyágyít- tatnia, szívesen venném, ha ejváHalná a Rákóczi ügyveze- tő elnöki tisztét. Ha feljuttat­ja a csapatot az NB l-be, átutalok neki 50 ezer schillin­get. — Ezt komolyan gondolja? — Komolyan. írja csak le. (Az első cáfolat tehát meg­érkezett. Kíváncsiak vagyunk, mit szól a „gáláns" felajánlás­hoz Edelényi úr, s arra is, "°9Y, a leginkább érdekelt, Szilvási József a mai napig miért nem cáfolta a róla mon­dottakat? Ügy véljük, ha •lJSZ!.r'ában Herr Schrantznak ^erält megszereznie a VDN-t, akkor a volt elnök is hozzá­juthat ahhoz a számhoz, ame­lyikben Edelényi úr nyilatko­zata megjelent. Ezzel együtt Kaposváron, a Rákóczinál is nagy a csend. Lehet, hogy nemsokára kitör a vihar?... Lapunk mindenesetre továbbra '* az érintettek rendelkezésére a". Várjuk hozzászólásaikat.) Pauska Zsolt Ötezer dollár Lutzért Ha minden igaz, akkor Lutz Jakab, a PMSC labda­rúgója már útban van az NSZK-beli Raubling felé, ahol a helyi klub szeretné szerződtetni. A megállapodás szerint kéthónapos próbajá­tékon vesz részt, s ha tet­szik a vezetőknek, akkor lét­rejöhet az üzlet. A PMSC öt­ezer dollárt kér labdarúgó­jáért, akit még érvényes szerződés köt a piros-feke- téfchez. Ennek az összegnek a húsz százaléka a Magyar Labdarúgó Szövetséget illeti meg. Ezzel lezártnak tekinthet­nétek az ügyet, ha a napok­iban nem szabadultak volna el az indulatok. Koptam né­hány levelet és telefonhívást ezzel kapcsolatban. Mond­hatnák, hogy magánügy, de engedtessék meg, hogy né­hány gondolat erejéig el­időzzek felette. A félreértést az robbantot­ta ki, hogy a sportláp „Ezt írja meg" rovatának telefo­nált Mester Oszkár, az új- ság egyik olvasója. Elmond­ta aggodalmát, miszerint nem érti, miért kell ötezer dollárt kérnie a PMSC-nek azért a 33 éves labdarúgó­ért, aki közel két évtizeden ’keresztül kitartott a klub mellett és sokáig meghatá­rozó játékosa volt. Fokozta az indulatokat, hogy Lutz Jakab nem az előre megál­lapodott időpontban utazha­tott. Többen úgy vélték, en­nek az az oka, hogy a sportlapban megjelent az említett észrevétel és ezt rossz néven vette az MLSZ, amely azért akadályozza a külföldi szerződést. Nos, az utazás elcsúszásának semmi köze ehhez, Mester Oszkár nem haragította meg az MLSZ-t. Mi több, a szövet­ség támogatja Lutz külföldi szerződését. A pécsi labda­rúgó azért utazott később, mert kiderült, hogy ott a bajnokság a tervezettnél ké­sőbb kezdődik. Aztán az ügyintézés is időbe telik, pontosan három hetet vett igénybe a munkavállalási engedélyhez szükséges pa­pírok beszerzése. Nincs te­hát akadálya annak, hogy Lutz Jakab ott legyen a próbajátékon, és szorítsunk neki, sikerüljön a bemutat­kozás, így a szerződés meg­kötése is. Ami a labdarúgók külföld­re történő szerződését illeti, ezt szabályok határozzák meg. Nem lehet ingyen át­engedni, főleg akkor, ha imég itthon szerződés köti csapatához. A PMSC a mi­nimális összeget kérte, és az NSZK-beli klub ezt az öt­ezer dollárt a legtermésze­tesebbnek tartotta. Lutz Jo- kobnak ez egy nagy lehető­ség, hiszen 33 évével mór egyre ritkábban jutott szó­hoz a PMSC-ben. A klub is ajándéknak tekinti, méltá­nyolja a csapatnál eltöltött két évtizedet. Lutz, ha maradna szerző­dése lejártáig a PMSC-nél, akkor jóval kevesebbet ke­resne a tartaléksorban, mint­ha másutt próbálna szeren­csét. Itthon az eladási ára, he NB l-es klub jelentkezik érte. másfél millió forint. Ha NB ll-es csapatnak ad­nák, akkor is kérhetnének érte 800 ezret. Az ötezer dollár ennek csak egy há­nyada, s nem biztos, hogy ennyi pénzért itthon kapkod­nának egy 33 éves labdarú­góért. Hogy ez emberkereskede­lem vagy sem, arról termé­szetesen lehet vitatkozni. Azt azonban tudomásul kell ven­ni, hogy a szerződést két fél írja alá. Egy hivatásos lab­darúgó jövedelme többszö­röse lehet az átlagkereseté­nek és ezért vállalnia kell a következményeket. Például azt, hogy a klubja rendelke­zik felette, és ha átengedi másnak, akkor jogosan kér érte pénzt. Különben is a profi kluboknál a játékoso­kért kapott összeg a fenn­tartás egyik forrósa. Most, hogy a hazai egyesületek egyre kevesebb központi tá­mogatást kapnak, élniük kell ezzel a lehetőséggel is. Baranya tolna megyei ■ --i.... ......— TÉ GLA £*C*ERÉPfPARl V. 1 K/l Építkezzen olcsón és gazdaságosan A gorcsonyi téglagyár II. és III. osztályú B30-as téglájából. 9 A II. o. B30-a$ művi fogyasztói ára: 9760 Ft/ezer db -f- 25° 0 áfa. i • A II. o. B30-as falazat építési költsége: 510 Ft/m- (vakolat nélkül). 9 A III. o. B30-as művi fogyasztói ára: 8490 Ft ezer db + 25" 0 áfa. 9 A III. o. B30-as falazat építési költsége: 470 Ft/m- (vakolat nélkül). A befizetés és azonnali szállítás a gyárban rendezhető, amíg a készlet tart.' vasárnapi y LELÁTÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom