Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-29 / 269. szám

1989. szeptember 29., péntek

Dunántúlt napló

3

Befejeződött az őszi plenum első szakasza

(Folytatás o 2. oldalról)

Fodor István «rután kérte a törvényhozókat: az alkotmány- bíróság tagijainak megválasztó sóhoz szükséges jelölőbizottságról októberiben döntsenek.

A parlamenti ülésszak utolsó MJpirendjeként egyéb kérdéseket, bejelentésóket vitattak m_eg. A még az idén 'bátraié* v° ülésszakok elé kerülő törvényjavaslatokkal, illetve beszámolókkal kapcsolatban kérdést tett fel: Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.); Bödó- flé Rózsa Edit (Csöng rád m„

3- vk.); Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.); Sasvári József (Komá- tam m., 8.); Takács Imréné (Csöngrád m„ 4. vk.); Simon Féter Pál (Borsod-Aboúj-Zemplén m„ 23. vk.); Vass József né (Békés im., 15. vk.): Bánffy

György (Budapest, 4. vk.); Vossné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.):

A programsorozatot érintő felvetésekre Németh Miklós válaszolt. A kormány által beterjesztett programot az Or- szóggyűlés elfogadta.

Az Országgyűlés tagjai ezután nyilatkozatot fogadtak el o képviselők jóhírének, becsületének védelmében. Ugyancsak elfogadták azt a nyilatkozatot is, amelyben az Országgyűlés elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt.

A nyilatkozatok elfogadása után dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy az Országgyűlés kifejezi elismerését az NDK állampolgárainak az NSZK-ba való távozásával kapcsolatos magyar kormánydöntésről.

A képviselők ezután úgy döntötték, hogy Király Zoltánnak, az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonására vonatkozó javaslatát az ülésszak októberi szakaszában tűzik napirendre.

A testület Szirtesné dr. Tomsits Erika indítványára támogatta, hogy állandó jelleggel működő ügyrendi bizottság jöjjön létre.

M oravcsik Ferencné (Bócs- Kiskun m., 19. vk.) a véradó mozgalomhoz való csatlakozást kérte a képviselőktől.

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi'har m., 13. vk.) indítványozta, hogy az Országgyűlés határozatban nyilvánítson köszönetét azoknak, akik az ülésterem

felújításában részt vettek. Az indítványt a képviselők közfelkiáltással szavazták meg.

Ezután Fodor István tájékoztatott arról, hogy az Országgyűlés miként járult hozzá a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokhoz, s egyúttal kérte a képviselőket, hatalmazzák fel az Országgyűlés elnökét a tárgyaló felek további támogatására.

Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) a képviselői munkához szükséges néhány feltétel hiányát tette szóvá.

A soros elnök végül bejelentette: október 17-én folytatódik az ülésszak az úgynevezett sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok megvitatásával. Addig október 6. és 13. között a különböző bizottságok, képviselőcsoportok üléseznek, s e tanácskozásokra a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást aláíró szervezetek szóvivői is meghívást kopnak.

Az elnök ezután berekesz- lette az ülést, s ezzel befejeződött az őszi plénum első szakasza, amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt.

Á fegyveres erők napját ünnepük

(Folytatás az 1. oldalról) megemlékezést. Mint ‘kiemelte, a pákozdi ütközet nem sorolható a forradalom és szabadságharc nagy csatái, hadműveletei közé. Felvetődik, okkor 'miért lett szeptember 29-e a fegyveres erők napja? Azért, mert ezt a napot politikai hatása avatta nemzeti jelképpé. A csata eredményeként ugyanis Jellasics és serege ikényte- len volt kivonulni hazánk területéről, így ott és akkor megvalósult hazánk sérthetetlensége és szuverenitása. Míg Európa forradalmait leverték, a magyar polgári forradalom szabadságharcba csapott át; ezért válhatott szeptember 29-e a fegyveres erők emléknapjává, örökül hagyva okkori honvédőink hazaszeretetét, erkölcsi meggyőződését.

A beszédet követően a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a munkásőrség országos parancsnokának ünnepi paroncsát olvasták fel, majd kitüntetések átadására került sor. Az ünnepség a Szózattal fejeződött be. (A fegyveres erők és testületek 'kitüntetettjeinek névsorát szombati számunkban közöljük.)

Számvetés és programalkotás előtt

A megyei pártértekezletet és 01 MSZMP közelgő kongresz- Wusót nogy érdeklődés kíséri.

A „kimenetel” csaknem min- denkit foglalkoztat: szimpati- tönst és ellenfelet, a politikai 'özélet aktív szereplőit és a ••hallgató csendes többséget" ®9yaránt. A vélemények skótója a józan mérlegeléstől a hátor jóslatokon át a kétértelmű megjegyzésekig terjed. Hosszabb ideje létező és erő- tödő viszont a felismerés ártól, hogy a társadalmi, a Uozdasógi és a politikai élet folyamatai olyan pontra jutottók, omikor radikális változóikra, gyökeres fordulatra, Mo deli-, vagy (és) rendszer- váltásra van szükség. A kisebb 'orrekciók, az apró lépések értelmüket vesztették. A válság Menedzselése és a kiút továbbra is a posztsztálini modell keretei között vergődve Megvalósíthatatlanok. Átfogó, Mély, a struktúrákat is érintő, következetesen megvalósítandó reformok kellenek.

_ Ehhez az önvizsgálat és az öntisztulás egyaránt elenged, hetetlen: a társadalom egérében, az MSZMP-ben nem kevésbé. Mérlegre kell tenni T" lehetőleg nem érzelmek és 'ndulatok által motiválton — 0 múltat. El kell tudni dönteni, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai válság kialűku- tösában milyen szerepet ját- Jzott a bürokratikus politikai tendszer, a centralizált dönté- Sl mechanizmus, a központi okarat diktatúrája, a korlóto- *°»t problémaérzékenység, a konfliktusokat lefojtó- és ke- tölő gyakorlat, a valóságtól elszakadt szocializmus-felfo. ?ós visszahúzó hatása, az 'deológiai dogmák, a politikai [endszer megcsontosodása, a Jelentős változásoktól való óvatoskodó félelem. Az is tisztá- tásra vár, hogy vajon menynyiben „felelős" mindebben a Múltbéli konzervatív modell és 0 struktúra maga, illetve Mennyiben azok, akik az el- tóúlt évtizedekben a „készen tóiéit viszonyok közepette masuk csinálták történelmüket", °kik részesei, vagy kívülrekesz. tettjei, netán áldozatai voltak 0 korábbi óltamszocialista Rendszernek? S bár mindez fájdalmas, s következményekkel járó művelet, az MSZMP entisztulásának szükséglete, O Párttagok kollektív bűntudat Plóf; mentesítése ezt elengedhetetlenné teszi.

A politikai önértékelés, o hibákkal való szembenézés és 'S konzekvenciák levonást» Minden önmagát komoly po- 'likai erőnek tekintő partéiétól kötelessége.

„A múlt 'bevallásának" jó- 1se(attifai parancsánál persze *tóm állhatunk meg. A múlt és

jelen kritikus vizsgálatának '*9yonis a jövő adja meg érelmét A kommunista és munkásmozgalom nemes tradícióinak egyike pedig — talán ma is még sokak által vallotton —, a jövőre orientáltság. Remélem, a megyei pártértekezlet és a kongresszus e hagyományt nem megkérdőjelezni, hanem igazolni fogja. Az út- tévesztés és az útvesztés figyelmeztető tanulságait hasznosító, a jelen realitásaival és korlátozott, ám nem lebecsülendő lehetőségeivel egyaránt számoló programnyilatkozattal. illetve a vitára kerülő .negyei programtézisekkel egyaránt.

Mindkét dokumentum-tervezet egyértelmű viszonyt fejez ki az MSZMP-ben hosz- szabb ideje érvényesülő folyamatokhoz és társadalmi életünk új jelenségeihez. Kifejezik a párt előtt álló politikai alternatívákhoz való viszonyulást is", sugallva a fordulat, a modellváltás szükségességét. A kettő közti szemléleti és gondolati azonosság alapján mindkettő így hozzájárulhat a párt identitásának, önazonosságának tisztázásához, enne* határozott karakterű megfogal. mazásához. Olyan dokumentumok ezek tehát, amelyek vitát kivóltóak, állósfoglolásra kész- tetőek, talán vízválasztót je- lentőek is lesznek, mint amelyek alapján - elfogadásuk esetén - az MSZMP tagjai újragondolhatják viszonyukat a párthoz, ismételten definiálhatják helyüket és szerepüket a politikai színtéren. Amelyek alapján tehát újra tisztázni szükséges és lehetséges majd viszonyunkat a különböző szervezett politikai erőkhöz, régi és új pártokhoz, törekvéseikhez, jövőképükhöz.

A program nyilatkozat és a megyei program tézisek tervezete is a társadalmi- és a pártmodellváltást elengedhetetlen, nek ítéli. Emögött ott húzódik a felismerés arról, hogy az MSZMP az áramlatok és a platformok szabad és a párt egésze számára kedvező működése előtt álló gátakat csak későn és következetlenül építette te. Ott von mögötte a kövekeztetés arról, hogy a döntést hozó testületekben az egymást kölcsönösen ...k'olto áramlatok milyen jelentős mértékben gátolták a gyors es hatékony alkaímazkodast, hogy a szükeséges kezdemenyeze- sek qyokori elmaradásáról ne is szóljunk. Ott található az a felismerés is. hogy, a cselek- vő- és akciókepesseg ><adatai enétküt aligha sromolhatok fet. Nem kevésbe tükrözik azt a tapasztalatot is. hogy az

idejétmúlt hagyományokhoz «

túlhaladottá volt értekekhez történt ragaszkodás, °

konzervativizmusnak tett elv toten engedmények m'fy«n jelentős mértékben járulhatnak hozzá egy.c megújulást képviselő erő törekvejének hitet- vesztéséhez, És végezetül azt a felismerést is magukban

foglalják, hogy a Poli‘i!t°' folyás erősítésének előfeltétele a pártnak és tagjainak az olyan terhektől való se. amelyeket előidéző hibák és bűnök keletkezéseben közvetlen felelősséggel nem tartoznak. Vagy azért, mert eleve kívülrekesztettjei, netán áldozatai is voltak a korábbi bürokratikus, diktatórikus intézkedéseknek; vagy azért, mert életkoruk alapjan meg csak tanúi sem lehettek az ezekkel leginkább terhelt időszakoknak; vagy egyszerűen azért, mert - életkoruktól függetlenül - felfogásuktól, mentalitásuktól mindez nem kevésbé idegen, mint az ez nagy hangon a társadalom tudomásáro hozó erőké.

Milyen programra van tehat szükségünk az MSZMP-ben. Mit kíván meg belső helyzetünk? Mi jelenthet valódi hozzájárulást ahhoz, hogy elkerülhessük a feszültségek és a politikai dezintegráció fokozódását, tragikus végkifejletkent a robbanást?

Nem „felülről” követelményeket előíró és feladatokat meghatározó programra van most szükség. Lejárt ennek ideje. A jelen helyzetben olyan viszonyok megteremtését célul tűző programot kellene országosan és Baranyában egyaránt közösen megformálni, amely magában foglalja a párttagság *-* és masok által kezdeményezett és hitelesítet jobbító szándékokat és törekvéseket. Nem csodavaras kell. nem folytathatunk illúzioker- getést. Nem követhetünk szép. olykor tapsra ingerlő, am megvalósíthatatlan célokat.

Nem adhatunk ki ilyen jelszavakat sem. Dinamikus, _ am reális lépésekre ösztönző. a konfliktusokat is vállaló es a jelen mostoha feltételrendszerébe illeszkedő programot képviselhetünk csak. Olyat, amely a civil társadalom alkotásaként valósítható meg. a tata tehető hitelessé, így heti az eredményes válságkezelést, a tényleges kiutat.

Stratégiai nézőpontú programra van szükség és nem a rövidtávú látásmód által motivált. pirruszi győzelmeket ugyan eredményező, de valódi megoldásokat nem jelentőre Ne a különböző politikai erőktől és a társadalmi változások fő sodrától elzáró törekvések vállalása motiváljon bennünket, még akkor sem, ha az ortodoxiához hűségesen ragaszkodva ez sokak azonosságtudatának erősödéséhez kétségkívül hozzájárulást jelentene. Egy az ország és a megye — számos vonatkozásban közös - sorsáért viselt felelősségérzettől áthatott, a többi politikai erő figyelmét is méltán felkeltő, velük a találkozási pontokat is megtaláló program szükségeltetik. Olyan, amely egy leendő.

baloldali színezetű koalíció felé előre mutat, valószínű létrejöttét gondolatilag előkészíti és elősegíti.

Olyan program formálódása és erősödése lenne tehát kívánatos, amely a népre és a nemzetre egyszerre és egyidejűleg oly sok oldalról hivatkozó erők okozta hangzavarban is tisztán hangzik. Amely tehát nem csupán a nép nevében beszél, hanem valóban neki és általa szól, amely az állampolgárok, a munkavállalók és a fogyasztók érdekeit és érzéseit, elképzeléseit és törekvéseit testesíti meg.

Nem illúzió-e mindezt követelni? Talán nem, ha nem propagandisztikus jelszónak, vagy választási fogósnak tekintjük annak hirdetését és képviseletét - amelyben bizonyára számos politikai erő egyetért —, hogy a „nép érdekében" modell helyébe a „nép által" modellnek kell lépnie. A társadalom bizalmáért és a politikai befolyásért csatába szálló pártunknak olyan programot kellene a leendő vitákban alkotnia, amely nem veszíti szem elől az egyes társadalmi csoportok és a társadalom egészének valóságos napi és távlati érdekeit.

Ugyanakkor nem is áldozza fel ezeket az érzelmek és indulatok fűtötte, feszültségekkel és jogos elégedetlenséggel teli jelen oltárán. Olyan programot tehát, amely tükrözi, hogy a válsághelyzet elmélyülését megakadályozni, a kiutat megtalálni, országunkat és megyénket erre „rávezetni" aligha lehet képes egyetlen pórt, aligha lehetnek kéjjé se k o pártok maguk, ehhez többre van szükség. Arra, hogy a központilag irányított társadalmi modell helyébe az önkormányzatiságra épülő, az állampolgárok szabad mozgásterét megteremtő, tulajdonossá válásuk lehetőségeit biztosító viszonyok lépjenek. Megteremtve o civil társadalom kibontakozó forradalmaként az önigazgatási, önszerveződési formák társadalomalkotó- és -építő létezését. Csakis ez lehet biztosítéka a társadolom organikus, szerves fejlődésének épp úgy, mint a diktatórikussal szemben értelmet kapó demokratikus szocializmus jövőbeni megteremtésének.

Az irányok, a vállalt régi és új értékek, a célok foglalata a két említett dokumentum. Tovább tökéletesíteni, valamint feladatrendszerré és akcióprogrammá formálnia viszont lehetőség szerint már a párttagságnak és a .párt új testületéinek kell majd. Az új pártstruktúra és pártműködés ehhez kedvező feltételeket, az mtegráció irányába mutató társadalmi szükségletek predig egyértelmű igényeket jeleznek ®s politikai kötelezettséget jelentenek ptártunk. számára.

Dr. Szirtes Gábor megyei titkár

Tab! demokrácia, ftiyelmezellebb talonét

A hadseregnek a népet, a nemzetet kell szolgálnia!

Beszélgetés Róka Ferenc alezredessel, a pécsi magasabb egység parancsnokával

Az elmúlt években sokat változott a Magyar Néphadsereg: emberközpontubb és nyitottabb lett. ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy ezzel együtt sem élvezi a társadalom egy részének szimpátiáját.^ Vajon manapság milyen katonának lenni Magyar- or”°9on, elképzelhető-e nem politizáló honvéd és hivatásos tiszt, a költségvetési támogatás csökkenése mit jelent, a liberális intézkedések hogyan hatnak a fegyelemre? Egyebek közt ezekről a kérdésekről beszélgettem egy csapattiszttel. Foka Ferenc honvéd alezredessel, a pécsi magasabb egység parancsnokával,, helyőrség parancsnokkal.

I- Aleiredei „rí Elsőként egy személy«, kérdést Lnnék t.l: mint katonának és parancsnoknak milyen a közérzete?

— A munka, a politikai és a 'magánélet szempontjából is jó. Ez nyilván összefügg az- zal, hogy optimista embernek tartom magam, s hogy az az alakulat, melynél szolgálok, maradéktalanul végrehajtotta az elénk állított feladatokat.

Í- Az országban eluralkodott gazdasog.-politikai válság hogyan , a pécsi magasabb egységnél szolgalatot teljesítő sorállományú és hivatásos katonákra?

— Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy a sorállományú katonáink a laktanyán belül egyelőre nem érzik az ország gazdasági helyzetének romlását. Élet- és munkakörülményeiket sikerült az elért szinten tartani. A hivatásos tiszteknél és tiszthelyetteseknél azonban mór nem ilyen poziV.v ° k®P- Például a polgári eletben átlagban 20 százalék volt az idei béremelés, o hadseregben, a hivatásos állománynál mindössze 6, a polgári alkalmazottaknál pedig csak 4 százalék. A kezemben v?n ° hadsereg felső vezetésének intézkedési terve, melynek értelmében még az idén , ^ v.5,^20^05 emelésben

részesülőnk, de ezzel együtt is elme rád un k az országos át- tagtól. Gond például, hogy a nos, egygyermekes fiatal katonatisztnek, gyesen levő feleséggel egzisztenciális probjé- mói vonnak, hisz a csalódnak - tehát 'hármuknak - 8-13 000 forintos jövedelemből kell megélni. Ennek ellenére szélsőséges ^ megnyilvánulással nem találkoztam, úgy ítélem meg, hogy hajlandók áldozatot 'hozni, de szeretnék végre látni a gazdasági kibontakozás kezdetét.- Eiek sierint at, hogy a költ- légvételből kevesebb pent jut a hadseregre, a hivatásos katonák anyagi megbecsülésében már megmutatkozik. A magosabb egység gazdálkodásában is kénytelenek „behúzni a fékeket"?- A romló feltételek mellett a fenntartásra úgy elegendő o pénzünk, ihogy valóban roppant racionálisan költjük el. 'Mór a Jtora nyáron megvettük a tüzelőt, mert egyrészt nem tudjuk, hogy felemelik-e őszszel, másrészt az inflációval is számolunk. De ugyanígy betároltunk burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből, savanyúságból, sertéseket hizlalunk... Takarékos, előrelátó gazdálkodásra kényszerülünk, de bizonyos hatásokat — például a villanyáram díjának emelését - nem tudjuk kivédeni. A gyakorlatok száma és időtartama is csökkent oly mértékben, hogy elértük azt a szintet, ha ezt tovább mérsékeljük, az már a kiképzés minőségében is jelentkezik.

I - A műszaki eszközök, fegyver- Izetek terén is „spárolás" von?- Az alapfegyverzeti technikában az utóbbi években nem volt lényeges fejlesztés. A hadvezetési eszközöknél - hír- adóberendezések, 'számítógépek - kisméretű korszerűsítést végrehajtottunk. Most ott tartunk, hogy az adott esetben ránk bizott feladatokat még képesek vagyunk megoldani.

1- Milyen az alakulat fegyelmi helyzet«?- Erről o .közelmúltban szó- moltunk be elöljáróinknak, akiknek számszaki eredményekkel bebizonyítottuk, hogy idén, az elmúlt évekhez viszonyítva javult a fegyelem. Pedig liberálisabb lett a 'hadsereg, hadd utaljak csak arra, hogy a katonák autóstoppolhatnak, ha hazomennek polgári ruhába bújhatnak, a helyőrségben tárolhatják saiját személygépkocsijukat, egyenruháiban is lehetőségük von vallásuk gyakorlására, bevezették az alternatív katonai szolgálatot... Tehát a demokrácia • szélesítése nem hogy ártott, inkább használt! Nálunk néhány fegyelem- sértés, így például laktanya önkéntes elhagyása, szabadságról késve visszaérkezés fordult elő.

1 — A néphadsereg legutóbbi pártértekezletén hangzott el: ,,a csapatoknál a tisztek szellemi és fizikai kizsákmányolása .folyik". Egyetért ezzel?

— Szerintem ez szélsőséges 'megfogalmazás. Tény, hogy vannak olyan időszakok, amikor a hivatásos állomány és a sorkatonák’ leterheltsége fokozottabb, például gyakorlatokon, vagy az államányváltá- sökkor. De kizsákmányolásról akkor sem 'beszélhetünk.

I- Aleiredei úri Mi a véleménye a depóiitiiáit hadseregről?- A hadseregben mi eddig sem politizáltunk annyit, mint amennyit a polgári életben feltételeztek rólunk. A fő hangsúly a kiképzésen volt...

1- Ennek ellenőre komoly politikai munka, agitócié folyt, valljuk meg ösiintén, meglehetősen egyoldalú beállításban.

— Ez nézőpont kérdése, de bitem szerint a hadseregnek a népet, a nemzetet kell szolgálnia, s ennek a felfogásnak az eddigi politikai munka sem mondott ellent. Ezzel együtt egyetértek azzal, hogy a pluralista társadalomban o hadsereg ne legyen színhelye a pártok csatározásának. Az. hogy a tiszt vagy a sorkatona melyik pártnak a togja. a magánügye; logikusnak tartam, hogy laktanyán belül senki ne folytathasson ogitóciós tevékenységet.

I- Kaptak tájékoilatást a »érvéiért haderörafarmrál?- Szervezeti korszerűsítés évek óta folyik, erről annyit tudok,' amennyi a 'beosztásomhoz szükséges. Úgy érzem, több információra lenne szükségem!

I- Mit jelentene, ha létrejönne a kormányunk állal javoialt tá- madáfegyverektöl reiilegeien mentet öveiét - et Péciet ii érintené - létrehaiáia?- A támadófegyverek közé a rakéta-, a csapásmérő légierő és a harckocsi csapatokat sorolják, a 'mi mogasabb egységünk ilyen eszközökkel nem rendelkezik. A helyröség szempontjából más a helyzet, de meg kel! hogy mondjam, a csökkentés konkrét kiviteleze- nek a terve nem ismeretes előttem.

I- Várhaté, hagy mepnunnek a pécii laktanyák? _- Nem tartom valószínűnek Rosiprim Nándor