Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-27 / 267. szám

1989. szeptember 27., $i*^° Mi újság a megyeházán? Vitasorozat az önkormányzatok jövőjéről Baranyában egyre élénkebb a vita ax önkormányzati törvény tervezetéről. A héten is számos szervezet, testület összegezi ál­láspontját. Ez alkalommal elsősorban a továbbgondolást se­gítve adunk közre részleteket abból az összegezésből, amelyet dr. Toller László, a megyei tanács képviseleti irodájának meg­bízott vezetője készített a helyi tanácsok tisztségviselőinek és a megyei apparátus munkatársainak véleményéből: a téma a helyi önkormányzatiság. A helyi önkormányzatok ala­kítása, feladata, hatásköre c. fejezet • rendelkezéseit a helyi tisztségviselők többsége úgy »téli, hogy háladó, s mintegy felismerték a koncepció alko­tói, Ihogy az önkormányzati­ság ma. már alapvető társa­dalmi igény. Az a vélemény is hangot kapott, hogy e fe­jezet fel kívánja oldani azt az ellentétet, amely a koráb­bi évek jó szándékú, de kel­lően át nem gondolt, s erő­teljes ráhatással végrehajtott tanácsösszevonásokkal kiala­kult. Elsősorbon nem a rög- rített emlékeztetőkből, de a viták hangulatából és szelle­méből kitűnt az is, hogy a teiepülésmélységű önkormány­zatiságnak többen nem látják értelmét, mert az az eddig kö­zösen létesített infrastruktúrát, intézményhálózatot felszámol­hatja, ugyanakkor más oldal­ról a kistelepüléseken - mint arra imár utaltunk — elemi személyi feltételei hiányoznak annak, hogy önállóan gazdál­kodjanak. E kérdéskörhöz tartorik az a vélemény is, hogy a helyi önkormányzat nemcsak a kép­viselőtestület mozgásterét bő­víti, de a felelősséget i^hallat­lan mértékben megnöveli. Az előzőekből következik a kér­dés is, hogy e felelősségnek valamennyi település meg tud-e felelni. Nagyabb vitát váltott ki a helyi önkormányzatok ellátási felelőssége, elsősorban abból a közelítésből, hogy az ellá­tási felelősség köre a jelen­legi gazdasági lehetőségékhez 'képest túl tág (összefüggés­ben a gazdasági alapokkal). Kérdés, hogy a felelősségnek mennyiben tudnak eleget ten­ni, és volt olyan vélemény is, hogy ne csők az önkormány­zat legyen kényszeríthető (mással, költségére elvégezte­tett munkával) ellátási fele­lősségének teljesítésére, ha­nem a kormány is. Jelentős vitát váltott ki a pőlgármester elnevezése és helyzete. Az elnevezés tekin­tetében mindenki egyetért a szabályozási koncepcióval. Vá­lasztása tekintetében egyértel­műek a javaslatok abban, hogy ne a helyi képviselőtes­tület, hanem központi jogsza­bály határozza meg a polgár­mester-választás módját, és abban is, hogy ne a képvi­selőtestület, hanem a lakos­ság közvetlenül válassza meg polgármesterét. Sajátos indok volt e kérdéskörben az, hogy a többpártrendszer keretei kö­zött iné egy többségi párt vagy koalíció bizalmából, ha­nem valamennyi állampolgár bizalmából kerüljön a polgár- mester az önkormányzat élére. Jelentősebb vita alakult ki a képviselőtestület hivatala és a hivatalvezető szabályozási 'koncepcióban javasolt megíté­léséről. Szemléleti kérdés volt, hogy a többségi álláspont szerint ez a konstrukció (a 'mai tapasztalatokból kiindul­va) tovább növelheti a fe­szültséget ,,a tanácselnök és a vb-titkár" között. Nem lát­ják tisztázottnak az érdekel­tek a polgármester és a hi­vatalvezető egymáshoz való viszonyát. Az egységes hiva­tal létrehozásának gondolatát mindenki üdvözölte, de leg­többjén tagadták azt, hogy a hivatal ne legyen jogszemély. Elsősorban azzal indokolva, hogy hatósági jogkörében (még ha az önkormányzat az államigazgatási ügyek letéte­ményese is) a hivatal tekinté­lyét kérdőjelezi meg a jogi személyiség hiánya. Viszonylag kevesebb figyel­met kopott a szakigazgatási intézmények rendezése. A vé­leményt nyilvánítók többsége kiimunkálatlannak érzi az ez­zel kapcsolatos elképzeléseket, ugyanakkor úgy ítéli, hogy centralizált vezérlésű önkor­mányzati jogokat sérthet. A közös hivatal s a közös intézmények fenntartásával kapcsolatos koncepció me­gyénket sajátosan érintő sza­bályozása, hogy az 1000 fő­ben meghatározott települések ikényszertársulási kötelezettsége alapvetően sérti legtöbb ön­álló tanáccsal rendelkező te­lepüléseink érdekeit. A közös intézmények fenn­tartásában .több le nem irt, de elhangzott vélemény sze­rint kezelhetetlenné válik a már meglévő, közös intéz­ményrendszer fenntartásának és működésének kérdése. A megítélések szerint az ellent­mondások forrása az, hogy a normatív elosztás rendszere önkormányzat mélységű, az in­tézmények támogatásának cím­zettjei még vitatottak (tanács vagy közvetlenül az intéz­mény), továbbié mi történik akkor, ha a helyi önkormány­zat nem érdekelt a közös in­tézmény fenntartásában. Valamennyi észrevétel he­lyesli a képviselőtestületek bi­zottságaival kapcsolatos libe­rális szabályozást. A Baranyai Faluszövetség álláspontja: Új választó- körzeteket Vállalkozókat keresnek NSZK-beli, osztrák, olasz és angol cégek ajánlatai A megyei tanács vállalkozási csoportjának rovata A megyeházán is megraj­zolták a baranyai választási körzetek térképét, amelyről a héten alkotnak véleményt a helyi tanácsok. A Baranyai Fa- Juszövetség eljuttatta állás­pontját, amelyet megküldött az Országgyűlés elnökének, az MSZMP megyei bizottságának, a megyei népfrontnak, a me­gyei tanácsnak és a Baranya Megyei Ellenzéki Kerékasztal­nak is. A faluszövetség álláspontja a következő: Az új választójogi törvény országgyűlési tárgyalásával, de méginkább a választásokkal összefüggésben különös jelen­tősége van annak is, hogy mi­ként, milyen szempontok alap­iján és hogyan alakulnak majd ki a megyei választási kör­zetek. A Baranya Megyei Faluszö- vetség választmánya legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, és arra az állás­pontra jutott, hogy a rendel­kezésre álló, rendkívül kevés idő és a megfelelő informá­ciók hiánya inem teszi azt le­hetővé, miszerint egy olyan választási körzetbjeosztás le­gyen kialakítható, amelyben megfelelőképpen tükröződnek a települési (községi) érde­kek, éppúgy, mint az, hogy nagyjából azonos számú ál­lampolgárra jusson egy kép­viseleti hely. Mivel az általunk megis­mert elképzelések a falusi tér­ségek szempontjából igen ked­vezőtlenek, ezért ezeket sem­miképpen nem támogatjuk. Másrészről úgy gondoljuk, hogy a körzetek meghatáro­zása és ennek Országgyűlés általi szentesítése hosszabb előkészítő munkát (beleértve ebbe a társadalmi, szakmai viták tapasztalatait is) köve­telne, ezért javasoljuk, hogy a Parlament legközelebbi ülés­szakán csak magával a tör­vénnyel foglalkozzék, míg a körzetek kijelölésére a fentiek- ine is tekintettél, egy későb­bi időpontban kerüljön sor. Dr. Wekler Ferenc, a faluszövetség elnöke Rovatszerkesztő: GALDONYI MAGDOLNA A vállalkozások élénkítésé­nek egyik módja a partner- közvetítés. Erre specializáló­dott baranyai cégek hiányá­ban kapcsolatainkra és szak­iméi ismereteinkre támaszkod­va egy államigazgatási mun­kától kissé idegen tevékeny­séget vállaltunk. Ne legyen csak szálam a kooperáció erő­sítése, a külföldi működő tő­ke termelésbe állítása! Szer­vezünk szakembertalálkozót, börzét, használjuk a modern hírközlés eszközeit. Bemutatá­sul álljon itt egy válogatás belföldi gyáraiktól, vállalatok­tól, külföldi cégektől, ügynök­ségektől származó ajánlataink­ból : Nagyvolumenű fémtömegcikk gyártására márkanévvel ren­delkező nagyvállalat vállalko­zót keres. Az átadandó profil­nak biztos belföldi és külföl­di piaca van. A technológia, az álló- és fogyóeszköz átvé­tele jelentős anyagi erőt 'ki- vám. A termék gyártásához hozzávetőleg 400 fő, főleg be­tanított munkásra és mintegy 2000 négyzetméter - akár több egységből álló - épü­letre van szükség. NSZK fél keres mikroelekt­ronikai termékek gyártásához magyar partnert. Tető- és homlokzatfelújító tevékenységhez keres magyar- országi munkákra magyar ki­vitelezőket vegyesvállalat for­májában hasonló profilú oszt­rák cég. CNC-vezérlésű, szerszámgé­pekkel ellátott vállalatok együttműködését keresi osztrák cég forgórészek, komplett be­rendezések (szerszámgyártás) és komplett autóipari produk­tív alkatrészek gyártására. Olasz cég harisnyák és zoknik magyarországi értékesí­téséhez partnert keres. Ellen­tételként magyar árukat vásá­rolna. A későbbiekben a ha­risnyákat, zoknikat Magyaror­szágon kívánja közös vállala­ti formában gyáirtoni. Grafikai és nyomdaipari ter­vezést, gyártást, szállítást és nyomdaipari berendezések be­szerzését, értékesítését, vala- imint NSZK-imagyar cégek partnerkapcsolatának megte­remtéséhez image-kialakítást, íkiáJWtásszervezést vállalna 'NSZ'K cég magyar partnerrel. Osztrák cég műanyag ház­tartási cikkeket gyártana ma­gyar partnerrel. Angol áruházi hálózat ma­gyarországi 'beszerzéseit ve- gyesvá'tlalati formában bőví­tené. A szabad kapacitások lekö­tése, munkaalkalom biztosítá­sa, termékváltás, áj profil be­vezetése, külföldi tőke terme­lésbe vonása válik lehetővé, ha megyénkben működő gaz­dálkodó szervezetek fontolóra veszik ajánlatainkat. Részlete­sebb információval szolgálunk a 12-222/177, illetve a i12-222/ 175-ös melléken. Menedzsel a tanács A megyei tanács 50000® forintos tőkével lépett be 0 Novlndel Rt.-be, amely a rt"’ szaki fejlesztést és a kuW' tást kívánja ösztönözni - 01 eredményességet igazolj0, hogy az első csonka évet, I*1 nem is nyereséggel, veszte50® nélkül zárja. Emellett újob" társaságban is szeretne ér«0' keltté válni a tanács, ,n\° tagja a most szerveződő Nexus Pécsi Gazdálkodási oi Pénzügyi Tanácsadó Kft.-ne^ Itt is szerény, 200 000 fo^ a megyei tanács törzebetd je. A kft. tervei szerint vált0’ kozásokat hoz létre, és szó«’ tanácsokat nyújt - üzleti te’ vékenységet folytat. Mindkét szervezetben Bodnár Imréné képviseli 0 megyei tanácsot — ő fog0 mazta meg: apparátusi 00 gozóként nagy felelősségi!0 tanulja ezt a tevékenység01 amely a tanácsok - önk°f' mányzatök életében talán1,1,0 a közeljövőben kikerülhetetle0' napi feladat lesz. Az önk0,j mányzati tulajdon és öná'10 gazdálkodás megjelenésé''0 újra érték lesz a föld- és 0 ingatlantulajdon, amelyet és1 szerűen kell hasznosítani 0 helyi közösségek érdekében­Számítás­technika a válasz­tásokon Dr. Molnár litván képvisali megyei tanácsot abban as egf*V létbon, amelyet az Állami N«P*j| ségnyilvántartó Hivatal hoz létr* \ Informatikai Egyesülés névon a 1 városi és a megyei tanácsokat ** ssefogva. ó A létesítendő egyesülés ne*1 .f nyereségre törekszik elsősorban«. JJJ, az adat ma egyre nagyobb kot képvisel. Mindenekelőtt érő védelmet kíván nyújtani, csőt adni és a népességnyilvóa* . tást, adatszolgáltatást segítő *xö^ tógépes programokat közreadni* .. Két lényeges esemény is feladatot jelent a közeljövőig a januárban esedékes népszón*' lás és a tavaszi országgyűlési viselőválasztás, és mindkettőbon_ korábbinál fontosabb szerepot ‘ a számítástechnika. . A népszámlálás előkészítése javában tart, sőt szeptember 3®* elkészülnek a jegyzékek a k#r* tek kialakításáról. A Belügymin' tórium és a KSH anyagilag is ** zájárul ahhoz, hogy a megyék nO0> teljesitményű számítógépekkel r* deíkezzenek a népességnyilvánl w fáshoz és a szavazatszámlálási*0 A megyei tanács októberben K ja meg a számítógépet, omol főj, költségeit a BM állja, míg a rosok befektetésének ««ver sfó^ lékát a KSH fizeti. Jóval gyorsa1^ lesz az adatszolgáltatás a kor**,, rű technikával, mert nem a rok utaznak, hanem a megy*** , telefazon küldhetik majd az oda* kát a fővárosba. így a váló**' sok alkalmával például 12 ór0 belül tudnak adatokat szolgáltai0 Ismerjük meg a Családi Intézetet Szolgáltatások a Boldogság Házában Ax utóbbi években egyre több sxó esik a sajtó hasábjain ax állampolgári kösérxetet befolyásoló, a lakossági ellátást meghatáro- xó gaxdálkodá sxervexetekről, intéz­ményekről. Itt szeretném megra­gadni ax alkalmat, hogy ezek so­réban szóljak egy, az állami szol­gáltatási rendszerhez és a közmű­velődés rendszeréhez egyaránt tar­tozó kulturális szolgáltató intés- ménytipus törekvéseiről, a Pécsi Családi Intézet tevékenységéről. A családi intézet — korábbi ne­vén Családi és Társadalmi Ünne­peket Szervező Iroda (TUSZI) - 1973-tól látja el Pécsett a polgári házasságkötések és más családi ün­nepek szervezésének feladatait. Te­vékenysége a családot érintő, köz­gondolkodást formáló társadolmi hatások, igények irányában nyitott. Alapvető törekvése, hogy minden család számára előremutatóan biz­tosítsa a kulturált ünneplés intéz­ményes kiszolgálásának feltételeit, pozitív irányban befolyásolja a csa­ládi ünneplés! kultúrát. Alapitásakor meghatározott tevé­kenységi köre szerint hármas alap­feladata van: polgári házasságkö­tések, társadalmi gyermek névadók és polgári gyászszertartások kultu­rális Szolgáltatásokkal való ellátá­sa. Az intézmény törekszik ezen alapfeladatok mind teljesebb körű, bomplez kiszolgálására. A szolgál­tatási rendszer az utóbbi években oly módon bővült, hogy egy há­zasságkötés esetén pl. ma már nemcsak az esemény lebonyolítá­sát, kulturális szolgáltatásokkal va­ló ellátását biztosítja az intéz­mény, hanem vállalkozik a lako­dalmi helyszín kiválasztásának se­gítésére, videos ajánlóprogramok­kal a lakodalmi zenekar kiválasz­tására és közvetítésére, lakodalmi vendégek szállításának megszervezé­sére, elszállításuk bonyolítására, nászutak szervezésére stb. Gondol az intézmény a vendéglátói árak növekedésével a házasulandók egyes rétegeinek szűkülő pénzügyi lehetőségeire is; állófogadás ke­retében lehetőséget biztosit hely­ben a násznép megvendégelésére. Az intézmény szolgáltatási feltéte­leinek alakitásában a korszerű fo­tó- és videótechnika kiépítése ki­emelt szerepet kapott. Ezen szol­gáltatások ma már országosan is elismertek. El kell itt mondani, hogy — az ország több hasonló intézményével ellentétben - saját amatőr fotózás, videózás, felvétel- készítési lehetőségét egyik ügyfe­lünknek sem kívánjuk korlátozni. Gyakorlati tapasztalatok alapján azonban fel kell hívnunk a figyel­met arra, hogy intézményünk ez irányú eszközei (beépített videolám- pa- és vakurendszer stb.) és sze­mélyi feltételei - a rendezvény koreográfiáját jól ismerő, vizsgá­zott és a szakmában országosan is elismert szakemberek - biztonsá­gosabb és magasabb színvonalú produktumot nyújtanak. S egy meg­ismételhetetlen, fontos családi ese­mény megöittkitésénél ez sem le­het elhanyagolható szempont. A már közel egy évszázados pol­gári házasságkötési kultúra - Ma­gyarországon 1895-től van polgári házasságkötés - fejlődésének «red- ményeként egyre többen műsoros ünnepséget (alkalmi vers, ének, szólózenei betétek, vagy ezek kom­binációi) igényelnek. Kevesen tudják azonban - igy az ilyen igény is kevésbé tör elő hogy az intézmény meghirdetett szolgáltatásain felül egyéni igé­nyek, elképzelések megvalósítására is vállalkozik. A kisgyermekes szü­lők többsége által ismert az in­tézmény gyermeknévadó szolgáltatá­sa. Az utóbbi időben ez a szol­gáltatás módosult. Előtérbe kerül­tek .az ^ örök emberi, polgári érté­kek, mint pl. a gyermeki jogok kérdése, a szülőföldhöz, a hazá­hoz való kötődés, a gyermek felnö­vekedéséhez szükséges társadalmi környezet szerepe. El kell itt osz­latni egy tévhitet. A névadó sze­repe nem elsősorban a vallásos keresztelő pótlása, jól megférhet amellett, akár ki is egészítheti azt._ Mig az egyházi keresztelő a védőszent kiválasztására, a védő­szent által a gyermeknek a termé­szeti erőktől való megóvására he­lyezi a hangsúlyt, a családi inté­zet gyermeknévadóin az államiság, a polgári jelleg, egy új állampol­gár születésének ünnepélyes ki­hirdetése, a nagyközösségbe való befogadása kerül a közép­pontba. A gyász mindig hangsú­lyos esemény a családok életé­ben. A végtisztességet megadni szo­morú kötelesség. Ennek kulturált­ságát hivatott biztosítani a csalá­di intézet társadalmi szónok biz­tosításával, gépi kőzvetitésű gyász­zenével, kamarakórus, ill. fúvós ka­marazenekar közreműködésével, igény szerint irodalmi betétekkel. Törekvésünk, hogy a végtisztesség megadásában is érvényesítsük az állampolgári egyenlőséget. Ma már természetes, hogy a család vallá­sos tagjai egyházi szertartással kí­vánják az elhunytat búcsúztatni, a nem vallásos családtagok, a mun­katársak, a barátok az eltávozott polgártól kívánnak polgári módon elköszönni. E kettő megfér egymás mellett egy szertartás keretében is. Meg kell említeni az alapszol­gáltatásokkal kapcsolatban, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek alkotmányos jogaikkal élve anya­nyelvükön, sajátos kulturális hagyo­mányaikkal ötvözve vehetik igénybe mindezeket. Sajnálatunkra, ezzel a jogukkal viszonylag kevesen éltjl eddig. Az alaptevékenységen az intézmény törekvése, hogy * kozatosan a családi ünneplés 1 lomennyi szférájára kiterjessze »'j gáltatási körét. Ezen törekvés**.^ tükröző, új szolgáltatások: anir napja, a gyermek születésnapé nak megrendezése, házassági \ bileumi évfordulók (arany-, ez&*('' gyémántlakodalmak) megrendez**/ házhoz megy a télapó akció *^ E kör folyamatosan bővül, hi*|0j a családnak még sokféle ünrt*J, alkalma van. Mert ünnep a ci 6 Iádban a születésnap mellett „ névnap, a házassági évforduló« gyermek jó iskolai bizonyítván?0' a sikeres iskolai felvételi, az ér* ségi, a diploma átvétele, a ko'j, nafiú leszerelése, a fiatalok jegyzése és szinte behatárolhat0 lan egyedi alkalom. A családi . nép egy család életében fon1, szerepet tölt be. Az ünneplés 0 zelmi töltődést, harmóniát felt*', lez, jelentős összetartó erő, s i, hatos társadalmi változásaink *jt re pette érzelmi biztonságot nyáj1 mentális regeneráló funkciója *0>^ elhanyagolható. A családi intézet tevékenység vei hozzájárulni kivan a csaló0 élet harmóniájának erősítéséhez» 0 Pécsett élő családok ünnepi0< igényeinek mind teljesebb kő* kiszolgálásához. Orcsik Ferenc» a Pécsi Családi Intéz** igazgatója Tovább épül a mecseknádasdi iskola. Az építkezés első üte­mében elkészült tantermekben már megkezdődött a tanítás, míg a napokban újabb tantermeket, valamint tornacsarnokot építenek a helyi tanács szakemberei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom