Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-01 / 241. szám
1989. szeptember 1., péntek Dunántúlt napló 3 Miért csökken ox él*lml*x*rüzl*t*k száma? Szigorú, kortok vádak, amelyek nem először hangzanak el olyan nyilvános helyen, ahol a baranyai megyeszékhely lakosságának ellátásáról esik szó. Lapunk 'július elsejei számában Pécs Város Tanácsa végrehajtó bizottságának üléséről tudósító kollégáim idézi a tanács elnökhelyettesét: „mind több, a város lakosságának ellátásában szerepet játszó vállalatnál tapasztalható törekvés, miszerint saját renta. bilitásuk fenntartása érdekében felélnék eszközállományuk egy részét. A Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál például ez abban is kifejeződik, hogy — a gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva - ki akar vonulni a peremterületekről, s vissza 'kivan vonulni az üzletek nyitva tartásában is." A gondok ismerősek, hiszen egy-egy hasonló ügy 'miatt naponta csengenek szerkesztőségünk telefonjai és a témával foglalkozó újságíró ipostaszek- rénye sem üres. Mit szól tehát mindehhez a másik fél, a Baranya Megyei Élel'nrnszerkeres- kedelmi Vállalat? — Jelenlétünket 'Pécs pe romterületén számos tényező bizonyítja — 'kezdi az érvelést Pálmai Zoltán, a BÉK igazgatója. - Az elmúlt három évben — «z idei esztendőt is 'beleszámítva — 30 millió forintot fordítottunk rékonstrukcióra, gépesítésre, felújításra. Jelentős tanácsi hozzájárulásról is beszámolhatok, hiszen a teho- val együtt 16 milliót kaptunk, aminek segítségével három új boltot létesítettünk. A Kereskedelmi Minisztériumtól 'pályázat alapján a pécsi peremterü'leti egységék felújítására további 3 millió forint támogatást kaptunk, a vállalati hozzájárulás pedig három év alatt 10,5 millió volt. — Az elmondottak nem látszanak igazolni a végrehajtó bizottság előtt elhangzottakat. Mi tehát az igazság az önök véleménye szerint? — Vállalatunk jelentős részt vállal a perem területi élelmiszerellátásból. Jelenlegi részesedésünk meg hálod ja a 90 százalékot és ez természetesen számos veszteség forrása, 'hiszen a külső városrészekben működtetett boltok fenntartása nem nyereséges. — Mennyiben oka ennek az ország rossz gazdasági helyzete, pontosabban: az emiatt kialakult és önökre nézve kedvezőtlen szabályzórendszer? — A problémakör rendkívül összetett és bonyolult, de röviden a következőképpen lehet felvázolni: az elmúlt években több kisebb egység megszűnésére került sor. Például a Hervadó hálózat Mostoha helyzetben a perem- kerületek — Magánvállalkozók is bekapcsolódnak az ellátásba Tompa Mihály utcában, a Székely Bertalan úton, Kovácstelepen, vagy a Munkácsy Mihály és a 'Marx úton felmondtak a 'háztulajdonosok, ezekben az épületekben csak bérlők voltunk és az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy a egységek nélkül is biztosítani tudjuk. Véleményünk szerint a városban működő 'kereskedelmi vállalatoknak a peremterületi, gazdaságtalanul működtethető boltok üzemeltetéséből is részt kellene vállalniuk. Ezt azonban senki sem akarja, nagyon is Pécsett, az Aradi vértanúk útján az egykori húsbolt helyén most női fodrász üzemel tulajdonosok különösebb indoklás nélkül félmondják a bérleti jogviszonyt.- Az állami bolt, boltocska, aminek esetleg hosszú évek alatt kialakult vevőköre volt, tehát egyszer csak megszűnik. Esetleg jön helyébe egy tőkeerősebb vállalkozó és ő nyit ott üzletet, bár az ilyen helyen többnyire nem tejet, kenyeret, hanem inkább valamiféle „butikárut" kinálgatnak. Van azonban más ok is, amiért csökken az élelmiszerüzletek száma! érthető okaikból mindenki a belvárosba törekszik!- De hiszen ezen a területen is vannak gondok, a vásárló lassan képtelen nyomon követni, hogy melyik üzlet mit árusít! A belvárosban teljesen átalakul a bolthálózat, ahol az egyik héten még ezt, vagy azt kínáltak, a másik héten már egy másik cégér jelzi az új profilt. És ezek nem olyan üzletfélék, ahol napi élelmiszerféleségeket árusítanának, esetleg olyan körülmények között, amint azt a nálunk fej- Ilyen indokok a 'kedvezőtlen műszaki adottságök. Ezért 'szűnt meg a Zsolnay és a Hunyadi úti üzletünk, az István-aknai húsbolt. Vállalati el. határozás volt, hogy szüntessük meg a Felsőmalom utcai tejboltot, vagy az Ungvár utcai és a Tolbuhin úti hétvégi húsboltokat, hiszen a környék áruellátását ezek nélkül az tettebb országokban lépten- nyomon tapasztalhatja az ember.- Valóban sok igazság van ebben. Éppen ezért sérelmezzük, hogy a jelenlegi középtávú tervci'klusra Pécs Város Ta-nácsával közösen tervezett gazdaságos beruházások pénz hiánya mia'tt nem valósulhatnak meg. Gondolok itt a Lvov-kertvárosi ABC-áruházra, vagy a Kossuth Lajos utcai kis ABC kialakítására, ahol a közelben megszűnt húsárusítást is meg kellene oldani. Mellesleg a tanács a Kossuth Lajos utca 22. szám alatti édességbolt bérleti jogviszonyát is meg akarja szüntetni.- Milyen kiutat lát a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat ebből a szorongatott helyzetből? Vannak-e elképzeléseik? Miben bizhatnak az önök igazi partnerei, a fogyasztók? — A piaci viszonyok és a versenyszellem nem zárja V azt, hogy az adott feladatot az egyik, vagy a másik vállalat lássa el. A lehetőségeket minden vállalkozónak biztosítani kell. Nem titok, hogy bennünket is foglalkoztat egyfajta kereskedelmi reprivatizációs program. Néhány üzletet eladunk magánvállalkozóknak, erről a városi tanács vezetőit is tájékoztattuk már. Az elképzelés egyébként magában foglalja vállalati Ingatlanok el. adását, valamint néhány 'bén leti jogviszony átruházását. Természetesen ezt a programot azzal a kikötéssel lehet végrehajtani, hogy a vállalkozónak a jelenlegi tevékenységet (a mostani üzletprofUt) folytatnia kell. 9r 'Félreértés ne essék: ami Pécs városában folyik, nem egyedi akció, nem 'itt és nem most találták ki, 'hogy a külső területek ellátását javítani kell. Az újságíró annak idején részt vett azon a tanácskozáson, Ohot a Belkereskedelmi Minisztérium akkori illetékese a helyi tanácsi vezetők szájóiból közvetlenül is értesülhetett a gondokról. Sőt látta és olvasta azt a segítségkérő levelet is, amelyet Szabó Nándor, a városi tanács elnökhelyettese fogalmazott meg és 'küldött el az illetékeseknek, idejekorán jelezve ebben a várható gondokat, nehézségeket. Ám a tényékhez tartozik, hogy a kül- és belkereskedelemmel foglalkozó minisztériumokat azóta összevonták. A két hivatalból egy lett, de a főváros és Pécs közötti távolság azóta sem változott. Igaz, a jelenleg hivatalban levő 'kereskedelmi miniszter nemrég látogatást tett a baranyai megyeszékhelyen, részt vett egy új kereskedelmi létesítmény alapkőletételén, de aligha hihető, hogy a peremkerületeket is végiglátogatta volna ... Ferenci Demeter Hősi halottak és áldozatok emlékére M ohácson, 1939. szeptember elsejére emlékezve, megörökítik a II. világháború áldozatainak és hősi halottainak emlékét. A dátum, e fél évszázados forduló napja eléggé 'közel van egy 75 évvel ezelőtti másik évfordulóhoz, 1914. július 31-kéhez, az első világháború kitörésének napjához. Akkor ötször hulltak le a levelek, mire befejeződött, s akkor már alig volt család, ahol ne gyászoltak valakit. Negyedszázaddal később még gyilkosabb, még pusztítóbb világégés borította lángba a földet, még több halottal. A vesztés, a rossz helyen topogás „művészetében" kiművelt magyar politikát nem sokkal később a rabtartás, a hazug ideológia hazug jelszavai és a megfélemlítés politikája váltották. 'Félgyarmatit a gyarmati sor, amiben tilos, említhetetlen a katonák, vétlen százezrek —, hisz mégiscsak ők voltók többen —, a milliós áldozatok emléke, „Bűnös nemzet” let. tünk, „fasiszta nép”, akik számára 'kötelezővé merevült az önvád, szinte a legutóbbi évekig. Sokhelyütt az első világháborús emlékműveket is elmozdították a falvokban a fő utca fő helyéről. A görcsök, tudjuk, feloldódtak. Talán a flész is mélában. A hősök és áldozatok emlékét már évek óta ápolja a törekvés, amely mind a történelemben, mind az emberek fejében a maga helyére szeretné tenni, mi volt, mi történt, s mi — miért? Győzködve, s talán elhitetve is, hogy ma már kimondhatjuk azt, ami hallgatólagosan eddig is benne égett a lelkekben. Azt, hogy valamit nem zártunk le az életünkben, hogy a halottainkat illendően meg akarjuk gyászolni. S hogy közülük kik az áldozatok és kik hősök? A kérdésre a választ mindenki önmagában keresse és próbálja megtalálni. Ebben, úgy tűnik, a mohácsiak kezdeményezése példamutató le. hét. Mert e gondolatok, szándékok vezették a mohácsi embereket arra, hogy az utóbbi években a város szívében álló, 1935-ben felavatott, első világháborús 'hősi emlékművüket és környékét felújítsák, rendbe hozzák. (Igen elhanyagolt állapotban volt.. .) Ezenközben mind hangosabban kimondatott a lélek mélyén már kezdettől megfogalmazott gondolat a lakosság, majd fölerősödve az alternatív szervezetek részéről: a város II. világháborús emberáldozatairól is itt kellene megemlékezni. Tanácsi döntés született a nyomában: itt kell megörökíteni a II. világháborúban elesettek emlékét is. A döntés végrehajtása most befejezés előtt áll. A mohácsi emlékmű karcsú 'négy lábazata ezután közrefog egy jókora emlékkövet, amely IDurva felé néző K-i oldalán ezt hirdeti a jövőben: „Kegyelettel emlékezünk a II. világháború mohácsi hősi halottaira és áldozataira Mohács város lakossága" A 'nyugati oldalán pedig József Attila A Dunánál című versének zárósorai nyújtanak írt a sebekre és intő jelet a ma is háborgóik számára : „A harcot, melyet őseink vív. tak I Békévé oldja az emlékezés. j S rendezni végre közös dolgainkat. / Ez a mi munkánk és nem is kevés.“ A kőtömbbe vésett sorok alatt, örökmécsesként, emlékfény világít. * Mohács Város Tanácsa határozata szerint az emlékkövet 1989. szeptember 1-jén, a minden eddiginél nagyobb emberáldozatot követelő világégés kitörésének 50. évfordulója napján avassa föl a város polgársága. A város, ahonnan 1940 eleje és 1944 ősze között frontra küldve 190 katona: harci cselekmények vagy köz- munkálatok során 110 polgárt személy; a holocaustus emberi elmével föl nem fogható öldöklése, illetve a deportálások miatt 586 zsidó vallósú ember lett áldozata a tébolynak. Számoson a frontvonalakon harcolva vagy munka- szolgálatosként eltűntek, mások a hadifogolytáborokban hulltak el. Számuk több százra becsülhető, de pontosan ma már meg nem állapítható. Együttvéve az ő emlékükre lobbannak fel a gyertyák lángjai, kondulnak a harangok ehelyütt 1989. szeptember 1-jén Mohácson. A határozat szerint ha- lottairól a 11. világháború kitörésének 50. évfordulóján, pénteken este 7 órakor, a hősi emlékműnél, közös társadalmi és egyház gyószünnepségen emlékezik meg Mohács város 'polgársága. Az ünnepség keretében meg'kondul, s 1 percig hangzani fog valamennyi templom harangjainak zúgása. A tanács, a pártok, a társadalmi szervezetek koszorúznak; a város tanácselnöke emlékbeszédet "tart; a négy feleke- zetet képviselő lelkészek imát mondanak. A Szózat elhangzását 'követően a mohácsi emberek helyezik el virágaikat, gyertyáikat az immár kettős emlékmű talapzatán. W. E. A Pedagógia világszerte jelentkező válságát, ezen belül a hazai oktatásügyét fel-fel- |0bonó viták, hamvukba hullt vagi sikeres kísérletek jelezték már évtizedeikkel ezelőtt. A kevés időtálló hazai próbálko■Císérleti iskolák középfokon is Mennyit ér egy csepp a tengerben? Beszélgetés Gáspár Lászlóval zás közt az egyik legjelentősebb a mostani tanévkezdéskor 20. évfordulóját köszöntő szentlőrinci, amely Gáspár László nevéhez fűződik. A diákok felkészültségével fényesen igazolt kísérlethez ma már tizenkét intézmény _ zömében általános iskola — csatlakozott, akik a napokban Orfűn randevúzó Kemény Gábor Iskolaszövetséget is megalakították. Az orfűi találkozó adott alkalmat arra, hogy a kísérlet elméleti alapjait annak idején mfg a Janus Pannonius Tudományegyetemen kidolgozó pedagógust felkeressük. Tanár úr a sarkadi Ad] Endre Gimnázium és Postalor gaírni Szakközépiskola igazga to/akent elsőként próbálkozil a teve!<enységközpontú, ton tárgy, integrációra épülő kép zes, ormával „középfokon" is Tavaly össze Sarkadon indult az ,de, tanévtől 0 Szentlőrin c, Kísérlet, Gimnáziumban maid várhatóan Kaposvárét valósul meg e2 _ ». . * metódu s. 02 oktataS- Azzal a feltétellel vállaltam el az iskola igazgatását, hogy ezt a programot megvalósítjuk. Célunk középfokon is az, hogy a nevelő-, a tanulóéi a munkaiskola történetileg értékes vívmányait ötvözzük, az egymástól néha mesterségesen is _ elhatárolt fejlődésvonalak módszertani eredményeit szintetizáljuk. Nagyvonalakban ez a tevékenységi formák nagyfokú önállóságát jelenti nálunk 0 diákbetéti társaságokról az iskolaszövetkezetig — ezt a diákok maguk szervezik és működtetik, lehetőség szerint a mi „védőernyőnk" nélkül. Másodszor a művelődési anyag oktatásában a kapcsolódó nagyobb témakörök „szervezik” az ismereteket, végül pedig alapelvünk, hogy a képzési rendszerünk adaptív legyen: vagyis alkalmazkodni tudjon a diák képességeihez és a környezet változó igényeihez egyaránt. Az alapismeretek kétéves oktatása után ezért is szakosodhatnak a diákok hajlamaik szerint, fejlődhet tovább ki elméleti, ki gyakorlati irányba, ezért építettünk ki aktív, szinte napi kapcsolatot a régió vállalataival, és indítunk ruhaipari, fémipari, bútoripari és kereskedelmi szakmákban is képzést — általában kisebb, 10- 15 fős csoportokban. Egyébként pedagógus asszisztensi, közművelődési előadói, szociális gondozói képzésre is lehetőséget kaptunk.- Nem érzi úgy, hogy erőfeszítéseikhez képest ez a mindössze tizenhárom iskola még mindig csak egy csepp a tengerben?- De micsoda csepp! És én azt remélem, hogy a jelenlegi változások egy demokratikus szocializmus felé vezetnek, amelyben a mi, sok populáris, közösségi elemet tartalmazó iskolánkra szükség lesz. Egyre többen keresnek bennünket, látogatják meg a lőrinci kísérletet legteljesebben adaptáló mezőgyániakat, a dombóvári Molnár György Általános Iskolát és a többit is.- Mennyire partner ebben a felsőoktatás? Debrecenben vannak partnereink, de a számunkra szűk. séges pedagógusok képzése nincs megoldva. A konzervatív egyetemi körök ezt a kezdeményezést meghiúsították, ami többek közt a pécsi egyetemtől való válásomhoz is vezetett még annak idején. Bóka R.
