Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-21 / 261. szám

1989. szeptember 21., csütörtök Dunántúli napló 3 FT A vállalkozás kockázatai Hogyan tovább a Kontakt 7 Támogatást kérnek munkahely­teremtő beruházásokhoz Közösségi életre nevelni őket A tizennégy éven felüliek egy csoportja tegnap papirdobozokat állított össze Középsúlyos értelmi fogyatékosok A munkavégzés elősegíti fejlődésüket Ha a birkát folyamatosan nyírják, akikor lesz elegendő gyapjú, ám ha levágják az ál­latot az első nyírás után, ak­kor megszakad a folyamat. Nem is beszélve arról, omikor elevenen megnyúzzák! Hirth Ferenc, a pécsi Kontakt Villa­mossági Gazdasági Munkakö­zösség egyik cégvezetője mondta e szemléletes példát, amikor a vállalkozók helyzeté­ről beszélgettünk. A tavalyi hétmillió forint kö­rüli nyereséggel szemben idén örülnek, ha nullára futnak. A szabályozók változtak: a vál- Halkozák bére már költség (eddig a tagok bérét a nye­reségből firették), a társada­lombiztosítási járulék 43 szá­zalék, az alapanyagárak emel­kedtek, s ha képződik is mi- ',>>mális nyereség, azt magas adó sújtja. Mindezek ellenére mégis optimista Hirth Ferenc, •eheti, hiszen a gazdasági munkaközösség 1982-es induló ivének háromszázezer forint termelési értékét ez évben már majdnem megszázszoroz- zák, míg a létszám bedolgo­zókkal együtt is osalk négysze­zeződött. Az abszolút bizonytalan 'helyzet az alapítók számára lem ismeretlen. Viszont az el­telt hét év alatt kivívott szak­mai elismertség önbizalmat ad. 1983-ban úgy építették meg felszabadulás úti telephelyü­ket, hogy hatan keresték rá a Pénzfedezetet, ketten pedig a műhelyeket készítették. Abban °z évben minden keresetük erre ment. Jóformán a semmiből szüle­tett meg a Kontakt. A Pécsi Mezőgépből kivált egy cso­port, amelynek tagjai felis­merték, hogy az iparvállalatok 9épeinék villamos berendezé­seivé! a környéken nem foglal­kozik senki, konkrétan a gép- telélesztésre, villamos szere­lésre nem specializálódott ügyetlen szervezet sem. A mai Popig végeznék a Sopiana Gépgyárnak, a Pécsi Mező­gépnek villanyszerelési munká­kat. A gép üzembe helyezések hol Magyarország különböző ‘Pontjain, hol Bulgáriában, hol o Szovjetunióban, hol Cseh­szlovákiában zajlanak. Van már jócskán saját ter­mékük is: az első a sorban a Garborobot kazán elektronikus tezérlőegysége volt (Hefner Já­nos — külsős — fejlesztése). Több éve stabil gyártmányuk a mélyhűtőházi tolókapu vezér­lőegysége. A saját fejlesztésű t'Pusbóf keveset készítenek, mert az eléktranifcus vezérlésű tolókapu duplájába ikerül a hagyományos reléinek, és a Piac inkább az olcsóbbat vi­szi, mint a korszerűbb, de drá­gább berendezést. Az induktiv közelítéskapcsoló családnak ma már hotva.nféle típusát gyártják Várnai Rudolf villa­mosmérnök fejlesztései alap-- ión. (Az induktiv Iközeiitéskap- csoló helyzetérzékelésre, szám­lálásra, fordulatszóm- és el­mozdulásérzékelésre egyaránt használható.) Várnai Rudolf egy éve a Kontakt alkalma­zottja, kizárólag fejlesztéssel foglalkozik, két műszerész dol- .gozik a keze alá. A Kontakt­nál jártamkor éppen Cseh­szlovákiában tartózkodtak mindhárman, a strakonicei CZM motorgyár felső szállító- pályájához telepített több száz induktiv közelitésikapcsolót vizs­gálták be.- E termékcsalád gyártásá­ba három éve kezdtünk - kö­zölte Hirth Ferenc. - Akkor mindössze egy cég jelentett konkurenciát, ma már hat. Mi abban vagyunk nyerők, hogy a legtöbb típust gyártjuk, és olyan speciálisat is, mint az egyen- és váltófeszültségi üzemre egyaránt alkalmas univerzális vagy a széles fe­szültségtartományban működő kétvezetékes típus. Ez utóbbi­val idén PlV-díjat nyertünk. A továbbfejlesztésék eredménye a kapaoitiv közelítéskapcsoló: ez anyagmegkülörtbörtetésre is képes, például az óla jót és a vizet „felismeri". A vizszint- érzékelő . Lovkovics ferenc g mk-alkal mazottunk fejleszté­se. A forgásérzékelőt pedig megmunkáló gépéknél, szállí­tó rend szereknél, forgó gépele­méknél lehet alkalmazni. A forgásérzékelőből a BCM Rt. is rendelt: a szállítócsigák működésének ellenőrzésére fogják használni. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat a lifte­ket figyeli a rendszerrel.- Nyolcán kezdtek, most húszán vannak, és tizenöt be­dolgozót alkalmaznak. Hogyan választották meg az új mun­katársakat? — Csak fiatalókat vettünk fel a gmk-hoz, mégpedig is­merősök szakmai ajánlása alapján egy—háromhónapos próbaidővel. Budapesten van egy kihelyezett emberünk, egy gépészmérnök. Ö végzi a bu­dapesti ügyintézéseket, valc- mimt az anyagbeszerzést.- Nem luxus ez?- Amióta őt alkalmazzuk, azóta tudjuk, hogy mennyire fontos egy ilyen személy. Na­ponta legalább háromszor be­szélünk telefonon, szinte azon­nali az intézkedés. Ö érte el, hogy a legnagyobb kereske­delmi vállalatoknál bélyegző­vel is vásáTolhatunk már! Az­előtt kétszázezer forinttal a táskánkban utaztunk Buda­pestre, Győrbe, ha vásárolni akartunk. 'Hirth Ferencet telefonhoz hívják. Lovkovics Ferencet szó­lítom meg, aki a vízszintérzé­kelőt kifejlesztette. Lovkovics Ferenc szerint egy magánvál­lalkozás mindig nagyobb le­hetőséget ad az alkalmazot­taknak, mint egy állami vál­lalat. Többet kell dolgozni, de a kereset is körülbelül más­félszer annyi. Oe nem is ez a fontos, hanem az, hogy egy elektroműszerész jó ötletét itt elfogadják. A Kontaktnál az átlagos munkaidő napi tíz óra. Ha kell, a cégvezetők is bekap­csolódnak a termelésbe. Büszkék arra, hogy hitelt még nem vettek fel, s közöl­ték velem, hogy tíz százalék kamat fölött nem is gondol­nák rá. Elképzeléseik vannak: az induktív iközelítéskapcsolák iránt nyugati cégek is érdek­lődnek, de a tárgyalások még csak a kezdeteknél tartanak. Hirth Ferenc tehát erről még nem nyilatkozik. Viszont szólt arról a beruházási elgondolá­sukról, amelynek eredménye­iként nyolc-tiz fővel növelhet­nék a létszámukat. A 440 négyzetméteres leendő üzem­épület helye most még telje­sen üres, az odavezető út és a majdani épület előtti par­koló viszont mór elkészült. Te­lekvétellel együtt ez eddig 1,7 millió forintjába került a Kon­taktnak. A munkahelyteremtő beruházáshoz - tekintettel a vállakozákat még mindig súj­tó elvonásrendszerre — támo­gatást kérnek, a pályázatot a napákban nyújtják be a Ba­ranya Megyei Tanácshoz. L. Cs. K. A szobában csak négy kis­gyerek van összesen két gon­dozóval. Egyikük a földön fek­szik, egyedül felállni sem tud, de beléptünkkor még az ő ar­ca is ftelderüi az igazgató lát­tán. Szemben, egy nagyobb helyiségben többen vannak, közöttük egész kicsik is, akik szinte mindannyian agyvérzés­sel születtek. Elszomorító látni tehetetlenségüket, bár sokan már így is nagy fejlődésen mentek keresztül. Ök a Fiatalok Napközis Fog. lalkoztató Intézetében levő kö­zépsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek, a kisebbek közül. Középsúlyos, vagyis általános iskolai oktatásra alkalmatlan, sőt kisegítő iskolába sem jár­hat. Az egyetlen képességük — amiért az intézet is foglalko­zik velük —, hogy közösségi életre lehet őket nevelni. — A minisztériumban íróasz­tal mellett eldöntötték, hogy a középsúlyos értelmi fogyatéko­sok alkalmatlanok a munka­végzésre, de mi bebizonyitot. tűk, hogy ez nem igaz — mondja Bocz András, az inté­zet igazgatója. — Az emberi értékeket csak a munka vált­hatja ki! Az állóképességük fejlődésével bizonyos mértékű szellemi előrehaladás is ta­pasztalható náluk, ami azt bi­zonyítja, hogy nem szabad csak a higiéniás nevelésre tö­rekednünk, meg kell próbál­nunk őket az élethez is szok­tatni. A tanköteles koron túli gyerekek például bedolgozó munkaviszonyban állnak az Agora Vállalattal, hat órát lehet őket foglalkoztatni, 16— 22 forintos órabérrel. Ott jártamkor csak kevés fiatal volt bent az intézetben, de így is szorgos munka folyt mindkét foglalkoztató helyiség­ben. Egy 20 év körüli lány — halmozott fogyatékos (értelmi fogyatékossáqa mellett süket­néma), — de állítom, senki nem vágja nála nagyobb kedvvel és gyorsasággal a nejlont a leendő védőkesztyűk­höz. A másik helyiségben pe­dig a kartonokat készítik ze­neszó mellett a pezsgőgyár ré­szére. A fiatalok rokkantsági nyug. díjat kaphatnak, vagy szociális járadékot. így el tudják tarta­ni magukat, sőt a családjuk­nak is anyagi segítséget jelen­tenek, mivel az egyik cél az volt, hogy ne kelljen kiemelni őket a családbál. — Most 100 fiatalt foglal­koztatunk, közülük 30 pici gyerek. Évente több mint 100 szülőt mentesítünk a gondo­zástól és a feladatoktól, ami­be ők már belefáradtak. Ne­künk is vannak azonban meg­oldásra váró gondjaink. Az egyik, hogy bármiféle munkát elvállalnánk, ami a fiatalok foglalkoztatását bővítené. Eb­ben szeretnénk segítséget kér­ni. A nagyobb gondunk vi­szont, hogy már két éve kész a tervünk egy bentlakásos épületre, ami sajnos azóta sem épült meg, és a közeljövőben sem várható, mivel a tanács­nak nincs pénze. Igény volna rá, és hasznos is lenne, ha például egy-két napra, vagy akár egy hónapra is elmegy a szülő és nem tudja elhelyezni — az egyébként állandó gon­dozásra szoruló — gyermekét. A helyhiányunk miatt mór ott tartunk, hogy szeptembertől csak egy embert tudunk fel­venni. Pedig ezeknek a gyere­keknek rengeteget jelent, hogy közösségben lehetnek, és egészségügyi javulásukhoz is jelentősen hozzájárul ez. P. V. Vezérlöszekrény szerelését végzik a Kontaktnál A diákok pénztárcájához igazított árak Középiskolai büfék A tanulók rendszeres táp­lálkozásában igen nagy sze­repük van az iskolai büfék­nek. Mert igen sokan még mindig reggeli nélkül indul­nák iskolába. A tanév kezdetével körül­néztünk a középiskolákban. Úgy tapasztaltuk, az ellátás mindenütt kielégítő. A Leőwey Klára Gimnázium elsősei csak jót tudtak mondani iskolájuk büféjéről. Szerintük jó az el­látás, sőt hangulatos étkező- helyiséget is kialakítottak itt számukra. Néha ugyan tömeg van, de ezt ellensúlyozzák az alacsony árak, és ami szerin­tük a lényeg: mindia frisset lehet kapni. A vegyipari és a Nagy La­jos Gimnázium büféjében is minden megtalálható, amit ke­resnek a diákok. Az árak reá­lisak, a tanulók pénztárcájá­hoz szabottak. Sokkal rosszabb helyzetet vártunk a Janus Pannonius Szakközépiskolából, ahonnan igencsak rossz híreket lehe­tett hallani tavaly. Az iskola büféje azonban kellemes meg­lepetést okozott: az új tan­évvel együtt az is megújult, a régi bérlőtől átvette a Sol­túi utcai Faló bisztró tulaj­donosa. Az egyik alkalmazott tavaly még az iskola tanuló­ja volt, ö mesélte: tavaly a harmadik szünetben már sem­mit sem lehetett kapni a pe­recén kívül. Szendvicset csak az első vagy a második szü­netben készített a büfés, ha az elfogyott, legtöbbször be is zárt. Az árak sem voltak megfelelőek, túl drága volt a tanulóknak. Most a választé­kot teljes mértékben a diá­kok igényeihez szeretnék iga­zítani. Badai Ferencné, az iskola igazgatóhelyettese szerint is kedvező a változás, nagyon biztató az új büfé beindulá­sa. Nagyon szimpatikus a tanulók órabeosztásához al­kalmazkodó nyitva tartás is, ami annyit jelent, hogy a nulladik óra előtt és még az utolsó óra szünetében is le­het vásárolni: Büfégondokkal küzd azon­ban a pécsi Zipernovszky szakközépiskola, ahol a szűk hely miatt panaszkodnak a diákok. A helyiség csakugyan kicsi, nem büfének való, ál­landó a tumultus. Az ellátást viszont itt is jónak tartják a tanulók, csak a tej meg a kakaó fogy el gyorsan. Meg­oldás nemigen kínálkozik, ugyanis az eredetileg 16 osz­tályosra tervezett iskolában most 26 osztály működik. Az éppen műhelyben dolgozó diá­kok ezért úgy segítettek ma­gukon, hogy leadják a ren­delést egy társuknak, aki ko­sárban viszi le és szétosztja. Pataki Veronika F*l»ételünk a pécsi Vegyipari Szakközépiskola büíéjében készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom