Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-18 / 258. szám
'•W. szeptember 18., hétfő Dunántúli napló 3 Nem rongyválogatás — Citroén-kultúra Mentőautó Baranyából? A Pannon Volán mindent — és egy kicsivel többet is — megtett Ez a „kicsivel többet" tulajdonképpen egy nálunk még jószerével teljesen szokatlan gyorsaságot jelent. Alig néhány hét leforgása alatt **9yainis a Pannon Volán ipari az eddigi konkrétumok is sok jót és hasznosat ígérnek. Mentőautókról van szó és egy tenderkiírásról, amelyet — az Autáker, az Egészségügyi és 'üzeme a Baranya Megyei To- '"ács menedzselő támogatása '•"ellett - egy olyan nagyszabású gazdasági vállalkozás körvonalait rajzolta fel, amelynek kontúrjai ki tudja meddig terjeszthetlek a jövőben - de Történelmi gyalogtúrák Akar ön gyalogtúrázni földvári sáncokon? Kettőt is ajánlok Pécs peremén, a Jakab-hegyen, valamint o nagyárpádi Diós-tetőn történő sétát. A nagyárpádi a régibb, 3000 évnél idősebb erődítés. De nem a kor, avagy a feltártság mibenléte a fontos. Sokkal izgalmasabb elhagyni a jelölt turistautakat, s nekivágni az ismeretlennek. Mintha a múltba utaznánk, ami teljesen igaz a Jakab-hegy kő- és homoktöltéseinek a bejárásakor. A vaskori erődítés keleti kapuját egy elvadult középkori úton közelitjük meg, miután a patacsi szőlőhegyet elhagytuk. Felkapaszkodunk az öt, néhol tíz méter magas sáncra, amelynek a rézsűi méltóságteljesen ereszkednek, a terephez igazodnak. Nincs emberalkotta út, a járható szélesség fél, másfél méter a sáncnyergen, ahol kora- délután alkony fogad minket, mivel az óriás fák 'mindvégig összeborulnak a fejünk felett. Felfedező túránk sietség nélkül két órán át tart, s ugyanoda érünk vissza, ahonnan elindultunk. Napfényes és kapaszkodó nélküli a Diós-tetőre vezető út, amelynek megtételéhez a nagyárpádi városrészből indulunk. Akit érdekel, a Koponya-dűlőben megkeresheti a középkori kápolnamaradványt. Létét az öregek mesélik, arra vall a dűlőnév is. Az elhagyott homokbányában őskövületek bukkannak elő. Erre a kö- vületes magaslatra erődített a korabronzkor embe- "e. de alkotása pusztuló- ban, mivel a szél és az eső megostromolja a várral is óvott telephelyet és barázdákban megcsúsznak a rétegek, töltések. Cs. J. Szociális Minisztérium, illetve az Országos Mentőszolgálat megbízásából a Transtrade tett iközzé. A cél: a magyarországi rendkívül elavult ímentő- üutópork lecserélése. Persze, nem mindegy, menynyiért, milyen típussal, mennyi idő alatt. És a pályázat nyertesének sem haszontalan a győzelem: 2500 autóról van szó. Mindenesetre a tender eljutott Baranyába is, a megyei tanácson keresztül a Pannon Volán ipari üzemének vezetőjéhez, Paiger Istvánhoz. Rögtön Bécsbe ment, ugyan másik céghez, de azért benézett a Citroen-hez is. A kezébe nyomtak egy katalógust, és elkezdtek neki mesélni... Kiderült: a jeles kultúrával rendelkező francia cégnek partnere a jugoszfláviai Kaper- ben működő CIMOS — ami korábban a Citroen és a Tomos közös vállalkozása volt. Hozzájuk a Pannon Volán útját kapcsolatain keresztül a megyei tanács ipari osztálya tette rövidebbé. Igaz, Markos György osztályvezető, Paier István és team-jük éjszaka, saját valutokeret terhére utaztak, rendkívül gyorsan pergetve így az eseményeket. Mert a lényeg: a CIMOS és a Pannon Volán között szeptember 6-án aláirt megállapodás született, egy szándéknyilatkozat, amelynek alapján a közeljövőben - a pályázat elnyerése esetén — már Zökkenőmentesen és azonnal Indulhat a két cég együttműködése. Mindehhez annyit: a tender egy hónapja jutott él a Pannon Volánhoz! A Citroen természetesen mentőautókat Is gyárt, pontosabban olyan típusú gépkocsit, mely mentőautóvá - és még mennyi mindenné, ezt fontos megjegyeznünk! — alakítható -, ebben pedig a Pannon Volán ipari üzeme profi. Igaz, eddig UAZ-okra „csináltak" felépítményeket, de ez a piac beszűkülőben, s az alapgépkocsi se világmárka, már ami elsősorban a minőségét illeti. A lényeg: a CIMOS megpályázta a kiírást, ebhez a pályázathoz csatolták a Pannon Volánnal kötött megállapodást is és — mondja iBaier István - ha befutnak, akkor néhány hét múlva el is készülnek Pécsett az első C'itroen-mentők. Hol a haszon? Az alapgép- kocsik - a C 25-ös - mentőautóvá alakítása nem kerül devizába. A Pannon Volán minden szükséges felszerelést biztosítani tud. A CIMOS-on keresztül a „Citroen-kultúra”, egy korszerű technika jut be Baranyába — „Nem rongyválogatásról van szó — mondja Markos György —. ez nem egy letűnő technika ..." —, s természetesen munkahelyteremtő vonzata 'is van. De 'igazából nem ez a gozdasági haszna az együttműködésnek, hanem, . hogy a Pannon Volán lehetne a Citroen-mentők országos bázisa, szervizszolgálattal, konszignációs raktárral, kiképző- központtal - egyszóval: a mentőszolgálat országos műszaki — és részben 'szellemi — hátterét adná. Mindezt tehát rövid egy hónap alatt nyélbe ütötték. Habozás nélkül tolmácsolhatjuk a mentősök vélhető kívánságát: sikerüljön az üzlet, s a kocsik 'is legyenek ilyen villámgyorsak! Mészáros A. 951-en 3000 forint alatt, 5664-en 20000 felett Bruttó keresetek Baranyában Egy angol miniszterelnök a múlt század végén mondta ezt a szellemességet, amely eléggé híressé vált: „Az igazságtól való eltérésének három fokozata van: hazugság, nagy hazugság, statisztika." Mint minden aforizmának, ennek is kemény igazságmagja van, amit burokként jókora képlékeny általánosítás igazságtalansága vesz körül. Az igazságmag ebben az esetben az, hogy a statisztika adatait többféleképpen lehet értelmezni, különösen, ha csak százalékokat tartalmaz abszolút számok nélkül. Mindezt talán érdemes volt előre bocsátani, amikor vizsgálat tárgyává tesszük a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága által készített jelentést a foglalkoztatottak számának a bruttó keresetek nagysága szerinti megoszlásáról. 1988- ból. A jelentés egy átlagos hónap, történetesen szeptember adatait vette figyelembe a bruttó keresetbe számítva az évközi kifizetések - prémiumok, jutalmak, hűségjutalmak, természetbeni juttatások - egy hónapra jutó összegét. Az adatok felületes elemzéséhez is néhány támpontot ér- ' demes előre leszögezni. Tavaly Magyarországon a létminimum 'havi 3300 tforint volt. Húsz százalékos inflációs rátával számolva idén ez a létminimum havi 4000 forint körüli lehet. Az ennél valamelyest magasabb társadalmi minimum havi összege pedig úgy 4800 forint. Azt is hozzá kell fűzni, hogy eddig az idei bér- kiáramlás nagyjából és természetesen átlag szerint követte az inflációs rátát. De nézzük a számokat! Tavaly szeptemberben Baranyában 1,19 668 foglalkoztatott volt, ezen belül 79 811-en dolgoztak fizikai munkakörben, 39 857-en szellemi munkakörben. A foglalkoztatottak 0,8 százalékának, 951 főnek a bruttó keresete maradt 3000 forint alatt. Ezen belül 885-é fizikai, 66-é szellemi munkakörben. Az országos adatokhoz képest ez jobb arány: az országos átlag ebben a keresetkategóriában 1 százalék. A 3001—5000 forint kereseti kategóriába Baranyában 18 832- en tartoztak, a foglalkoztatottak 15,7 százaléka. Az országos átlag ehhez képest 14,3 százalék. Ha azt vesszük, hogy a foglalkoztatottak mekkora Statisztikai adatok nem hivatalos értelmezésben arányának a bruttó keresete volt a társadalmi létminimum küszöbe közelében, illetve az alatt, akkor ez országos átlagban 15,3, Baranyában 16,5 százalék volt. Baranyára vonatkoztatva ez abszolút számmal 19 783 fő. A foglalkoztatottak közel fele, 48,1 százalék, kerekítve 57 500 dolgozó esett azokba a kategóriákba, amelyek alsó szintje 5001, felső határa 9000 forint havi bruttókereset. Ugyanez az adat országos átlagban 47,9 százalék. Ezek után nehéz mit kezdeni azon közkeletű hiedelemmel, hogy Baranyában a keresetek meghaladják az országos átlagot, a megyék között viszont ezzel Baranya az első. A zöm bruttókeresetének 0,2 százalékos előnye mennyire ellensúlyozhatja azt az 1,2 százalékos hátrányt, amely a társadalmi minimum körül, vagy alatt élők arányánál mutatkozik. Az előbb említett hiedelem táplálkozik persze abból, hogy a Baranyában a bányászatban foglalkoztatottak relatíve magas keresete emeli megyénket az országos kereseti átlag fölé. Hát nézzük a magas kereseti kategóriákat. Országosan a foglalkoztatottak 17 százalékának a bruttókeresete haladta meg tavaly a 12 000 forintot, Baranyában ez az arány a bányászatban foglalkoztatottakkal együtt is csak 16,9 százalék. Abszolút számban 20 318 fő, amelyből a bányáknál foglalkoztatott volt 7493. Baranya csak a legmagasabb, a 20 000 feletti bér- kategóriában előzi meg az 5664 főt takaró, a 3,2 százalékos országos arányt a maga 4,7 százalékos adatával. Mi lenne akkor a bányászat nélkül? Végezetül tanulságos visz- szatérni a legalacsonyabb bér- kategóriába tartozókra, akik minden számítás szerint a Iéti. minimum alatt keresnek. Közülük az az iparban dolgozott 209, az építőiparban 11, a mezőgazdaságban és erdő-, gazdaságban 285, a közlekedésben, a postánál 15, a kereskedelemben 135, a vízgazdálkodásban 19, egyéb anyagi szolgáltatási ágban 17, s minden nem „anyagi" ágban 227. Kétharmaduk, 625 fő nő! D. I. Az adóhátralékosok között nem kellett korteskedni Lehet, hogy néhány hét, lehet, hogy néhány hónap, de legfeljebb jó fél év múlva választási küzdelmek lázában fog élni Magyarország. Új választási törvény alapján voksol majd -, vagy legalábbis voksolhat az ország lakosságának legalább kétharmada. A népképviseleti választásokkal kapcsolatban már eddig is, s még ezután is sok izgalmas kérdés merült, s merülhet fel. Sok változást kell megemésztenünk, s megtanulnunk a közelmúlt választásaihoz képest. Ám egy alapkérdés nem kerül vitára: hogy kit is illet meg a választójog. Pedig ez a kérdés legalább egy évszázadig sarkalatos ütközőpontja volt a politikai mozgalmaknak, s a választásokat megelőző küzdelmeknek. A választójogosultak száma századunk második évtizedében sem közelítette meg a lakosság 10 százalékát. Mit szólnánk például ahhoz a választójogosultsági feltételihez, amelyet 1848 áprilisában A háromszobás lakás és a választójogosultsán Három gyermek egy szavazat fogadott el az országgyűlés. Szavazati joggal bírtak a nemeseken kívül a legalább negyed telket birtokló parasztok, az önálló kereskedők, az alkalmazottakkal rendelkező iparosok és az értelmiségi foglalkozásúak. S természetesen csak férfiak. S bár az 1870-es években mozgalmak indultak az általános és titkos választások bevezetéséért, az 1874-es választójogi törvény szintén negyed telekhez, vagy háromszobás városi háztulajdonhoz, vogy 105 forint adóköteles jövedelemhez, illetőleg iparosok esetében egy segéd blkalmazásához, az érteimi- ségnél a diploma mellett a kinevezéshez, megválasztáshoz kötötte a választójogosultságot, amely most is csak a férfiak privilégiuma volt. "Gondoltak az adóhatóság érdekeire is: az adóhátralékosok nem szavazhattak. A törvény egyébként nyílt szavazást irt elő. Majd 1913-ban elfogadott választójogi törvény szerint, a középiskolát végzettek 24, a többiek 30 éves koruktól kapták meg a választójogot, de csak a férfiak. A szavazás a vá.osokat kivéve nyilvános maradt. Ennek alapján az ország lakosságának 6,8 százaléka ve-' betett részt a választáson. Az 1919 novemberében hozott szabályozás már a nőknek is teret engedett a választásokon, bevezetve az általános, egyenlő és titkos választójogot. Mipden 24. életévét betöltött, s legalább 6 év óta magyar állampolgár választhatott, ha legalább fél éve ugyanazon község lakosa volt, vagy ott lakással bírt. A nők számára előírtak egy megszoritást: ha valamely hazai élő nyelven írni és olvasni tudnak. Két évre rá, 1922-ben ehhez képest visszalépés történt. A férfiaknál maradt a 24 éves korhatár, de az állampolgárság minimális időtartamát 10 évre növelték, legalább két év egyhelyben lakást szabtak feltételül, valamint minimálisan 4 1 elemi iskolai végzettséget. A nőknél a korhatárt 30 évre emelték, feltétel volt, hogy férjezett legyen és legalább három gyermek anyja, vagy •máskülönben saját keresetéből tartsa el magát. A felsőfokú iskolai végzettségű nőkre ez utóbbi feltételek nem vonatkoztak. Az 1922-es jogszabály egyébként visszaállította a nyílt szavazást, kivéve Budapestet és a törvényhatósági jogú városokat. „Magyar ember nyíltan szavaz” - volt a jelszó. Több mint 750 000-rel kevesebben szavazhattak, mint a korábbi szabályozás szerint. Érdekes feltételeket találhatunk még az 1945-ös és az ezt módosító 1947-es választójogi szabályozásban. Nem szavazhatott, aki fasiszta pártnak volt tagja, akit B-lis- ta alapján politikai okok miatt tettek ki az állásából, akit nyugdíjmegvonásra Ítéltek, akik a felszabaditó seregek elöl elmenekültek és csak 1945. október 31. után tértek haza. A többi még nem igazán történelem. D. I,
