Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-14 / 254. szám

1989. szeptember 14., csütörtök Dunántúli napló 3 Dokumentumok Nem volt olyan hely, ahol „többen” szavaztak volna Válaszol a választási elnökség vezetője Lapunkbon többször foglal­koztunk Mérei Emil országgyű­lési képviselő visszahívásával kapcsolatos véleményekkel. A nem oly régi, komlói vitafórum után továbbra is tartja magát néhány szóbeszéd a volt bá­nyaigazgató képviselői meg­választásával kapcsolatos jó néhány tényről. Mielőtt konkrét adatokat kö­zölnénk, előzetes tényfeltárás­ra vállalkozunk. A jobb meg­yés 'kedvéért is szükségszerű a kommentárok, az elszaba­dult 'jogos vagy jogtalan indu­latok helyetti tényfeltárás pon- tosítása. Három testület foglalkozik, a jelenlegi törvény értelmé­ben, a választások előkészíté­sével, lebonyolításával és do­kumentálásával. így volt ez esetünkben is, amely 1985-ben tartént, és még mindig (vagy már megint) időszerű. Mindenekelőtt akkoriban alakult egy operatív bizottság, amely úgynevezett káderelő­készítési munkát végzett, és tagjai az MSZMP, a HNF, a városi tanács és a KISZ helyi képviselői voltak. Munkájuk a szavazás megkezdésekor befejeződött. Ezt követően működésbe léptek a választási irodák, valamennyi választási körzetben, önállóan. A válasz­tási irodák elsősorban admi­nisztratív feladatokat láttak el. Nyilvántartásokat vezettek, biz­tosították a választásokhoz szükséges eszközöket. Eligazí­tották a valamennyi helyen társadalmi munkásként műkö- d° szavazatszedő bizottság ta9iait, elküldték az adott he- Ven tartott szavazás jegyző­könyveit és összekötözött sza­vazólapjait a választási elnök­inek. A választási elnökség Vezetője, Bogdán László meg­bízatását azóta sem vonták V'ssza. Az öttagú elnökség tagjai valamennyien komlóiak voltak; ügyész, jogász, bá­nyász, a könnyűiparban dol­gozó és az elnök. (Itt jegyez­tük meg, hogy a szavozatsze- bizottságban működők őzül 38 bányász, 123 más munkakörben dolgozó és 54 nyugdíjas képviseltette magát.) Mielőtt átadnánk a szót °gdán Lászlónak, a válasz- ősi elnökség vezetőjének, em- akeztetőül elmondjuk, hogy 9eő júniusában kétfordulós riasztás után derülhetett ki a omlói országgyűlési képviselő személye. Az első fordulóban a 24 091 szavazópolgár dön­tése után Szűcs htván 12 010 szavazatot kapott. Az előirt ötven százalék plusz egy sza- vazatos többséghez nem sok voks 'hiányzott. De hiányzott néhány, így újabb fordulót tar­tottak. A „második választá­son" aztán 20 976 szavazat ér­kezett, ebből 10 763 jutott Mé- rei Emilnek, Szűcs Istvánt pe­dig 10 123-an 'kívánták képvi­selőnek. Négy év eltelt, nagy válto­zások országban, világban, és talán egyetlen dolog maradt állandó széles e megyében, a vito az akkori választásokról. Vádak és viszontvádak, vita­fórumok, aláírásgyűjtések és cáfolatok, névtelen levelek a megfelelő helyekre, nyilatkoza­tok és útszéli pletykák. Érde­mesnek láttuk, hogy minden kommentár nélkül közöljük Bogdán Lászlónak, a válasz­tási elnökség vezetőjének té­nyeken alapuló tájékoztatá­sát:- A különböző választási körzetekből leadott jegyző­könyveket a választási iroda elküldte az elnökségnek és mi összesítettük ezeket. Nézze, itt előttem van egy összesítés, az egyetlen hivatalos jelentés, a választások pontos végeredmé­nyéről. Komló városkörnyéken szereplő tizenegy választókör­zet közül háromban Szűcs Ist­ván nyert. Magyarszéken a két körzet­ben például a névjegyzéken szereplő 846 állampolgár kö­zül 842 szavazott, Bodolyabé- ren pedig, ahol valamennyi jogosult leadta voksát, Szűcs István 'kapott több szavazatot. A komlói 31 választási körzet Mérei Emil választási plakátja A Komló környéki települések szavazatai az összesítő listán közül tizenháromban voksolt a megjelentek többsége a Me­cseki Szénbányák volt vezető­jére. Bár a szavazatszedő bizott­ság tudta ellenőrizni azt, hogy egy-egy ember hány szavaza­tot adott le, ugyanakkor soha­sem derülhet ki, hogy közülük ki kire szavazott. Megmutat­tam önnek néhány olyan leve­let is, amelyekben nyilatkoza­tot tettek emberek arra vonat­kozóan, hogy feleségük vagy családtagjaik nevében is le­adták szavazatukat . .. Mindenkinek lehetősége volt arra, hogy szabálytalanság esetén a választási irodának vagy az elnökségnek szóljon. A választások ideje alatt ilyen észrevételt nem kaptunk. A Komló városkörnyéki 11 szava­zóhely közül háromban 100 százalékos volt a részvétel. A szóbeszédekkel kapcsolat­ban hozzáteszem még, hogy a 'komlói pártbizottsághoz tag­ságikig Szűcs István tartozott, Mérei Emil a szénbányák vá­rosi jogú pártszervezetének tagjaként indult a választá­son. A korábban említett adatok­ból kiderülhetett, hogy a sza­vazatszedő bizottságokban a bányászok megfelelően és az előre elfogadott arányban képviseltették magukat. Sajnálatos, hogy a válasz­tások tisztaságáért azokat az embereket is megvádolták, akik társadalmi munkában vál­lalták feladatukat és vala­mennyi szavazat számlálása­kor többen is jelen voltak egy­Bizunk abban, hogy azok az olvasóink, akik egyébként az. 1985-ös választások tisztaságá­ban még mindig kételkednek, elmennek a városi pártbizott­ságra és ott személyesen is megtekintik a hivatalos, számszerű eredményt az akko­ri választásokról. Hozzátesszük adatainkhoz, hogy fél éven belül, tervek szerint, újra választásokat Ír­nak ki Magyarországon. Rend­kívül érdekes lesz akkor meg­vizsgálni majd újra a szava­zók és a választási arányok alakulását. Mi azt reméljük, hogy talán akkor feledésbe merül a komlói képviselővá­lasztás 1985-ös hogyanja és mikéntje, és elcsendesül a mai vita is. Mindig az volt az érzésünk, hogy a legkülönbözőbb, a 85- ös választásokhoz kapcsolódó viták személyekhez, egyes em­berekhez kötődnek. A kötődés pedig attól független, hogy, az adott ember országgyűlési képviselő-e vagy sem. Töb­ben hangsúlyozták, ha a má­sik jelölt jut képviselői poszt­hoz, most őt is ugyanígy „ki­kezdték volna". Úgy érezzük, másról van szó. A gesztusjellegű vissza hivások ideje, reméljük lejárt. Következik hamarosan egy újabb választás hazánkban, nem baj, ha arra kezdünk koncentrálni . . . Bozsik László Recski Szövetség - Baranyában is Pénteken alakul Pécsett a dél-dunántúli tagozat Köztudott; eddig Budapes­ten működött a „Recski Kény­szermunkatábor, az Internáló Táborok, Kitelepítő Táborok és a Hadifogoly Táborok Volt Rabjainak Érdekképviselete", röviden a „Recski Szövetség”. Több tízezer törvénytelenül meghurcolt ember tömörül so­raikban, s mint azt megtudtuk, rövidesen megalakul Pécsett a szövetség dél-dunántúli tago­zata is. Erről kérdeztük Nagy Varga Dezsőt, az előkészítő bizottság tagját.- Az információról bőveb­bet hallhatnánk?- E hét péntekén - azaz holnap — délután 5 órakor tartjuk a tagozat alakuló ösz- szejövetelét Pécsett, a Váradi Antal utcában, a Vasutas Kultúrotthonban. Ezen részt vesz dr. Zimányi Tibor is, a szövetség főtitkára is.- Mi a szövetség leiadata?- Ügy gondoljuk, hogy ré­giónkban is nagyon sokan él­nek olyanok, akik kényszer­munkatáborokban töltöttek hosszabb-rövidebb időt, inter­nálásokkal, ki telepi té se kk el, hadifogsággal és az ehhez kapcsolódó deportálás jellegű kényszerintézkedésekkel elkö­vetett törvénysértések áldoza­tai. Sokan köztük az élet pe­remén vegetálnak; annak ide­jén mindenüket elvették min­den jogi alapot nélkülözve, s életük megtört. A szövetség legfőbb feladatának tekinti az áldozatok teljes körű rehabi­litálásának elérését, s azt, hogy ezek soha többé ne fordulhassanak elő.- Konkrétabban mik a te­endőik? . .. — A helyi tagozat meg­alakulását követően ezen em­berek felkutatása és nyilván­tartásba vétele. A szövetség­iek négy tagozata van; a recski; az internált; a kitele­pített és a hadifogoly tagozat.- ön feltehetően érintett.. . — Annak idején mint a Pa­rasztszövetség tagja politizál­tam, s a szövetség segítségé­vel Dániában és Svédország­ban jártam egyetemen, gaz- dásznok késrültem. 1950-től 39 hónapig ettem az internáltak keserű kenyerét.- ön ma az újonnan meg­alakult Parasztszövetség el­nökhelyettese. — Úgy látom, hogy az a demokratizálási folyamat, ami Magyarországon elindult, visz- szafordíthatatlan. Éppen ezért vállaltam tisztem, hitem és meggyőződésem szerint, s ezért vállalok koordináló feladato­kat a Recski Szövetség helyi szervezésében. Még nagyon sok a teendő, bár kormányza­ti szinten az internáltak egy körének rehabilitációjával az első lépéseket megtettük, s várható szeptemberben egy újabb lépés. A helyi tagozat az egyes emberek érdekeinek védelme és képviselete mellett, szeretne rendszeres klubszerű foglalkozások keretében szól­ni a múltunkról; gyűjtünk do­kumentumokat. K. F. Nyilvánosság előtt az MDF agrárprogramja Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a következő általános választások kimenetele döntő­en azon dől el — vidéken mindenképpen —, hogy a je­löltállító pártok, szervezetek milyen agrárprogrammal in­dulnak. A Magyar Demokrata Fórum mezőgazdasági prog­ramjának irányelvei — a he­lyi szervezetekben lezajlott vi­ták után — első ízben szer­dán kerültek a nyilvánosság elé, a lakiteleki művelődési házban rendezett fórumon. Az ország minden részéből szá­mos érdeklődőt vonzó esemé­nyen Bogárdi Zoltán, az MDF elnökségének tagja, a prog­ram egyik készítője ismertette a több mint 18 ezer tagot számláló politikai mozgalom elképzeléseit a .magyar gaz­daság jövőjét illetően. Eszerint a mezőgazdaság jö­vőjét a valóban szövetkezeti elvek alapján működő nagy­üzemekben látják, amelyék mellett szerepük marad az ál­lami gazdaságoknak és a családi munkán alapuló ma­gángazdaságoknak is. A lakiteleki rendezvényen a résztvevők egyetértettek a magángazdaságok létjogosult­ságával, de számos kérdést tettek fel a nagyüzemek to­vábbi sorsával kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy az MDF nem kívánja a nagy­üzemi gazdaságokat ténylege­sen feldarabolni, felosztani, hanem úgynevezett vagyonkö­zösségekké átszervezni. Ez két lépcsőben történne meg, vi­szonylag rövid idő alatt, egy­két éven belül. Szerintük elő­ször a termelőszövetkezetek teljes vagyonát részjegyek for­májában a tagság, illetve az ott dolgozók tulajdonába kell adni. A tulajdoni hányad meg­állapításának alapja részben a bevitt föld értéke (etekin- tetben résztulajdonossá válnak az örökösök és azok is, akik elvett földjeikért kártalanítási igénnyel lépnek fel), másrészt viszont a nagyüzemben ledol­gozott idő alapján gyarapodik a tulajdoni hányad. A rész­jegyek szabadon adhatók, ve­hetők, örökölhetók. A Magyar Demokrata Fórum, mezőgazdasági programjának irányelveiben számos más té­mát — a környezetvédelmet, a szakemberképzést, a kutatást, az állami támogatást — is körvonalaznak. — Amikor emelem föl a föl- et a vasvilláva’l, a gilisztá- úgy 'kell nyúlni, mint a ^testésztánatk - akkor jó magyarázza Kótány József, *öld munkaruhában, gu- ^'csizmábon, vosvil Iával a ®*ében 'munkálkodik nap — r ',n* nap, a biogilisztákat ,eítő hosszú — sírhantra em'fé- p®*letö prizmák között. Az r9yházasharaszti Tsz Baranyá- ,^°n elsőként kezdett foglal- li°ín,i — egy éve - a biogi- sfták tenyésztésével. Tavaly j.QjUsban ötmillió „ÉVA” fan- tianevű, kaliforniai hibrid li'S2tóval kezdtek, azóta 80- _ , millió él belőlük o 19 Pri*mában. j.\°csogunk az esőben, a id’ n ^ózsi bácsival: rossz L0 a gilisztáknak: hideg­n behúzódnak a főidbe. il " íz itt nagyon megrok- „ n^' föl kell lazítani. A bácsi .''asvillával emelgeti a priz- ,, t borító trágyát. KI Is „olI a kezével egy „ada­a földből: csak úgy Biogiliszta-teiyészet Egytiázasharasztiban A világpiaci lehetőségek korlátlanok Mégis hasznosítható a sertéstrágya ? hemzsegnek benne o kis pi­ros kukocok. — Látja, ezeket most etet­tük. jól vannak lakva, szépek, kövérek. Amikor éhesek, föl­jönnek mindig a felszínre, ak­kor kicsik, vékonyak. Egy-egy ráetetésnél 10—15 centiméter trágyát kell a prizmára rakni. Ezt megeszik és alul így már csak a humusz marad. Többet nem szabad óm rárakni! - emeli föl a hangját Józsi bácsi. - Mert akkor csak mászkál össze-vissza a gilisz­ta, csak eszik-eszik és nem dolgozza át a trágyát - nem lesz humusz! Látjo itt ezt? £z egy szexgiliszto_ — mutat egy apró peteszerű valamire. - Ebből lesznek az űj gilisz­ták - legalább kettő! mondja 'büszkén Józsi bácsi. Az Egyházasharaszti Tsz Old község melletti, régebben fel­számolt — kertészeti telepén létesítette a biogiliszta-tenyé- szetet, mint már említettem, Baranyában elsőként. Az ötlet 'Bálint 'Bánktól, a tsz főál­lattenyésztő jétől származott. — Nos, a mi tsz-ünkben 500 kocát és 130 tehenet tartunk, ezen kívül pedig a szaporu­latot. Sehogysem tudtuk meg­oldani a sertéstrágya haszno­sítását. Ráadásul azt mond­ja a szóik iroda lom, hogy a sertéstrágya nem is alkalmas biogiliszták tenyésztésére, mert a benne lévő hűgysov és kar- bamid megöli a gilisztát. Olyan kísérletsorozatot indí­tottunk el, amelynek végered­ménye az lett, hogy a biogi- lisztá'k vígan el vannak ná­lunk a sertéstárgyában. Ho­gyan? Ez legyen - maradjon a mi titkunk. A giliszták 100 kilogramm trágyából 40 kiló biohumuszt gyártanak, 60 kilót pedig föl­használnak a szaporodásra. A keletkező biohumusz annál ér­tékesebb, minél, több giliszta- ürülék van 'benne. A miénk olyan 50—60 százalékos. Idén kísérletként az Egyhá- zasharaszti Tsz területén 5 hektár búzára és 37 hektár cukorrépára szórták a biohu­muszt. A kiértékelés most fo­lyik. Annyi azonban mór bi­zonyos, hogy a növények a talajban lévő tápanyagokat könnyebben szívják föl, tize­dére csökkent a gyommagvak mennyisége, ezáltal kevesebb növényvédő szert kell‘fölhasz­nálni. A most megkezdett kí­sérlet eredményét csupán két év múlva tárhatják a nagykö­zönség elé: mindenesetre a siker nem kétséges. A szak- irodalom azt mondja: egy má. zsa gilisztahumusz 10 mázsa istállótrágyával egyenértékű nos, majd két év múlva ki­derül. — Jövőre már 50 hektár bú­zára és 100 hektár cukorrépá­ra fektetjük le a biohumusz- réteget — folytatja Bálint Bánk. — Nagy a kultusza ma­napság az úgynevezett natura élelmiszereknek: azt hiszem népszerűek lesznek tehát az Egyházasharasztiból származó termékek. A biohumuszt nem értékesítjük — magunk hasz­náljuk föl, egyébként az ára — minőségtől függően — 400- tól 1400 forintig terjed má­zsánként viszont a gilisztákat eladjuk kistermelőknek darab­ját 50 fillérért — ez az ár év végére persze csökkenhet. Sa­jót technológiánkat is megis­mertetjük azokkal, akik meg­veszik a gilisztákat — de csak velük. Nyilván nekik sem ér-* dekük, hogy továbbadják. Hogy miért olyan jó üzlet a biogiliszto? A világon sehol íincs elegendő humusz: a felvevőpiac tehát korlátlan. Az Egyházasharasztr Tsz 'jövőre még további közel 10 hektárra viszi rá a biogiliszta-tenyésze- tet. Óvári Zsuzsanna Pontos adatok az I9$5~ö$ komlót képviselőválasztásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom