Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-12 / 252. szám

IM*, sicptembcr 12., kedd «Kam« nqp» Kerékasztalnál a pártok képviselői A Bázis üdülőjében megtartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői Fotó: Kóródi Gábor Családi Ház Családi Ház címmel megjelent az építkezők, építtetők, építészék lapja, amely egyebek mellett az építtetői ízlés formálását tűzte célul. A nagyközön­ségnek szóló, építészek által szerkesztett maga­zin 84 oldalon, igényes ki­vitelben, kéthavonta jele- mik meg - jelentették be a hétfőn tartott sajtótájé­koztatón. Magyarországon a la­kások több mimt 80 szá­zaléka önerőből épül, s a lakosság kéthanmada fal­vakban, családi házat épít. Ehhez .kíváin segítsé­get adni a lap. A Műszaki Könyvikiadó építészeti lapkiadó főosz­tálya gondozásában meg­jelent újságot az Officina Nova és a Kossuth Nyom­da adja ki. Ára: 98 forint. Hogyan tovább szövetkezetpolitika ? Ellentétek a tulajdonlás kérdésében Önkormányzat, közigazgatás A közelgő parlamenti vá­lasztások előtt sokan bizony­talanok, többek között amiatt, mert nem igazán ismerik a pár­tokat, nem látnak a társadal­mi, gazdasági élet egészét át­fogó, és részleteiben is kidol­gozott programokat. Jó néhá­nyon úgy vélekednek, hogy nincs lényegi különbség a pártok elképzelései között, hogy még az sem eldönthető igazán, hogy a különböző po­litikai szervezetek kiknek a képviseletét vállalják maguk­ra. Hogy mindez némiképp durva általánosítás, arra jó példa volt a szövetkezeti szak­emberek találkozójának hétfő délutáni záróprogramja. A Bázis DÉV harkányi üdülőjé­ben ugyanis arról adtak szá­mot a különböző pártok -az 'MSZMP, a Szabad Demokra­ták Szövetsége, a Néppárt és a Független Kisgazdapárt - képviselői, hogy miként kép­zelik a jövő szövetkezetpoliti­káját. Az SZDSZ képviseletében vi­tában részt vevő Gaál Gyula kifejtette, hogy pártja elismeri a szövetkezeti tulajdon létjo­gosultságát, és a tulajdon rendezése szempontjából nem a múltra tekint vissza, hanem a jövőt veszi alapul. Emlékez­tetett arra (a földdel kapcso­latos) a négy pontra, amely­ben az ellenzéki kerekasztal résztvevői már megegyeztek, így a földmegváltás azonnali megszüntetésére, a föld el­adásának korlátozására, va­lamint arra, hogy a földet ne lőhessen aportként szerepel­tetni, hogy zárolni kell a jú­nius óta eladott földek ellen­értékét. A későbbiekben arra is utalt az SZDSZ képviselője, hogy a vita nem arról szól, hatékonyabb-e a farmergaz­daság, hanem arról, hogy kik­nek az érdekeit képviselik a pártok a mostani átalakuló rendszerben. A negyven évvel ezelőtti földtulajdonosokét, vagy azokét, a'kik jelenleg szövetkezeti tagok, akik most művelik a földet, akik már er­re a berendezkedésre építet­ték egzisztenciájukat. Gaál Gyula ez utóbbiak mellett állt 'ki, kifejtve, hogy új tulajdon a verseny alapján, és ne jogi szabályozás útján szülessen. Hogy kiket képvisel a Nép­párt, az Márton János párt­elnök szavaiból tisztán kide­rülhetett. Nem a főváros la­kóit, hanem a vidéken, első­sorban a községekben, fal­vakban élőket. Mint mondotta, pártja egy olyan gazdaságot képzel el, amelyet nem Ame­rika, és nem is Kelet felől irányítanak. A Néppárt egy harmadik utas gazdaságban hisz. Mint kifejtette, a föld tu­lajdonlása csak az egyik kulcs­kérdése a faluközösségek sor­sának, a másik községi ön- kormányzatok létrejötte. Elkép­zeléseik szerint a föld lehet adásvétel tárgya, ám óva in­tett attól, hogy a magyar ter­mőföld, annak egy része kül­földi tulajdonba kerüljön. Nem kívánta a jól működő szövetkezetek felosztását a Kisgazdapárt képviseletében szóló Nagy Ferenc sem, ám ő a többieknél hangsúlyozot­tabban kiállt az erőszakkal szövetkezeteidbe kényszerített egykori gazdák tulajdonjoga mellett. Mint mondotta feltét­lenül rendezni kell ezeket a tu­lajdonjogi kérdéseket, mégpe­dig a jogos örökösökre is ki­terjesztve. Nagy Ferenc sza­bad versenypályát, szektor- semlegességet remél az új ag­rárpolitikától, s kifejtette ab­béli bizalmát, hogy a farmer- gazdaságok olcsóbban fognak termelni, mint a mezőgazda- sági nagyüzemek. Az ötverthat utáni szövet­kezeti mozgalmat összességé­ben eredményesnek minősítet­te Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezetője. Véleménye szerint a lenini szövetkezetpo­litikát továbbfejlesztette a ma­gyar szövetkezeti mozgalom, mégpedig úgy, hogy a szövet­kezeti tulajdon teljes értékű­ként vonult be a tulajdonfor­mák közé. Hozzátette ugyan­akkor, hogy a túlcentralizált irányítás kedvezőtlenül hatott a mozgalomra, korlátozva a szövetkezetek autonómiáját, központosítva irányításukat. Óva intett attól, hogy a pár­tok a jövőben beavatkozzanak a szövetkezeti mozgalom irá­nyításába és szervezésébe, mert a káderpolitika terén és a gazdaság szférájában ez nem sok eredményt hozott. A „’hogyan tovább” kérdése kapcsán a szövetkezeti moz­galom további támogatása mellett foglalt állást, mint mondotta, egy megújult tár­sadalomban, a demokratikus szocialirmusban ennek helye van. 'Nem beleszólni kell a szövetkezetesítés gyakorlatá­ba, hanem az önszerveződés, az önkormányzat, a szövetke­zeti autonómia, a tagság dön­tésére való támaszkodás te­rületén kell a továbbfejlesztést megtenni. A szövetkezetekben dolgozók érdekeinek érvénye­sítése céljából a KB osztály- vezetője fontosnak tartja, hogy az MSZMP megfelelő számú jelöltet indítson a szövetkeze­tekből a parlamenti választá­sokon. A tulajdonlás kérdéseit illetően elmondta, hogy a ve­gyestulajdonú piacgazdaság­tól remélhetünk eredményeket. Balog Nándor- Állni, vagy ülni kell? - kérdezte tegnap Verebeiy Imre belügyminisztenhelyettes, mi­előtt belefogott volna előadá­sába. A „'Pannónia ’89" elne­vezésű — szövetkezeti szak­emberek számára - készült rendezvénysorozat utolsó nap­jához érkezett hétfőn. Har­kányban, a Bázis—DÉV üdü­lőjének klubjába pótszékeket kellett vinni, olyan nagy volt az érdeklődés a magyarorszá­gi önkormányzatról, közigaz­gatásról szóló előadás iránt. Verebély Imre végül is állva tisztelte meg a népes közön­séget. Azzal kezdte, hogy a magyar tanácsrendszer fejlő­dése — kizárólag — az önkor­mányzat felé irányulhat. En­nek viszont - egyelőre — nin­csenek meg a feltételei. Az önkormányzati törvény készü­lőben van - várhatóan egy év múlva kerül az új ország- gyűlés elé. Most még a szovjet típusú közhatalmi, végrehajtó rend­szer él hazánkban, ami any- nyit jelent, 'hogy a központ ál­talánosít, és befolyásolni kí­ván: abba is beleszól, amihez semmi köze. A napjainkban folyó társadalomirányítás konstrukciójával párhuzamo­san, ennek is meg kell vál­toznia. Az egymás alá-fölé rendelt hierarchia lassan meg­szűnik: az önállóság minde­nekelőtt a helyi politikában érvényesül. Pontosabban: a jö­vőben minden tanácsi önkor­mányzat jogilag egyenlő lesz — nem lesz különbség város és község, illetve megye és város között. így aztán telje­sen új fajta megyei felelős­ségről lesz szó, merthogy meg­szűnik az irányító feladata. A városközpontú rendszer, ameiy felé elmozdultunk, nagy téve­dés volt. A születőben levő önkor­mányzati rendszer nem csök­kenti majd a tanácsok fele­lősségét, csupán az általános szabályokat szünteti meg. Ter­mészetesen az egységes for­ma is szükséges, ám most már nem lehet figyelmen kívül hagyni az eltérő települések sokszínű, kizárólag őket érintő feladatokat sem. Az úgyneve­zett „település-üzemeltetés­ben” nincsenek egységes sza­bályok — nem szábad tehát országos irányítással kezelni. Verebély Imre kitért arra is, hogy sokan úgy tartják: az önkormányzati önállóság nem más, mint az állam kivonulása a gazdaságiból. Jó, vonuljon ki, akkor viszont az addigi feladatait át kell csoportosi- tani és új formában tovább­vinni. Az önkormányzatnak például feladata lesz az is, hogy a piaci versenyben le­maradókat felhozza a mini­mális szintre. Tulajdonképpen léhetősége lesz a gazdaság 'befolyásolására. így minden-, nek a lényege az, hogy az önkormányzat nem gazdaság­semlegességet jelent, mert a tanácsok indirekten érdekel­tek a piacban. A belügyminiszter-helyettes azt a kérdést is felvetette, hogy mi lesz a közös taná­csokkal? Nos, a közös taná­csok működése mechanikus, ezek a „kényszerházasságok" föllbomlóban vannak. Viszont: új „házasságoknak" kell kö­tődni — ám valódi érdekekkel. Ó. Zs. Mecseki ércbányászati Vállalat a munkásszállón üzemelő iratmásoló gépén (Pécs, Hajnóczi u. 35.) vállal Iratmásolást magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt. — A/3 méretről kicsinyítés, — A/4 méretig nagyítás, — A/4 méretben másolás. Kiváló minőség, gyors, / pontos munkavégzési MEGVÁRHATÓ I MÉV szervezési és »ámítástechnikái osztály. Telefon: 11.29«, 7—15 óráig. Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Takarékon ? Berecz Jánost nem kell be­mutatnunk, mint ahogy a Pécs-baranyai Értelmiségi Klub balatonfenyvesi, hétvégén megtartott közéleti táborában sem kellett a résztvevőknek. Az alább idézett gondolatok tő­le valók:- „Tévedés lenne azt hinni, hogy Kádárt személyi ügyek­ben Moszkvából irányították. A lőtitkár sokmindenről kikér­te a szövetségesek vezetőinek véleményét, de ebbe még ak­kor sem hagyta, hogy bele­szóljanak, amikor azok szeret­ték volna megtenni ezt. Egyéb­ként a legkönnyebb dolga Gor- bacsovval volt: ö nem, hogy beleszólni nem akart a magyar ügyekbe, de a személyi kér­dések nem is igazán érdekel­ték. Azt mondta: ez a ma­gyar elvtársak dolga, döntse­nek ők legjobb belátásuk sze­rint . . — „Szerintem a csehszlová­kok sem gondolják komolyan, hogy elterelik a Dunát. Egy­oldalú szerződésszegésnek mi­nősítették, amikor a magyar kormány leállította a munká­latokat, s erre kívántak vala­miféle választ adni. Ugyanúgy, mint ahogy Burgert Róbertnek is megmondták, hogy a Szlo­vákiában általa művelt több­száz holdas területnek köny- nyen találnak más gazdát, ha Magyarország végleg leállítja az építkezést. . ."- „Való igaz, ide Fenyves­re is egy AK-s Mercedessel iöttem. A vidéki átokra ezt használom, egyrészt, mert gyor­sabb, másrészt mert biztonsá­gosabb, mint a keleti autók. A fővárosban azonban a Ha­vas-Forró féle decemberi rá­dióműsor óta Ladával járok. A Mercedest pedig rövid időn belül végleg leadom ..."- „Semmiképpen nem ala­kítanék új pártot, még akkor sem, ha vannak, akik ezt sze. retnék. Az 1MSZMP-n belül ki­vonok továbbra is ténykedni, s maximálisan elégedett len­nék azzal, ha körzetemben, Szabolcsban képviselőnek újra megválasztanának. A politiká­ból ennyi jelenleg számomra éppen elég .. Ex Is csak moxi Tetszésükre bízzuk, minden­esetre megváltozik hamarosan a két nagy pécsi mozi neve: tervek szerint a Petőfi nevét viselő két-hóram héten belül visszanyeri Urániának, a 9 gö­rög múzsa egyikének nevét, amelyet 1952-íben az államosí­táskor veszített el, a Kossuth- irál elmeverett 1912-«töl üzeme- 4ő mozi pedig - szintén a fel­újítás befejezésének megfele­lő időpontban - tavasztájt új­ra Apolló lesz, mint államosí­tása előtt. A Parik mozi pedig, higgyenek nekünk továbbra is, Park mozi marad, hiszen ne­ve 1922-es megnyitása óta nem változott. Pozsgai Miklóstól, a megyei mozi üzemi vállalat igazgatójá­tól megtudtuk azt is, hogy a megyében található többi mo­zi nevét is folyamatosan meg­változtatják. Szerintünk eddig sem azért jártunk egy-egy filmszínházba, mert így vagy úgy hívták őket, mert erről vagy arról a sze­mélyről kapták nevüket, ha­nem azért, mert ott volt jó film éppen. Erre vázunk a to­vábbiakban is, emellett a névváltoztatásnak nem va­gyunk ellenzői. Bírtokbauelel Az alábbi monológot szerkesztőségünkben mondta al Horváth Béla ol­vasónk : „Két évvel ezelőtt vettem a telket félmillióért. Az építkezéssel már a befejezés előtt állunk, de még nem költöztünk be a házba, így felet­tébb meglepődtem, amikor egyik nap azt láttam, hogy a telekből 50 méter hosszan „lekapcsoltak" egy két méter széles sávot, s kivágták hat fiatal akácfánkat a Parképítő Vállalat dolgozói. Mint utólag meg­tudtam, a Városgondnokságtól kaptak a munkára megbízást, mivel a városi tanács a Puskin tér és a Vadász utca között új járdát akar építeni, s ehhez kellene nekik a mi területünk. Azonnal telefonáltam az illetékesekhez, s ott Detrich Pálnak elmondtam, hogy amennyiben nem állnak el tervüktől, feljelentést teszek ellenük. Nem értem miért kell új járdát építeni, amikor a már meglévő csupán harminc másodperccel hosszabb utat jelent, ráadásul a- kesztyűgyári munkások miatt már haj­nali ötkor véget érne a nyugalmunk, hiszen az új járda karnyújtásnyira lenne a hálószobánk ablakától? ... A telefonbeszélgetés után kaptam a Városgondnokságtól egy levelet, amelyben Péntek Gábor intézmény- vezető azt írja: „Az igénybevételhez szükséges pénzügyi fedezet jelen­leg nem áll rendelkezésünkre. Enrtek ellenére az utat mielőbb ki tud­nánk alakítani,, ha a felsorolt ingatlanok tulajdonosai (nemcsak Hortváthék- ról, hanem másik 12 családról is szó vanI — a szerfc.) a szükséges terü­letet kártalanítás nélkül átengednék a magyar állam tulajdonába. „Meg­jegyzem, a járda kialakításához támfalat is kellene építeni, a kártala­nítás is legalább félmillióba kerülne, s akkor a betonozásról még nem is tettem említést. Mindezt harminc másodpercért? . . . Akkor, amikor a Puskin téren nincs csatornázva, s nem tudják a gyerekeket az óvodá­ban elhelyezni? Felháborító . . ." Nehéz lenne indulatok nélkül kommentálnunk a dolgot, úgyhogy ez­úttal nem is szólunk semmit . . . Sző mweuöszék Hallottuk, hogy a legköze­lebbi Országgyűlésen, a mé­lyen tisztelt honatyák jóváha­gyása után, újra számvevő- szék működhet széles e ha­zában. Nézzük, mit írt a Ré­vai lexikon a két háború kö­zött még működő intézmény jellegéről: „Általában az a hatóság, mely az egész állam- háztartás fölött a legfőbb el­lenőrzést gyakorolni, s eköz- 'ben a számviteli rend fenntar­tása felett is legfőbb fokon őrködni hivatva van. Lényeges kelléke, mely azonban nem minden államban van meg,az, hogy a kormánytól, melynek gazdálkodását ellenőrzi, füg­getlen legyen .. .” Dr. Adóm Antal, a JPTE pro­fesszora: „A konkrét előter­jesztést nem ismerem, így ne­héz véleményt mondanom, mindenesetre én támogatom a számvevőszék létrehozását. Megítélésem szerint, ez nem­csak a kormány, hanem más szervezetek pénzügyi dolgait is ellenőrizheti majd. A megszü­letendő párttörvény után a pártokét is. Adminisztrációja nyilvántarthatja a . vagyoni helyzetét is az adott szervek­nek, szervezeteknek.” * Magunk részéről annyit ten­nénk 'hozzá, hogy egyre többet hallunk a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság mgszűné- séről (az adott ügytől függet­lenül). Bízunk abban, hogy az átmenet — akár ugyanazok­kal a tisztségviselőkkel is — könnyű lesz. Nemcsak sport! Mostanában sportot űznek sokan abból, hogy kitűnjön, eltérő nézetek láthatnak napvilágot a mai magyar sajtó­termékekben, ugyanazon dolog kapcsán. Legyen szó akár pártvéleményékről, akár, mondjuk fociról. Legyen szó, akár belülről érdekeit emberről, akár kívülállóról. Szemléltetésképpen ezúttal a sport világából két idé­zet: Baráti Lajos mesteredző, Népsport, tegnapi szám: „Ré­gen láttam olyan kitűnő mérkőzést, mint amilyen az Új­pesti Dózsa—MT'K-VM összecsapás volt." Ugyanerről a meccsről a tegnapi Népszavában Őri B. Péter újságíró: „Nem sok kellett ahhoz, hogy több ezer társammal, akik­kel arra voltam ítélve, hogy ezt a szenvedést figyeljem, elaludjak .*. .” Pluralizmus? Ü _________«—ma Ha nnoma cwr

Next

/
Oldalképek
Tartalom