Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-06 / 215. szám

Tömöri Pál kalapja a Festetics-kastélyban Nemzeti történelmünk fegyverei Keszthelyen a Festetics- kastély újabb állandó kiál- 'I ítá s sol gyarapodik, s nem Is akármilyennel. Közép- Európa legnagyobb fegyver- ikióllítását hozta tető alá dr. Czoma László múzeumigaz­gató. A hét végén ottjár- tünkkor feltűnt: az emeleti folyosó egy szárnyát elzár­ták a látogatók elől, s egyelőre üres tárlók várják az anyagot. Miről is van szó tulajdon­képpen? Mint azt a mú­zeumigazgató elmondotta, nemzeti történelmünk fegy­vereiből nyitnak itt impozáns 'kiállítást. Közel ötszáz em­léktárgy látható majd, kar­dok, szablyák, pallosok, pisz­tolyok és egyéb míves, bera- kásos, ékkövekkel és arany­nyal díszített remekművek, köztük harci vértek, egyéb hadifelszerelések a XI. szá­zadtól a XIX. századig. Köztük több neves szemé­lyiséghez fűződő, mint pél­dául Tömöri Pál püspök har­ci kalapja, Bem apó kard­ija vagy éppen az erdélyi Apafi Mihály buzogánya, vagy II. Mátyás kardja 1557-ből, amit apósától, Ti­rol! Ferdinándtól kapott. Szerették volna augusztus elején nyitni a bemutatót, de menet közben kiderült: felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklyék is akadnak az ugyancsak nagy értékű tárgyak között, s így külön­leges biztosításra, biztonsági rendszer [kiépítésére is szük­ség van, s ez nem megy máról holnapra. így előre- iláthatólag szeptember köze­pén nyílik majd a bemutató, mely hosszú éveken keresz­tül valószínűleg újabb vonz­erőt ad a látogatóknak. K. F. Megszűnt a határsáv,a nyomsáv HATflRozott változások (Folytatás az 1. oldalról) tárolhatnak az emberek a Dráván a helyi tanács és a határőrség által kijelölt he­lyen. Jelenleg több mint hat­vanról tudunk. Szeretnénk, ha a lakosság és a határőrség kapcsolatát ezen könnyítések tovább erő­sítenék. Közös érdekünk a rend és a nyugalom. Ehhez hozzájárul, hogy jugoszláv szomszédainkkal - annak el­lenére, hogy csupán a határ- rendsértésekkel kapcsolatban van közös egyezményünk ­nagyon jó viszonyban vagyunk. Megjegyzem, hogy tovább­ra is engedélyhez kötött a határ egy kilométeres körze­tén belül a vadászat, és a termelő üzemektől is kérjük, jelentsék be előre ezen a te­rületen végzendő munkájukat. Gondolom, mindenki örül a könnyítésnek. Végezetül any- nyit jegyeznék meg, hogy 1989-ben tovább nőtt a ma- gyar-jugoszláv határon a sze­mély- és járműforgalom. Ed­dig ez évben körülbelül két­millió személyt regisztráltunk, kilencven százalékuk magyar és jugoszláv állampolgár. A személyforgalom kétszeresére nőtt, és a járműforgalom is jelentősen emelkedett ebben az évben. Bozsik L. A 7l-es csapdája Július utolsó napjaiban a több évtizedes gyakorlgtnak mintegy igazolásául most is ugrásszerűen megnőtt az ide­genforgalom a Balaton körül. Szállást, táborhelyet, vagy csak egy aránylag csendes parti zugot keresők hada bo­lyong körbe-körbe. A tó két partján óriási a gépjárműfor­galom. Badacsonytól Keszthe­lyig összefüggő gépjárműosz­lop araszol, de ha egy kicsit bűvösebbre fordul az idő, Fo­nyód felől is megindul az áradat a két nagyhírű meleg­vizes fürdőhely - Héviz és 2a la ka ros irányába. Több 10 kilométeres karaván poroszkál benzingőz-felhőbe burkolózva o déli partot csakúgy, mint Keszthelyt, vagy a felső part hegyektől övezett szakaszát. Keszthelyre érve jön a 71 -es csapdája. A város két meg­határozó közlekedési csomó­pontjában, mikor legyenek üzemképtelenek a forgalomirá­nyító lámpák, ha nem a nyári szezon kellős közepén? De ha valaki mégis szeren­csésen kijut Hévízre, ott egy kerékpárnyi szabad helyet sem talál a parkolókban az ut mentén, de még a magán­területek is tömve vannak 9épkocsikkal. Amúgy az idegenforgalom a* idén is ellentmondásos, jnint bármikor az elmúlt évek­ben. A szállodák kihasznált­sága közel jár a 100 százalé­kos telítettséghez, de a való­ságban szerencsére ennél ke­vesebben vannak. Néhány he­lyet ugyanis bár megvettek az utazási irodák, de valamilyen okból nem foglalták el. A ^hermáit, a Helikont, Aqua-t es társait Így sem éri kár, 0 szobák ára megtérül. De ^erőben más a helyzet a oZOT gyógyszállóival, szanató­riumaival. Azok ugyanis sze- rették volna szolgáltatásaik e9y részét külföldi vendégek­nek értékesíteni valutáért. A szervezés gyakorlatlansága, esetleg a bürokratikus túlszer- Ve^és következtében ez a számítás nem jött be. így ma sok hely, nagy gyógyitókapaci- ,as kihasználatlan. A SZOT- oeutalókat a megemelt ön- óltségi ára* miatt jó néhá­nyon nem veszik igénybe. w ^z idegenforgalom kísérői Keszthelyen, Hévizén is jelen ^nnök: nem tétlenkedik az alvilág. A benzinleszívás, a _fré’kcsere - téglára, a gép- jorműfeltörés is és a strandi °b°s°k száma már veri a ta- y^'yi rekordot. A kedvelt éj- {. szórakozás a vandál tö- res-zúzás mellett új jelenség ^ távhivó-telefonak kifosztása, 6grongálása, speciális cél- f*®rszámakkal. A szelídebb 'énák a valutázással, a szál­asok, árak esztelen emelésével pPosztják meg a napfényre, Jp*re, gyógyulásra vágyókat. 9yszóval ismét csúcsforgalom v°n a zolai Balaton-parton. Szabó Csaba Különleges gydgypapues Karcagröl Massi­punkt Lumbágó, ég veled! Az akupresszúra elvei alapján jött létre 24 országban vár szabadalmaz­fafásra Fejfájás, derékfájás, lábfá­jás ember volt Bodnár Zoltán. Ezenkívül elfoglalt is — lévén a Karcagi Cipőipari Szövetke­zet elnöke —, így kevés ide­je maradt törődni az egész­ségével. Kitalált hát magának egy különleges papucsot, ame­lyet naponta 3—4 órán ót vi­selt, és három hónap múlva panaszai megszűntek. Mindez két éve törént, azóta a csu­dálatos lábbelit már forgal­mazzák az országban. Bodnár Zoltán szívesen az olvasók elé tárja a titkot. A papucsot az akupresszúra el­vei alapján kísérletezte ki. Ez egy ősrégi indiai—kínai tudo­mány, az akupunktúra egyik válfaja, ám nem tűvel, hanem masszírozással gyógyít. A szak­emberek tudják, hogy a talp a szervezet tmk-ja, itt találha­tó meg a szervezet minden idegvégződése, reflexpontja, amelyek masszírozásával meg­előzhetők bizonyos betegsé­gek. Bodnár Zoltán 1986 vé­ge felé, egy svájci szakkönyv segítségével készítette el saját maga részére az első pár pa­pucsot. Három hónap után azt tapasztalta, hogy előbb a de­rékfájása, majd a fej-, ypgül pedig a lábfájása múlt el nyomtalanul. Ezután újdon­ságvizsgálatokat végeztetett, a világ minden területén kuta­tott hasonló papucsok utón. Taplmasszírozó lábbeliket ugyan talált, de az övé mind­ezektől különbözött abban, hogy nem a talp egész felü­letét, hanem csupán azokat a bizonyos reflexzónákat masszí­rozta, ami lényegesen hatéko­nyabb. Az első mintapéldányok Kar­cagon két éve készültek el, ezeket klinikai vizsgálatra küldték. A Szegedi Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetemen a fej-, derék-, és lábfájós, lumbágós, valamint keringési zavarokkal küzdő betegek 75 százalékának álla­pota meglehetősen javult. A Budapesti Ortopéd Klinikán az ott dolgozók saját magukon próbálták ki és hasonló ered­ményre jutottak. A két szak- vélemény alapján kérelmezték az Országos Kórház- és Or­vostechnikai Intézetnél, hogy a lábbeliket gyógypopuccsá minősítsék. Ennek akkor már nem volt semmi akadálya, 1987. decembere óta mintegy 150 000 párat adtak el belő­le Magyarországon. A gyógypapucsot egyébként 24 országban nyújtották be szabadalmaztatásra. A vizsgá­lat még sehol sem ért véget, de már Nyugat-Európában és Japánban nyilvánosságra hoz­ták — ez annyit jelent, ha hat hónapon belül nem emelnek kifogást, akkor meg­adják a szabadalmat. Ez a hat hónap a napokban telik le. A külföldi érdeklődés egyébként mindenhonnan nagy. Hogy miért nem érkezett ed­dig komolyabb megrendelés? A külföldi vásárlók nem vál­lalják a rizikót — a magas belföldi előállítási költségek miatt... És hogy erre közelebb mi a helyzet? A nagyáruházak közül a pécsi Kanzumban, a szekszárdi Skálában, a bajai Bácska Áruházban nem kap­ható, a kaposvári Bizományi Áruházban van, de csak 43-tól nagyobb méretekben, a zala­egerszegi Skálában viszont 36-tól 46-os méretig megvá­sárolható a Massipunkt. Ó. Zs. Népművelők az egyetemes magyarságért Tudatlan nemzet-tudat Felháborító hír: Békés me­gyében öngyilkos lett egy er­délyi magyar iskolásgyerek. Nem tudta feldolgozni magá­ban az ellentmondást, hogy Erdélyben azért üldözték az iskolában mert magyar, Ma­gyarországon pedig sületlen osztálytársai rendszeresen gú­nyolták, hogy „román". Másik felháborító hír: a munkaadók közül sokan kihasználják az erdélyi menekültek kiszolgál­tatott helyzetét és lényegesen alacsonyabb bért fizetnek ne­kik, mint a hazai dolgozók­nak. Már 15—20 éves munka- viszonnyal rendelkező szak­munkások nem egy esetben kezdő bérrel kénytelenek el­helyezkedni. Júniusban, a Magyar Nép­művelők Egyesülete tanácsko­zást szervezett Békéscsabán erdélyi menekültek ügyében, mert az egészséges, tisztessé­ges nemzettudat hosszú, kö­telező csendje után ma már megszólalhat a nemzeti fele­lősségünk. A tanácskozáson részt vettek az érintett magyar politikai, államigazgatási, tár­sadalmi szervek felelős veze­tői is. Az egyesület most ajánlásokat adott közre. Java­solja például, hogy az ország- gyűlés változtassa meg az ál­lampolgárságról szóló tör­vényt. Azok az emberek ugyanis, akiknek anyanyelve magyar, akiknek múltja ugyan­az a magyar történelem, mint az itt élőké, azok három évig kénytelenek hontalanként élni Magyarországon. Ezért termé­szetes lenne, hogy a világ bármely tájáról hazaérkező magyarok számára tegyük le­hetővé az állampolgárság azonnali, vagy rövid időn be­lüli megszerzését, mint azt az NSZK a németek, vagy Izrael a zsidók esetében teszi. A legfontosabb ajánlások azonban nem az ide mene­kültek, hanem a Kárpát-me­dencében, a trianoni határ külső felén élő magyarok tá­mogatására vonatkoznak. Hi­szen a kötelező elhallgatás súlyos károkat okozott jogos, természetes nemzettudatunk­ban. Idézünk az ajánlásokból: „Az elmúlt negyven év tan­terveiből hiányzott a Kárpát­medence történelmének, föld­rajzának rendszeres oktatása. Megdöbbentő a nagyméretű tudatlanság. Következetesen hozzá kell látni a határain­kon kívül élő magyarság tör­ténetének, művészetének, nép­művészetének, a területek tá­ji tagoltságának, földrajzá­nak, nevezetességeinek meg­ismertetéséhez. Elsősorban az :skolai tankönyvekben szüksé­ges tantárgyanként a Kárpát- medence magyar vonatkozá­sainak beépítése". Továbbá ajánlják Hajdú Istvánnak, a Magyar Rádió elnökének és Bereczky Gyulának, az MTV elnökének, hogy sugározzanak hetenként többször a hatá­rainkon kívül élő magyarok helyzetével foglalkozó, nekik szóló műsort, mert ezzel az idegenben élő magyarság ön­fenntartó erejének megtartá­sát sokban segítenék. Tegyük hozzá: például a soknyelvű Svájc tömegtájékoztatásának mintájára a Kárpát-medence egész területére szóló időjá - rásjelentést már régóta sugá­roznunk kellene magyar nyel­ven. Ha másként nem, a szomszéd országok adásainak gyors magyarra lefordítása ré­vén. Földessy Dénes (—Például—| (A Dunántúli Napló állandó napi rovata ezúttal hirössze- állítással jelentkezik). Újra állatketrecbe záratja magát augusztus 13-án Se- beők János, aki saját megíté­lése szerint életcéljául válasz­totta az emberi környezet pusztulása és pusztítása elleni küzdelmet. Megtekinthető 9 és 18 óra között a pécsi állat- kertben, kérdésekre is vála­szol. * A társadalom fejlődési tenden­ciái ait mutatják, hogy a megúju­lás nem nelkülöiheti a helyi ön­kormányzatok autonámiájának meg­erősítését. A politikai feladatok az MSZMP-től olyan modellváltást kö­vetelnek meg, amely a helyi tár­sadalom problémáit jobban ismerő, azokkal hatékonyan politizálni tudá alapsejtekre helyezi a hangsúlyt. (Részletek az MSZMP Tolna Me­gyei Bizottságának állásfoglalásá­ból. - Megjegyzésünk: csupán sejtjük, mi is a helyzet, de druk­kolunk . . .) (OS) * Új cserkészcsapatok szerve­zéséhez felkészült, fiatal veze­tőkre van szükség. (Megjegy-» zésünk: egyetértünk, máshova is . . .) A Magyar Cserkészcsa­patok Szövetsége ezért aug. 21—29. között Szentendrén, a Szabadságforrás közelében (Megjegyzésünk: Reméljük, nem túl messze.) vezetőképző tábort szervez. Érdeklődni le­het: Budapest, Belgrád-rok­part 24. (OS) * A Kubai Kommunista Párt köz­ponti napilapja, a Granma egye­bek mellett megállapítja: „Kuba három évtizede harcol a közös el­lenség rágalmai ellen. Ha most más földrajzi szélességről indíta­nak össztüzet, a kubai nép tudni lógja, hogyan szálljon vele szem­be ..." A Granma o Magyar Nemzetben megjelent egyik, a ku­bai kábítószer-kereskedelemben el­ítéltekkel foglalkozó jegyzetre rea­gált. ^ (Megjegyzésünk: reméljük, a kubai nép időben tudni fogja . . .)- (Magyar Hírlap) * Az év első felében 171 mil­lió 262 ezer forintot fordítot­tak az úgynevezett letelepe­dési alapból a Magyarorszá­gon menedéket kereső, jelen­leg már több mint 17 ezer romániai menekült ellátására. (Magyar Hírlap, 3. oldal) „Olyan kosz, olyan ínséges választék, mint a kolozsvári piacon, tán még Anatólia leg­eldugottabb csücskében sincs. Van ugyan áru, zöldség és gyümölcs is, de drágán. Az államiban ugyanaz olcsó, de csapnivaló minőségű". (Ma­gyar Hírlap - melléklet.) * „Alaposan utánanéztünk a bekövetkezett bajoknak. A több helyen észlelt húshiányt elsősorban szervezési zavarok okozták. Az országban “van elég sertéshús. Csak épp a meglévő árukészletek nem ju­tottak el a fogyasztókhoz. Már intézkedtünk, a szállítmá­nyok elindultak" — nyilatkozta egyebek mellett p tegnapi Népszabadságban Papócsi László mezőgazdasági minisz­terhelyettes. (Kérdésünk: Mi lett volna, ha méginkább idő­ben néznek utána? Mikorra várhatjuk intézkedésük hatá­sát?) * Az elmúlt napokban a Ma­gyar Hitelbank által meghir­detett új személygépkocsi le­téti rendszer bevezetésére, ka­matkiegészítés nyújtására je­lenleg nincs lehetőség - közli a Pénzügyminisztérium. A Mi­nisztertanács külön döntése nélkül a személygépkocsi­igénylési letét utáni kamat nagysága nem változhat, azért sem, mert: a személygépkocsi­előleg kamatának növelése a jelenlegi gépkocsi-behozatali és -forgalmazási rendszer vál­tozatlanul tartása mellett csu­pán a gépkocsik keresletét, [gy □ várakozási időt növel­hetné meg és nem bővítené a kínálatot. (Megjegyzésünk: Önök értik, hogy ki a felelős?)- MTI * Egy budapesti központú kft. a nyugati határon lebontott 260 kilo­méternyi műszaki határzárból 50 kilométernyit megkapott, hogy hite­lesített darabjaiból emléktárgyakat készíthessen és árusíthasson — adja hírül a Népszabadság. Először kül­földi érdeklődésnek tesznek eleget, ha még marad, a magyar ár 400 forint alatt lesz. (Megjegyzésünk: Azt mondja az osztrák Róth, hogy legjobb a magyar drót. . .) Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom