Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-30 / 239. szám

Dll Pb** 1989. ouciusztus 30., szerda Mi ufsag ci megyeházán? Legyen a megye erdek egyeztető fórum! Megkezdődött az önkor­mányzati törvénytervezet vitá­ja, amelynek során egyre szé­lesebb körben gyűjtik a véle­ményeket. Ma a szakma ér­tékeli, a következő napokban, hetekben a tanácsok elnökei összegezik tapasztalataikat és elvárásaikat, ugyanakkor az önkormányzatok szövetsége folytatja szeptemberben a többfordulós vitát. Dr. Hazafi József, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára szinte a ter­vezet első megfogalmazása óta részt vesz a véleménycse­rékben. Elsősorban a megyei igazgatás jövőjéről kértük az álláspontját, mert a törvénfy- tervezetben ez a legszélsősé­gesebb nézetekre okot adó fejezet. — Abban közmegegyezés van, hogy a tanácsi munka szerepe fontos a reformfolya­matban, nincs vita abban sem, hogy az utóbbi másfél évtizedben volt előrelépés, igaz, nemegyszer visszaren­deződésekkel, de megjelentek az önkormányzati elemek, és egyértelműen ez a fejlődés al. ternatívó'ja. Az igaz, hogy ahány érdekkör létezik, annyi­féleképpen ítéli meg az ön­kormányzatiságot, annak esz­közrendszerét, a megvalósítás ütemét, és szintjeit. És va­lóban élesen megfogalmazott kérdés: megyei szinten lehet-e önkormányzat? — Miért tagadják? — A mai funkciókban gon­dolkodnak. Csakhogy a me­gyei igazgatás szerepe lénye­gesen módosul. — A tervezet két alternatívát vázol: legyen megyei szinten helyi kormányhivatal, illetve legyen megyei önkormányzat. — Megerősödtek az érvek a megyei szintű önkormányzat meHett. Ugyanis szükség van a megyei szintű érdekegyeztető, integráló szerepkörre. Sokat beszéltünk a tanácsok társulá­sáról, de nem valósult meg, holott van igény a helyi ér­dekek összehangolására, kép­viseletére. Az erősödő politikai szerveződéseknek is szükségük van a képviselet oldaláról a fogadókészségre. Ugyanakkor vannak olyan feladatok, ame­lyek ellátására a helyi önkor­mányzatok nem felkészültek, mint az elmaradott térségek felzárkóztatása, és más na­gyobb területeket érintő fel­adatok, amelyekben önkor­mányzati döntés szükséges. — Az eddigi közvetett kép­viselet sok jogos kritikát ka­pott, nem tud eleget tenni az elvárásoknak. Hogyan vá­laszthatunk a jövőben megl/ei testületet? — Három alternatíva van: a mostani közvetett választás — a helyi testületek küldenek képviselőt, - a másik a he­lyi önkormányzatok választott tisztségviselőinek testületéként fogja fel, míg számomra a legszimpatikusabb az, amikor a megye lakossága közvetlenül választ képviselőt. így érvé­nyesülhetnek leqszélesebb kör­ben az érdekek: a lakossági érdekek, a pártok és mozgal­mak elvárásai, valamint a te­lepüléseket képviselő szövet­ségek érdeke. — Milyennek látja ön a kö­zeljövő megyei kormányzatát? Sokan azt várják, szűnjön meg a helyi önkormányzatok­kal a hierarchikus kapcsolat és az újraelosztó szerepe. — A megyei önkormányzat a helyi önkormányzatokkal mindenképpen a kölcsönös érdekek alapján működik együtt, a megoldandó felada­tokra társul velük, illetve kép­viseli az érdekeket a központi hatalom felé. A megyei ön- kormányzat hivatala jóval ke­vesebb hatáskörrel’ rendelkezik majd, már megkezdődött ezek átadása a helyi szintekre és az intézményeknek. Elsősor­ban menedzserszerepe lesz a hivatalnak. Lényeges feladata a szakmai, munka erősítése és segítése helyi szinten, mert az látható, hogy a helyi önkor­mányzatok nem felkészültek az önállóságra. Ideiglenes iroda az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek A megyei tanács és az EKA jú­lius 20-án állapodott meg abban, hogy közösen keresik a független politikai szervezetek átmeneti el­helyezésének lehetőségeit. A me­gyei tanács tisztségviselői úgy fog­laltak állást, hogy a Dischka Győ­ző utcai helyiségeket átmenetileg — ez év december 31-ig — a füg­getlen politikai szervezetek rendel­kezésére bocsátják. Felhatalmazást kaptunk annak közlésére, hogy az Ellenzéki Ke­rékasztal szervezetei elfogadják a felajánlott helyiségeket. Regionális átképzési központ Több változatban készül a regionális- átképzési központ műszaki tervezése, amely tar­talmazza a program műszaki és költségigényeit, megoldá­sait. Az elképzelés az, hogy a Planetárium többféle hasz­nosítására tegyen javaslatot a terv, például nyáron szálloda­ként is működhessen. ősszel készülnek el a do­kumentumok, és várhatóan a kormány dönt a megvalósítás­ról. A végrehajtó bizottság még az elmúlt évben egymillió forintos támogatást adott az abali- geti tanácsnak a tavak iszaptalanitására. A községi tanács az Idegenforgalmi Hivatallal egyet­értésben ezt a pénzt a kettes számú tónál használja fel. A munkára egy magánvállalkozóval szerződtek. Ugyanakkor az egyes tó állapota is rohamosan romlik, ésszerű, ha a munkát itt is folytatják, hiszen a vállalkozónak nem kell újra felvonulni, olcsóbb a tó rendbetétele. A hat­százezer forintos költség felét állja az Idegenforgalmi Hivatal, a másik felét az idegenforgalmi fejlesztési pénzekből átcsoportosítja a megyei tanács. T ámogatás az áttelepülteknek Tisztelt névtelen bejelentő Himesházán! Tájékoztatom, hogy bejelen­tését, amelyben a himesházl községi tanács tisztviselőit vá­dolja korrupcióval, kivizsgál­ták. Több ember, több fóru­mon hetekig dolgozott azon, hogy az ön vádjait pontról pontra tisztázza. A vizsgálat során egyértel­műen kiderült, hogy az ön ál­tal közölt tények valótlanok. Éppen ezért a helyi testületek azt kérték a megyei tanácstól, hogy ilyen bejelentésre több vizsgálatot ne folytasson. A kérdésükkel egyet lehet érteni - elsősorban a közös­ségért akarnak dolgozni, alap­talan vádak értelmetlen tisz­tázása helyett... ön ugyanis makacsul küldi leveleit, de nem hajlandó vál­lalni a véleményét, így való­ban hiába vár a tájékoztatás­ra,' mert akik értesítenék önt, nem tudják hova, kinek küld­jék. Egyértelmű és elvárható a kérdés: álljon a nyilvánosság elé, ha erre nem hajlandó, fe­jezze be az alaptalan vádas­kodást! A megyei tanács végrehajtó bizottsága egy éve döntött arról, hogy a baranyai közsé­gekben letelepedni szándéko­zó áttelepültek részére nyúj­tandó községi támogatást Imegelőlegezi. Ez az összeg személyenként 50 000, csalá­donként legfeljebb 200 000 fo­rint. A kifizetett összeg azonban nem a helyi, vagy megyei pénzkereteket terheli. A kor­mány Letelepedési Alapjából ugyanis ezeket a pénzeket vissza igénylik, amit az első negyedév végéig Baranya meg is kapott. Egyébként fél év alatt 8 006 738 forintot fizettek ki a helyi tanácsok a Letele­pedési Alap terhére. Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási minisztertől hallottuk az augusztus 20-i bólyi feszti­válon, hogy Jugoszlávia vízi­erőművet tervez telepíteni a Dráván, Gyurgyevác térsé­gében. Felajánlották a kö­zös beruházást és közös hasznosítást a magyar fél­nek. Sőt, szeretnének mi­előbb határozott választ kap­ni, mert mielőbb kezdenék a megvalósítást akkor is, ha Magyarország nem csatla­kozik hozzá. A Magyarországon tartóz­kodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tár­caközi bizottság módosította az alap terhére nyújtható he­lyi tanácsi támogatás szabá­lyait, többek között megemel­te a támogatás felső határát. 400 000 forintra, és a visszaté­rítést abban az esetben ga­rantálja, ha a letelepedőnek nyújtandó helyi támogatás legalább felét kamatmentes kölcsön formájában adja a tanács. A kölcsön visszatéríté­sét 5-15 évre javasolja meg­határozni a tárcaközi bizott­ság, és a törlesztett összeget az Alapba be visszapótolni. A miniszter hozzáfűzte, hogy semmiképpen sem kí­vánnak az érintett Dráva menti térség lakói nélkül vagy helyett dönteni. Piti Zoltántól, a megyei tanács elnökétől azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy a megyei vezetést is foglal­koztatja a kérdés, ősszel szeretnék egy nyilvános fó­rumon megvitatni az erőmű baranyai hatásait a szak­mai véleményekkel együtt. Világbanki kölcsön kis­vállalkozóknak Az Ipari Minisztérium a Ma­gyar Nemzeti Bankkal és több pénzintézettel közösen pályá­zatot hirdet a III. Ipari Szer­kezetátalakítási Programban elnyerhető hitelek igénybevéte­lére. A program világbanki köl­csönfelvétellel valósul meg. Tudomásunk van arról, hogy Baranyában is többen érdek­lődnek a pályázat iránt, de zavart okoz a pályázat meg­felelő benyújtása. Mindenek­előtt azt tanácsoljuk, hogy az érdekeltek egveztessenek és kérjenek segítséget a megyei tanács ipari osztályától és a KIOSZ megyei szervezetétől. A programról: célja első­sorban a gazdálkodó szerve­zetek versenyképességének ja­vítása, exportjuk fenntartása, illetve növelése. A szerkezet- átalakítás során felszabaduló munkaerő hatékony és ver­senyképes foglalkoztatósa meg­határozott megyékben munka­helyteremtő fejlesztések finan­szírozásával, valamint a haté­kony és versenyképes kisvállal­kozások - magán- és társvál­lalkozások - fejlesztési lehe­tőségeinek bővítése. A kisvállalkozóknak mond­juk el, hogy erre a hitelre pá­lyázhatnak azok a gazdasági szervezetek, magángazdálko­dók és gazdasági társaságok is, amelyek összlétszáma nem haladja meg a hatvan főt. Pályázhatnak közülük azok, akik ipari tevékenységet, vagy azt elősegítő tevékenységet folytatnak. Az ipari, kereske­delmi, építőipari, turizmussal összefüggő, vagy mezőgazda- sági termékek feldolgozására irányuló tevékenységüket sze­retnék hatékonyan fejleszteni. A kölcsönök igényelhetők be­ruházási költségekre és a fej-, lesztendő tevékenység folya­matos pénzszükségletének nö­velésével összefüggő költségek finanszírozására. * A magánvállalko'ók figyel­mébe ajánljuk, bár konkrét adatokkal még nem szolgál­hatunk, az USA szenátusának 25 millió dolláros alapítvá­nyát, amelyet 25 millió forint­tal kiegészít az Ipari Miniszté­rium és 5 millióval az OKISZ, Érdemes felkészülni a lehető­ségre! Rovatszerkesztő: Gáldonyi Magdolna Vízierőművet terveznek Gyurgyevácon Ismerjük meg jogszabályainkat! ] A nyugellátások emeléséről Korábban már hírül adtuk, hogy a nyugellátásokat és egyes baleseti nyugellátásokat 1989. július 1-jétől emelik. Az emelésekkel kapcsolatban töb­ben érdeklődtek az egyes rész­letek iránt. Ezért a következők­ben ismertetjük az 56/1989. (VI. 15.) MT. sz. rendelet fon­tosabb előírásait. A rendelet 1. § (1) bekez­dése értelmében a 117/1988. (XII. 31.) MT. sz. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatáro­zott és az 1990. január 1. nap­ja előtti időponttól megállapí­tott nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátá­sok közül - a baleseti jára­dék kivételével - 1989. július 1. napjával a) a havi 5000 forintot el nem érő ellátásokat havi 300 forinttal; b) a 'havi 5000 forintot el­érő, illetőleg meghaladó ellá­tásokat havi 100 forinttal; c) az l-ll. csoportba tartozó rokkantság címén megállapított nyugellátásokat, baleseti nyug­ellátásokat, a vakok személyi járadékát, a vakok rendszeres szociális segélyét, a hadigon­dozási járadékot, a központi szociális segélyt havi 300 fo­rinttal kell emelni. Abban az esetben, ha -a ha­vi 5000 forintot elérő, illetőleg meghaladó ellátás összege a 100 forint emeléssel együtt a havi 5300 forintot nem éri el. az ellátást havi 5300 forintra kell emelni. A házastársi pótlékot 1989. július 1. napjától és a rend­szeres szociális járadékos el­tartott hozzátartozója utáni nö­velést, a megállapítás idő­pontjára tekintet nélkül, havi 200 forinttal kell kiegészíteni. A házastárs után járó jöve­delempótlék összege havi 590 forint,- ha a jövedelempótlékot havi 5000 forintot meg nem haladó összegű öregségi, rok­kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetőleg növelt össze­gű öregség'i, munkaképtelensé­gi járadék mellett folyósítják. A minimum Összeghatárok az alábbiak 1989. július 1. napjától: az öregségi nyugdíj összege havi 3640 forint, a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összege havi 3640 fo­rint, a II. csoportos rokkantsági nyugdíj összege havi 3936 fo­rint, az I. csoportos rokkantsági nyugdíj összege havi 3971 fo­rint, az özvegyi nyugdíj összege havi 3440 forint, az árvaellátás összege havi 3240 forint. Az összeghatárok 1989. jú­lius 1. napjától ameddig a) az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj­hoz házastársi pótlék megálla­pítható, havi 4540 forint; b) a saját jogú nyugellátás, ¡baleseti nyugellátás az özve­gyi nyugdíjjal, baleseti özve­gyi nyugdíjjal eqyüttesen fo­lyósítható, havi 3890 forint; c) a házastárs keresete (jö­vedelme, nyugellátása) mel­lett házastársi pótlék megálla­pítható, havi 3440 forint. Az emelés ugyanazon sze­mély részére egyszeresen jár. A nemzeti gondozási díjat, a hadiárva-járadékot, a hadi- gyámolt nevelési pótlékot, to­vábbá a nyugdíj melletti há­zastársi pótlékot, (jövedelem- pótlékot) és eltartott hozzá­tartozó utáni növelést azon­ban minden egyéb ellátástól függetlenül kell emelni, illető­leg kiegészíteni. Az a) pontban említett ösz- szeghatór azokra irányadó, akiknek a házastársi pótlékra a jogosultsága 1989. június 30. napját követően nyílik meg. A hozzátartozói nyugellátá­sokat, hozzátartozói baleseti nyugellátásokat akkor is emel­ni kell, ha azok együttes ösz- szege az özvegyi nyugdíj két és félszeresét meghaladja. A jogszabály újból megha­tározta az öregségi, munka­képtelenségi járadékot, a nö­velt összegű öregségi, munka­képtelenségi járadékok és a baleseti rokkantsági nyugdíjak új minimum összegeit. Az emeléseket a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság hivatalból hajtotta végre. S. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom