Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)
1989-08-28 / 237. szám
1M9. augusztus 28., hétfő-DSRSa 3 Telefonok a pécsi belvárosban: (balról) a Széchenyi téren az új fülke faboritását rongálták meg; a Jókai utcában a Posta előtt a te lefonkönyvet tépték össze. Bakos Magdolna felvételei Nyilvános távbeszélő-készülékek Gyufaszállal nem lehel- telefonálni A politika nem választható el a városvédő mozgalomtól Európa Nostra Gödöllő a jövő évi házigazda Hymen dudái Új módi „jövel" divatba Pécsett. A lakodalmas kutyák csaholásót, öklendezését fölváltotta a kivirágozott, fölpántlrkázott lakodalmas személygépkocsik tülkölése, hosszmenetsleppjük teljes kivagyiságában, önteltségében és kulturálot- lonságával. „Tü-tü-tü!” — „Tá-tü-tü!" ... - valamennyi forgalmasabb útkereszteződéshez közeledvén. Hogy elsőbbségük van-e, vagy ellenkezőleg? Ez nekik tökmindegy, csakhogy o 8—10—18, vagy ki tudja hány csicsás gépkocsiba gyömöszölt násznép le ne szakadjon egymástól. Hymen diszkrét hárfa- hongzotoi helyében fülsértő kakofónia, itt, az ablakom alatt, a szűkre szabott Hunyadi úton, immár ólig egy órán belül harmadszor. Kanyarodik vagy éppen teljes gázzal dübörög fölfelé a végeláthatatlan konvoj, és tülkölnek, dudálnak, aztán megint, zeng a kis utcácska, tülköl a kocsisor — hisz ezt muszáj közreadni: figyeljetek emberek!: „Most viszik, most viszik Danikáné lányát.. Hát, csak vigyék! Hollóm a rádióban, nyilatkozik a boldogságos ház főigazgatója, minő keresett intézmény mindkét házasságkötő termük. Ezen a hét végén ' félóránként mondják ki a boldogító igent, nyitástól zárásig, lélegzetnyi szünet nélkül, omi belefér... Valahogy nem tudok meghatódni. S nemcsak azért, mert zavar a tülkölés. Nemcsak azért, mert o tülkölő kocsisorok hang- zovara nyomán — hogy „közegül” fejezzem ki magam - a közcsendhábo- ritás esete látszik fennforogni . .. Nem ezért. Gondolom, nemcsak nekem jutott eszembe, hogy ennek a dühödt lakodalmi hajszának csak a válóperes ügyvédek örülnek igazás... S lám, mintegy válaszként csöndes meditációmra két nászmenet között, hallom a szociológust a rádióban. Adatai szerint minden második házasság felbomlik. „Tajt- ra megy”. rövid időn belül... Hovatovább a boldogságos házakból közvetlenül a házasságförö terembe vágtatnak? Na, de ekkora ricsajjal!?... W. E. Nem unalmas még a téma? - 'kérdezett vissza egyébként igen udvarias hangnemben a Posta Pécsi Távközlési Özemének helyettes ve-etője, amikor segítségét kértem annak kiderítéséhez. miért olyan romlan- dóak a nyilvános telefonkészülékek a városban. @lyas- mit válaszoltam, hogy amíg ilyen gyakran rosszak, addig nem. Nem rejtettem véka aló közelmúltbeli tapasztalataimat Lvov-Kertvárosbál, amikor is három egymás közelében lévő fülkéből sem sikerült telefonálnom — ezzel is jelezve, hogy a nyilvános távbeszélő állomások üzemképessége tekintetében elfogult vagyok. Ennék ismeretében is készségesen segített a találkozót összehozni a nyilvános készülékek javítását, karbantartását végző műszerész csoport vezetőjével Kádár Lászlóval. Remélhetőleg nem veszi majd illetlen minősítésnek: szakmájáért szenvedélyesen lelkesedő és elégedett fiatalember. A minősítés első részének igazáról meggyőztek azok a történetek, omelyeket a pécsi telefonrongólák lefüleléséért folytatott harcának epizódjaiként mesélt el. Az eredményeket tekintve ez a küzdelem a túlerő ellen folyik s elég reménytelenül. Azt, hogy elégedett, ő maga mondta. A körülményekhez képest elégedett azzal, hogy a pécsi nyilvános telefonkészülékek „jóságfoka’' a követelményként megszabott 90 százalék helyett 97-98 százalékos. A 330 nyilvános telefonállomást számítva tehát hat-tíz készülék rossz egy időben. Az egy időben azonban értelmezésre szorul. Minden készüléket kétnaponta kellene ellenőrizniük az általa vezetett műszerészeknek. Az gyakorlatban azonban vannak olyan frekventált helyen lévő állomások, omelyeket naponta kétszer is, míg másokat hetente egyszer ha ellenőriznek. Az idei nyáron 5 ilyen ellenőrző műszerész dolgozott a csoportban, egyébként nyolcon vannak. Egy műszerész egy műszak alatt akár 30 készüléket is meg tud vizsgálni, de előfordulhat, hogy ha komoly hibákat is kell javítani, háromnál többre nem jut idő. Vagyis előfordulhat, hogy egy-egy utcai készülék akár több napon keresztül is rossz, mert nem érkezik hibabejelentés, a központból viszont csak jobbára a vonalszakadást lehet kideríteni. Egynémely állomásnál állandó őr lenne csak igazán biztosíték, annyiszor megrongálják őket. Ilyen a sétatérí, ilyen a kertvárosi és a meszesi nyilvános telefonállomások többsége. A megrongált, kiszerelt tárcsák, kézibeszélők, mikrofonok, hallgatók kárösszegét nem számítva tavaly 151 000 forintnyi kárral jártak a készülékfeltörések. Idén idáig nagyobb szabású készülékfeltörési sorozat nem volt, viszont a gyerekek, tinédzserek változatlan előszeretettel rongálnak a telefonfülkékben. Másrészt igen gyakran a perselybe dobott oda nem való tárgyak, a telefonáláshoz teljesen alkalmatlan eszközök — például gyufaszál -, valamint elgörbült, elgörbített érmék okozzák a hibát. A nyilvánostelefonállomások meghibásodásának háromnegyede rongálásból származik. Jellemző, hogy az épületeken belüli készülékekkel negyedannyi hiba sincs, mint az utcaiakkal. A csoportvezető szerint a nyilvános készülékek megfelelő sőt javuló üzembiztosságát jelzi az az adat is, hogy amíg három éve 11 millió forint értékben telefonáltak Pécsett nyilvános állomásról, addig tavaly már 16 millióért. Idén ennél is magasabb lesz ez az összeg, mert az első félévben a forgalom meghaladta a 8 milliós értéket. Sorozatosan sokszor rossz készülékekkel ezt nem lőhetett volna produkálni. Mindebből két következtetés adódik: aki rossz nyilvános készülékre bukkan, az különösen peches ember — mindig sejtettem magamról —, másrészt nem ártana alaposan ráverni a telefonrongáló betyárkák kezére, fenékére. D. I. A hazai városszépitő mozgalom képviselői jócskán megfogyatkozott szántóban vettek részt a 8. országos konferencia zárónapján ö plenáris ülésen, melynek első nopirendi pontjaiként a pénteki szekcióüléseken történtekről számoltok be a szekcióvezetők. Több helyen is hangot adtaik ama nézetnek: mennyire fontos, hogy az ifjúságot minél nagyobb számban vonják be a városszépitő-vórosvédő munkába. A gazdasági szekció beszámolója kapcsán vita kerekedett arról, hogyan értelme- zendök egyes adózási előírások az egyesületeket illetően, ezért döntés született arról, hogy illetékes adóügyi szakemberek részvételével konzultációt kell szervezni az egyesületek gazdasági vezetői 'é- szére. A faluvédelmi szekcióban konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg. így pl. kérje az országos szövetség a kormányzati szervektől a falvakat sújtó diszkriminatív intézkedések — fejkvóta, magasabb óramdij, stb. — megszüntetését, létesítsenek falusi főépítészi és főkertészi státusokat, díjalapítással ismerjék el a kultúrált falusi környezetért tett intézkedéseket, gondoskodjanak a környezetépitészeti értékek helyi védelméről stb. A hozzászólások sorában kimerítő tájékoztatást kaphattak a konferencia résztvevői a tízezernél több tagot számláló Világkiállítás Egyesület részéről a Budapest—Bécs világkiállítás hazai előkészületeinek az állásáról, s ehhez kapcsolódóan a gyöngyösi egyesület elnöke bejelentette, hogy az . időszak őriként megrendezésre kerülő „Mátrai szüret” rendezvényüket a világkiállításhoz igazítják. Gallusz József, a komlói egyesület elnöke a ci- mervitákhoz szólva azon meditált, hogy az ő tanácselnök- <sége alatt elfogadott komlói címerből ma mit hagyna el, „A csillagot - jelentette ki —, mert az nem a város jelképe". Figyelmeztetett arra is, nehogy pártharcok színtereivé Vasárnap a Miskolc melletti csanyiki ifjúsági oktatási központban a Budapesti Műszaki Egyetem Management Szakkollégiuma és a 4M (Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért) rendezésében, az ország minden részéből összesereglett fiatal vezető és reménybeli menedzser részvételével megnyílt a fiaváljonak a városszépitő egyesületek. Ráday Mihály ezt azzal egészítette ki, hogy a politikai változások a városképben is elöbb-utóbb megjelennek, tehát a politika sem választható el a városvédő-város- szépitő tevékenységtől. Ennek a jegyében kérte: figyeljünk a politikumot hordozó képzőművészeti alkotásokra, elsősorban köztéri szobrokra, nehogy megismétlődjék az a hiba. ami a háborút követően történt: kitűnő szobrászok remekmívű alkotásait semmisítették meg vélt vagy valós ideológiai okok miatt. Másik időszerű gond: az utcanevek vissza- és átkeresztelése körül már megkezdődött mozgolódás, itt is kerülni kell az elhamarkodott megoldásokat. És még egy gondolat: a korábbi, a „lakosságtól semmit meg nem kérdezni" gyakorlat reakciójaként manapság egyre jobban elharapózik a minden ellen mindenáron voló tiltakozás divatja, melynek helyes mederbe tereléséért rendkívül sokat tehet a városszépitők mozgalma. Ezt követően S. Hegedűs László, a Város-Községvédő és Szépítő Egyesületek Országos Szövetségének az elnöke jelentette be, hogy az Európa Nostra nemzetközi környezetés műemlékvédelmi szervezet elnöksége legutóbb olyannak ítélte a magyar szövetséget, mint ami megfelel az ő normáiknak, így hozzájárult, hogy a soronkövetkező cambridgei kongresszuson tárgyaljanak Magyarország felvételéről. A‘ konferencia nagy szavazat- többséggel egyetértett azzal, hogy a magyar szövetség kérje a felvételét. Szavazott arról 'is a konferencia, hogy a szövetség levélben kérje Németh Miklós miniszterelnököt: mihamarabb döntsön a kormányzat a nagymarosi vízlépcső építésének a végleges leállításáról. Végezetül a pécsi konferencia egyetértett azzal, hogy ez 1990. évi konferencia házigazdája a gödöllői egyesület letolok nyári vezetési akadémiája. Az egyhetes programmal a rendezők az önképzéshez és a továbbképzés formáinak kialakításához kívánnak segít-/ séget nyújtani. A vasárnapi plenáris ülést módszertani foglalkozások követték: a következő napokban politikai környezetelemző vitaesteket, csoportos konzultációkat tartanak. gyen. H. I. Fiatalok nyári vezetési akadémiája Miskolcon .Termetes alakját gyakran Jaltám felbukkanni különböző ^ríénész konferenciákon. Fől- 5*®blósolt előadásait minden- ' «ívesen hallgatta, hiszen a **^raznok tűnő adatok, té- összefüggéseiben mindig ^dllantotta az élet, a kora- ^^^vo lóság színeit, érdekesterülete a középkor. A "*3*0 és a Dráván túli részek történeti kutatása. Eddig mintegy 20 nagyobb lélegzetű tanulmányát publikálta évkönyvekben, szakfolyóiratokban. Első önálló műve pedig a napokban, 0 Baranya törökkori forrásai, c. sorozat első köteteként Királyi Sziget (Szigetvár várgazdaságának iratai 1546- 1565) címmel a Baranya Megyei Levéltár kiadásában. A nagy formátumú kötet a füg| _______Szigetvár Horváth Márk és Zrínyi Miklós idején________| Fenn maradt okmányok rejtelmei gelékkel (személynév- illetve földrojznév-mutatókkal) együtt csaknem 500 oldal. Jó másfél évtizedes kutatómunkája eredményeként. A vaskos műben a szerző egy hosszabb, alapos tanulmánya vezeti be a voltaképp a kötet egészét odó forrás- közléseket, amelyek Sziget várának, a „Királyi Szigetinek 1546 és 1565 közötti életéről, mindennapjairól vallanak eredeti, nagyobbára latin nyelvű okiratok alapján. Arra kérve Tímár György történészt, hogy mindenekelőtt ezekről a hétköznapokról szóljon olvasóinknak, elmondta, hogy Szigetvár szerencsés helyzetben van a megye, a régió többi várához képest. Ugyanis, amíg Siklás, Pécs, Pécsvárad, Má révár stb. földesúri várak, s magánlevéltárként irataik is elpusztultak a töröktől, addig Sziget királyi vár lett nem sokkal azután, hogy a megye többi várát a török elfoglalta. Innen a büszke elnevezés: Királyi Sziget. II. Szulejmán, Bécs felé menet — többszöri próbálkozás után — csak 1566. szeptember 7-én tudta bevenni Szigetvárt. A várvédök, Zrínyiék hősi halála árán — ez eléggé közismert. Az előtte eltelt két évtizedről viszont sok mindent innen, ebből a kötetből tudunk meg o királyi biztosok látogatásai, vizsgálati jegyzőkönyvei s egyéb okiratok alapján. Egyebek közt a vár belső és külső életéről, a fegyvernemek arányairól; o korabeli gazdálkodásról, adószedésről, dézsmá- ról, a várvédők nemzetiségéről. (Jelentős számú horvát és szerb közkatonák mellett döntő többségük magyar ember volt). A forrásközlés egyik különösen érdekes fejezete például Zrínyi Miklós főkapitány hivatalba lépésének napjáról is hitelesen tudósít — a vár konyhájának kiadási jegyzéke alapiján ... Óriási mű - fölbecsülhetet- len értékű és mennyiségű hiteles történelmi adat, leírás, a kor vizsgálatához nélkülözhetetlen forrásanyag. (Egy része, a dézsmatémakör nem is fért bele. Ezt egy 2. kötet közli majd.) Vajon hogyan sikerült mindezt összegyűjteni, „ki- cédulázni", és a sok ezer korabeli okmányt lefordítania? — Szerencsére a latint jól birom. A Királyi Sziget okmányanyaga Bécsbe, a császári levéltárba, onnan a múlt században az Országos levéltárba került. Innen mikrofilmen megkaptam, és ahogy olvastam, rögtön fordítottam és diktáltam is a nővéremnek, aki a gépeléssel sokat segített .. . — válaszolta. Mindehhez hozzá kell tennünk: Tímár György, a Magyar Történelmi Társulat tagja már régóta profi történésznek számít — de nem ez a főhivatása. Lelkipásztor. 1956-ban szentelték pappá. Ibofón, majd mostani helyén, Kővágószőlősöp- római koto- liuks plébános. Wallinger E.
