Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-27 / 236. szám

Az összejövetel résztvevőinek Ferenci János énekelt erdélyi dalokat. Fotó: Läufer László A széki muzsika hangajiro mintegy száazn, nagyobbára huszonévesek és középkorú­ak gyülekeztek vasárnap dél­előtt 10 órakor Szekszárdon, a Babaits Mihály Művelődési Központ tágas emeleti klub­termében, immár második alkalommal. Valamennyien erdélyi menekültek, akik az utóbbi egy év, másfél év időszakában települtek le munkát vállalva Szekszárdon és Tolna megye különböző városaiban, községeiben. Jú­liusban, egyelőre laza, klub­szerű keretek között, a me­gyei intézmény összejövetelt k^rdeményezett számukra er­délyi klub néven. A klub célja jelenleg első­sorban az ismerkedés egymás­sal és részben a már 1944 óta itt élő székelyekkel: a kapcsolattartás, az informá­ciócsere és megőrzött ha­gyományaik bemutatása, ápolása. És természetesen beilleszkedésük és jelenlegi legégetőbb egyéni problé­máik megoldása, jogorvos­lata. Lakásügyek, állami tá­mogatási formák, OTP-köl- csönlehetőségek, vámügyek, stb. Ilyen kérdésekről esett szó tegnapi, immár második ösz- szejövetelükön, ahol a Tol­na Megyei Tanács, a megyei OTP jogtanácsosai és a vámhivatal képviselője tar­tottak tájékoztatót, majd ki­sebb csoportokban egyéni tanácsadást részükre. Szó esett a klub további Ijövőjéről is. A jelenlevők tá­jékoztató lapokat töltöttek ki egyéni igényeikről, konk­rét segítségkérésükről és ja­vaslataikról o klub szep­temberi programjához. A továbbiakban azokat hívják 'meg a klub összejöveteleire, akik e tájékoztató lapokon aktív részvételük szándékát jelezték. Tolnában több, mint 200- an települtek le eddig; nagyjából hasonló létszám­iban számítanak részvételük­re az erdélyi klub működé­sében. Addig is, amíg eldől: hasonló vagy egyesületi for­mák között intézki-e o me­gyében élő erdélyi menekül­tek' közösségi életét, gond­jaik, problémáik megoldásá­nak állami és társadalmi segítését. tegnapi összejövetelük Fe- rencz János Sepsiszentgyörgy- ről menekült fiatalember köz­reműködésével közös dalta­nulással és a Székely him­nusz eléneklésével zárult. W. E. Erdélyi klub Szekszárdon Panoráma FURDÖS MARI Mary Bubble a fotón látható floridai táncdal- énekes blues-zenekart szervezett magaköré és fürdőkben lépnek fel. IGAZI OSZTRÁK MAGYAR Holnapután, kedden kö­zös osztrák—magyar kong­resszust rendeznek Moson­magyaróváron, a Nemzet­közi Lenau Társaság meg­alakulásának 25. évfordu­lóján. AMUINAK A MŰTÖRTÉNÉSZEK A madridi Nemzeti Mú­zeum restaurátorai újjáva­rázsoltak két Oiego Velas­quez és egy Correno Mi- rado festményt Ojrabe- csült közös értékük 160 millió forintnak felel meg. így tö virág 2000 forint Medve« vadászat a Mecsekben? Szakberkekben kisebb világ­szenzáció lenne, de elvileg le­hetséges: bármely vadász le­het medvét a Mecsekben. Ha talál. Ugyanis jelenleg e kü­lönleges vadászsikernek „mind­össze" ez a feltétele. Vagyis, ha lenne itt medve, vadász- 'ható is lenne, hiszen termé­szetvédelmi előírások ez évtől immár hivatalosan is nem tilt­ják a medve vadászatát Gunyorosan mondhatnánk erre: pont ugyanez a helyzet az elefánttal, a vízilóval, az oroszlánnal is. A gunyolódók- nak azonban nincs teljesen igazük. Az európai barna­medve fennmaradásáért nem­zetközi természetvédelmi küz­delem folyik. Vafomikor az or­szág egyes területein nálunk is őshonos volt mint ahogy jó néhány más állat, de már évtizedek, vagy jó évszázad óta nem talál nálunk élet­teret akárcsak a farkas, a hiúz, a jávorszarvas. Érdekes jelenség ugyanak­kor, hogy ezen állatfajok egyes példányai az utóbbi éveikben gyakrabban jelennek meg nálunk. A nemzetközi természetvédelmi előírásokkal összhangban jó néhány, alkal­ma nlrént felbukkanó ó Hatfajt nyilvánítottak védetté, mint ahogy néhány visszatelepülő­ben lévő is: a hiúz. a hód. Néhány vadfajjal gondok vol­tak a szabályozásnál: érde- melnek-e védelmet, illetve szükséges-e a védelmük, ma­gyarországi elterjedésük kivó- natos-e. Ilyen problematikus Borz család vad a medve, amelynek a va­dászatát csak a Zempléni Táj­védelmi Körzetben, az Agg­teleki Nemzeti Park részén, a Bükki Nemzeti Park egyes te­rületein tiltják a szabályok. Az új szobályozás egyébként 54 fajjal bővítette a hazánk­ban védetté nyilvánított álla­toik számát, s így most 622 áll törvényes védelem alatt. A fo­kozottan védettek száma 12 fajjal bővült. A szürkegém, a dankasirály, a héja. o me­nyét, a sün. a vakond, a nagy pele elleni védekezés vi­szont tágabb terepet kapott. A védett és fokozottan védett fajoknak pénzben is kifejezett értéke van, amit etpusztítójuk- nok ki kell fizetnie. Az újon­nan védették közül ebiben 20 000 forint értékkel a hiúz a listavezető. A fokozottan védettek mindegyike 30 000 forintot taksál. Nyen a parlagi vipera, a haris, a törpe vízi­csibe, a fehér szárnyú szerkő, a szalakóta, a fehérhátú fa­kopács, a kövirigó, a kerti sár­mány, a csonkafülű, a nagy­fülű és pisze denevér, vala­mint a csíkos egér. A növényvilágból 75 faj ka­pott újonnan védelmet, így összesen már 415 növényfajt védenek jogszabályok. Terje­delmes felsorolásra nincs mód, túlnyomó többségük nem Is található a Dél-Oudántúlon ezeknek a növényeknek. Egyet­len jelentős kivétel a tavaszi tőzike, amelyet a hóvirággal együtt szoktak árulni tavasz elején. Hasonlít is a hóvirág­hoz, csak sárga sriromszélű. Idéntől 500 forint volt már szálanként annak, okít Hyen virág árusításán rajtakaptak. Elvileg, ugyanis a gyakorlat­ban olyan kismértékű volt ezen virág piaci felhozatala, hogy a tettesek megúszták fi­gyelmeztetéssel. Nagyobb mér­tékű károsítás a védett növé­nyek körében nem is az újon­nan, hanem a régebben vé­dettek egyikénél fordult elő. Az örökzöldként körkedve.t, szúrós csodabogyóval díszítet­te Pécsett húsvéti kirakatát az Agraker. Mindössze 20 000 fo­rint volt a bírság, mert bizo­nyíthatatlan maradt, hogy az saját begyűjtés. A nyár ele­ijén viszont mór rendőrségi ügy lett abból, hogy a Zselic- ben több mint 2000 tő szúrós csodabogyót gyűjtöttek be egyesek. Tövenként 2000 forint a tarifa. D. I. Az „élő enciklopédia” védelemre szorul Á barlangok titkai A barlangok mindig fontos szerepet kaptak az emberiség történetében. Az ősember szá­mára otthon, mely védelmet nyújtott. Temetkezési helyként, de kultikus szertartások szín­helyéül is használták, s a bar­langok lettek az első „művészi műhelyek”. Gyógyító hatásu­kat is korán fölfedezték, már a görög mitológiában is ta­lálunk erre utalásokat. Több helyen olvasható, hogy fehér cseppköveket poritották és a szoptatós anyáknak ajánlották fogyasztásra, de arról is szól­nak a följegyzések, hogy szem­betegek, nehezen mozgók, köszvényesek is gyógyulást ta­láltak a különböző barlangok­ban. S ki ne olvasta volna a híres kalandregényeket, me­lyekben a barlangokat a kin­csek és titkok borzongatóan érdekes lelőhelyeiként festet­ték le? A barlanggyógyászat ma is elterjedt a világon, de arra sem árt gondolni, hogy a karszt, a föld ivóvízkészletének 25 százalékát rejti magában. Magyarországon 1961 óta minden barlang védett, de ahogyan az elmúlt napokban Budapesten megtartott 10. nemzetközi szpeleológiai kong­resszuson is sokan elmondták, a környezetszennyezés mór a barlangokat is fenyegeti. A levegő szennyezettsége, a ta­laj és a csapadékvíz elsava- sodása nagyon veszélyezteti a karsztokat, s azok természete­sen élő és ásványi világát. A kongresszus egyik jeles vendége, dr. Derek Ford. a kanadai McMaster Egyetem professzora, aki a Szpeleoló­giai Nemzetközi Unió elnöki tisztét is több éven át betöl­tötte, egy röpke látogatást tét Pécsen a Regionális Ku­tatások Központjában is, ahol dr. Fodor István, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Tár­sulat elnöke tájékoztatta a baranyai barlangok helyzeté­ről. Ford professzor bejárta a világ nagy barlangjait a Szov­jetuniótól Észak-Amerikáig, de maradtok elismerő szavai a barlangok fővárosára, Buda­pestre is. melynek térségében több mint kilencven barlang található. „A barlang nyújtja a legtisztább információt a föld alakulásáról, olyan mint egy élő enciklopédia" — mo­solyog a szikár kanadai pro­fesszor, aki már iskoláskorá­ban elhatározta, hogy bar­langkutató lesz. Felesége szin­tén lelkes barlangász, s szá­mos expedíción együtt vettek részt. A barlangászat gyönyö­rű, de kockázatos, ám a kor­szerű felszerelések segítségé­vel eddig minden nehéz hely­zetből sikerrel kerültek ki. „A megfelelő felkészültségű és felszereléssel ellátott em­ber számára mindenesetre sokkal kevésbé veszélyes egy ismeretlen barlang bejárása, mint omennyire veszélyes az ember a barlangokra, ameny- nyiben nem vet gátat a kör­nyezetszennyezésnek" — köszön el a professzor a rövid be­szélgetés végén. a a. did mellet«... is értek önnel. Ez a „tünet” ismerős Pécsett is, de a nyu­gati határszéli városokban szintén. De azt mondják a gazdasági, kereskedelmi szak­emberek, hogy az ilyen „fel- vásárlási" módszerek hasznot magának, de a nyilvánosságra is szánva. „Azt mondja egyik politikus: rajtuk, negyven­negyvenötéveseken ne kérjék számon a múlt hibáit, mert ők arról semmit nem tudnak. Biztosan? Nos, aki ma magas fejlődés? Vagy: miért gondol­ják ők — akik nyilván nem a 2-es villamossal indulnak reg­gelente munkahelyükre hogy kivétel nélkül minden nagyüzemi vezető alkalmatlan a vezetésre? .. Egy olyan Nem válaszolok mindig a cí­memre érkező levelekre, rész­ben, mert nem is igénylik, vagy mert nincs értelme a meddő vitának. De azért min­den üzenetet elteszek magam­nak és majd megsárgulnak, beporosodnak. És akadnak le­velek szép számmal, amelyek­re válaszolok, többnyire nyil­vánosan. A múlt vasárnapi írásomban kételkedtem egy - a rádió­ban elhangzott - nyilatkozat reális voltában, miszerint a „húshiányt" okozza az is. hogy a külföldiek felvásárolják a portékát és kiviszik. Tudomá­som szerint szigorúan korlá­tozzák a hús és húskészítmény kivitelét magánakció révén és megjegyeztem, hogy az erre vonatkozó rendelet már vagy nincs érvényben, vagy elné­zőek a vámszervek (amit nem hiszek). Erre válaszolt Siklós­ról M. J. nyugdíjas ..........A kül­fö ldiek rúdszám viszik a szalá­mit, van, aki tízesével egyszer­re, de viszik a cukrot, lisztet, margarint, étolajat is karton- szóm ... Próbáljon bármelyik reggel körülnézni a 6 órakor nyitó siklósi ABC-'ben! Meg­látja. mi megy itt: sortállás, tülekedés, káromkodás ... Elő­fordult, hogy mire bejutottam a pulthoz - két infarktus után már eléggé meggyötörtén - nem kaptam sem tejet, sem zsemlyét vagy más pékárut. Meg kellett várnom a dél­előtti szállítmányt, hogy leg­alább a másnapi reggelimhez hozzájussak ..." Jogosnak tar­tom a felháborodását, egyet C vasárnapi Randevú a szerzővel... hoznak az országnak, mert a külföldi turista kemény valutát váltott be forintra és az érte kapott élelmiszer a legegysze­rűbb exportügylet. Biztosan van ebben is igazság, csak ez a tény egyáltalán nem hat vigasztalóan a hazai vásárló­ra, aki esetenként - mint ön is — rosszul jár. Lehetne meg­oldás: még több bolt és még több áru nagy-nagy választék­ban. De ez — álom. Egy pécsi nagyüzemi párt- titkár kérdéseket tesz tel ön beosztásban dolgozik és negy­ven, negyvenöt esztendős, az már tíz-tizenöt éve benne van a vezetésben. Nyelveket ta­nult, ösztöndíjasként járta a világot... De kinek a pén­zén? Azt is megkérdezhet­ném tőlük, hogy az elmúlt másfél-két évben a politika mit hozott az országnak az új bankokon, hiteleken kívül? . . . Komolyan gondolják, hogy az egész mezőgazdaságot és az ipart előbb tönkre kell tenni és majd utána megindul a ember kérdései ezek, aki a „legvadabb” időkben is tisz­tességes. bátor ember volt (fejbe is verték érte szinte ko­nok rendszerességgel), de a kérdésekre, azt hiszem, ma sem kap választ. A következő „üzenetre" — gondoltam - levélben válaszo­lok, mert a feladó feltüntetett egy nagykanizsai címet — pontos utca, házszóm és név - de lemondtam róla: tapasz­talati érzékem sejteti, hogy a cím hamis. Mindegy. A levél­ről csak annyit, hogy minden mondata elképesztően mocs­kolódó. Egyszer iá lenne egy pszichológust kifaggatnom: milyen magyarázatot tudna adni az ilyen lelkületű — szin­te betegesen ingerült és gyű­lölködő — ember meglepő ak­tivitásáról, amellyel képes le­ülni, papírt, tollat venni éf ömleszteni a szennyet valakire — ezúttal rám —, akit nem is ismer. De talán jobb lenne, ho magával o „szerzővel” be­szélnék, ha hajlana egy ta­lálkozásra. Nem bánnám, cí­memet tudja, irja meg a ta­lálkozó pécsi időpontját, ami lehet akár a szerkesztőség, akár egy kisvendéglő is. Kor­rekt, indulatoktól mentes be­szélgetésre várok. Mert ha úgy kezdi — mint címemre ízt levelét — hogy aszongya „Te szemét, mocskos - rühes állat!"- akkor az egész randevú ki­fújt: fölállok az asztaltól és magára hagyom. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom