Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-25 / 234. szám

1989. augusztus 25., péntek Dunántúli napló 3 Apróság? Egy kis történet Sok bosszúságot okoz egy hibás hűtőláda, hát még, ha utólqg, a szava­tossági idő lejárta után derül ki, a több ezer fo­rintos kárt jó szakembe­rek meg tudták volna előzni. A történet a következő: egy nagyárpádi olvasónk 1985 decemberében 210 literes Gorenje hűtőládát vásárolt, amely néhány hónap múlva csöpögni kezdett. A tulajdonos sze­relőt hívott, de már nem emlékszik pontosan, me­lyik vállalattól. A „mes­ter" ellenőrizte a motort, amellyel nem is volt sem­mi baj, ezért a kiszállási díj felvétele után távozott. A 'hűtőláda tulajdon­képpen működött, frissen tartotta a húst, bár a csö­pögés zavarta a tulajdo­nost, s tavaly újra szólt a szokemheréknek, nézzék meg.- Ezúttal a Villgépet hívtam — mondta olva­sónk -, tulajdonképpen a Gorenje termékek ga­ranciális javítását ők vég­zik. Két fiatalember jött ki, akik újra csak a mo­tort nézegették, ,s azt ta­nácsolták, ha kiürült, a műhelybe kell szállítani, ott figyelni tudják és megállapítják a csöpögés okát. Ök is számla nél­kül tették el a kiszállási díjat. A Víllgépnél érdeklő­désünkre közölték, pana­szosunk nem jelentkezett náluk az elmúlt évben. S értetlenül álltak az előtt, hogy a tulajdonos a sze­relők távozása után bele­nyugodott a csöpögésbe. Olvasónk sajnos nem tud­ta: a csöpögő hűtő sok •hőt veszít, és ritkábban kapcsol ki, a lyuk pedig csak növekszik. Harmadik alkalommal a Diána téri Gelka-szerelő jött, aki megállapította, a gép köpenyhibás és ki kell cserélni. Sajnos, a kétéves garancia már le­járt, sőt tavaly az egy év szavatossági idő is, amely gyárihibás főalkatrészekre, mint például a köpeny is, biztosítja a cserelehető­séget. A hibát azonban már a tulajdonosnak kell bizonyítania. Sajnos, neki még arról sincs igazolása, hogy műszerészek egyálta­lán látták a hűtőládát. Ennyi a történet, bár nem tudom valójában, ho­gyan játszódott le. Olva­sónkat több ezer forintos kár érte, amelyet talán saját magának is köszön­het . .. IDe nem biztos, hogy csak ő követett el hibát. P. E. Dinnye nagyságú gombák a Bakonyban Az elmúlt hetek kiadós eső­zéseit követő kánikula kedvez 'a bakonyi gombászoknak; szinte naponta újabb terjedel­mes gombaszőnyegekre buk­kannak az ismert tenyésrihe- l/eken. Az erdei csiperke és a rókagomba hozama ugyan szerényebb, de gazdagon te­rem a pöfeteg. A veszprémi vásőrcsarnokban dinnye nagy­ságú pöfetegeket árusítottak; 10 fehér színű és gömb alakú, 1.5—2 kilogrammos gombákat szeleteidben is árusították. A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti A foglalkoztatottak számának megoszlása a bruttó keresetek nagysága szerint Baranya megyében 1988. szeptember Bruttó kcresetkategóriók Ft Fizikai Szellemi foglalkozázúak Összesen- 3 000 1,1 0,2 0.S Amint a Dunántúli Napló augusztus 12-i számában meg­jelent tájékoztató jelentésünk­ben utaltunk rá, a foglalkoz­tatottak keresetei között mind vállalatonként, mind népgaz­dasági áganként jelentős szó­ródás tapasztalható. Tehát az átlagot nagy szélsőségek ala­kítják. Az átlagok mögötti helyzetet, a kereseti viszonyokat jól jellemzi, ha a személyen­kénti adatok megoszlását vesz- szük nagyító alá, azaz azt te­kintjük át, hogy bizonyos nagyságú keresettel a fog­lalkoztatottak mekkora hánya­da rendelkezik. (Az erre vo­natkozó adatákat a KSH egy átlagos hónapra vonatkoztat­va gyűjti, amelyben figyelem­be veszik az évközi külön ki­fizetések - prémium, hűségju­talom, természetbeni juttatás stb. - egy hónapra jutó ösz- szegét.) 3 001- 3 000 3 001- 6 000 6 001- 7 000 7 001- • 000 i 001- » 000 « 001-10 000 10 001-12 000 12 001-16 000 16 001-20 000 20 001­Összesen A népgazdasági ágak közül az ipar relatíve jobb pozíció­ban van, mert amíg az ösz- szes foglalkoztatott mintegy 65%-áncfk bruttó keresete nem érte el a havi 9000 forintot, 18,6 9,9 13.7 13,7 10,9 12.8 13,4 11,9 12,9 12,3 11.4 12,1 10.4 10,0 10,3 7.6 8.7 8.0 9.3 12,7 10,5 7,1 12,4 8,9 2,3 4,9 3.3 3.6 6,9 4,7 100,0 100,0 100,0 az itt dolgozóknak nem egé­szen 54%-a tartozott ebbe a sávba. Ugyanakkor a keres­kedelemben foglalkoztatottak 83n/(|-a keresett bruttó 9000 forintnál kevesebbet. __________________________________________ I ,l---------II.I MM.Uli.................................................................................................................... ' t UIUIHIWW] Ko mfortos te!e|iülé«ek Péc« mollett || A Nagykozárba irányuló fővezeték bogádí szakaszán teanap délelőtt a geodéták végeztek kü­lönböző méréseket Fotó: Laufer László Gázvezetéket építenek Nagykozáron és társközségeiben Nagykozórban idén szeretnék udni a földgázprogramot. A jkhelyközségben befejezték a zeték építést, míg a hozzá -tozó Bogódon péntéken vár- itó az utolsó nyílt áiikos mű- Jk'i átadás, és remény van ra, hogy a DDGáz megyei em igazgatósé górnak segítsé- ve'l még idén megépítik a zetéket a másik társközség­n. Romonyán is. A közös ta- cs végrehajtó bizottságának gjai nagy lélegzetet vesznek, ezen az erőpróbán túljut- tnak. Helyszíni szemlével szekötátt tanácskozásukon >rdán összegezték az önként Halt programot - ez a vég­iajtó bizottsági ülés a mun- tervük szerint nem előre el­vezett, hanem időszerű prob- nát tárgyalt. Valóban nincs ma kevesebb jbeszédre ökot adó téma ekben a községekben, minta zvezeték-fektetés. Bákonyi Jó- s, a közös tanács elnöke fo- Imazta ímeg, hogy az építkezés ;je alatt szinte minden hl- t elkövettek, ami egy ilyen gy mankónál előfordulhat. A rács nem tagadja járatlan- gát sem ebben a vóllalko- sban, de sok minden egy- elműen nem rajtuk múlt. mit elmond az elmúlt hat ev­őéből krimibe illő. Nagykozár az elsők között lyázott Baranyában és kap- ,meg az engedélyt 1983-ban földgáz felhasználására. A ■rács rögtön tervezni kezdett, űjtötte a csalódok szándék- ilatkozatát, jelentkezett u az ntettek több, mint: 90 százá­ra három községből - Nagy- zár, Romonya, Bogod ?rt a tcwwhnónytervbol egy­Lezárultak a viták — fizet a termelőszövetkezet értelművé vált a negyedik társ­község, Magyarsarlós bekap­csolása oly költséges, hogy azt az ott élő 98 család nem bírja. Egyszóval, a lakosság több­sége vállalta a portánkén« 25 000 forintos hozzájárulást az építkezéshez társulásos for­mában. Ekkor jött egy pénz­ügyi intézkedés, amely után az OTP már nem odott olyan kedvező kölcsönt, mint előtte, a tizszázolékos előleg helyett 30-50-et kért. Helyette vállal­ta a helybéli takarékszövetke­zet, aztán visszalépett. Újra tárgyaltak az OTP-vel, amely egyedi elbírálást ígért. Ekkorra az emberek türelme fogyott el, kezdték komolytalannak tarta­ni a földgázprogramot. A tanács nem adta fel, ver­senytárgyalást hirdetett a' kivi­telezésre, de ez időre már 30 000 forintra volt szükség portánként. Végül két ■ -bajai .gmik-val szerződtök, mire a szerelő társaság vezetője kül­földre távozott. Először feltéte­lezhető volt, hogy a pénzze| együtt, de az előkerült. Újra versenytárgyalást hirdettek. Az­óta a DDGáz megyei üzem- igazgatósága korrekt partner Tavaly újóbb pénzügyi intéz­kedés sújtotta őket, az áfa. A •tanács most a visszaigényelhe­tő pénzért harcol, ha veszít ötmillió forintja veszik el ami a településeik tízéves fejlesz­tési pénze, ami azt jelenti, hogy egy évtizedig itt nem ter­vezhetnek szinte semmit Idén a bogádi Zengő Gyön­gye Tsz-szel folytatott vita miatt háborogtak az emberek, valóságos itsz-eMe.nes hangulat alakult ki Bogádon. Az előze­tes szerződésben annak idején ugyanis 1,9 miililló forint köte­lezettség vállalással lépett a társulásba a szövetkezet, osak- •hogy időközben ez az összeg hétmillióra nőtt. Ezt már vitat­ta a gazdaság. Ami irritálta az embereket; a szövetkezet nagykorán és bogádi üzemé­nél akkor már ott volt a föld­gáz, amelynek építéséhez a Jakosság iís hozzájárult. Ha a szövetkezet nem fizet, leállít­hatják a munkát. A vita a me­gyei tanács közreműködésével •lezártnak tekinthető: megelő­legezi a társulásnak a tsz fo­rintjait. Az igazsághoz az is hozzátartozik, 'hogy a nyár elején az érdekeltéknek még csak fele vállalta az anyagi kötelezettséget.’ azóta egyre többen jelentkeznek a csekke­kért. Tegyük mindehhez, a be­látáson kívül a szövetkezet szá­mára kényszerítő erő volt, hogy a községi tanácstól kapja meg a földgázfelhasználási enge­délyt . . . Így horcoltak meg Nagykő- zárban és a társközségeiben azért, hogy komfortossá tehes­sék a településeiket. Valóban felértékelődött ez a Pécs-kö- zeli körzet. A nagyarányú te­lekkialakítások vonzzák a me­gyeszékhelyről kiköltözőket. Gáldonyi M. Hányaveti önkritika Új varázsige kövesedik a hivatalos nyelvhasználatban: „Nem számítottunk rá ..." „Nem számítottunk rá", hogy a világútlevél dicséretesen nagyvonalú, ám a feltételeket és legfőképpen az anyagi alapokat tekintve mindenképpen elhamarkodott bevezetése az évtizedek óta áruhiánnyal bajlódó ország lakosait nem a szerény turistáskodásra, hanem a gátlástalan bevásárló rohamokra ösztökéli majd. Fölemésztve mindazt a devizát, amennyi ebben az idegenforgalmilag ugyancsak érdektelen országban nagy kínnal-keservvel összekaparható a hozzánk •látogató külföldiektől. „Nem számítottunk rá", hogy a Forma—1-es autócirkusz valóban olyan cirkusszá változik majd Magyarországon, mint sehol másutt, ahol ilyen versenyeket rendeznek. S egy­re inkább gyanítható, hogy e cirkuszt nem annyira az előnytelen szerződés, hanem inkább az elképesztően dilet­táns gazdálkodási szisztéma okozza. Lehet az véletlen, vagy netán sorscsapás, hogy a népszórakoztatásnak és reklám­nak ez a válfaja a világon mindenütt óriási üzlet, csak ná­lunk gyötrelmeket okozó ráfizetés? » „Nem számítottunk rá", hogy minden politikai nyitás és a nagyhangú reformszólamok ellenére sem ömlik a kül­földi (pardon, a nyugati) tőke Magyarországra, mely min­den épeszű vállalkozó számára legfeljebb csak ígéretes változások — de egyre inkább politikai zűrzavar és a rövid távon is a kiszámíthatatlan állam- és gazdaságirányítás — színtere. „Nem számítottunk rá", hogy egy olyan országban, ahol nagy kapkodva újabb és újabb autópályák építésébe fog­tak, hogy aztán valamennyit félig kész állapotban hagyják, ott nem lehet autápólyadíjat követelni, mert ha mégis, ak­kor éb'ből országos botrány lesz. „Nem számítottunk rá", hogy egy — a szó legszorosabb értelmében — beteg országban nem lehet olyan gyógyszer­kereskedelmi reformot végrehajtani, amely néhány hét alatt az idegösszeroppanás szélére kergeti az orvosokat, a gyógy­szerészeket és a gyógyszerfogyasztásra kényszerülőket. „Nem számítottunk rá", hogy ha egyszer a kistermelők­nek nem éri meg a tömeges „hústermelés", ráadásul olyan időben, amikor minden mozdítható készletet exportálunk, akkor előbb vagy utóbb húshiánnyal kell számolni. „Nem számoltunk" azzal sem, hogy ha száz- és százez­rek lódulnak neki a nagyvilágnak autóval, akkor a terve­zettnél jóval több lesz a benzinfogyasztás, tehát - amúgy kiszámítható idő múltán — benzinhiány lesz az országban. Ráadásul az ipar benzinéhségének mesterséges és kény­szerű csillapítása csakis .dőleges megoldást jelenthet. „Nem számítottunk rá", hogy a nagy hirtelenjében ösz- szetákolt adórendszer olyan mértékű teljesítmény-visszatar­tásra kényszeríti majd a munkavégzésre képes embereket, mint ami ma már bizonyíthatóan tovább nyomorítja az amúgy is'teljesítmenyképlelen és ezért a végső nyomorú­ság állapotában vergődő gazdaságot. Ezek csak amolyan hirtelenjében felkapott példák, a lis­ta a végtelenségig gyarapítható, bizonyítván, hogy egyre önkritikusabbak vagyunk, hisz egyre gyakoribb a különö­sebb szégyenkezés nélküli, esetenként már-már hányaveti módon odadobott megjegyzés, hogy „nem számítottunk rá!.. ." Várom, nagyon sokcdmagammal együtt várom e gyakori félmondat nagyon is kézenfekvő folytatását, hogy azt mond­ja: „Nem számítottunk az egyébként igenis kiszámíthatóra, tehát dilettáns amatőrök vagyunk. Következésképpen . . ." Nos, vajon minek kellene történnie a sorozatos melléfo­gások következményeként? Hogy minek? Hát a kíméletlen személyi konzekvenciák még kíméletlenebb érvényesítésének! Itt, nálunk, Magyar- országon?! Ahol évtizedeken át még arra sem számítottunk, hogy a mereven következetes kontraszelekció által vezérelt káderpolitika a most már kikerülhetetlennek látszó csődbe sodorja az országot? Meglehet: ez az egyetlen kínos tény, amit ma már úgy isten igazából felismertünk és belátunk, no de ugye, „nem számítottunk arra", hogy ez az elké­pesztően amatőr és pöffeszkedően dilettáns káderpolitika az országmentés szempontjából nélkülözhetetlen nemzedé­kek sorsát teszi tönkre. Vértes Csaba A konzervgyártás és -export zavarai Az év első hét hónapjában nem mindenben az elképzelé­sek szerint alakult a magyar konzervexport, és az év to­vábbi részében is nagy erő­feszítésekre lesz szükség ah­hoz, hogy a gyárak által fel­dolgozott áruk maradéktalanul vevőre találjanak. A vártnál is nagyobb gondot az okozza, hgy a Szovjetunió az idén az államközi szerződésben ko­ráiban rögzítettnél 20 százalék­kal kevesebb élelmiszert vesz át, holott éppen a Szovjetunió volt évtizedekig a magyar élelmiszergazdaság termékei­nek legnagyobb felvevőpiaca. Az így kiesett mennyiség jó részére a kereskedelem má­sutt nem talál vevőt. Vajda László, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium kereskedelmi főosz­tályának helyettes vezetője el­mondotta: július végéig a ru­belelszámolású piacokon - ahol a legjelentősebb vásárló még mindig a Szovjetunió volt - a zöldségkonzervekből 200 ezer tonnát értékesítettek, 33 ezer tonnával kevesebbet, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Gyümölcskonzervek- •ből 80 ezer tonna talált ve­vőre ezen a piacon, 14 ezer tonnával kevesebb, mint ta­valy július végéig. Az értéke­sítés föllendítésére a közpon­ti szervek az úgynevezett bar­tel típusú kereskedelmi formá­ció alkalmazását is ajánlot­ták, ami azt jelenti, hogy a magyar áruért ellentételként külföldi terméket fogadhatnak el. Ez azonban még csak igen kis részben valósul meg a gyakorlatban. Az év első hét hónapjában némileg sikeresebbnék bizo­nyultak a konvertibilis piacon tett erőfeszítések, óm ezek nem pótolták a kiesést. Zöld­ségkonzervekből, az előző év hasonló időszakához hasonló­an 56 ezer tonna jutott el er­re a piacra; míg gyümölcs- •konzervekből 46 ezer tonnát értékesítettek a vállalatok, csaknem kétszer annyit, mint 1988 azonos időszakában. Az utóbbi részsikert elsősorban az új piacok felfedezése hozta. Először értékesítettek nagyobb mennyiségű konzervált zöld­borsót Ausztráliában, és az iparág különféle termékeit elő­ször fogyaszthatták a japán, az egyesült államokbeli, a szingapúri, a hongkongi és az indonéziai vásárlók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom