Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-24 / 233. szám

förosszépítők - nyolcadszor Ma, amikor győzzük kap ,°dni a fejünket az újabb és Jjabb egyesületek, társadalmi S!®fveződések hallatán, szinte n'l°r el is felejtjük, hogy a '“fosszépitő mozgalom volt az jónkban az évtizedünk kez- 6,én, amely először jelentke- í6,t - mai szóhasználattal él- ,e alternatív mozgalomként — s°kszor a helyi hatalom elle- n*oen, a lakosság mozgósító- So,Q városszépítő, városvédő telbk érdekében. Tulajdon­lóén egy régi — helyenként év. Pazados - mozgolom feltá- ^sztásáról volt szó akkor, hi- s?er> az újonnan alakult egye­ltek csaknem míndegyíké- "sk volt előzménye, amit „a Jtjh átkos örökséae" gyanánt Rámoltak fel a 40-es, 50-es 6vek fordulóján. Nagy hiba ez - ma már látjuk jjS2en a lakosság városszépí- °' öntevékeny mozgalmára °kkor is szükség lett volna, “^•kor a nagy paternalista "kibontakozás" jegyében az pjéle tevékenységet is állami _ font három évtizedig tartó . s'Pkerózsika-álom után éledt ,el Q mozgalom, s bontakozott 1 Q tevékenysége mind több épülésen, kezdetben még CSQk a városokban, később i„lnd több nagyközségben, ^zségben. Napjainkban, ami- 0r a mozgalom képviselői ['Volcadszor jönnek össze or- 'Q9°s tapasztalatcserére - ^tta| Pécsett - már leg- ^'ább 150 ilyen egyesület lé­péséről tudni, bár bizonyo- j5n vonnak még ezen felül is, melyek mindeddig nem ver­k nagydobra a létüket, azaz léptek túl településük ha­,Qrán. ^ nyolcvanas évek a moz- m erősödését jelentették, 9ol0 Dq, i . igazi tömegmozgalom- ^ igéről még mindig nem pzélhetünk - viszonylag szűk 6 száimú tagság működteti az I^Yesületek többségét —; p,ftnyű ugyanis belátni, hogy ¡6| e9V közel 200 ezres lakosú I ePűlésen, mint amilyen Pécs ^ e9y 250-300 fős egyesület j.'*1 igazán képviseli a lakos- I 30t, még oly nemes és ""költ célok, tevékenység 9ol ett sem. A tömegmoz- . lommá szélesítés lehetne tjp.1 • igazán fontos feladat, u 'kor a közelgő választások ¡s s*öbén az egyesületek azt . °ntolgatják, hogy közvéle- s^Yformáló erőként hogyan s .hatnának bele akár az or- Hk°S‘ a^°r a h?|yi választó­ikba. Mert másként lehet egy i 29alomnak a szavát hallat- ‘ s más lehet a szó súlya (folytatás az 5. oldalon) [jógái tüntetés ^Zabodon ***gödiek magyar állampolgárt Prágai magyar nagykövet­ei többszöri közbenjárásának % fényeképpen a csehszlo- dp hatóságok szerdán sza bó­engedtek hét magyar öl­ti .bolgárt azok közül, akiket VeP^ői prágai tüntetéskor r«ncj..0ri2etbe a csehszlovák fi(P°'"ség. Lantos István tévé- r*er és Huber Pál opera­(Folytatás a 2. oldalon) Nem csak nézelődni jöttünk... Az egészségügyi miniszter látogatása Pécsett Tantestületi értekezleten beszélik meg az év eleji tennivalókat a pécsi Belvárosi Általános Iskolában Fotó: Proksza (.ászló Baljós előjelek Debrecen, Miskolc környékén és Zalában is Megváltja-e a béremelés a közoktatást? Dr. Csehák Judit látogatást tett a POTE Szülészeti Klinikáján A PÓT £ vezetőivel az egyetem fejlesztéséről tárgyalt dr. Csehák Judit A Pécsi Orvostudományi Egyetem hosszú idő óta át­gondolt tervszerűséggel törek­szik az egyetem épületeinek és klinikáinak rekonstrukciójára. A felújítási, fejlesztési program most több jelentős állomás­hoz érkezett. Újjáépült a 48-as téri kollégium, és él készült az új, a 21. század műszaki szín­vonalát képviselő, számítógép­pel vezérelt telefonközpont. Dönteni kell az új klinikai tömb megépítéséről is. Ugyan­akkor szinte minden klinika megérett a rekonstrukcióra. Ha az állapotok tarthatatlansága szeriint sorrendet kellene felál­lítani, első helyen szerepelne a műveseállamás, ezt követné a szülészeti klinika, majd az építészetileg szintén elavult 400 ágyas klinika. Tegnap dr. Csehák Judit egészségügyi miniszter és dr. Győrfí István államtitkár egész- napos látogatásra érkezett a pécsi Orvostudományi Egye­temre, hogy mindezekről a problémáikról tárgyaljon az egyetem vezetőivel. A miniszterasszony először a valóban nagyon szépen fel­újított kollégiumot nézte meg, és helyeselte azt az elképze­lést, amely szerint az épület szállodává alakul. A híres ,,Mór"-kollégium medikus szál­lóként nyitja meg kapuit szep­temberben a hallgatók előtt, akik anyagilag is felelősek lesznek az épület tisztaságáért és a berendezés épségéért. A villámlátogatás második helyszíne az igen méltatlan körülmények között működő műveseáfíomás volt, melyet Rácz Lajos dr. mutatott meg a miniszterasszonynak. Az Uro­lógiai Klinika padlásterében rekkenő melegiiafl, sokszor 36- órázva dolgoznak az orvosok és az ápolók. Lift nincs, a be­tegeket, és az infúziós olda­tokat is sok-sok lépcsőn kell felcipelni. A tarthatatlan álla­potokról dr. Bencze Nándor nyugdíjas orvos, aki maga is betegként jár ide, korábban levelet írt o minisztériumba. Most, találkozva Csehák Judit­tal, 50 beteg nevében kérdez­te, remélhetnek-e változást? „Nemcsak nézelődni jöttünk"- válaszolta biztatókig a mi­niszterasszony. A szülészeti klinikán dr, Csa­ba Imre professzor kalauzolta végig a látogatókat, megmu­tatva az elkészült új konyhát, a felújított oktatási épületet és a siralmas állapotú főépületet is. Ahhoz, hogy felújítását megkezdhessék, előbb fel kel! építené mellé az ún. hotelszár­nyat, amelybe a rekonstrukció ¡idejére át lehet költöztetni a klinikát. Dr. Csehák Judit és Győrfi István megnézte a Pacsirta ut­ca és az Ifjúság útja által ha­tárolt területet is, amelyre az új klinikai épületek kerülnének a tervek szerint. Végül pedig, hogy ne csak a bajokat és nehézségeket lás­sák a minisztériumi vendégek- bár kétségkívül azért jöttek Pécsre, hogy saját szemükkel győződjenek meg a helyzet­Az első „fecskék" A hét végén érkezett az el­ső nyugati gépkocsiszállítmány a Mecsektrade Kft. cserkút- platói telephelyére. A'formás 'kis VWik-, Opelek mellett eqy Peugeot-t, egy Fiat-Pandát is láttunk. A nyolc autóból már hétfőn akadt vevő az egyikre, ám mint megtudtuk, a folytatásra is lehet számíta­ni, hisz a jelenlegi kínálat újabb megrendelésekkel bővül. Kívánságra még Ladákat is beszereznek, sajnos, mindezt csak nyugati valutáért, igaz, viszonylag alacsony áron. Fotó: Ferenci Demeter Fotó: Proksza László ről, megtekintették az új tele­fonközpontot is. Délután a tárgyalás végez­tével, a látogatás eredményei­ről kérdeztem a miniszterasz- szonyt. — Nem előre meghatározott feladatok megbeszélésére jöt­tünk, hanem azért, hogy meg­nézzük, milyenek a konkrét vi­szonyok, az egyetem javasla­tai mennyire megalapozottak. Az általuk felállított fontossá­gi sorrend találkozik-e a mi álláspontunkkal, illetve elkép­zelésünkkel - mondta dr. Cse­hák Judit, majd így folytatta: - Számos kérdésben tovább­jutottunk. Konkrétumot is em­lítek, a szülészeti klinika re­(Folytatás a 2. oldalon) (Munkatársunk leleionjelen- tése) Bárhogyan is szépítenénk, baljós előjelekkel indul az 1988/89-es tanév az ország is­koláiban. A pedagógusok szeptembertől életbelépő 16 százalékos és esetenként helyi tanácsi erőkből különböző mértékben fokozható béreme­lése valószínűleg nem feledte­ti a tényt, hogy az elmúlt év végére vonatkozó statisztikák szerint a más ágazatok szel­lemi foglalkozású dolgozóinak átlagbére, a mozgóbérrel együtt 15 700 forint volt, míg a pedagógusoké 7816, ami a mostani bérkiegészítéssel is csak 9600 forintra növekszik, az új tanév első, októberi fi­zetésnapján. A decemberi or­szággyűlés által megszavazott 1,7 milliárd forintból ugyanis 1,15 milliárd forint jutott az alapbérek szerint az inflációt úgy ahogy követő emelésére, az óradijak korrekciójára pedig mindössze félm-illiárd forint maradt. Az iskolarendszerünket álta­lánosan sújtó hátrányokat ez a béremelés persze nem fog­ja megszüntetni, de valame­lyest enyhít a pedagógusok közérzetén, hiszen anyagi helyzetük visszatükröződik az oktató-nevelő munka színvo­nalán is. Amíg tavaly Dombóvárról, a a Molnár György Általános Iskolából szorgalmazott sztrájk, most a bérkövetelések elégte­len, felemás teljesítése, a Deb­recenben, Miskolcon, Zala me­gyében és másutt tartóssá vált feszültséggócok, ci napvilágot látott pontatlan információk késztették lépésre a Pedagó­gusok Szakszervezetét, amely­nek elnöksége tegnap sajtó- tájékoztatón ismertette a na­pokban megvitatott, megyei képviselőkkel egyeztetett állás­(Folytatás a 2. oldalon) Rabok a kémény tetején Száz méter magasan, pengével a szájukban Képes tudósítás a 3. oldalon uncmtuii cxptck XLVI. évfolyam, 233. szám 1989. augusztus 24., csütörtök Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom