Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-22 / 231. szám

1989. augusztus 22., kedd Dunántúli napló 5 „Ahhoz hogy arathassunk9 vetni kell!” Mit akarnak a falusi turizmus szervezői? Igazi kertváros épül Pécs határában, ahol a fő jövedelemforrás az idegenforgalom lesz Újból és újból hallat ma­gáról a Magyar Falusi Ven­dégfogadók Szövetsége. Most például arra készülnek, hogy augusztus 28-tól szep­tember 1-jéig egy konfe­rencia keretében cseréljék ki nézeteiket, tapasztalataikat a falusi turizmusról, a vendég- fogadás hazai feltételeinek kialakítási lehetőségeiről. A rendezvény egyik tá­mogatója a Pécsi Állami Gazdaság, amelynek igaz­gatóját, Cser Lászlót kér­deztük: milyen céljai vannak egy mezőgazdasági nagy­üzemnek a falusi turizmus fejlesztésében? — Mint ismeretes, Pécsett, üszögpusztán már jó ideje foglalkozunk turisták foga­dásával. A Batthyány-Stratt­mann fogadó nemcsak szál­láshely, de speciális* ételei­vel, lovasprogramjaival is ismertté vált. A szálloda és az étterem tehát adott, de van itt a közelben horgásztó és még jó néhány lehető­ség, melyeket ki lehetne használni. Az utóbbiakkal kapcsola­tosan Cser László elmond­ta: a nagyüzemileg nehezen művelhető földeken - mint­egy 63 hektárnyi területről lenne szó - egy igazi kert­várost szeretnének felépíteni, ahol a fő jövedelemforrás az idegenforgalom. A fel­parcellázott területen mint­egy 2-400 családi ház fel­építésére riyílna lehetőség. Az épületeket eleve úgy ter­vezik, hogy azok alkalmasak legyenek vendégfogadásra is. A kastélyfogadó, a hor­gásztó - amelynek partján egyébként jövőre kempinget létesítenek - alkotnák az idegenforgalmi „bázis" köz­pontját Az elképzelés egybevág a Falusi Vendégfogadók Szö­vetségének programjával, akik azt vallják: „ma is fon­tos, hogy a lakosság meny­nyire látja szivesen a ven­dégeket. Ezért elhatároztuk, hogy társadalmi összefogást alakítunk ki a falusi turiz­mus kibontakoztatása érde­kében. Először azokat hívjuk sorainkba, akik a falusi tu­rizmus országos és helyi fel­tételrendszerének kialakítá­sában elkötelezettek. Akik tudják, hogy ahhoz hogy arathassunk, vetni kell.” Egy gyakorlati példáról már beszámoltunk, de a ba­ki tón föld vári konferencia kapcsán arról is szólni kell, hogy a tanácskozásnak ba­ranyai előadói is lesznek, akik nemcsak a megyei ta­pasztalatokról, a nemzetközi gyakorlatról számolnak be, de arról is például, hogy miként hatnak az adózási feltételek a falusi turizmus­ra. F. D. I szektorsemlegesség csak vágyálom Megyénkben is a kistermelői kedv Kivágják az anyakocákat Veszélyben a jövő évi árualap Rohamos állagromlás Felújítás alatt a Hajnóczy u. 17. u. ház Pécsett, az Uránvárosban Fotó: Proksza László Egyre kevesebb lakás fel­újítására jut pénz Baranyáiban még nincs hús- hiány, de ha továbbra is így mennek a dolgok ahogy most, akkor jövőre már lesz. Az ola- szoik 40-50 kilogrammos súly­ban visrilk jó pénzért a borja­kat. A 20—25 kilós malacokért kilónként 110 forintot fizet ez olasz vevő. Ki az a bolond, aki ne adná el exportra 3000 forintért a kismalacot, amikor a hízott sertésért sem kap 4000 forintnál többet. Megragadva a kínálkozó alkalmat, a bel- várdgyuloi tsz is exportált Olaszországba kismalacokat. Maga Furuglyás János, a szö­vetkezet elnöke informáJta er­ről az Olasz Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságát a legutóbb megtartott vb-ülésen, ahol a háztáji és kisegítő gaz­daságok helyzetét vitatták meg a három társközség, Olasz, Belvárdgyula és Hás- ságy viszonylatában. „Eladják a jövőnket" vetet­te közbe az egyik helybeli eiöijórósági tag, aki négy anyakocát tart a portáján, de o falúban már ő az egyetlen kocatula'jdonos, a többiek el­adták, levágták, mert a koca- tartáson és a sertéshirlaláson nincs már jövedelem. Pedig ez a körzet jobb a megyei átlag­nál, hisz az év első felében ■itt több sertést, hízómarhát, tejet éréke sítettek a háztájiból, mint tavaly hasonló időszak­ban. Ezt a fegyvertényt a má­sodik félévben már nem tud­ják megismételni, év végéig örülnek majd, ha a tavalyi szintet megtartják. Pedig, aki most ad el, az 2 időszaki forint felárat kap: csak úgy az ölébe pottyan ez a pénz. Nem örülnek az ilyen úgymond mézesmadzag­nak. Ebből jövőre nem lesz több koca, meg malac. A több éves stabil szerződés tud­ná biztosítani az árualap fo­lyamatosságát. Sok más gon­dot is szóvá tettek a vitában. Nincs szektorsemle­gesség, ezt csak szavakban deklarálják. A nagyüzemi ser­tésért kilónként 54 forint 40 fillért fizet a Baranya Megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat a tsz-nek, a háztáji­ért pedig csak 49 forintot, ennyi az alapár. Más téren is megnyilvánul ez a jelenség. A kistermelők 100 000 forint­tal drágábban kapják ugyan­azt a traktort, mint a nagy­üzemek. Azt sem értik a hely­beliek,. hogy a húsipar az egyik községben miért fizet többet a sertésért, mint a másikban. Nem is szólva a Baranyában is megjelent más megyei húskombinátokról. Ho­gyan tud a Kaposhús vagy a Bácsbús 58-60 forintot fi­zetni ugyanazért a sertésért, amiért a baranyai csak 54-et ad? Lehet, hogy így alakul ki o szabadpiaci verseny? Lóm versenyeznek a vevőért a táp­gyárak is. Az itteni kisterme­lők most a gabonaiparhoz pártoltak, mivel az 150 forint­ért olcsóbban adja o sertés­tápot, mint a tsz, de keve­sebb benne a fehérje, s aztán csodálkoznak a gazdák, hogy 6 hónap helyett 7 hónap alatt hízik meg a jószáguk. A háztáji sertéstartás jöve­delmezősége a mélyponton van, s ez rossz előjel a jövő­re nézve. Országosan 15 000 kocát vágtak ki. Baranyában jobb o helyzet, de a kocapót­lás megyénkben is csak 50 százalékos. A költséget már épp csak, hogy fedezik a ter­melői árak, a tevékenységen haszon nincs. Ebben a három községben is egyre több gaz­da pártol át a szarvasjószág tartásához. Ennek azonban föld-vonzata von. A szarvas­jószág nem gyár-takarmányon él. annak tömegtakarmány kell, ahhoz pedig föld kell, amit nem lehet kihagyni a számításból. - Rné ­A belvárosi rehabilitáció gyorsítását, a városkép to­vábbi szépítését határozta el a városi tanács a VII.' ötéves terv időszakára Pécsett. Ehhez kapcsolódott az Ingatlankezelő Vállalat célkitűzése: a hosszú idő óta elhanyagolt, 'korszerűt­len, alacsony komfortfokozatú lakások nagyobb arányú felújí­tása. Ez az elhatározás egyre több akadályba ütközik. A belvárosi munkák magas költsége a tervezés idején nem volt előre látható, miután az épületek műszaki állapota csak a felújítás megkezdése után vált ismertté. A költségek ala­kulásában a diagnosztikai méréseknek és O' Műemléki Felügyelőségnek is jelentős szerep jutott, mivel a feltárá­sok ideje alatt leálltak a ki­vitelezési munkák, amelyek ön­magukban is megemelik a helyreállítás költségeit. A fel­újítások üteme különböző pénzügyi okok miatt is egyre lassult, egyre több épület hely­reállítási munkája húzódott, húzódik el. A költségek pedig egyre emelkednek. A viszony­lag kevés, de sok pénzt fel­emésztő belvárosi -rehabilitá­ciót ellensúlyozza a nagyszá­mú korszerűsítés Újmecsekalján és Meszesen. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat 24 500 lakás karbantar­tását végzi, egyre nehezedő körülmények között. 1989-iben csaknem negyven százalékká1 esett a lakóház- felújításra adott állami támo­gatás. ami még várhatóan tovább csökken. 1990-ben már csak mindössze 80—85 millió -forint körül átokul. Ez azt je­lenti, hogy kevés lesz az esély arra, hogy újabb épülettömb felújítására sor kerüljön. Mind­ezek alapján, a Városi Népi Ellenőrzési Bizottság —, amely a közelmúltban megtárgyalta a -lakásfelújítás helyzetét —, több következtetésre jutott. A bérlakások nagy hányada a tön krémén és határán áll. A tá­mogatás leépítésének követkéz- ménye az is, hogy az állami lakások olyan mértékben el­használódnak, hogy a helyre- állításukra a jelenlegi költsé­gek többszörösét kell majd fordítani. Az eladásuk szinte lehetetlen lesz. Sz. K. — Ágyneműgarnitúrák 398—450 Ft-os REKLÁMÁRON! — Törölközők 75 Ft, — Csíkos len lepedők 158 Ft, — 300 és 400 cm-es padlószőnyegek több színben, — Vasaló 560 Ft, — Kristálycsillárok, olasz üveglapos csillárok és egyéb lakástextíliák széles választékával várja kedves vásárlóit A BARANYA—DOMUS KERESKEDELMI KFT V — __J Például Ismeretes, augusztus 28-án, délután 5 órakor rendezik o komlói sportcsarnokban azt a vitát, melyen Mérei Emil or­szággyűlési képviselő és az őt támadó csoport ütközteti majd álláspontját a vitás kérdések­ben. Mivel a részletes for­gatókönyvről eddig a nagy- közönség még nem jzerezhe- tett tudomást, megkerestük dr. Crünwold Gézát, a Komlói Újság főszerkesztőjét, mondja el, mint házigazda, miként tér. vezi o „műsor" menetét:- Pintér Józsel, a „harmin­cak" vezetője és Mérei Emii külön-'külön egymással szem­ben fognak a -küzdőtéren he­lyet foglalni, a vitát pedig Belénessy Csaba, a Magyar Rádió munkatársa vezeti. Ahogy tudom, mindkét fél né­pes táborral rendelkezik, ezért úgy gondoltuk, hogy kérdése­ket nemcsak a műsorvezető, hanem a lelátón hélyet fog­lalók is feltehetnek mojd. Aki nem a helyszínen akar kérdez­ni, az hétfőig a Komlói Új­ság szerkesztőségébe is irhát, s az érdekeltek előzetes tájé­koztatása nélkül, Belénessy Csaba élesben teszi fel ezeket a kérdéseket. Eredetileg ugyan a Városi Tanács tanácstermé­ben akartuk megrendezni a vitát, de mivel várhatóan több érdeklődő fog megjelenni, mint az oda beférő 100 em­ber, a helyszín a sportcsarnok lesz. A vitán bárki részt ve­het, belépő nincs . . . Megjegyzésünk: Kitűnő öt­letnek tartjuk a Komlói Újság kezdeményezését. Reméljük, o résztvevők alapvetőnek tartják majd a tisztességet, s a vita észérvek alapján, az indulatok mellőzésével dől el annak a javára, aki az igazságot kép­viseli. Kíváncsiak vagyunk, de úgy gondoljuk, nemcsak mi . . . ElcsúSZOT beutalók A dm helyesírási hibája ezúttcl szándékos. Mindig ámulattal olvassuk ugyanis a Népszavában hetenként megjelenő több- száz soros Ijstát, a SZOT és a lap üdülési szolgáltatását arról, hol, melyik szakszervezeti üdülőben van még hely. örömünk első pillanatban teljes, hiszen megtudhatjuk a mindenkori be­vezető szövegből, hogy a felajánlott külföldi és belföldi be­utalókat az aktív dolgozók és a nyugdíjasok azonnal igényel­hetik, hiszen az o cél, hogy ,,a SZOT-üdülők valamennyi he­lyét egész éven át igénybe vegye a tagság, ne maradjanak kihasználatlanul a beutalók . . ." Kérdéseink: Milyen módon juthat a listához, akinek ' nem jár a Népszava? Mi az oka annak, hogy ennyi beutaló megmarad? Tudtak, (tudnak)-e egyes ágazati szakszervezetek dolgozói ar­ról, hogy ennyi lehetőségük lett volna? Egyáltalán sok a szak- szervezeti beutaló, kevés a jelentkező, vagy aránytalanságok vannak az igénylők körében? Drágállják-e az árakat a jogo­sultak, vagy egyszerűen nem tudnak lehetőségeikről? Ha dró- i gállják, és ennyi megmarad, van-e lehetőség árcsökkentésre? Ha nem tudnak róluk, ki tehető ezért felelőssé? Megjegyzésünk: örülünk a Népszava rovatának, remélhető­en sókakat felvilágosít a tegnapi lap is a megmaradt he- | lyekről, ugyanakkor titkon abban bízunk, hogy hamarosan meg j kell hogy szűnjön a Népszavának ez a szolgáltatása. Husi-da Újra drágább lett tegnaptól néhány húskészítmény: szalámik, kolbászok kerülnek mintegy tiz szá­zalékkal többe. Egymilliónál többen sztrájkoltak ! hosszabb-rövidebb ideig pénteken a tervezett áremelések miatt, adja hírül a Népszava. A kormány áttekinti a húsipar helyzetét, nyilatkozta a Magyar Távirati Irodának Spilák Ferenc ke­reskedelmi miniszterhelyettes. Hoz­zátette például: az, hogy húshiány lépett fel, tulajdonképpen megma­gyarázhatatlan, mivel 600-625 000 tonnás éves termelésből bősége- sen fedezhető a magyar 340 000 tonnás fogyasztás. így alaptalan a vád, hogy mesterséges rabok hiánnyal akarták volna az üzemek kikényszeríteni az áremelést, vogyi> nyereségük növelését. Az igazság az: veszteségeiket szerették volna csökkenteni. * Népszava, tegnapi első oldal, Ecet a pohárban című írás: Né­meth Miklós (miniszterelnök) akár földre löttyinti a poharába került •cetet, akár nem, a kormánynak kötelessége mindent megtenni, hogy o takarmánytól az élő sertés és fel­dolgozott hús árán át a bérekig és nyugdijakig egységes szemlélettel teremtsen olyan helyzetet, amely­ben (. . .) minden dolgozó meg­kapja azt, ami megilleti. Külön­ben még több ecet hst a pohár­ban . . . Megjegyzésünk: Önök értik uz összefüggéseket? Név nélkül Tegnap volt a csehszlová­kiai bevonulás 20. évfordulója. Mint olvasóink bizonyára már tudjá'k, nemcsak a magyar el­lenzéki szervezetek, de a kor­mányzó párt és a magyar ve­zetés is elhatárolta magát az akkor történtektől, és ¡kifejezte reményét, hogy a jövőben so­ha nem fogják alkalmazni a | szocialista országok az ún. Brezsnyev doktrína esrközeit a j „rend" fenntartása érdekében. A hivatalos magyar óllós- | foglalás, iha jól meggondoljuk, | egyben azt jelenti, hogy ha­zánk megkérdőjelezi a jelen- | légi csehszlovák vezetés legi­timitását is. Nem nehéz meg­jósolni, hogy a két állam kö­zötti kapcsolatok fejlődését ez rövid távon nem segíti elő, ezért felhívtuk tegnap a bu­dapesti csehszlovák nagykövet­séget, hogy megtudjuk, mi a véleményük északi szomszé­daink magyarországi képvise­lőinek a hivatalos magyar ál­lásfoglalásáról. Válaszadónk azt kérte, nevét ne említsük meg. Nem azért, mintha meg lenne tiltva, hogy nyilatkozza­nak —, mondta, — csok- hát, o hivatalos állásfoglalást még ők sem ismerik. — Nézze, ma egészen más szemüvegen keresztül nézik a magyarok 68-at, mint húsz év­vel ezelőtt. 'Ezt én nem oka rom kommentálni. Azt hiszem, Csehszlovákiában sokkal ki­sebb szerephez jut az ellenzék annál, amekkora terjedelem­ben Magyarország foglalkozik vele. Nem tartom valószínű­nek, hogy az évforduló kap csán különösebb rendbontás történne, hiszen délelőtt be­széltem Prágával, s akkor még ilyen hírekről nem lehe­tett hallqpi. Remélem, nyuga­lom lesz, jobb az mindenki­nek . SZERKESZTI: BOZSIK LÁSZLÓ és PAUSKA ZSOLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom