Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-01 / 210. szám

1989. augusztus 1., kedd Dunántúlt napló 3 Működik a magyar ter mésxetgyégy ászok egyesülete Tiltás után - szabadon Az akupunktúrától a reformkonyháig Az orvosok a klinikai gyakorlat után vizsgáznak A népszerű televíziós szemé­lyiségnek számító Vitray Ta­mást néhány éve még való­sággal kiátkozta, üldözte a hazai egészségügyi vezetés a természetes gyógymódokat, :I- letve a természetgyógyászattal foglalkozó személyeket bemu­tató műsoraiért. Most viszont el sem hiszi a kedves olvasó, mit tartok a kezemben? Egy levelet, amelynek aláírója dr. Csehák Judit, az Országos Egészségvédelmi Tanács elnö- 'ke és egyben a szakminiszté­rium vezetője. A miniszterasszony azt írja: ,, örömmel értesültem a Ma­gyar Természetgyógyászok Or­szágos Tudományos Egyesüle­tének megalakulásáról. Az egyesület - az egészségmeg­őrzés társadalmi programjá­nak célkitűzésével összecsen­gő - feladatvállalásával egyet­értek, sok sikert kívánok azok megvalósításához, örömmel fo­gadjuk az egyesület együtt­működési készségét, imind a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium, mind az Országos Egészségnevelési Tanács ne­vében ..." Az egyesület főtitkára dr. Bense László Erik, szimpatikus fiatalember, aki már beszélge­tésünk elején felhívja rá fi­gyelmemet: véletlenül se higy- gyem azt, hogy orvos. Mint szakmabelit, biztosan őt is ki­átkozták volna társai, de köz- gazdasági és jogi ismeretek­kel felvértezve megtalálta a lehetőséget, hogy létrehozza ezt a ma már nyilvánvalóan elismert szervezetet. A Magyar Természetgyógyá­szok Országos Tudományos Egyesülete ma még mindösz- sze egyetlen iroda a veszpré­mi SZMT-székház harmadik emeletén. A szobában a szá­mítógépen, a telefonon kívül nem sok látnivaló akad, ha csak az a fura kínai jelekkel és színes pontokkal teleírt bá­bu tvem, ami már az első pil­lanatban felkelti a vendég ér­deklődését.- Az Egészségügyi Minisz­térium a 80-as évek közepén még nem nézte jó szemmel a természetgyógyászattal foglal­kozók próbálkozásait. A leg­nagyobb gondot az akupunk­túra - a tűszúrásos gyógymód — hazai elismertetése jelentet­te. De kevésbé volt támoga­túrával viszont csak azok fog­lalkozhatnak, akiknek orvosi diplomájuk van. Tagjaink ré­szére egyébként számos ked­vezményt, szolgáltatást bizto­sítunk. Ezek népszerűségére jellemző, hogy a jógatanfolya­Fogyasztás elektromos úton tott — sorolja dr. Bense László Erik főtitkár - az a'kupresszú- ra, a barlangterápia, a bal- neo-, a hidra- vagy éppen az apiterápla. Sőt úgy tudom, hogy a MÉM illetékesei, még a reformtáplálkozás élharco­sainak tevékenysége ellen is 'tiltakoztok. Időközben sokat változott a világ. A Kecskemétről kiinduló kezdeményezést később más városokban is felkarolták, sor- ra-rendre létrejöttek a külön­böző egyesületek, előadásso­rozatok, sőt 1988 novemberé­ben országos természetgyó­gyász napot is rendezték. Ma már az országos egyesületnek több mint 2500 tagja van és az érdeklődés nemhogy csök­kenne, hanem egyre inkább nő.- Ki lehet tagja az egyesü­letnek? — Tulajdonképpen bárki, aki betöltötte a 14. életévét - vá­laszolja a főtitkár. — Akupunk­munkra például hétszeres volt a túljelentkezés. De a sok je­lentkező miatt van gondunk az akupunktúrós tanfolyammal is Ez október 2-án kezdődik, lé nyege, hogy az intenzív kép zést klinikai gyakorlat, majd szakvizsga követi. Az utóbbi az Orvostovább­képző Intézet segítségével tör­ténik, de az egyesületnek na­gyon sok saját kezdeménye­zése is van. Ilyen a reform­táplálkozás meghonosítása, vagy az a hét végén induló terápiás lovagláiskola, ahol-az enyhe gerincferdüléses, vagy rossz testtartásé embereken próbálnak gyógytornász, lovász segítségével eredményeket e érni. Sőt ősszel megnyílik az első igazi hazai biobolt is Veszprémben, ahol a gyógy­növényektől a szakkönyvekig ■mindent egy helyen megkap­hat majd az érdeklődő. Ferenci Demeter Magyar és amerikai történészek együttműködése Az oszmán és a Habsburg birodalom tizenöt éves hábo­rújának hiteles forrásait tárták fel ¡magyar és amerikai tör­ténészek. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­mányi Intézetének és az in- diánai egyetem oszmanisztika kutatói — akik a Magyar Tu­dományos Akadémia, valamint az Amerikai Tudós Társasá­gok Szövetsége és a Nemzet­közi Kutatási Cserék Szerveze­te kutatási programjának részt­vevőiként négy év óta mű­ködnek együtt — a napokban Magyarországon találkoztak. Kölcsönösen tájékoztatták egy­mást kutatásaik eredményeiről és megállapodtak abban, hogy közösen publikálják a tizen­öt éves háborúról valló XVI— XVII. századi török dokumen­tumokat, amelyeket ¡még a szakmabeliek is csupán hivat­kozásból ismernek. Közös kötetük előrelátha­tóan a következő évben jele­nik meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Ez a forrásmű jelentős információkkal gazda­gítja mind a magyar, mind az ■egyetemes történelmet. E bosz- szú háború története ugyanis kevéssé ismert, forrásait nem dolgozta fel kellő mértékben sem az osztrák, sem a ma­gyar, sem a török történetírás. A kézikönyv új adalékokkal szolgál az oszmán birodalom- fái, amely a XVI. század vé gén az európai nagyhatalmak félelmetes ellenfele volt, majd egy évszázad múlva hanyatló korszakát élte. Ez az európai hatalmi viszonyok megváltozó sót idézte elő. Az erőeltolódás egyik helyszíne Magyarország volt, az oszmán és a Habs­burg birodalom itt vívott egy­mással véres háborúkat. Az 1591-től 1606-ig tartott tizenöt éves háború - amelyben a két vi I ágba tál om már egyenlő fél ként mérte össze erejét - az európai történelmet is mégha ■tározta. • *écs Hegyei Város Tanácsa Végrehajtó bizottságának állásfoglalása Nem lakás céljára szolgáló helyiségek A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén az igazgatási osztály vezetőjének előterjesztésében megtárgyalta a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek gazdálkodásának helyzetét és a kialakult gyakorlatot. A végrehajtó bizottság az előterjesztés megállapításai alapján, valamint a napirendi pont felett kialakult vita kö­vetkeztében aggodalmát fejez­te ki a helyiséggazdálkodás egyes kérdéseivel kapcsolat­ban. Az aggodalomra az adott alapot, hogy a közel­múltban egyes gazdálkodó szervezetek jogszabóylellenes módon jártak el a rendelke­zésük alatt álló helyiségek használatában, a használati jog átengedésében, s ennek következtében az egyes ügyek­ben eljáró tanácsi hatóságo­kat törvénysértő joggyakorlat kialakítására kívánják késztet- ■ni. Tapasztalható, hogy a ne­hezedő gazdasági körülmé­nyek következtében, egyes gazdálkodó szervezetek bevé­teleik növelése érdekében, az állam tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek rendeltetésszerű haszná­latával felhagyva, azokat jog­szabályellenes módon kívánják más szerveknek vagy magán- személyeknek átadni, minek következtében veszélyeztetik a ■lakossági alaoellátást, a la­kossági igények kielégítését. A végrehajtó bizottság, mint a helyi önkormányzat opera­tív irányító szerve felelősséggel tartozik Pécs város lakossága alapvető igényeinek kielégíté­séért, ezért álláspontját a kö­vetkezőképpen hozza nyilvá­nosságra : (I) Mindenek előtt hangsú- ilyozni kívánja a végrehajtó bizottság, hogy a helyiséggaz­dálkodásról szóló 19/1984. (IV. 15.) MT. sz. rendelet és annak végrehajtására kiadott 8/1984. (IV. 15.) ÉVM. sz. ren­deletben foglaltak következe­tes végrehajtására utasítja a helyiséggazdálkodásban érin­tett hatóságait, mindenekelőtt a v. b. hivatal lakás- és he­lyiséggazdálkodási osztályát, valamint a v. b. igazgatási osztályát. © Az állami helyiségek használati joga felett az el­helyező hatóság, a v. b. hiva­tal lakás- és helyiséggazdál­kodási osztálya rendelkezik. Az elhelyező hatóságnak ez a rendelkezési joga kivételes Amiről a város beszél A szex örök téma. Ezt bi­zonyítja a pécsi Junito Kft. szolgáltatásának, a Junito Partner Klub beindításának híre, valamint az arról meg-: jelent írásunk visszhangja. Szinte folyamatosan cseng­tek a telefonok a kft. irodá­jában és sokan hívták szer­kesztőségünket is további információkat kérve. ..Akkor ez egy tuti ak- *“s?' — érdeklődött egy hölgy a kft. munkatársaitól, a'kik persze mindezt garan­tálni nem tudták. Csalódni- uk kellett azoknak is. akik — félreértelmezve a szolgál­tatást — telefonon partnert ..rendeltek” egy kellemes éj­szaka eltöltésének reményé­ben. Köztük külföldi állam­polgárok is, és természete­Szexklub, vagy mégsem? Egy csokor a reakciókból - volt, aki azonnal partnert akart... sen nemcsak férfiak. A vá­lasz ez esetben is csak az lehetett, hogy minderre majd a klubba váló belépést és az első összejövetelt követő­en nyílhat esélyük. Am ott is csupán a lehetőség adott a partnert keresőknek, hogy egymásra találjanak. A klub nyílt légköre nyilván meg­könnyíti a vágyak teljesülé­sét, de a sikerre garancia ekkor sem adható. Most tessék kapaszkodni! A belépés lehetőségéről há­zaspárok is érdeklődtek Ok azt a választ kaptak, hogy minden nehézség nélkül be­léphetnek a Partner Klubba. A szervezők ugyanis szeret­nék, ha az összejövetelek a partnerkeresés szándéka nél­kül, önmagukban is vonzóak lennének. Egy ügyfél ingatlanának értékesítése céljából kereste fel az irodát, és amikor ér­tesült a Junitó Partner Klub beindításáról, azonnal belé­pett, alapító taggá vált. Né­melyek valamiféle orgia-jel- legű öszejöveteleket sejtettek a szexklub beindítása mö­gött. Volt, akinek erre fel­csillant a szeme, másokat pedig mindez elriasztott, megbotránkoztatott. Hogy helyre tegyük a dol­gokat, Ismét felkerestük a kft. ügyvezető igazgatóját. Ö elmondta, hogy a klub keretei között orgiáról, cso­portos szexről szó sincs, mint ahogy telefonos part­nerközvetítésről sem. A Juni­to Partner Klub a kft. ren­dezvényszervező tevékenysé­gének egyik gyermeke, amely az egy estére, vagy akár egy életre szóló part­nerkeresés lehetőségét biz­tosítja a tagoknak. Mint megtudtuk, az élénk érdek­lődés ellenére a belépésre folyamatosan adott a lehető­ség, akik pedig augusztus 10-lg csatlakoznak a klub­hoz, azok alapi tó tag ként ked­vezményeket élvezhetnek. Balog N. esetekben még a nem állami tulajdonban álló helyiségekre is kiterjed. Téves tehát a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek kezelő szerveinek az a felfogása, hogy a kezelői jog önmagában jogalapot ad a helyiségek használata feletti „szabad” rendelkezésre. © Egyes gazdálkodó szer­vek részéről bizonytalanság és jogszabályellenes felfogás ta­pasztalható annak megítélésé­ben, 'hogy a nem lakás céljá­ra szolgáló helyiségek jogsze­rű használója mikor és mi­lyen körülmények között en­gedheti át a használati jogot más szervnek. A helyiségek használati jo­gának átengedésére a hatá­lyos jogszabály két lehetősé­get ismer, éspedig a) az elhelyező hatóság en­gedélyével, amely a helyiség funkcióváltását lehetővé te­szi, b) az elhelyező hatóság en­gedélye nélkül, amely funkció- váltást nem tesz lehetővé. ad a) A határozatlan időre szóló használati joggal ren­delkező gazdasági szervezet (jogszerű használó) a részére felesleges (az indokolt szük­ségletét meghaladó), Illetőleg a szükségletének meg nem felelő helyiséget megállapo­dás alapján — más arra jogosultnak ha­tározatlan időre szóló haszná­latra átengedheti, — ideiglenes jelleggel (meg­határozott időre, vagy felté­tel bekövetkezéséig másnak bérbe (albérletbe) adhatja. — a szükségletének megfe­lelő másik helyiséggel elcse­rélheti. Az ilyen esetekben a felek között létrejött megállapodás a használati jog megszerzését önmagában még nem ered­ményezi, hanem csak az el­helyező hatóság engedélyével. Ha az engedélyező eljárás során mgeóllopítóst nyer, hogy a tervezett használat a helyiség rendeltetésétől, vagy az eddigi használat módjától eltér, az elhelyező hatóság kö­teles más érdekelt hatóságok (építésügyi, egészségügyi, tűz­védelmi, stb.) hozzájárulását előzetesen megszerezni. Üzlet vagy műhely helyiség átadásának engedélyezése előtt az elhelyező hatóság kö­teles a kereskedelmi, illetőleg az ipari feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vélemé- ínyét kikérni. ad b) Nem kell az engedé­lyező eljárást lefolytatni, ha a helyiség eddigi jogszerű használója a helyiséget, vagy annak egy részét kiskereske­delmi, vendéglátóipari, ipari, vagy szolgáltatási célra az erre vonatkozó jogszabályok szerint bérleti, illetőleg szer­ződéses rendszerben üzemel­teti. Az erre vonatkozó jogsza­bályok:- az egyes kiskereskedelmi és vendég látó ipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT sz. rendelet és annak végre­hajtására kiadott 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. rendelet,- a 29/1981. (IX. 14.) MT sz. rendelet egyes ipari és szolgáltató egységek bérleté­ről. Ezek a speciális jogszabá­lyok az üzemeltetés, illetve az Ipari vagy szolgáltató egys-g ideiglenes bérbeadását enge­délyezik. Azonban ezek a speciális jogszabályok sem te­szik lehetővé a helyiségben a funkcióváltást A jogszabályi cél az, hogy változatlan funk­cióval a helyiség biztosítsa a lakossági ellátást, más szerve­zet vagy magánszemély mű­ködtetésében. © Az előző pontban közöl­tek aloDján ha a jogszerű használó a helyiséget az él­ből,,,*:: engedélye nélkül más célra adta ót más szervezetnek vagy magánsze­mélynek, illetőleg a funkció- váltáshoz, a használati mód változásához az elhelyező ha­tóság engedélyét nem kérte 'ki, a jogszerű használótól a helyiséget igénybe lehet ven­ni. Az iqénybevétel során vizsgál­ni kell a kártalanítás kérdését. Az a használó, aki funkció­váltással és hatósági enge­dély nélkül vette ót a helyi­séget, nem minősül jogszerű használónak, ezért a helyiség hatósági igénvbevéteíe ese­tén kártalanítás nem illeti meq. Az a gazdálkodó szervezet, aki a helyiséget ideiglenesen más szervezetnek vagy ma­gánszemélynek átadta, mint jogszerű használó általában kártalanításra jogosult. Kivé­ve, ha a gazdálkodó szervezet az átadott helyiséget 1969. január 1-je után ingyenesen szerezte meg és az elhelyező hatóság engedélye nélkül más célra használta, vagy más cél­ra engedte azt át. © A helyiséggazdálkodás­ról szóló jogszabályok előír­ják, hogy a jogszerű hasz­nálónak az elhelyező ható­sághoz 15 napon belül be kell jelentenie — többek kö­zött — a feleslegessé vált he­lyiségeit, azt, hogy a haszná­lati jogáról lemond-e az elhe­lyező hatóság javára, vagy pe­dig a helyiség hasznosításá­ról a bejelentéstől számított 60 napon belül, milyen mó­don kíván gondoskodni. © A nehezedő gazdasági körülmények között nem vár«' Iható, hogy a tanács a la­kossági alapellátás színvona­lának emelése érdekében újabb üzlethelyiségeket tudna építeni. Ennek a lehetősége a belvárosban egyébként is kor­látozott. Ezért tartja fontosnak a végrehajtó bizottság, hogy a jelenlegi helyiségeket haszná­lók tartsák be az állásfogla­lásban közölteket. Egyébként a végrehajtó bi­zottság a maga részéről tisz­teletben tartja a vállalati ön* állóságot, a gazdálkodó szer­vek vállalkozó készségét, ha mindez a város lakosságának érdekeit szolgálja. Mindezek következtében a végrehajtó bizottság azt tartaná helyes­nek, ha a gazdálkodó szerve­zetek, a 'helyiségek használói a helyiségek átadásának meg­kezdése előtt indított tárgya­lások során felvilágosítást kér­nének a v. b. hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osz­tályától. A végrehajtó bizottság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom