Dunántúli Napló, 1989. augusztus (146. évfolyam, 210-240. szám)

1989-08-19 / 228. szám

Hol ufln Szent István második temploma? Pécsvárad további kutatásra vár Eg/ esztendeje ország rá­szóló ünnepség keretében nyílt meg a pécsvóradi vár, monostora felszentelésének és Szent István király halá­lának 950. évfordulóján. A vár a múlt év óta látoga­tott nemzeti' emlékhelyünk, az István Király Szálloda té- len-nyáron fogadja a vendé­geket. Ezrek keresték fel -az egykori bencés monostort, amelyet Szent István alapí­tott, s amelyben maga is többször megfordult. Az évfordulók, a jubileu­mok országa vagyunk, nap­jainkban különösképp, de az ünnep elmúltával is közös kincsünk a nemzeti emlék­hely. és feladatunk törődni annak sorsával. Pécsvórad- dal olyan értelemben, hogy tudnunk kell, a kutatási fel­adatok korántsem fejeződtek be a tavalyi 950 éves jubi­leumra. Hogy mennyiben nem, arról Kárpáti Gáborral, a Janus Pannonius Múzeum régészével beszélgettünk, aki részt vett Pécsvárad feltárá­sában, az elmúlt két évti­zedben figyelemmel kísérte az ott folyó kutatásokat, majd tavaly ő rendezte be á vármúzeumot: „Az 1988-as Szent István év a magyar államiság kez­deteink kutatásában 'letisztu­lást jelentett és összegezés­re késztette. A nagy király •tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó helyek fontossá­ga a szentistváni műben hangsúlyozottan érvényesült. Ennek leqmarkánsabb kife­jezése Pécsvárad . . ., ahol augusztus 19-én megnyílt a vártörtérieti kiállítás, majd Győrffy György akadémikus tartott előadást Pécsvárad és Szent István kapcsolatá­ról” — olvassuk Kárpáti Gá­bor egy tényeket és kérdé­seket felvető dolqozrftóban, s hozzátesszük, ez alkalom­ra e témából monográfia is napvilágot látott a Janus Pannonius Múzeum kiadásá­ban. Kárpáti Gábor ma így összegzi a Pécsváraddal kapcsolatos kérdéseket: — Pécsvóradnak, monosto­rának a helyi jelentőségen túlmutató időszaka az óflam- alapítás korára esik. A kuta­tás szempontjából szinte egyedülálló, hogy a monos-. tor alapítólevelében elsőd­legesen egy fejedelmi, kirá­lyi udvarház pontos leírását kapjuk Géza, illetve Szent István korából. A dokumen­tum e tekintetben egyedül­álló. Ebből tudjuk, hogy állt Itt egy udvarház, továbbá két templom, tartozott hozzá egy 41 faluból álló birtok 1116 háznéppel, szabadokkal és szolgákkal. A szolgák le­írásából kitűnik, hogy fel­adatuk egy fejedelmi udvar­tartás ellátása volt. Találunk köztük az elit ellátását szol­gáló 5 aranyművest, találunk kézműveseket, mint kovácsot, kádárt, esztergályost, faze­kast, ácsokat és mezőgazda- sági tevékenységet űzőket, legnagyobb számban a 110 szőlőmunkást. összegezésül annyit, hogy ez az egyetlen Géza, illetve Szent István kori udvarház, amelynek leírását ismerjük, s amelynek máig álló falai vannak — gondoljunk, az „al­templomként" emlegetett Ke­resztelő Szent János kápol­na kerítőfalaira, amelyek e korból valók, vagy az északi várfalon látható lőrésszerű ablakokra, amelyek a Gézá­kon udvarházhoz tartoztak — a magyar állam legkorábbi emlékei állnak tehát előt­tünk Pécsvárad várában.- Mr az, aminek kutatá­sát a régész indokoltnak tartja a továbbiakban?- Az alapítólevél szerint két templom állott a monos­tor területén, a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett, amely ma is áll, ennek fa­mennyezete éghetett le az 1158-ban emlegetett tűzvész idején o monostor kincses- kamrájával, s benne Szent István eredeti alapítólevelé­vel. Ezután emeletesre ala­kították, ekkor keletkezett a templom központi pirtéres szerkezete, az eredeti oszlo­pok másodlagos beépítésé­vel. A másik templomot a Szűzanya és Szent Benedek tiszteletére emelték — ennek is ott kell lennie a vár te­rületén, ám ezt az ásatások, Dombay János jó félévszáza­da megkezdett kutatásai óta nem kerítették elő.- Hol kellene keresni ezt az ugyancsak szentistváni templomot? — Legvalószínűbb helye a várudvar romkertjében be­mutatott gótikus templom alatt keresendő, hiszen az egyházi építkezés szakrális hagyományok szerint ugyan­azon a helyen újítja meg a korábbi, esetleg leromlott állagú templomokat. A góti­kus romok és az álló várká­polna közötti területet dr. Kiss Attila régész megkutat­ta és feltárta, ott fölösleges keresni. A várudvar közepén ma láthatjuk egy koragótikus, az 1370-es évekből származó templom szentélyzáródását, és efölé magasodnak 120 centivel egy néhány évtized­del, esetleg száz évvel ké­sőbb emelt, ugyancsak góti­kus templom falmaradvá­nyai: ennek a sírjai nincse­nek feltárva, akárcsak az alatta levő korábbi gótikus templomé — nem is beszél­ve a szentistváni románkori templomról, amely e kettő alatt feltételezhető. Ezek ku. tatásáról letenni képtelen­ség, hiszen a monostorok központja mindig is a templom. Itt talán megtalál­ható lesz Domoszló herceg­nek, István király rokonának sírládája, amit o vár másik templomában nem találtak meg.- Hogyan képzelhető el a további kutatás a látogatók előtt már megnyitott várban, a monostor területén? — A szépen gondozott vár­udvar rendjét nem^ zavarná, sőt a látogatók számára to­vábbi érdekességet jelente­ne, ha öt szezon folyamán, évente egy-egy szelvényt fel­tárva folyamatosan meg le­hetne vizsgálni a várudvar közepén álló templomokaCa bennük levő sírokat — a X századtól a XIV, század vé­géig megválaszolatlan ennek a templomnak, templomok­nak a kérdése. A munkák­hoz a felső és az alsó vár­udvart elválasztó nagy tám­falat sem kell megbolygatni, vagyis aránylag kis területen folyna évenként a feltárás, és nem emésztene fel túl nagy összegeket- Az öt esztendő említé­sével ön bizonyára a továb­bi Szent István jubileumokra gondol. . . — Valóban, hisz 1997-ben lesz 1000 esztendeje, hogy Szent István megkezdte ural­kodását, majd 1001-ben megkoronázták. Szent István mindkét esztendőben járt Pécsváradon, majd nem más­nak adta jutalmul udvar­házát, mint annak az Aszt- riknak, aki meghozza szá­mára a koronát. Asztrik ek­kor nem a király alattvaló­ja, szabad, független szemé­lyiség, aki a magyarok mel­lé áll, és közvetít a pópa és a magyar uralkodó kö­zött. Ezt a személynek szóló királyi adományt adja át azután önzetlenül Asztrik a Szent Benedek rendnek, ma. ga pedig 1004-ben elfoglal­ja á kalocsai érseki széket. összefoqlalásul annyit, hogy 1988 nem jelentheti a pécsvóradi kutatások végét, csupán egy szakaszának le­zárását. A folytatást nem­csak a további nemzeti ju­bileumok teszik időszerűvé, így a honfoglalás 1100 éves évfordulója is 1995-ben, ho. nem államiságunk, európai­ságunk kifejezésének szán­déka, nemzeti önbecsülésünk is — mondta befeiezésül Kárpáti Gábor régész. Gállos Orsolya A pécsvóradi vár altemploma Fotó: Kóródi Gábor A Szent Koron A Szent Koronával első íz­ben a Nemzeti Múzeum kiál­lításán találkoztam, diókként, valamikor a 60-as években. Nem is fogtam fel, hogy az csupán másolat, az eredeti egy távoli országban túszul ejtve rejtőzik. Nagy élmény volt egyetemi éveimben László Gyula professzorom előadás- sorozata a koronázási jelvé­nyékről. Ekkor tudatosodott bennem, hogy omiről beszé­lünk, amiről vizsgázunk az való­jában „nem 'létezik". Remé­lem, nem árulok el hadititkot, hogy sorkatona (honvéd) vol­tom, amikor két őrség között a televízió képernyőjén talál­koztam először a Szent Koro­nával. 1978. január 6-án a Tv-híradó közvetítette a ko­rona ünnepélyes átadását Vance külügyminiszter úr ke­zéből a magyar népnek. Har­minchárom év után újra, vég­leg itthon! Természetesen o Magyar Nemzeti Múzeum ki­állításának nyitása után az elsők között rohantam megte­kinteni nemzeti szimbólumun­kat. igaz, némi csellel, szün­napon. A hazatérése óta eltelt év­tizedben egész szép termése keletkezett a róla szóló cikkek­nek. könyveknek, vitairatoknak. Nem alkarok e helyütt sem egyetérteni, sem vitatkozni o különböző készítési hely- és idővariánsokkal. Nem érdekel most, hogy ez volt-e Szent István koronája. A fontos, hogy amióta ez a korona két­séget kizáróan a magyar ki­rályi koronával azonosítható, azóta ez o korona viseli a szent melléknevet. István nagyfejedelmet a II. évezred első napján királlyá koronázták. A koronázás dip­lomáciai előkészítésének előz­ményei és az okkor! aktuál- politikoi következményei most érdektelenek számunkra. A lé­nyeg, hogy az ország, Magyar- ország, királyi koronát szer­zett. Az István által kapott korona az állami szuverenitást fejezte ki, hiszen azt az Is­ten első hűbérese, a pápa, s nem világi uralkodó adomá­nyozta. Már ekkor megjelenik a korona különleges jogállá­sa. István király fiához, Im­re herceghez írott Intelmei­ben a koronáról már mint a királyságot szimbolizáló, el- vontfo gálámról ír. A korona eszmei tartalma tehát hamar kialakult, III. In­ce (11981 likábo zott Magi „hazo egyréí j elkel állam alatt« i ránt- tikus Werb jóira dik I az é Hol király későt helyei íokólf Esztel lett ti doljo* magy1 egyik hogy törtét ponti Korof leend A magé lati 1 Iáit H-i Oláh János: PERI R AT A város kifelé fiatalos külsőt mutatott, a fóutakra néző orom­zatok egy operettdíszlet friss tarkaságával pompáztak, a sé­tálóutcákban csillogtak-villogtak a méregdrága termoplánüveges portálok, itt azonban, a város­nak ezen a főutaktól elkerült, a divatos vásárlóhelyektől távol eső, de meglehetősen központi részén még a háború után negyven évvel se gyógyultak be o qolyóütötte sebek, az idő megkoptatta, a levegőben szál. lonqó mocsok nemes penésszel vonta be őket, de azért kitar­tottak. A törmeléket azonban mindenütt eltakarították a le- om'ott házak helyéről. Az ilymódon megürült telkek mára csaknem mind gazdára találtak, szép lassan birtokb® vette őket a korlátozott, de cso^ annál olthatatlanabbul burján- zó gazdasági spekuláció. Rok- tárak, fészerek, hétvégi házn®'* álcázott irodák, horgásztanyó2® hasonlító portásfülkék tényé*2' tek rajtuk. A Balzsam és a Ketrec utc® sarkón álló telek mégis, min®' ezek ellenére félig-meddig g®2' dótlan maradt. A Villanyműv® ugyan létesített egy közepes te1- jesítményü transzformátort °l egyik tűzfal tőszomszédság® bán, de a telek kiürült szemé* telepre valló kietlen jelleg®*1 nem sokat változtatott, egy °,r vo fűszál, egy csenevész boz®*1 semmi nem hajtott ki a törm®' lékes földből, mintha a habon1. Pótzoy Pál: Kenyérszegö

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom