Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-19 / 197. szám
1989. július 19., szerda Dunántúli napló 3 Hozzászólások cikkünkhöz Bér(ki)emelés magyar módra? Lapunk július 12-i, szerdai számában a közművelődésben dolqozók bérének emelésével foglalkozó cikket közöltünk ,.Fogfájós tánc egy rendelkezés körül" — „Avagy bér(ki)emelés magyar módra” címmel. A felsorolt néhány példával nemcsak a béremelés körüli ellentmondásokra kívántuk felhívni az olvasók figyelmét, de úgy véltük, hogy a „fájdalmak” messzemenően töredékes jelzésével is hozzájárulhatunk a gondok tisztázásához, az indulatok mérsékléséhez. A tárgyilagosság elvét szem előtt tartva sem mellőzhettük az érzelmek, a pro és kontra vélemények akár újabb indulatokat gyűrűztetó bemutatását — hiszen annak a problémakörnek sajnos, éppen ezek a jogos vagy jogtalan elfogultságok adnak hitelt, ebben testesülnek meg. Kétségtelen, hogy egy mechanikusan felmért, és a „központi" költségvetésnek eljuttatott bérigény — amely a kényszerű, s ily módon formális elvi határt szabva a 3500- as kulcsszámon szereplőkhöz kötődött — nem tükrözheti pontosan az érintett népművelők teljes körét, tanácstalanná tette a munkáltatókat a pénz differenciáltabb, méltányos elosztásában, ott okozott bérfeszültséget, ahol végképp el kellet volna kerülni ezt stb. Álláspontunk szerint egy más elven végrehajtott, nem kulcsszámok szerint differenciáló. az intézmények önállóságában bízó, rugalmas "losztási metó’dus tániogatása ezeket a gondokat mellőzte volna. Reményünk szerint ehhez járulnak hozzá az írással kapcsolatos visszhangok is. Bóka Róbert Július 1-jével Egyetemi tanári, docensi kinevezések a Janus Pannonius T udományegyetemen Szubjektív fájdalmaktól mentesen Kevés az a betegség, amely csupán tüneti kezeléssel gyógyítható. Bekövetkezhet, hogy a részleges gyógykezelés után a betegséget jelző újabb és újabb tünetek bukkannak elő. Eredményes gyógyulás csak pontos diagnózis alapján várható.. Mindez furcsa módon egy tulajdonképpen örömteli központi bérfejlesztéshez kapcsolódó „betegségtünetek” nyomón vált nyilvánvalóvá. A bajok okát reálisan szükséges végiggondolni, lehetőleg szubjektív fájdalmaktól mentesen. A közművelődésben dolgozók bérfejlesztése (1977-ben volt utoljára) - kormányzati döntés értelmében -a 24/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozik. A helyi tanácsok nem jogosultak a rendelkezéssel ellentétesen vagy azt módosítva intézkedni. A Baranya Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya és a Közalkalmazottak Szakszervezete Baranya Megyei Bizottsága a központi bérfejlesztés végrehajtására a Megyei Közművelődési Béregyeztető Bizottsággal működött együtt, demokratikus fórumot teremtve a központi és megyei ajánlások megfogalmazására. A bizottságnak tagjai a közművelődési szakmai egyesületek és szak- szervezetek képviselői. A béregyeztető bizottság gyorsan és időben (1989. május 5.) diagnosztizálta a bérfejlesztés központi előkészítésének betegségeit. A rég várt és már nagyon szükséges bérfejlesztést o dolgozók többségében megelégedéssel fogadták, de több- feilől írásban és szóban tájékoztattak bennünket a bérfejlesztéssel kapcsolatos problémákról. A gyógymódot keresve, Baranyából három problémakörben fogalmaztuk meg ész- revételeinket, és továbbítottuk a Művelődési Minisztériumba és a Közalkalmazottak Szak- szervezete Központi Vezetőségéhez. Jeleztük, hogy nagyobb körültekintéssel nem maradtak volna ki a bérfejlesztésből a családi intézetek közművelődési dolgozói. Felvetettük, hogy az előkészítés hiányaiból fakadt a tiszteletdíjasok problémája is, mivel a felmérésben csak az állandó és részfoglalkozásúak szerepelhettek. Kimaradtak azok a tiszteletdíjasok, akik megbízással könyvtári vagy művelődési otthoni feladatot látnak el. (Ebbe a körbe a kisközösségeket vezető tiszteletdíjasok nem tartoznak bele.) Több szempontból is ellentmondásos helyzetet teremtett °z integrált intézményekben dolgozók bérfejlesztése. (Olyan intézmény, ahol egy szervezetben működik pl. óvoda, iskola, könyvtár vagy művelődési ház.) A rendelkezés értelmében csak központilag megadott kulcsszám szerint közművelődési státuson levő' népművelők részesülhetnek bérfejlesztésben, így pl. Pécsett az Apáczai Csere János Nevelési Központban az irányításban dolgozók a bérfejlesztésnél a kulcsszám szerinti szelekció részesei lettek. Véleményünk szerint felelősségük egyértelműen egységes, nem választható szét oktatásra és közművelődésre. Ezt a betegségtünetet azonban nem Pécs Város Tanácsa V. B. művelődési osztálya tudja megfelelően kezelni, országos rendelkezésnek kell egyértelműen meghatározni (sajnos, hosszú ideje készül) az általános művelődési központban dolgozók jogosultságait. A megyei béregyeztető bizottság észrevételeire két problémakörben pozitív választ kaptunk. A központi tartalékból lehetőség lesz a tiszteletdíjas könyvtár- és művelődési otthon vezetők tiszteletdíjainak differenciált felemelésére, valamint a családi intézetekben adott összeg szerinti bérfejlesztésre. Konkrét intézkedésre a közeljövőben kerül sor. A diagnózis pontosságához tartozik, hogy a bérfejlesztésben részesülők felmérésénél csak az 1988. december 31-i állapotnak megfelelő béradatokat lehetett figyelembe venni. A felsorolt tényeket nem kórismeretnek szánjuk. Elsősorban arról tájékoztatjuk a nyilvánosságot, hogy a megyei béregyeztető bizottsággal együttműködve felelősséggel dolgozunk a sokaknak örömet okozó bérfejlesztés anomáliáinak orvoslásán. A felelősség azonban nemcsak a fenntartóké, nemcsak a munkáltatóké. A gyógyulás nem következhet be akkor, ha a sebeket mindig felkavarjuk, és indulatokkal akadályozzuk a terápiát. Dr. Végh Józsefné közművelődési csoportvezető, a megyei béregyeztető bizottság titkára Kinek a foga fáj a népművelő fizetésére? Több, apránkénti fizetésrendezés sem tudja az évek során a oedaqógusok bérét úqv megemelni, hoav munkájukhoz mérten megfelelő elismerést láthattak, érzékeltek volna benne. A társadalom nagy része ezt elismeri, tudja, érzi annak jogosságát, hogy ősszel béremeléssel igyekeznek javítani a pedagógusok anyagi helyzetén. Országosan kedvező visszhangot keltett a népművelők, közgyűjteményi dolgozók körében a tavasszal kormány- rendelet alapján végrehajtott jelentős bérrendezés is. A népművelők közhangulata, közérzete pozitivon változott, ahogy ez érezhető a könyvtárakban és a múzeumi dolgozók körében is. Mint minden általános, nagyobb méretű, több csoportot érintő - de árnyalt érdekeket épp ezért figyelembe venni nem tudó - rendelkezés, ez is teremtett természetesen feszültségeket, egyenetlenségeket. Az olyan intézményekben mérhető, érezhető ez elsősorban, ahol együtt dolgozik népművelő, könyvtáros és pedagógus, mint a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban. Elgondolkoztató, hogy míg eddig a közművelődésben tevékenykedők tudomásul vették a pedagógusok bérrendezéseit, most az iskolákban munkálkodók egy hányada feszültséggócról panaszkodik, nem tudja tolerálni azt a pár hónapot szeptemberig, míg az oktatási intézményekben is realizálódik a béremelés. Természetes emberi magatartás, hogy egy kormányrendelet eredményeit magától értetődőnek fogják fel az érintettek, feszültségteremtő, átmenetileg nem kedvező hatását pedig senki sem igyekszik önzetlenül tudomásul venni. Mégis úgy látjuk, hogy egy nagy, integrált intézmény osztályvezetőjének előrelátó, vezetői magatartásában feloldani kellene a feszültségeket,. nyilatkozataiban reális információkkal szolgálni. A kormányzati döntés értelmében a közművelődési dolgozók központi bérfejlesztése a 24/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozik. A hivatkozott számú rendelet pedig a 3501-es kulcsszámtól a 3566- os kulcsszámig besorolt köz- művelődési intézmények dolgozóira vonatkozik. Természetesen nem tartoznak ezekbe a kulcsszámokba az Apáczai Csere János Nevelési Központ óvodáinak, általános iskoláinak, középiskolájának, kollégiumának és sportegységének dolgozói. Tekintettel arra, hogy ebben az intézményben az oktatási intézmények vannak jelentős túlsúlyban, a nevelés/ központ vezetője és helyettese is ún. oktatási kulcsszámba vannak besorolva. Az észrevételt megtevő Füzesné Schmidt Ilonát a nevelési központ vezetője sorolta a 3002-es „vezetőhelyettesi" kulcsszámba. A kormányrendelet értelmében természetesen a népművelők béremelésével együtt nem lehetett az oktatási intézmények dolgozóit is béremelésben részesíteni a nevelési központban. A rendelet ellenére a városi művelődési osztály a nevelési központ vezetőjének és Füzesné Schmidt Ilonának — tekintettel arra, hogy ők ketten a közművelődési intézmények felügyeletét is ellátják - havi 3000 Ft béremelést adott. Ezen felül természetesen mindketten részesülnek szeptember elsejétől a pedagógusokat megillető béremelésben is. A „feje tetejére álló logikának előidézője" nem a városi tanács volt, hanem az a vezető, aki ebben a beosztásban az intézmény típusaira vonatkozó legalapvetőbb bér- rendeleteket nem ismeri. A kormányzati döntést o- városi tanács illetékesei csak egyfé' leképpen értelmezhetik, döntésük nem lehet formális. Bóka Róbert cikkében részletesen ir Müller Gyula népművelő panaszáról. Müller Gyula a Mecseki Szénbányáknál nem részesült fizetésrendezésben, mivel nem a művelődési házban dolgozik, ho- n®m „csak” üzemi népművelő. Napjainkban megváltozott szerepük, megváltozott a velük szembeni igény, csupán megbecsülésük változatlan. Az üzemi népművelők munkájának leértékelését jelzi, hogy nem részesülnek mindenhol fizetésemelésben. Torz szemlélet szüli azt az esetleges üzemi, vállalati következtetést, hogy nem „gazdaságos" foglalkoztatásuk. Jó lenne, ha az üzemek, vállalatok belső erőikre támaszkodva segítenének gondjaikon, hogy szakmájukon belül ne kelljen másodrangúnak érezni magukat. Lehet, hogy fogfájós a helyzet, de ha az, méltatlanul az. Egy társadalmilag fontos terület munkásai végre érezhetik megbecsülésüket. Erre pedig nem kéne, hogy valakinek fájjon a foga. Tavasz Lajosné gazd. csop. vez., Újváriné Fűzi Ágnes közműv. csop. vez. Alkalmazása szabályos KÉRJÜK KÖZÖLNI az alábbiakat : Fülöp Zsolt népművelő intézményünkben, a Vasutasok Szakszervezete Pécsi Művelődési Házában nem bujtatott állásban volt foglalkoztatva, hanem Geresdiné Nők Marianna, jelenleg gyeden lévő népművelő kolléganő helyettesítésére lett fölvéve. Alkalmazása tehát teljesen szabályos munkaszerződéssel történt. A helyesbítést azért kérjük, mert ez a mondat — amely nem tőlünk, hanem egy más intézményben dolgozó nyilatkozatából származik — nem a valóságot tükrözi, s intézményünket kedvezőtlen színben tünteti föl. Bogárdi-Mészöly Éva igazgatóhelyettes Krisztián szobájában 216 millió és 180 millió éves kagylót és 260 millió éves korall- kövületeket őriz. A szekrény polcain »egymás mellett sorakozik az ametiszt, akvamarit, a nagy achát, a malachit, a markazit, az obszidián, a természetben képződött üveg, Cgy pulyka nefrit Kínából és a fogaskerékkristályokból álló kerékére. Mind, mind különlegesség, kőzettani ritkaság. A gyűjtő Kiss Krisztián sem mindennapi fiú. Most fejezte be az általános iskola hetedik A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen július 1-jével a következőket nevezték ki. Dr. Kajtár Istvánt (Állam- és Jogtörténeti Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Sípos Bélát (Vállalati Gazdaságtan Intézet, Tervezési Tanszék) egyetemi tanárrá; dr. Hanyecz Lajost (Vállalati Gazdaságtan Intézet, Élelmiszer- és Környezetgazdaságtan Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Dobay Pétert (Módszertani Intézet, Gazdasági Informatika Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Lend- vai Endrét és dr. Marisa Sándort (Nyelvi, Kommunikációs Intézet, Orosz Nyelvi Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Andráslalvy Bertalant osztályát, de ezen a nyáron már geológus hallgatókkal járta Baranyát és gyűjtötte az ásványokat. Kiss Krisztián a Mecsek egyik eldugott kis falujában, Mindszentgodisán él. A halk szavú fiút mindig is jobban érdekelték a könyvek, csigák, hagylók,- mint a foci, fogócska. Már elsős korától gyűjtötte a csigákat, kagylókat. Aztán néhány évvel ezelőtt egy kirakodó vásáron meglátott egy doboz érdekes követ. Ettől kbzdve szenvedélyévé vált (Pedagógiai Intézet, Közművelődési Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Kézdi Balázst és dr. Klein Sándort (Pedagógiai Intézet, Pszichológia Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Szekeres Jánost (Pedagógiai Intézet, Neveléstudományi Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Ma jer Józsefet (Állattan Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Hraskó Pétert (Fizika Tanszék) egyetemi docenssé; dr. Lovász Györgyöt (Földrajz Tanszék) egyetemi tanárrá; dr. Farkas Ferencnél (Marxizmus-Leniniz- mus Tanszék) egyetemi docenssé és dr. Vass Miklóst (Testnevelési Tanszék) egyetemi docenssé. az értékes kövek, kőzetek gyűjtése. Mindent meg akart róluk tudni. A környékbeli könyvtárakból és Pécsről elhozatott minden e tárgyban megjelent könyvet. Órákon keresztül elemezte ezek segítségével a talált vagy vásárolt újabb kőzeteket, a poruk, a színük, a keménységük, és az összetételük alapján. Krisztián minden pénzét értékes kövekre költi. Édesanyja Budapestre, a kőzetboltba jár beszerezni őket. Egyik alkalommal Krisztián a becsüsnek feltette a kérdést: Miért világítanak a rócshibás ásványok? Választ nem kapott, de a következő alkalommal a boltvezető megadta az ELTE egyik professzorának nevét és címét. A család nagyon bol- rlog volt, és egyben tanácstalan is. Mit tegyen? Végül '■'intenek, felutaznak Budapestre, felkeresik a professzort, hátha segít Krisztiánnak a pályaválasztásban is. Az ELTE Kőzettani — Geodéziai tanszékén barátságosan fogadják őket. Órákig beszélget egymással a tudós, dr. Weisburg Tamás és a tizenhárom éves ásványgyűjtö kisfiú. A kérdésére itt végre választ kap és megnézheti a tanszék ásvány- qyűjtemsnyét. A professzor ekkor meghívja Krisztiánt a geológushallgatók nyári gyakorlatára, amit a Mecsekben tartanak. Pécsett, a Mandulás kempingben találkozott az egyetemistákkal június utolsó napján. Kővágószőlősön, Ófaluban, Erdösmecskén gyűjtötték az értékes ásványokat. Mindszentgodisán, a Remeteréten korallkövületet találtak. Máshol megolvadt mészkövet, pirít kockákkal. Szinte felsorolhatat- lan, hogy mennyi értéket rejtenek a táborból hozott kövek, amelyek zsákokban várják, hogy Krisztián rendszerezz^ őket. Sz. K. Általános iskolás az egyetemisták táborában Krisztián nagy müértéssel vizsgálja gyűjteményeinek darabjait Fotó: Kóródi Gábor Egy fiú, aki a kövekkel beszél
