Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-10 / 188. szám
Punomon napló 3 !*•*. július 10., hétfő Enyhe mergezesek mar uoltak Baranyában Gomabaszezon - veszélyekkel Ügyelni kell a tárolásra is — gombavizsgálat- két- helyen Az esős időjárás áldásos tatásának köszönhetően az elmúlt hetekben szokatlanul ''Qgy gambokínálattal talál kozhattunk a pécsi vásárcsarnokban. A standok mögül sokszor alig látszottak ki az árusok, jól látható helyre, 3 9omborolkósok előterébe hegyezték viszont a gombavizs- 9álat tényét bizonyító árusi- tósi engedélyeket.- 'Naponta mintegy 250-300 kilónyi mérgező, vagy romlott, rosszul, esetleg túl hosszú 'taig tárolt gombát szelektálok ki - jegyezte meg Késmárki Zoltán gambaszaikértő, °ki ottjárturtkkor beugróként teljesített a csarnokban szol- 9ólatot. - Ami azonban az Osztóira kerül, az már garantálton ehető gomba. Nálunk nem lehet néhány százalékos tévedés sem, hisz az emberéletbe kerülhet. Egy úr az "nént két kilónyi gombával érkezett, megjegyezve, hogy biztosan jó, mert ő ért hozzá. Ehhez képest oz egész mennyiséget a kukába kellett dobnom, ugyanis valamennyi sárguló csiperke, vagyis mérgező gomba volt.- Említette, hogy 01 ehető gomba is mérgezhet, ho rósz- szül vagy hosszabb ideig tárolják.- A gomba leszedését és elkészítését követően is gyorsan romló ételnek számit. Már szedni sem szerencsés reklám- szatyorba, nejlonzacskóba, mert könnyen befülled. Szedéshez legjobb eszköz o szellós kosár. Hűtőszekrényben is csak tálcán (és nem nejlonszatyorban) szobád tárolni, de így sem sokáig. Huszonnégy óra elteltével már gondok lehetnék.- Milyen gomba található most az erdőkben, a mezőkön?- A nyári gombák mellett, a hosszon tartó, esős, hűvös időjárás következtében már megjelent néhány őszi fajta is. A mérges gombák közül például találkoztam ma a sompion, a csiperke gombo mérgező változataival. A sárguló csiperke mellett tiszta szagú csiperke akadt fenn a rostán. Az ehető galócákkal együtt megjelentek a mérge- zőek, így például a gyilkos galóca és a párduc galóca. Az ősziék közül mór hoztak be vizsgálatra légyölő galócát és begöngyölt szélű cölöpgombát is.- Es oz ehetőek? Sok volt oz elmúlt hetekben óriás csiperkéből és a szekfű,. más néven csibelábú gombából. Rengeteg piruló galócát szedtek és akadt a kosarakban tetszetős küllemű őzláb gomba is. Mind többet látni már 0 vargányákból, nagy kínálat jellemezte az elmúlt napokat rókogombából. Mint Völgyi István piacfelügyelő tájékoztatásából megtudtuk, július elsejétől már pénzért - kilónként öt forintért - vizsgálják a csarnokban az árusításra és a saját célra szedett gombát is. A gomba- árokhoz viszonyítva ez talán nem jelenti a gomboárusok „meg vágását", ám ahhoz, hogy hosszabb időben tudjanak gombaszakéntőket alkalmazni szükséges volt, hogy bevezessék a pénzért történő vizsgálatot. így most hétfőtől szombatig reggel 5-től délelőtt 11-ig lehet kopogtatni a vásárcsarnok gombaszakértőjének ajtaján, jövőre pedig tervezik, hogy ismét megindulhat a vizsgákat és az árusítás a Búza téri piacon is. * Dr. Tóth Lenkétől, a megyei KÖJÁL élelmezésügyi osztály- vezető főorvosától megtudtuk, hogy idén még csők enyhébb lefolyású mérgezésékről futott be hozzájuk jelentés. Am oz elmúlt évek halálesetei, súlyos mérgezései figyeimeztetőek lehetnek az idei szezonban is. A vásárcsarnokon kívül ingyenes gombavizsgálat a pécsi KÖJAL-székbázban (0 Szabadság út és a Szaloy A. út kereszteződésében) vehető igénybe. Ezen a helyen szombaton és vasárnap, fél 6-tól este fél 8-ig várják a szedőket. Balog N. **e»t után Pécsett is less Francia pékség a Bem utcában &»gett, croasan és rozskenyér — közvetlenül * kemencéből kerülnek a pultra Hajdani igazgatóm, Gyaraki ■•«nő bácsi bizonyára nem csodálkozna rajta, ha még él- ne> hiszen húsz évvel ezelőtt 0 CKJgykőrösi diákok kemence- taleg cipóiért mór akkoriban so'ban ájjta'k az emberek. Ke- nyeret persze másfélét is le- tatett kopni, de az, amit a "toldisok” készítettek, mindig hiss volt és ropogós. Ez jutott eszembe a minap, °mikor Pesten, a Kálvin téri Skála csarnokban a francia Pékségben dolgozó fiúkat, lányokat figyeltem. A parányi emenoét és kelesztő kamrát, Pz egészen szűkös előkészítő elyiséget, ahol dagasztják, ^niáljók 0 kenyérnek valót, Jl'jndössze egy üvegezett "faffe- u et választja el a nagy csóréktól. ( e9ész mellett természe- ta**1 ° <ki$zo'gálópult is, r°9y ami elkészült, frissen, J’Pogósan és jóízűen azonnal ti ^ev®,Y°z kerülhessen. A pes0 bagetten — 0 hosszú c ncio kenyéren kívül — 0Qsor't, vidéki cipót, különféle briósokot és rozskenyeret is készítenek, mégpedig két műszakban, hiszen oly nagy a kereslet, hogy szinte így is alig győzik. A budapesti francia gékség- hez hasonló nyílik idén Pécsett is. Tervek szerint az Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat Bem utcai boltját alakítják át erre 0 célra. A három vállalkozó, a már említett BÉK, a pécsi Garancia Szövetkezet és a budapesti Mestermalom Kft. augusztus 8-óro tulajdonképpen már meghirdette a versenytárgyalást, ezt követően dől el, hogy ki fogja .működtetni a minisütödét és a hozzá kapcsolódó kis boltot. A francia pékség tulajdonképpen abban különbözik a hazai kenyérgyáraktól, hogy itt minden kisebb tételekben történik. Ugyanokkor a sütést, az előkészítést korszerű gépek, berendezések segítik, s mindez nem titokzatos körülmények, zárt falak között, 'hanem a fogyasztók, a vásárlók szeme láttára készül. F. D. Életlen kapával kár is kezdeni Á színészházaspár alkotó nyugalma Karácodfán Egyre gyakoribbak az olyan lakáscsere hirdetések, hogy pécsi lakást cserélnék falusi házra. Született városiként sehogy se értem, hogy mi a lényege ennek az újkori honfoglalásnak. Vissza a természethez? A csend, 0 nyugalom utáni vágy? Ez foglalkoztat, mig a kanyargás, keskeny bogárhátú aszfaltúton közeledek Karácodfához, Moravetz Levente és Dévényi Ildikó szinészházaspár tanyájához. Az első, ami megfog, a természet, meg a csend és a nyugalom. Hát ez ilyen egyszerű? Ez tényleg vorázsos. Ildikó és Levente, (na és a férj anyja Moco moma) olyan természetesen viselkedik, él és mozog, mint ha ide születtek volna, Sátán, a bajor tacskó megállás nélküli ugatással nyugtázza, hogy nem kedvére való a betolakodó, mig a mackós külsejű Argosz, az ó- német juhászkutya megérez- vén, hogy nincs bennem semmi ellenséges szándék, boldogan hozza nekem a labdáját. Rigó, a négyéves fekete kanca is békésen tűri az idegen barátságos simogatósát. Hétógra süt a nap, a domboldalon a frissiben rendre vágott lucerna szárad, meggytől roskadoznak a fák, a ház fölötti kertben esőért esedez a konyhakertben gondosan művelt krumpli, bab, hagyma, sárgarépa, zöldség és uborka. Ildikó a Tettyén nevelkedett. A besztercei születésű férje hatéves korától majd két és fél évtizeden ót élt a fővárosban. Fájó szívvel hagyta ott a nagyvárost, de elhatározta, ha vidékre szerződik, hát ténylegesen is vidéken szeretne lakni. Februárban volt három éve, hogy a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, s májusban, hosszas keresgélés utón már meg is találta Karácodfán álmai szigetét. Nekilátott kipofozni, felújítani, fürdőszobát építeni a barátjával, s rá egy évre már Ildikót, asz- szonyát is odaköltöztethette.- Az első igazi szerzeményünk Rigó volt, miután Ár- goszt hoztuk magunkkal — büszkélkedik a férj.- A mézesheteink inkább meszeshetek lettek - mondja nevetve felesége: - együtt építettük sokszor éjfélbe nyúlóan az istállót Rigónak. Moca mama is hitet tesz ál- latszeretetéről:- Városi lakásban megtiltanám a kutya- és macskatartást. Az borzasztó az állatnak ... Az említetteken túl is sorolják két- és négylábú barátaikat: volt kotlósuk, aztán akörül 19 kiscsibe tityegett-totyo- gott, mígnem mindet elvitte 0 róka. Kázmér kakasuk viszont örök életre kárhoztatott, le nem vágnák az istenért sem, akár a két kis barna tyúkot. S a nyulaik? Ildi apja hozott egyszer kettőt is ajándékba. Az egyik megszökött, ám a másik, a barna belga Balga lett az ősanya. A lóistálló sarkában 0 nyúlketrecék legtöbbjénél felírva 0 kedvenc neve: Bogár, Apolló, Palika, Aranka, Panni, Kata . .. Moca mama megerősíti a fiatalokat:- Nekünk minden állót a barátunk, s a barátot hogyan tudnánk levágni . . .? Téved, aki azt hiszi, hogy vegetáriánusok. Szomszéd barátjuknál hízik a disznajuk - évente kétszer vágnak -, a hűtőládában sorakoznak a faluban vásárolt „ismeretlen” tyúkok gondosan megtisztítva, darabolva. Kittenberger Kálmán a nagy vadász vörös-fe- 'hér kandúr mint ha csak értené miről beszélünk, megnyalja a szója szélét, hiába, a disznóvágás az nem akármilyen macska-lakoma. Bent 0 házban boldogan hangoskodik kalitkájában Noé, a hullámos papagáj. Egész évben hajtás 0 Pécsi Nemzeti Színházban, a különféle más fellépéseken, aztán az ARMA ifjúsági színpad .. . E nélkül, a nyugalom sziget nélkül vajon lenne-e minderre elegendő erejük? Faggatom őket a színházról, az elmúlt és előttük álló szezonról, terveikről, szerepeikről, ám nem szívesen hagyják kizökkenteni magukat ebből a va- kációs „színfháznélküli” létből, mely ezernyi örömet tartogat, de kudarcot is hordoz. Az első legkeményebb megpróbáltatásukat nehezen heverték ki: a vórva-vórt Remény kiscsikójuk kétnapos korában kimúlt. S az igazi örömük? Levente a minap érezte először három év után, hogy megtanult kaszálni. Ildi figyeli az időjárás- jelentéseket a vetemények miatt, és megtanulta, hogy életlen kapával kár is kezdeni. Most különben is rengeteg a tennivalójuk, hisz sürgősen nyúlketreceket kell készite- niök ... Hja, o tanyai élet sem csak pihenést jelent. Murányi László Ki lármázik a Tettyén? Bensőséges csend a színpadon, a tettyei romoknál, csend, amelynek ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb funkciója van az előadásban, mint a hangos zenének - és a csendbe beleordít az éjszakából a diszkózene, belebömbölnek a részegek. Mindezt egy hete tettük szóvá a Pécsi Nyári Színház estjéről, 0 Mester és tanítványról Írott recenziónkban, nem mást, mint a Tettye vendéglőt kiáltva ki bűnösnek. Nos, helyesbítenünk kell, a vád igaztalan: a Tettye vendéglő, három éve, amióta Maszler József üzemelteti, kellemes, családias vacsorázóhellyé változott. Csoportokat, társaságokat, rendezvényeket fogad, és eleve nem diszkózenét, hanem sramlizenét játszanak náluk. A zaj, a lárma, amely zavarja a szabadtéri előadásokat, nem tőlük ered, hanem a vendéglő előtt, a parkban tanyázó aranyifjúságtól, amely autórádiót bömböltet, lármázik. Bagossy László, a Pécsi Nyári Színház igazgatója a következőket mondta el o produkciókat kísérő külső tényezőkről: — 'Igen, minden külső zaj, lárma zavarja, tönkre is teheti a produkciót. Nem is annyira a fellépő művészek, hanem inkább a nézők számára, akik a külső lárma miatt nem tudják átadni magukat az előadás élvezetének. Mindennek tudatában a Pécsi Nyári Színház minden évben levelet ir a játszóhelyek közelében működő vendéglőknek, igy a Tettve és a Rózsakért vendéglőnek, továbbá Pécs Város Tanácsa kereskedelmi osztályának. Azt kérjük, hogy 0 főpróbák, illetve az előadások idejére, azaz alkalmanként 21—23 óra között, szüneteltessék 0 hangos zenélést. Amióta Maszler József vezeti 0 Tettye vendéglőt, nincs problémánk a zenekaruk vagy a vendégeik miatt. 'Előadás idejére a zenekar nyáridőben beköltözik az étterembe, a rendezvényeket is odabent tartják. Korábban, az előző üzemeltetők idején jóval több vitánk volt velük, most azon- bán mirtdia meg tudunk egyezni. Remélem, igy lesz ez most a Rózsakért esetében is: 'július 20-tól játsszuk nyolc előadásban a Csórdáskirálynőt a Szabadtéri Tánc színen - jó volna, ha nem a vendéglő zenei kíséretével. Bagossy László azt mondja, az utcai lórmó- z ók kai ők nem tudnak mit kezdeni. Úgy érzi. csak olaj volna a tűzre, ha szólnának o rendőrségnek, és az kiszállna időnként csendet teremteni. Mégis úgy gandolom, a nem razziaszerű, tapintatos, óim hangsúlyos jelenlét a rendőrség részéről hozzásegíthetne ahhoz, hogy a pécsi nyáresték, szabadtéri előadások egyedülállóan szép helyszíne, a Tettye valóban őzöké a pécsi polgároké legyen esténként, akik élvezni szeretnék az előadásokat, o szép helysrint, a jó levegőt — és ne csupán a randallirozóké, a hangaskodóké. A város ügyéről van ugyanis szó. A városéról, amely kellemes nyári környezetet kíván nyújtani a benne élőknek és a turistáknak is. G. O.
