Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-09 / 187. szám

Trófeabírálat Baranyában Képzeljük el: sötétedéskor ~ vagy a csak éppen pity- "’alló hojnalban — azt mond- i° a kísérője az NSZK-ból érkezett vadásznak: ott van a keresett, 7 kilós gimszorvas- b'ka...! Tessék lőni! Az állat terítékre kerül, idővel trófeája 0 bírálóbizottsághoz, s ott végérvényesen kimondják: az °9oncs valójában 9 kilós! Ezt kifizetni: súlyos ezermárkákat jelent a bika elejtőjének. Per- SIe* hogy fellobbannak a vi- 1ák: ő csak 7 kilósra szerző­dött ., . Mondja Páldy Géza, a múlt ev kora őszétől önállóan dol- 9°*ó Baranya megyei trófea- bíráló bizottság vezetője, hogy 'lyen esetek bizony előfordul­ok' $ egy német vadász önnyebben húzza meg pus- °ja ravaszát, mint amilyen önnyen akár csak egy már- 's kifizetőé - általa vél- ,en - feleslegesen. Ami a baranyai önálló tró- eQbírálatot illeti: a vadász- tarsaságoknak korábban ko- ^0ly gondot okozott az ezzel JQró adminisztráció, a bírálat- r° stánt trófeák „utaztatása”. Magyar Vadászok Országos tövetsége mellett a Mecseki rdő- és Fafeldolgozó Gazda- ■,® 's forgalmazta a helyi s'.r°lat feltételeinek biztosítá- ' _ körülményeinek megte­remtését. A kezdeményezés kranylQ9 gyorsan zöld utat már csak azért is, ^'9y vélték biztosítani az 9y'k legfontosabb ismérvet, y* °öjektivitást. A Mecsek £*» is érdeklődést muta- á /. e*s°sorban egy új üzlet- ^3 ól nyerhető haszon miatt, s/-i ?nnyira, hogy a Hunyor ^ Q iö tv-szobájót bocsátották Ez , b'z°ttság rendelkezésére, j * _ ^én 1988. szeptember ** kezdődött a Mecsek­ig hotelban a trófeabirá- . kitűnő szakemberek, HQfQm Qq . erdőmérnök és egy 9rarmérnök vóllolta a fel­Qdatot. évb^"' b°ven akadt. A múlt - az alig néhány ho­nap alatt - 167 gímszarvas­bika, 25 vadkan, 10 őzbak és 10 dámbika trófeáját értékel­ték. A trófeákat egyébként nem kötelező idehozni, a ven­dégvadász választhat. Úgy tű­nik azonban, hogy a tény: itt egy-egy bírálattal fél-egy óra alatt végeznek, de Keszt­helyen például akár hat órát is várhat, meg­könnyíti a választást. A bírálat során grammnyi pon­tossággal mérik a trófea sú­lyát, megállapítják az elejtett vad korát - ez utóbbit azért, mert a reményteljesen fejlődő bakot, bikát idő előtt teríték­re hozni nem szabad.- A németek - mondja Páldy Géza — elfogadják a bí­rálatot. A vadásztatok részé­ről elő-előfordul, hogy meg­próbálják a bizottságot befo­lyásolni. Főleg a* őzbakok életkora körül vannak vi­táink. . . Mindenesetre azt megállapíthatjuk: a megye hi­vatásos vadászai ritka ese­tektől eltekintve értik a dol­gukat, ennek eredménye az, hogy az üzlet nem tette tönk­re Baranyában sem az őz-, sem a szarvasállományt, mint ahogy ez más megyében ta­pasztalható . ..- Az itteni bírálat milyen forgalmat takar?- A múlt évben csaknem 1 millió NSZK márkát hozott, idén másfélre számítunk. Ez nem kevés, még az 1 száza­léka is tekintélyes összeg, ami a Mecsek Tourist jutaléka. Persze, a forgalom függ a trófeák minőségétől, hiszen az érmesek után külön felárat fi­zet a vadász. Idén eddig 6 arany-, 12 ezüst- és 11 bronz­érmes őzbakot bíráltunk. A trófeabíráló bizottság „legkelendőbb” szolgáltatá­sa: nagyobb tételekért hely­színre mennek. Például: vad­disznó-hajtás Sasréten. Mire a vadászat végét követő vacso­ra elfogy, a szerencsésebbek pontosan tudják: milyen va­dászati értéke van a hajtás­ban terítékre került vadkan­agyarnak. Es persze azt is: hány márkával lesz könnyebb a pénztárcája. | fl tanács munkáját nem leltei csak az Íróasztal mellől irányítani | Falujáró elnök Somogybán Számtalan, unalmas, formá­lis, semmitmondó és valójában felesleges testületi ülésen vet­tem már részt az elmúlt évtize­dekben. Igy érthető, miért jelen­tett kellemes meglepetést, amit o Somogy Megyei Tanács el­múlt heti ülésén tapasztaltam. Ott ugyanis nyoma sem volt a köntörfalazásnak, a mellébe­szélésnek, legalábbis a kiste- települések elöljárói nagyon is őszintén szóltak gondjaikról, orvosolandó problémáikról. Per. sze nemcsak kérdéseket tettek fel, de válaszokat is vártak és az elnöklő dr. Gyenesei Ist­ván tett is róla, hogy a ma­gyarázatok vagy egy tanácsi tisztségviselő vagy 'a székhely­község elnökének szájából el­hangozzanak. Mindez — úgy véltem - része a megyei ta­nács szervezeti és munkamód­szer-korszerűsítésének, de ná- gocsi padszomszédom felvilá­gosított: „a mi elnökünk nem­csak az íróasztal mellől irá- nyitgat, de rendszeresen járja a falvakat Is!” * A tanácsülés szünetében a megváltozott tanácsi munká­ról és annak tapasztalatairól beszélgettünk dr. Gyenesei Istvánnal, Somogy Megye Ta­nácsának elnökével és mun­katársával, dr. Kerékgyártó Istvánnal, az önkormányzati és elnöki hivatal főosztályvezető­jével. — Ma már nem is igazán téma az átszervezés - kezdi dr. Gyenesei István. - Inkább a működés, a működtetés és a szükséges módosítások, ki­igazítások előkészítése, a visz- szarendeződés megakadályozá­sa jelent napi feladatot. Itt, a megyei tanácson kezd kialakul­ni egy műhely és ami a leg­közvetlenebb, a leginkább mér­hető eredménye a változások­nak, hogy nem csupán sza­vakban kerültünk közelebb a helyi tanácsokhoz, hanem va­lóban kiszolgálóikká váltunk. Például nagyon jól működik a megyei tanácson a referen- ciahólózat, hiszen olyan infor­mációk jutnak el hozzánk, amelyekkel, ez korábban nem történt meg.- Igaz, hogy rövid időn be­lül valamennyi településre el­látogat a megyében?- Igen, és eddig a telepü­lések mintegy kétharmad ré­szébe már el is jutottam, de egyharmadnyi restanciám még van. Ami meglepett, hogy fő­ként a községekben - nem eav helyütt — úgy fogalmaz­tak, hogy 8-10 vagy még több éve járt ott megyei tanácsel­nök utoljára, de van olyan kis falu Is, ahol egyáltalán nem emlékeznek ilyen látogatásra. A tapasztalatok hatására ma már úgy vélem, sokkal szegé­nyebb lennék, mi több, a mai igényeknek sem tudnék meg­felelni, ha nem ezt tenném.- Nálunk elsősorban nem szervezeti korszerűsítésről, ha­nem a tevékenység, a szemlé­let korszerűsítéséről van szó - folytatja dr. Kerékgyártó István. - Első helyen a helyi tanácsok képviselete, mened­zselése, szolgálata, a törvé­nyességi felügyelet ellátása és persze szükségszerűen a másodfokú, vagy az elsőfokú hatósági munka ellátása sze­repel. Korábban többnyire egy­fajta hatósági vagy beavat­kozó szerep volt a miénk. Ez most megváltozott. Ennek ré­sze az elnöki látogatás, vagy az az újfajta területreferencia, amelyen más megyék mást ér­tenek. Nálunk a területfelelő­sök képviselik az érintetteket a megyei tanácsban, és nem a mi akaratunkat viszik le a te­rületre. Ez egy újfajta önkor­mányzati munka, amelynek se­gítségével jobban kiszolgáljuk a tanácstagokat. — Mennyire fogadják part­nereik megértéssel az új tö­rekvéseket?- A helyi társadalmi szer­vek egyelőre keresik helyüket, hisz nálunk is átrendeződnek a viszonyok, ebből következően minden, ami abban segíti őket. hogy megtalálják az esetleges kapcsolódási pontokat, felkelti figyelmüket. Ennek egyik ered­ménye például az is, hogy egyre inkább a politika szín­terei a tanácsok, és o testü­leti .ülések is. Sőt, véleményem szerint - mondja befejezésül dr. Gyenesei István — a vá­lasztások után méginkább igy lesz. Bár ez a köztudatban másként van, de az országban mi voltunk az elsők, akik a megyei tanács üléseire meg­hívtuk az alternatív szerveze­tek képviselőit. Tárgyalunk ve­lük és bizonyos kérdésekben egyezségre is jutottunk, tehát a kapcsolat normális velük és minden más partnerünkkel is. Ferenci Demeter ........................ .................................................. ................r"...................... ...............ti fc akupraMziráluz náMinfciemei jrtewfc | Indiai gyógyterápia A bajok legtöbbször lelki eredetöek „Az ember szimbolikusan két én-ből épül fel. A női oldalt a Hold, a férfi oldalt a Nap jelképezi. Ennek a két oldal­nak harmóniában kell állnia bennünk." Napfivér, Holdnővér — jut eszembe Zeffirelli csodálato­san szép filmje Szent Ferenc­ről, oki elhagyva a földi hív- ságokat "visszatért a termé­szethez s az embereket o maguk teljességében szerette, segítette. Jandzsó Júlianna — aki a fenti v mondatokkal indította beszélgetésünket — hasonló szemlélettel közeledik az em­beri problémákhoz. Amit csi­nál, természetgyógyászatnak, közelebbről akupresszurának nevezik. Erről a gyógymódról ma már több könyv is napvi­lágot látott, könnyen megta­nulható talpmasszírozássá egy­szerűsítve a dolgot. Igazából kevesen értenek az akupresz- szurához Magyarországon. A 'Pécsett élő Jandzsó Júlianna és testvére Jandzsó Irén ezen Vkevesek közé tartozik. Tudásu­kat évek során át, Amerikában élő, indiai mester vezetésével szerezték, s öt évvel ezelőtt, 'Londonban, egy hónapig tar­tó vizsgát is tettek belőle. Itt­hon, most érkezett el az ideje, hogy működésükhöz megkap­ják az engedélyt. — Névjegyükön ez áll: ayurvédikus indiai terápia. Mennyiben több ez, mint a ialpmaszirozás? — Amit én csinálok — mondja Jandzsó Júlianna. - az nemcsak a testre, a lélek­re is kiterjed. Az emberek ma nagyon éhesek a belső világuk megismerésére. De mindig csak kifelé figyelnek, pedig megérné, hogy önmagukba, Ibefelé is figyeljenek. A leg­több probléma a gondolko­dásból indul ki. Én a testnek a lélekkel való összhangját állítom helyre. — Ezt masszázzsal el lehet érni? — Magával a masszázással nem lehet elérni. De azzal, hogy megfogom a testét, bel­ső énjével is kapcsolatot te­remtek. A tőlünk segítséget kérő embernek sokszor elég az érintéssel átadható szere­tet, nem kell végigdolgoznom az összes reflexzónájót. Masz- szírozáskor találok egy fájó ipontot és tudom, hogy melyik szerve működik rosszul. Ez ma­ga az akupresszúra. A jóga gyógyterápia a kívülről nem látható lelki segítséget is ma­gába foglalja.- iMégis, mi az, amiben se­gíteni tudnak?- Ha az emberi szervezet egyensúlya fölborul, akkor megbetegszik a lélek és ez kihat a testre is. Például az allergiák fele lelki eredetű, vagy a pszoriázis, a pikkely­sömör is ilyen. Nem elég kí­vülről kenegetni, belülről kel­lene „kenegetni” először. Az emberek akkor jönnek hoz­zánk, amikor az orvosok, a gyógyszerek már nem segíte­nek. Mi elkezdjük bogozgatni, hogy mi okozza a fájdalmat és egyre beljebb megyünk. Ha túl sok a gond, egy hétre, egy hónapra átállítjuk az egész életmódját.- Ez mit jelent? — Elsősorban könnyű, vege- tárius étrendet. Ha a szervezet nincs leterhelve, könnyebben megbirkózik a betegségekkel. Például kisebb szív- vagy pszichés problémáknál azt mondjuk, hogy 'böjtöljön há­rom napot, nagyobbaknál már azt, hogy koplaljon három na­pot! Az étrendátállitásért ma­gáért is sokan fordulnak hoz­zánk, mert 'hallották, hogy ettől felépül, megújhodik a szervezet.- Három évvel ezelőtt je­lent meg vegetárius szakács- könyvük. Hús nélkül címmel. Ennek nincs folytatása? — Azóta öt országban for­dították le, a 'bolgár kiadás éppen o napokban készült el. Nagyon nagy igény lenne egy újabb, bővített kiadásra. Könyvünket mi is használjuk gyógyításunk során. Az ayurvédikus szó maga, a teljes tudást jelenti,‘a tel­jességből kiinduló szemléletet. A Jandzsó nővérek érzékletes megfogalmazása szerint: „az emberi szervezet olyan, mint a rádió, átállítható más, po­zitív hullámhosszra. Lehet benne harmonikus zenét ta­lálni.” Müller Zsuzsanna Ezentúl az amerikai pattogtat A sonka­bevonat zaj­csökkentő? Amerikából indult, átsé­tált Anglián és Franciaor­szágon most az NSZK- ban toporog az az üzleti őrület, mely úgy tűnik Pé­csett dr. Bi ró Lászlót, a Konzum Áruház igazga­tóját is magával ragad­ta. — Gondolja csak el — magyarázza lelkesen *— 700(!) százalékos tiszta hasznot hozó vállalkozás­ról van szó! — Nem gyanús ez egy kicsit? — Valami nem stimmel az 'biztos, mert ha ekko­ra üzlet rejlik benne, ak­kor miért nem mozdult még ró Magyarországon a vállalkozók tömkelegé? Mindenesetre itthon mi ugrunk bele elsőként. Elő­ször is veszünk dr. Dieter Buehwald úrtól a münche­ni OCTAGON cég társtu­lajdonosától egy általuk forgalmazott, de Chicagó­ban gyártott kukorica-' pattogtató gépet 8000 márkáért. Még nem tudni milyen alapanyagot töltenek bele, de volt szerencsém meg­tudni, ha a Pop-Corn el­nevezésű különleges ame­rikai kukoricával „táplál­ják”, melynek úgynevezett puffadási együtthatója negyvenszeres, akkor 1 li­terből 40 liter különböző ízű (sós, cukros, karamel­lás, sonka-sajtos, pizzás, banános) pattogatott ku­korica lesz. Az amerikai masina egy adott pillanat­ban kókuszolajat porlaszt a megpuftfadt szemekre, majd — ha pizzást, ren­delnek — paradicsom­szószt spriccel rójuk. A sonkás-sajtos esetében va­lóságos „filmréteggel" vonja be a kipattogtatott kukoricát, mely a kókusz­olaj jó tapadóképessége következtében könnyedén ráragad. Egy gépen bár­milyen "ízű nassolnivaló el­készíthető, egy másikban pedig léq'befúvóberendezés segítségével melegen tart­ható. A „tálalás” speciá­lis, impregnált zacskóban történik. — Amerikában és a már említett országokban multiplex moziüzlethólóza- tokban a bevétel 80 szá­zaléka nem a filmvetítés­ből hanem a pattogatott kukorica árusításból folyik be. Mi is szeretnénk mi­előbb megjelenni a pécsi mozikban ezekkel a fi­nomságokkal. Buehwald úr megíaérte. hoqy szep­tember közepén ingyen és kötelezettségmentesen ki­helyezi gépeit a három legnagyobb oécsi film- szírVhárbon. A Baranya Megyei Moziüzemi Válla­lattal meqállopodtunk, hogy a napokban piacfel­mérést vértT-iink és patto­gatott kukoricát árusítunk a filmek mellé. — Nekem mór most összefut a nvál a szám­ban, iha ezekre az izek­re gondolok, de az is eszembe ötlik, hogy e cse- 'mege fogyasztása bizo­nyos zajjal jár. — Nyugaton talán má­sok a mozizási szokások, talán 'jobb az akusztika és a film hangminősége és ezért nem zavar sen­kit a ropogtatás. Az is lehet, hogy a sonkabevonat zajcsökken­tő hatású, node majd meghalljuk . .. S. Cs. vasárnapi 3 lt németek elfogadjak

Next

/
Oldalképek
Tartalom