Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-07 / 185. szám

A megyei pártbizottság ülése Pécsiek a címerváltásról „A legteljesebb mértékben fejezi ki Pécs városát” Perjési László (Semmelweis u. 8.) erről így vélekedik: „Gon­dolom, hogy ma már senkit sem zavar, és ezért nem is kell szégyellni rajta Mária Te­rézia és II. József névbetűit." Sey Gábor elismeri ugyan az 1780-as címer heraldikai fogya­tékosságait, mégis elfogadja, mert „úgy érzem, méltó egy olyan városhoz, amelynek a történelem során minden kor­ban jelentős szerepe volt". Ugyanő gondol a címerhasz­nálatra is. Ezt írja: „A címer felvételét csak tanácsi enge­déllyel lehessen megtenni bár­mely intézménynek, vállalatnak, s az engedély kiadása előtt a tanács kérje ki szakemberekből álló testület véleményét, hogy a címer hol, milyen tárgyakon kerülhessen alkalmazásra. El­rettentő példát nem egyet ' le­hetett már ' eddig is látni. A régi címer visszavételével te­hát a címer használatának a jogát is rendezni kell". A cí­merbizottság- mint annak ide­jén megírtuk — utolsó ülésén a címerrel kapcsolatos rende­lettervezetről tárgyalt, ez rész­letesen foglalkozik a cimer- használat mikéntjével is. Erre egyébként lapunkban még viszatérünk. Dr. Hegedűs Sán­dor szerint a címer „szimbó­lumrendszere - azon túl, hogy korhű - megfelel városunk jel­legének is". Nem ért egyet az­zal, hogy a „kiscimer" az ere­detitől eltérően korona nélkül jelenjen meg. így érvel: „A koronától való idegenkedés görcsös reflexeket takarna, amit levetni már éppen ideje. Ettől még a Magyar Népköz- társaság az marad, ami, azaz nem válik sem császársággá, sem királysággá. A korona is a múltjához tartozik, és nincs ezen mit szégyellnie sem az országnak, még kevésbé pati­nás városunknak". Szabó Sán­dor (Felsobalokány u. 38.) nem ragaszkodik a kör alakú nagycímenhez, mert - indokol­ja — „ebben a városban a munkámmal mindig tudtam ke­nyeret keresni angyalok nélkül is", viszont „a magam részé­ről - folytatja - továbbra is ragaszkodnék a kiscímerválto- zathoz, mert ez a legteljesebb mértékben fejezi ki Pécs váro­sát, függetlenül a pillanatnyi politikai helyzetről". Dr. Rihmer István úgy véli, hogy a barokk­címer alkalmas lehet arra, hogy a város pecsétjeként sze­repeljen, s „indokoltnak lát­nám reprezentatív kiadmányok­ra szárazpecsétként történő alkalmazását (mint ahogyan a háború előtt ezt a közokiratok nagy részén alkalmazták is), de egyéb kiadványokon is in­dokoltnak mutatkozna a városi címer alkalmazása azzal, hogy az irat lejlécén az állami cí­mer szerepelne". Fenti szemelvényünk még nem teljes, hiszen a címerbi­zottság köszönettel várja a to­vábbi véleménynyilvánításo­kat is. Hársfai István Cimerügyben is megszólaltak a pécsiek! Amióta a Centrum Áruház kirakatában megtekinthetők a címerjavaslatok, s a Dunántú­li Naplóban is megjelent az arról szóló írásunk, hogy mit is jelent az ún. barokk-címer, rengeteg^ polgártásunk ragadott tollat véleménynyilvánítás vé­gett. E levelek, levelezőlapok kisebb népszavazásnak is fel­foghatók — legtöbben így is vélekedtek, amikor csupán any- nyit közöltek, hogy melyik cí­merre adják a voksukat -, egyben a jelenlegi „hatályos” címer kritikájaként is. Egyet­len mellette szóló vélemény sincs, annál több a kritikai megjegyzés, ami azt mutatja, hogy a pécsiek csakugyan nem tudtak megbarátkozni a rájuk erőltetett címerrel. íme néhány mejegyzés: „Elvetjük a sót lan, szellemiséget nélkülöző grafi­kailag is primitív ,új‘ címert" (dr. Varga Levente, Szigeti út 39.). „Sablonos, szimbólumai erőltetettek; látszik, hogy hoz­zá nem értő alkotta" (Sey Gá­bor, Tilt József u. 8.). „A ci- merkép mesterkéltsége, sema- tikussága, heraldikai értékte­lensége nem igényel külön magyarázatot" (dr. Hegedűs Sándor, Déryné u. 16.). „Any- nyira idegen a város hagyo­mányaitól, az emberek magá­tól értetődő esztétikai érzéké­től, hogy. ennek a további al­kalmazása szerintem szóba sem kerülhet" (dr. Rihmer István, Munkácsy Mihály u. 4.). És miként vélekednek a ba­rokk-címerről? Mindenekelőtt egy, több le- vélirónál is megtalálható vé­lemény, ami egybevág a ci- merbizottság álláspontjával is. Mint ismeretes, a barokk-cí­mer két változatban létezik. Az egyik maga az a címeres pecsét, ami az 1780-as szaba­dalomlevélen van, s szerepel a királyi szabadalmi leírásban is (ezt ismertettük a közel­múltban a Dunántúli Napló­ban). Ez kerek formájú, közé­pütt van a címer a közismert tájábrázolással, amit két ci- mertartó figura fog közre, alat­ta van az adományozás évszá­ma, körben pedig a város új státusa szerinti elnevezés. A másik az előbbiből kiemelt „kiscimer". Nos, a vélemény­nyilvánítók is úgy okoskodnak, hogy az utóbbit kell „minden­napi" használatra alkalmazni, az előbb leirt nagycímert pe­dig kivételes és ünnepélyes al­kalmakkor kell használni. Ab­ban 'is egyetértés van a pé­csiek és a címerbizottság kö­zött, hogy a címerrel együtt vissza kell állítom a város ré­gi, 'kék-sárgá szinű zászlaját is. Amióta a cimerváltás gon­dolata felmerült, sok vita volt azon, hogy ma vajon basznál- batók-e a királyi monogramok. Heraldikai álláspont, hogy egy címer önkényesen nem változ­tatható. Ezért a cimerbizattság is így jovasofja elfogadásra a régi címert a tanácsnak. Dr. Varjak a további velemenyeket ^ ^ ... M ..... Két pártértekezletre kerül sor az ősszel Megromlott az eoészségi állapotom A pártbizottsági ülést követően arra kértük Jerszi Istvánt, hogy in­dokolja meg, miért kérte nyugdíjaztatását? — Az utóbbi években jelentősen magromlott az egészségi állapo­tom. Négy műtéten estem át, s közben két és fél évig kezeltek arcideg-gyulladással. Jelenleg egy vesével élek, s rendszeres gyógy­kezelésben részesülök, a műtétek, illetve a kezelés sajnos maradandó egészségromlást is előidézett, ami többek között légzési és szivműkö- dési zavarokban jut kifejezésre. Ennek látható megnyilvánulásait a tes­tület tagjai is érzékelhették. A megromlott egészségi állapotom jelen­tősen gátol munkámban, ezért kértem a jelzett megoldás támo­gatását. — További elképzelései? — Megromlott egészségi állapotom ellenére igyekszem továbbra is hasznos tagja lenni megújuló társadalmunknak. Ha megbízatást ka­pok, azt igyekszem tudomásomhoz képest elvégezni. A megmaradt időmet pedig az évek óta végzett kísérletezgetéseimre fordítom, melynek eddigi eredményei — néhány apróság mellett — egy fo­lyamatban lévő szabadalmi eljárás és egy újabb, lényegében ki­munkált eljárás, melynek véglegesítésén dolgozom. javasolta a testületnek, mint olyant, amely a tömeglapjelleg erősítésének, igényének legin­kább megfelel. Javasolta a megyei pártbi­zottság titkára a testületnek, hogy a főszerkesztői tiszt be­töltésére nyílt pályázatot írjon ki, tekintve, hogy Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló jelenlegi főszerkesztője mór korábban hivatalosan is bejelentette nyugdíjazási kérelmét. A szóbeli kiegészítő után alighogy megkezdődött a vita, amikor megérkezett a gyász- hir: Kádár János elhunyt. A testület egyperces néma fel­állással adózott az MSZMP egykori első titkára, főtitkára, elnöke emlékének. A megyei pártbizottság később a gyász alkalmából részvéttáviratot kül­dött Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének. A sajtópolitika témájáról ezt követően több mint három órán át zajlott a vita, terjedelmével utólag igazolva, hogy miért Ke­rült le legutóbb időszűke miatt a napirendről. A vitában a testület tagjai és a meghívot­tak közül felszólalt Wollarth Viktor, Mitzki Ervin, Koltai Dé­nes, a Dunántúli Napló és a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat kollektívája képvisele­tében Dunai Imre, Kovács Ist­ván, dr. Lehoczky Judit, Bodó László, a Lapkiadó Vállalat igazgatója, dr. Jegesy Andrea, Kiss György, Török József, Sát­rán István, az MSZMP KB munkatársa, Sziráki Péter és Dányi Pál. A vitának két fővonulata volt. Az egyik a Dunántúli Napló és a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat vezetési struktúrájának kérdésköre, amelyben egyaránt hangot ka- oott az a felfogás, hogy az asszevonás előnyeinek, hátrá­nyainak bizonytalan megítélé­se, a kollektíva többségének ellenérzése miatt most célsze- rűbb a változtatástól eltekin­teni, mint az, hogy mindezen előbbi szempontok ellenére szükséges meglépni az új struktúra bevezetését. Még óbb felszólalás foglalkozott azonban a pártlap fejlécén avasolt változásokkal. Túlnyo­mónak bizonyult az a nézet, aogy a „politikai napilap" megjelölés szerepeljen a fej- écen. A vitaösszefoglaló után elő­ször részkérdésekben döntött a estület. Szavazattöbbséggel elfogadta, hogy július 15-i ha- áridővel létesüljön megyei aórtszóvivői tisztség. Egyhangú rolt abban a szavazás, hogy j Dunántúli Napló fejlécén a .Politikai napilap" megjelölés izerepeljen, amint ennek a vál- ozásnak nyomdatechnikai fel­ételei megteremtődnek. A struktúra kérdésében ugyan­iak egyszerű szavazattöbb­séggel úgy határozott a tu- ajdonosi jogokat gyakorló tes- :ület, hogy most ne legyen isszevonva a főszerkesztői és az igazgatói tisztség. Döntő öbbség nyilvánult meg abban az állásfoglalásban, hogy a őszerkesztői poszt betöltésére íyílt pájyázatot hirdetnek meg. Ennek szövegét is jóváhagyta a bizottság, azzal, hogy a pá- yázati felhívás a közeli na- inlrhnn iplpnipk mén n DlJ­(Folytotás az 1. oldalról) működő különböző politikai erőket. „Ez jelenti elkötelezett­ségét a radikális reformfolyo- 'mat mellett, elkötelezettségét « demokratikus szocializmus mellett" - fűzte hozzá. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága munkája nyilvános­sága tekintetében szükséges változásokról, korszerűsítések­ről, illetve ezek indokairól szól­va megállapította, hogy a me- 9yei pártbizottság törekvései­nek jobb, nagyobb, hatásosabb 'nyilvánossága előfeltétele azok elfogadtatásának, a megvaló­sításukhoz szükséges politikai támogatás elnyerésének. „Ar­culatunk - megítélésem sze- nnt - a megye közvéleményé­ben halványabb, kontúrtalo- nabb, mint amilyen a valóság­ban. Ezen változtatni kell, s ehhez eszköz a nyilvánosság" ~ fűzte hozzá. A Dunántúli Napló és a Ba­ranya Megyei Lapkiadó Vál- folot munkájának korszerűsí- isse váltotta ki az utóbbi idő­ben a legnagyobb érdeklődést, °z ehhez kapcsolódó elképze­lések indukálták a legnagyobb vitát. Utalt arra, hogy az elő­terjesztésnek ez a része a Dunántúli Napló és a Lapki- °dó Vállalat vezetésének rész­vételével történt. A Politikai" 'bizottság május 2-i határozata Megteremtette a lehetőséget, 'hogy a vá||a|at igazgatói és a őszerkesztői funkciót össze le­essen vonni. A funkciók ösz- szevonósával, illetve különvál- .7, maradásának alternatí­váját a vállalat és a szerkesz- °ség kollektívája megvitatta, oglalkozott vele a pártalap- ^f.rvezet, annak vezetősége, a GOSZ-szervezet és a szak- szervezeti bizottság is. A viták során eltérő vélemények, sok szempontból szubjektív meg­fontolásokból is eredő állós- Fhk*-°'< hagalmazódtok meg. . .l • a me9yei pártbizottság ' ara azt a következtetést vezette le, hogy az új, össze­ont struktúra előnyei és hát- 'V?u°'-ma még pontosan nem 'telhetők meg. Javasolta a me- 9ye| párttestületnek, hogy te- '.ntsen e' az új struktúra ki­süt'? Ehetőség megragadá­. Az előterjesztő a Dunántúli pló jellegét érintő külön- ozo észrevételek, álláspontok egválaszolására is kitért. Rá­hogy a mostani tes- j n*1 ülésen is hangsúlyozni .kic '. ° Dunántúli Napló az MSZMP lapja, a tulajdonosi MS7MpÖroel iáró i°9°kat az 2 „ MP Baranya Megyei Bi­sag° gyakorolja. Mindez e2m mond ellent annak, hogy ezt ° Qp ~ m,'nt ahogy tette a | °tz u*°bbi időszakban is- nek°k°SS°9 sokirányú igényei­kéi t° me?ye sokszínű politi- ion ^oltságának is teret ad- ¡s • ^töltve ezzel a jövőben tomeglapfunkciót. kel Z'r*eS. Gábor az előbbiek­ig^'5 összefüggőnek minősí­tem"' .a formai változásokra vált Jav.as'at°t. Annak három l^ozatat, hogy mi kerüljön a , p Jejlecére: „Az MSZMP megyp'i ,,,Az „MSZMP Baranya , PpiLT, apJ° va9y egyszerűen ¿'^ai napHap”. A Dunán­értéshlo ° vezetésével egyet- en az utóbbi változatot vizsgázók csoporto­dé a napokban a KISOSZ sZ0nkpt.UtCai “ékházában. Hu- ^reslLf" prpbáltak magán­levélé' mukódésre jogosító 'éshe, ’ szerezni, a képesí- . rében °ern k°fött szakmák kö­előt?' az írásbelin, a szóbeli druid, ?9y fiatalember vizsga- o .'angoló arccal járkált szü„eynos?n- Mező Ágnes is fe- Hq( - apozgatta a tételeket, elsejéi érettsé9ize«. s július 9yárba^ a bonyhádi Zomónc- do|g0 n 9yártáselőkészítőként dig s,0. ’ néhány napja pe­rlőé»0? e,9y magánven­- Mé felszolgáló. San m:u9 nem tudom ponto- !S £ *?J°k beK egy bu- d°'tam ?? 69y zeneboltra gon- !®kénk’ de .egyelőre még nincs 's jé 0 vállalkozáshoz. Végül n'indera- 0 tanfolyam, mert enk| Próbálkozhat. nántúli Naplóban, a Népsza­badságban és a Magyar Saj­tóban. A pályázat benyújtásá­nak határideje augusztus 15 Elbírálására bizottságot hozotl létre a testület. Ennek tagja lett a testületből dr. Fodoi László, Grál Józsel és Tóth Zoltán. A bizottság másik há­rom tagja a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat pártalap- szervezetének, szakszervezeti bizottságának, illetőleg a lap MUOSZ-csoportjának a kép­viselője lesz. A sajtópolitika időszerű fel­adatairól szóló javaslatot össz- egészében egyhangúlag fo­gadta el a megyei pártbizott­ság. gal részt vehetnek majd azok a kongresszusi küldöttek, aki­ket nem választottak meg pártértekezleti küldötteknek, a megyei ifjúsági szervezetek képviselői, országgyűlési kép­viselők, a pártértekezleti kül­döttnek meg nem választott városi első titkáro.k, a szak- szervezetek és a megyei ta­nács képviselői. A megyei pártértekezlet elő­készítésére munkabizottságok alakulnak. így: tájékoztatási, beszámoló, illetve program- előkészítő, szervező, ügyrendi, a jelölést előkészítő bizottság. A bizottságok összetételének jóváhagyásával a megyei vég- rehajtóbizottsógot bízták meg. A két fő napirend megvita­tása után a testület jóvá­hagyta a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámoló­ját Dányi Pál első titkárnak. A pártbizottság kérésére a megyében működő reformko­rok tevékenységéről Varga Lajos és Somogyi Ferenc ad­tak tájékoztatást a testület tagjainak. A testület állásfog­lalásában tudomásul vette a tájékoztatásokat, a kérdések­re adott válaszokat. Megfo­galmazták, hogy szívesen fo­gadnak és üdvözölnek a pár­ton belül minden olyan áram­latot, javaslatot, mely a párt megújulását szolgálja, úgy mint a reformkörök tevékeny­sége is. Egyetértéssel fogad­ták, hogy a megyében műkö­dő reformkorok kifejtik -véle­ményüket a „Mit akarunk Ba­ranyában?" vitaanyaggal kap­csolatban, érdémben hozzájá­rulnak a program végleges kialakításához. A pártbizottság támogatta Jerszi István megyei titkár nyugdíjba vonulási kérelmét. Tudósítottak: Dunai Imre Mitzki Ervin EaIa • PvaLc vn I ncvln Jerszi István megyei titkár előterjesztése alapján döntött a pártbizottság az MSZMP kongresszusa és a megyei pórtértekezlet előkészítésével kapcsolatos feladatokról. A központi bizottság hatá­rozata alapján minden 600 párttag után lehet egy kong­resszusi küldöttet választani. Ennek értelmében Baranya megye párttagjait 43 küldött képviseli majd. A kongresz- szuson Baranyából szavazati joggal részt vesz dr. Ormos Mária és Deák László, a KB tagja és Dányi Pál, a KEB tagja. A megyei pártbizottság úgy döntött, hogy ősszel két me­gyei pártértekezletre kerül sor. A kongresszust megelőzően szeptember 30-án politikai helyzetelemzés* a „Mit aka­runk Baranyában?" című vita­anyag előzetes véleményezé- zése, a kongresszusi doku­mentumok megvitatása szere­pel a tanácskozás napirend­jei között. A kongresszus utánra tervezett pártértekezle­ten kerülne sor a „Mit aka­runk Baranyában?"-program elfogadására, a kongresszust követő feladatok meghatáro­zására, a megyei pártbizott­ság feladatkörének, működési szabályzatának megfogalmazá­sára, a megyei testület, pénz­ügyi ellenőrző bizottság, me­gyei egyeztető bizottság lét­rehozására. A pártbizottság tegnap úgy döntött, hogy minden 100 párttag után egy küldött választható a megyei pártértekezletre, így azokon mindkét alkalommal 249 kül­dött vehet részt. A megyei pártbizottság jelenlegi tagjai­val kapcsolatban a megyei pártbizottság azt ajánlja majd a pártértekezletnek, hogy azon szavazati joggal vehes­senek részt. A megyei párt­értekezleten tanácskozási jog­Vizsgák a KISOSZ-nál szerintem nem szükséges a há­roméves képzési idő. A képe­sítéshez kötött szakmák okta­tását, mint például a gyógy­növény vagy a műszaki cikk forgalmazásához nélkülözhe­tetlen ismeretek tanítását nem akarjuk magunkra vállalni, de más a helyzet egy teázó, vagy egy butik esetében. A most befejeződött kurzus­ra többek között Paksról, Sió­fokról és Mohácsról is jelent­keztek, közülük csak húszán nem feleltek meg a követel­ményeknek. A legközelebbi tanfolyam szeptemberben indul a KISOSZ-nál. . P. E. A másodízben ' szervezett tanfolyamon közel 170-en vet­tek részt, s mintegy 60 száza­lékban érettségizettek és főis­kolát végzettek. A pedagógus- pálya alacsony presztízse töb­beket ösztönöz vállalkozásra. A csoportban nyugdíjasok is akadnak, akik általában a csa­ládi üzletbe kapcsolódnak be. A kiskereskedői ' tanfolyam­mal kapcsolatban sokan szóvá tették, hogyan sajátítható el három hónap alatt az, amit a szakmunkásképzőben három évig tanulnak. Dr. Székelyhídi Gyula, a KISOSZ megyei tit­kára így vélekedik: *- Bizonyos szakmákban, pél­dául a zöldségkereskedőnél Valaki elégedetten jön ki a teremből, s a többiek máris izgatottan tárgyalják a kihú­zott kérdéseket, például az anyasági segély összegét. A szóbeli vizsga ugyanis társa­dalombiztosítási, adóügyi és szakmai ismeretekből áll. Az utóbbiak közé tartozik egye­bek mellett a számlavezetés, és a vevőkkel való bánásmód. A felsőfokú végzettséggel rendelkező Gyergyói Dénesné- nek határozott elképzelései vannak: — Jól keresek a KÖJÁL-nál, de délutánonként szívesen se­gítek be egy turkaboltba. (A csoportból ő volt az egyetlen, aki kiválóan felelt meg a vizs­gán.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom