Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-05 / 183. szám

Jíf\Pát4* 1989. július 5., szerda Mi újság a megyeházán? Dr. Bíró Ferenc a soros elnök Hit vállal a községi tanács­tagok csoportja? A közelmúltban alakult j meg a falvakat képviselő megyei tanácstagok csoport- I ja, amelynek soros elnöke egy évre dr. Bíró Ferenc pécsváradi tanácstag lett.- A tanácstestületben a községek képviselőinek szám­szerű fölénye mellett miért volt szükség a csoport létre­hozására?- A tanács munkáját az elmúlt években a felkért hozzászólások, az érdemi vi­I ta nélkül elfogadott határo­zatok jellemezték. A tanács­tagok az évek során meg­szokták, hogy az apparátus j dönt helyettük, és így meg- j szavazták a számukra hát- j rányos határozatokat is. A J tervek néhány módosítással, | két-három alternatívában ke­rültek a tanácsülés elé, mi­közben előfordulhatott, hogy egy alapjaiban más alter- | natíva lett volna megfelelő ] a falvak számára. A tanácsülések formalitá- i sa mélyen rögződött a ta- | gokban, s ez talán passzi- . vitásuk egyik oka volt. Négy | éve vagyok tanácstag, s I megdöbbentett, minden dön- | tést szinte egyhangúan hoz- [ tak. A kezdeti időszakban , még tartózkodás is ritkán i akadt.- Milyen lormában kép- j zeli el a csoport munkáját?- Mindenekelőtt a dönté­sek előkészítésében szeret­■ nénk részt venni. A tanócs- | vagy vb-ülés elé kerülő, a falvakot érintő előterjeszté­seket vitatnánk meg, esetlege­sen szakértők bevonásával, s így alakítanánk ki közös álláspontunkat. Természete- | sen nem lesz kötelező erre \ az álláspontra szavazni. Lé- j nyeges, hogy mindenki fel - ; ismerje az általa képviselt ' közösség érdekeit, s ennek ismeretében döntsön, hiszen | a nagy- és kisközségek kö- j zött is felmerülhetnek érdek- j ellentétek. Nagyon igazságtalan el- < osztási rendszer alakult ki j az efmúlt évtizedek során, I ami a települések között fe- ‘ szültségekhez vezetett. A ki- j sebb községekből sokan ván- > doroltak városokba a jobb i élet reményében. Talán ma kevésbé lenne égető a va­rosok lakásgondja, ha a 70- i es évek központosítási tö­rekvései nem sorvasztották j volna el a falvakat Közigaz- I gatás és értelmiség nélkül j morcdt kistelepülések ma j nem tudnak kihez, mihez j igazodni, és lassú haldok- | lósnak indultak. Mára de- ! rült ki, az egy főre jutó , infrastrukturális költségek a ; városokban magasabbak, ! mint a falvakban. Egyik fő célunk, igazi | esélyegyenlőséget teremteni a falvak számára, hogy ott is emberi módon tudjanak élni. Legyen mindenütt egészséges ivóvíz, kulturáló­dási lehetőség és jó alap­ellátás.- A csoport hogyan kap­csolódik a r emrég alakult Baranya Me/yei Faluszövet­séghez? — Kiegészítik egymást. Amíg csoportunk tevékenysé­ge a döntésekhez kötött, a Faluszövetség az előkészí­tésben játszhat jelentős sze­repet. Srtrkmailag vélemé­nyezi a tanácsi javaslatot, illetve megbízásokat ad programok kidolgozásához.- ön az MDF 'megyei ve­zetőségének is tagja, miként hat ez tanácstagi funkciójá­ra? — Úgy érzem, el tudom választani a kettőt egymás­tól. Még nem alakult meg az MDF, amikor már szól­tam a falvak érdekében. Törekvéseimet rokonnak érez­tem az MDF céljaival, hi- j szén ők is hangsúlyozzák, az \ ország nemcsak Budapestből áll, hanem létezik egy „vi­déki Magyarország” is. Ta­nácstagként mindig Pécsvá- radot és társközségeit kép­viselem. Az elmúlt időszak­ban mindössze egy alkalom­mal történt meg, hogy mint az ellenzéki kerekasztal j egyik képviselője kértem szót. I de ezt is azért, hogy ta- * nácstag társaimat pontosabb : információhoz juttassam. A tanács ugyanis olyan javas- j latot terjesztett o testület elé, j amelynek valóságtartalma az előterjesztők előtt is tisztá- j zatlan volt. Porth E. Időközi tanácstagi Támogatják a vízellátást, belvízrendezést választások Ismert, hogy az Elnöki Ta­nács az országgyűlési választó­kerületekben július 22-re tűzte ki az időközi választásokat. Ezen a napon a megüresedett helyi tanácstagi körzetekben is választanak képviselőt a körzet polgárai. Baranyában 18 helyi tanács 26 tanácstagi választó- kerületében szavaznak a vá­lasztók. Az előzetes jelölőgyüléseket már mindenütt megtartották, illetve Geresdlakon július 7-en este fél 8-kor a klubhelyiség­ben állítanak jelölteket a 10- es választókörzet lakói. Július 22-én időközi válasz­tás lesz a következő települé­seken : Abaligeten a 6-os, Baianya- jenőn a 14-es, Beremenden a 4-es, Bikaion a 16-os, 18-as és 19-es, Bükkösdön a 18-as, Dencsházán a 4-es és 9-es, Egyházasharasztiban a 18-as és 29-es, Felsöszentmártonban a 9-es, Geresdlakon a 10-es, Ibafán a 11-es, Kémesen a 17- es, Komlón a 29-es és 40-es, Magyarmecskén a 15-ös es 18-as, Mázoszószváron a 2-es, 24-es és 33-as, Mecseknódas- don a 12-es, Pellérden a 20- as, Sásdon a 35-ös és Sellyén az 5-ös számú választókerület­ben. Felújítják A végrehajtó bizottság legutóbb ötmillió forintot osztott fel az előző évi pénzmaradványokból a kistelepülések vízellátásának támogatására. Hozzájárulnak a kétújfalui kút fúrásához és be­kötéséhez, a Mecseknádasd—Hidas—Ófalu kistérségi vízmüvet ellátó nagy átmérőjű kút fúrásához, a szentdénesi és a felsö- szentmártoni vastalanitó megépítéséhez. A belterületi vízrende­zés megoldásában kétmillió forinttal támogatják a községeket. Ebből félmilliót a Sásdi Gazdasági Társaság, egymilliót a Bó- lyi GT, valamint újabb félmillió forintot a helyi vízkárokat szen­vedő települések, köztük Boksa, Bükkösd, Baranyajenő, Lippó és Kozármisleny. Képünkön: a legutóbbi felhőszakadás után Boksán. Elég ivóvizet kap Mohács? Kicserélték a túlterhelt szűrőket a bólyi tanácsházat Immár nyolcvanéves a bólyi tanács székhaza. Felújítását nemcsak a kora teszi szüksé­gessé, hanem a több helyen jelentkező beázás is. Az építé­si munkák várható értéke két­millió forint. Az anyagi forrás megteremtéséhez pályázatot nyújtott be a megyei tanács­hoz a nagyközségi tanács el­nöke azzal, hogy a költségek hatvan százalékát vállalja sa­ját erőből. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a ta­nácsépületek építésére a fej­lesztési tervben jóváhagyott keretből segíti a bólyiakat a negyven százaléknak megfelelő összeggel, nyolcszázezer forint­A május 25-én megjelent „Túl­terhelt szűrök" című írás után a Dél-dunántúli Regionális Vizmü be­jelentette: megkezdik a parti szű­résű kutak három szűrőberendezé­sének a cseréjét. A panaszok nyo­mán, május végén! Természetesen e művelet az eddigi, napi 4000 köbméter víz mennyiségi csökkené­sével jár, egy szűrő cseréje pedig legkevesebb egy hetet vesz igénybe. A mohácsi gondokkal a megye­háza rovatban is foglalkoztunk: az áprilistól többször megjelent, fotó­val illusztrált panaszok óta az oda­visszaérkezett válaszokból, no meg o DRV legutóbbi elhatározásából úgy tűnt, a két vizmű megharagu­dott egymásra. E látszat ellen szól az a tény, hogy Völgyesi József, a Baranya megyei Vizmű fömérnö- «* Csonka Ferenc, a Dél-dunán­túli Regionális Vizmű igazgatója Höhácson, a városi tanács elnö­kénél, dr. Németh Elemérnél tár­gyalóasztalhoz ültek. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a soron kö­vetkező munkákról, azok várható hatásairól, a lehetőségeikről. Völgyesi József elmondta: az el­ső szűrő cseréjének kezdése óta úgynevezett vizkormányzással igy«­Rendkivül izgalmasak a témakö­rök: a tanácsi önkormányzatok elvi és gyakorlati kérdéseinek megala­pozása, a tanácsi intézmények mű­ködésének szakmai, jogi és pénz­ügyi -kérdései, az önkormányzati va­gyon és települési tulajdon ke­zelése. Mintegy kétszáz fiatal jelentke­zésére számítanak augusztus 15-ig. keitek biztosítani Mohács lakóinak vízellátását. Ez azt jelenti, hogy a rendszerről ellátott községek na­ponta délelőtt 8 órától este 10 óráig nem kapnak vizet, viszont éjszaka a víztározóikat feltöltik. Jelenleg a csapadékosabb időjá­rás miatt a kialakított üzemelési mód a lakosság takarékos vízfel­használása mellett kielégíti az igé­nyeket. Ha többletfogyasztás jelent­kezik, akkor a vidéki települések lakói számára kvótákat állapítanak meg, mert — mint hangsú­lyozta — a város vízellátását el­sődlegesnek tartják. Csonka Ferenc tájékoztatásából kitűnt, hogy az anyaghibás szűrő- berendezések cseréje elengedhetet­len. Mint abban már korábban megállapodtak, maguk is a folya­matos szűrőcserét tartják indokolt­nak: vagyis a három szűrő cseréje június közepéig eltart, s ez idő alatt az óránkénti 170 köbméter vízmennyiségnek mindössze a har­madát képesek biztosítani. Az egyezség tehát a munkálatok végzésének idejére létrejött, de ezen túl, további ígéretet is kap­tak Mohács és környéke fogyasz­tói. Mint ismeretes, csúcsfogyasz­tás idején a rendszerről 8500 köb­méter víz fogy. A város kútjaiból maximum 3500 köbméter nyerhető, a vízjogi engedély szerint a DRV- töl napi 4000-re lehet számítani — igy hiányzik 1000 köbméter, f/js, a DRV — a vízminőség folyama­tos ellenőrzését kérve a helyi Köjáltól és a mohácsi vizesektől — vállalja, hogy a korábbi évek­hez hasonlóan igyekszik a maxi­mumot adni ezentúl is. Tehát a napi 170 köbméter helyett ismét megcélozzák a 230—250 köbméter víz továbbítását óránként, a meg­történt szűrőcsere után! Berta Mária A névviselésről A név és névviselés jelen­tőségét minden korbon a sze­mélyt azonosító és egyben más személyektől megkülön­böztető szerepe adja. Ezen túl kifejezi a családhoz való tar­tozást, a rokonságot. Fontos érdek, hogy az álla­mi nyilvántartásokban (eljárá­sokban, igazolásokban, iga­zolványokban) a név alapján a személyek és a családi kap­csolatok azonosíthatók legye­nek. A névviselés srinte kivé­tel nélkül minden országban történelmileg kialakult hagyo­mányokon alapul, ezt veszi át a jogi szabályozás. A latin és germán eredetű nyelvterületeken keresztnév- családi név a sorrend. A ma­gyar névviselési szokás^ lénye­gében kételemű (családi és utónév) használattal alakult ki. Ennek megfelelően tartalmaz­za a névviselés általános sza­bályait az Anyakönyvi Törvény 27. §-a, mely szerint a ma­gyar állampolgár családi és utónevet visel. A családi név a szülök után öröklődik, álta­lában egy tagú. Több családi név akkor viselhető, ha an­nak a szülőnek az anyakönyvi bejegyzése, akinek az érintett személy a nevét viseli, ilyen nevet tartalmaz (pl.: Kiss-Ba- lázs Péter). A név imáíik eleme az utó­név (keresztnév). A gyermek utónevének kérdésében csak a szülők dönthetnek. A név ki­választásánál a Ladó János-féle utónévkönyv és a Magyar Utó­névkönyv segít. A névviselés általános sza­bályait az Anyakönyvi Törvény, a Családjogi Törvény és 0 Polgári Törvénykönyv tartal­mazza. Különbséget kell tenni névviselés és névhasználat kö­zött. A viselt névnek az anya­könyvbe bejegyzett nevet kell tekintenünk. Ehhez fűződik minden állampolgári jog és kötelesség is. A névviseléstől eltér a névhasználat, melyet a Polgári Törvénykönyv szabá­lyoz. Eszerint a tudományos, irodalmi vagy művészeti tevé­kenységet folytató személy, ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevé­kenységet folytató személy ne­vével, saját nevét megkülön­böztető toldással vagy leha- gyással használhatja a tevé­kenységet gyakorlásakor. A gyermek névviselésének általános szabályait a Család­jogi Törvény 42. §.a tartal­mazza. Ennek alapján a gyer­mek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Házasság­ban élő szülők gyermeke any­jának családi nevét akkor vi­selheti, ha az anya kizárólag c maga leánykori családi ne­vét viseli a házasságban és a szülők erről megállapodnak. A gyermeknek a szülők által meghatározott sorrendben leg­feljebb két utóneve lehet. Az utónév sorrendjét egy­szer meg lehet változtatni, ill. 14 éven aluli kiskorú utónevét módosítani lehet. Minden más esetben a belügyminisz­ter jogosult névváltoztatási el­járásban az utónév megvál­toztatására. Magyar állampolgár családi és utónevét kérelmére a bel­ügyminiszter megváltoztathatja. Kiskorú gyermek családi és utónevének megváltoztatását törvényes képviselője kérheti. A szülő családi nevének meg­változtatása kiterjed a családi nevet viselő kiskorú gyermek családi nevére is. A nagykorú gyermekekre a szülő családi nevének megváltoztatása csak óbban az esetben terjed ki, ha ezt a nagykorú gyermek külön kéri. Ha a feleség fér­je családi vagy teljes nevét viseli, a férj nevének meg­változtatása reá is kiterjed. Férjes, elvált vagy özvegy nő házasságkötés folytán szerzett nevét, tehát „asszonynevét" névváltoztatással nem változ­tathatja meg. A családi és utónév megváltoztatására irá­nyuló kérelmet a kérelmező állandó lakóhelye szerint ille­tékes községi, városi anya­Pályázatok vezetői posztokra Egyértelmű elvárás, hogy a vezetői posztokra kiírt pályáza­tok jelenjenek meg a nyilvá­nosság előtt. Az orfüiek hatá­rozottan kérik, hogy a megyei lap tudósítson igényükről. íme: Az Orfűi Községi Tanács pá­lyázatot hirdet a végrehajtó bizottság titkári munkakörének betöltésére. A pályázat feltételei: a tu­dományegyetem állam- és jog- tudományi karán, vagy az Ál­lamigazgatási Főiskolán szer­zett oklevél, legalább 5 éves államigazgatási és legalább 3 éves vezetői gyakorlat, illetve a helyben lakás vállalása. A pályázat benyújtásának ha­tárideje a megjelenéstől — te­hát július 5-től — számított 15 nap. A pályázatot az Orfűi Községi Tanács címére (7677 Orfű) kell küldeni. Bérezés: a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH sz. rendelkezéssel mó­dosított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint. Kinevezés esetén szolgálati la­kás biztosított. A pályázathoz részletes, a szakmai és vezetői tevékenységet is bemutató élet­rajzot, továbbá diplomamáso­latot kell mellékelni. A Baranya Megyei Tanács szintén pályázatot hirdet — o szervezet-átalakítással össze­függően több vezetői munka­körbe. Ezek: Építési, közlekedési és víz­ügyi osztályvezető, ipari és ke­reskedelmi osztályvezető, vala­mint Népképviseleti-Önkor­mányzati Iroda, képviseleti iro- dafőnö'k és Népképviseleti-Ön- kormányzati Iroda, elnökségi irodafőnök. A pályázatokat o megjelenéstől számított két hé­ten belül kell benyújtani a Ba­ranya Megyei Tanács VB. sze­mélyzeti vezetőjének. ABC­áruházak falun A megyei tanács ez évi fej­lesztési tervében négymillió fo­rintos keretet hagyott jóvá 4 községekben építendő ABC- áruházak támogatására. ^ végrehajtó bizottság elbíróIta a községi tanácsok pályázó tait és felosztotta a pénzt. ^ Dráva menti ÁFÉSZ kétmillió- ötszázezer forintot kap a seb' lyei ABC építéséhez, míg 4 Hegyháti ÁFÉSZ egyiuíüi&t. 4 mágocsi és a Pécsvároó ÁFÉSZ félmillió forintot a hi­dasi ABC létesítéséhez. könyvvezetőnél kell benyújt0 ni. (A kérelemhez csatolni k®l a születési anyakönyvi kivonO' tót, házassági anyakönyvi ki‘ vonatot, 500,- Ft értékű ille' tékbélyeget.) Az anyakőnyvvezető a kérel­met közvetlenül a belügyi'' niszterhez terjeszti fel. Hárorf családnevet és egy utónévé kell megjelölni. Idegen hang­zású, magyartalanul képze*1 név, kettős családi név, törté; nelmi név, régies írásmóddá Írott, vagy olyan családi né' felvételét, melyet már sok csO Iád visel, nem lehet engedé­lyezni. A név változtatását k*’ rö személy köteles állampol­gárságát a személyi igazol vannyal igazolni. A névválto* tatásra vonatkozó kérelem bírálásáról a belügyminiszt®1 értesíti a kérelmezőt. A következő jogszabályi* mertetőben a nők névviseb séről tájékoztatjuk olvasóinka* Sipeky Zoltónné a nya könyvvezető Fiatal tanácsi dolgozik tudományos konferenciái! Az államigazgatási és igazság* ügyi • ifjúsági napok hagyományos szakmai, tudományos konferenciá­ját idén a megyei tanács rende­zi Pécsett október 13—14-én. A konferencia alkalmat ad a nácsokon és a tanácsi intézmé­nyekben dolgozó fiatal szakembe­reknek arra, Hogy összegezzék ta- pasztalataikat, illetve kifejtsék ál­láspontjukat a tanácsokat érintő jÖvőformáló kérdésekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom