Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-04 / 182. szám
1989. július 4. kedd nunöntüü napjó Termelés és környezetvédelem sl BCM Rt.-nél I Mit akar az A társasági forma kötelez Állásfoglalás Amióta részvénytársaság lett 0 Beremendi Cement- és Mészmű (1988. november 1-jé- *°0. azóta különösen felgyorsultak o dolgok a hatékonyság. valamint a környezetvédelem terén. A társasági forma arra kötelezi a BCM-et, hogy maxi- málisan piacérzékeny legyen. Áprilistól a termelőberendezéseik teljes kapacitással üzemelnek. Az eddigi nyolc hónap mérlege: jobban megy a szekér. |gy aztán a korábbi évi 4—6 milliós beruházási lehetőségük ez évben máris 148 millió forintig tervezhető. Van is ezer helye ennek a rekordösszegnek. Idén fejezik a klinkerhűtők portaiam- toinok, azaz a kavicságyas s*ürák beépítését. Bővíteni kell a rakodógépparkot. Megkezd- hetik a csomaglóüzem korszerűsítését és bővitését, hogy a tóvekvő zsákos igényeket is kielégíthessék. A bíg-bag rendszerű kiszerelést is be kell Vezetníük, elvégre, ha a meg- rendelő az 1,5 tonnás űrtar- tolmú kenderjuta zsákban ké- a cementet, arra sem mond- tnak nemet. Végre közelit a ü’egoidáshoz az egységrakat- épzés, hogy a gyárból pa- ettán és zsugorfóliázva kerül- l°n ki a zsákos anyag. A rönt- ^er> spektrométer beszerzése a tyerslisztelemzéshez és a ke- ^enceliszt összetételének pon- tos beállításához is egyre sür- 9etóbb. Sürgős feladat a gyár Szómitógépes rendszerének ki- ®P'tése is, idén beszerzik a ®*Ponti VAX számítógépet. A ecsi Mezőgéptől cementszál- '^ásra alkalmas közúti szerel- ^enyt rendeltek... A szakem- erképzés és -megkötés egyik SQrkalatos pontja, hogy a Mű- e'ödésügyi Minisztérium támogatásával mintegy 10 mll- k0s beruházással bővítik és 0rszerűsitik a tanműhelyeket... Azon vannak, hogy a dol- 9°*ó>k egyéni érdekeltségük fs imind jobban köi«nek a gyárhoz. Igyekezte! zárkózni bérben és ^9Véb juttatásokban a környékükhöz. A 'januári 3,5 száza- ® °s bérfejlesztéshez április fjével hozzátettek még tg százalékot. *Portjuk ebben az évben várhatóan az elmúlt évi dup Iájára nő... Gazdasági eredményeik függvényében mind többet fordíthatnak környezetvédelmi beruházásokra. Sőt, olyan megoldásokra is gondolhatnak, melyek országos gondokat enyhítenek . . . Bizonyos fáradtolajak és a Magyarországon keletkező különlegesen kezelendő oldószerek megsemmisítéséről van szó. Az 1986/87-es év fordulóján a korábbi kísérleteik alapján engedélyt kaptak a megsemmisítési kísérletekre, hisz arra — az addigi mérések alapján — alkalmasak a kemencéik,.. Aztán rajtuk csattant az os tor. A BCM-et 1987 áprilisá bán 25 milliós büntetéssel súj tótták. Ezt a határozatot ugyan 1988. január 4-én visszavonták, de az árnyék ott maradt a gyár fölött. Kérdem én, mi a bünteten dő abban, ha a beremendi gyár a legilletékesebb főhatóság, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium felkérésére kísérleteket folytat? A fiaskó nyomán megrendült a környék lakosságának bizalma a gyáriak szavahihetőségében, de a gyáriak bizalma is megingott... A bizalomhiány miatt most a BCM Rt. a 'könnyebbik megoldást választ(hat)ja: felhagy a további kísérletekkel. Számukra ez lenne a legkézenfekvőbb. De . .. Az országban százezer tonnás nagyságrendben keletkezik olyan fáradtolaj és oldószer, melynek alkalmi vagy végleges elhelyezése (tárolása), illetve megsemmisítése horribilis összegű beruházásokat emésztene fel Teljesen feleslegesen. A be remendi gyár kemencéiben a vizsgálati eredmények szerint ezek a veszélyes hulladéknak számító anyagok megsemmi- síthetők lennének a környezet bármilyen károsítása nélkül. Csak egy közbevetés: például Franciaországban 12 cementgyár éget úgynevezett veszélyes Ihulladékot környezetveszélyeztetés nélkül... Még pénzt Is kapnak érte ... A kísérleteket a szakminisz. térlum támogatja. Az ország érdeke is ezt kívánná. A BCM Rt. tulajdonképpen kész a kísérletekre. Engedélyeik már vannak, ám . .. Joggal tartanok a tortúrától és a lakosság ellenállásától. A lakosság- — véleményük szerint — őszinte, nyílt tájékoztatással megnyerhető. Ezt támasztja alá a beremendi témával foglalkozó társadalmi bizottság álláspontja Is. Az elmúlt időszakban az MSZMP különböző vezető testületéi a párttagságot érintő szervezeti és személyi kérdésekben döntöttek a tagság érdemi megkérdezése, véleményének kikérése nélkül, illetve a párttagságnak nem állt elegendő idő rendelkezésre a pártdokumentumok érdemi véleményezésére. A párt sorsa a párt- kongresszuson dől el. Az MSZMP Pécs Városi Bizottsága 1989. június 29-én tárgyalta o kongresszusi felkészülés ütemtervét, a tagság véleményét tükröző küldöttek megválasztásának rendjét. A PMMF párttagsága és vezetése tiltakozik, hogy a városi vezetés olyan helyzetbe hozta, hogy erről nem tudja kialakítani a tagság érdemi véleményét. Ezúton is kéri a városi pártbizottságot, hogy a kérdésben a város párttagságának megala pozott véleményének ismeretében döntsön. MSZMP PMMF BIZOTTSÁGA Az ÉFISZ, az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége Baranya megyei szervezete a DEMISZ programtéziseit elfogadva azon belül működő, autonóm ifjúsági szervezet. Eggyel több szervezet? Vagy pedig olyan közösség jött létre, amelyik valóban igyekszik is tenni valamit az általa képviselt réteg érdekében? Beszélgetésre Gáspár Gyulát, az ÉFISZ megyei elnökét és Magyar Tibort, az ÉFISZ boksái szervezetének elnökét kértük. A falun élő fiatalokért „Eredményeket szeretnénk fölmutatni, nemcsak elképzeléseket.. Murányi László Recepttömbök nyugdíjas orvosoknak Korábban hírül adtuk, hogy a nyugdíjas orvosok az új gyógyszerárakkal kapcsolatban hátrányos helyzetbe kerültek, mind a gyógyszer felírást, mind a -térítést illetően. örömmel tájékoztatjuk arról ■a megyében lakó nyugdíjas orvosokat, hogy a társadalombiztosítás megoldást talált. Részükre recepttömböket biztosít. E recepttömbök átvehetők a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál az egészségügy! és gyógyszerügyi osztályon (Pécs, Szólal A. u. 3., földszint), munkanapokon 8- 14 óra közötti Időben. A tömbök átvételekor részletes tájékoztatást is adnak a megjelenő nyugdíjas orvosok részére. Gáspár Gyula: A tavaly novemberi KISZ- értekezlet után egyértelművé vált, hogy ezen a monolitikus szervezeten belül valamiféle változásra van szükség, arra például, hogy egyenrangú érdekeket képviselő rétegszervezetek jöjjenek létre. Ezek egyike az ÉFISZ. melynek alapelve a falun élő, falun és az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok érdekeinek képviselete. A szerveződés tavaly novemberben kezdődött el Gödöllőn, de előzménye már volt. Országos és megyei szinten egyaránt működtek a KISZ-en belül ezzel a réteggel foglalkozó tanácsok. Ez azonban csak egy tanácsadó testület volt. Végül is a korábbi tanácsoknak a tagjai vállalták el az ÉFISZ létrehozását. November végén Badacsonytomajban negyvenhét alapító taggal megalakult az ÉFISZ országos szervezete.- Baranyában mikor alakult megT Gáspár Gyula: — Nálunk januárban indult. Alapvető, hogy egy bizonyos réteg érdekeit kívánja fölvállalni, kimondja, hogy az önálló tagszervezetek autonóm szerveződésként működnek, ön- J álló döntési jogkörrel, az országos szövetség nem szól bele a tagszervezetek működésébe. Gyakorlatilag ugyanolyan szövetséqi alapon működik, mint a DEMISZ. Magyar Tibor: Azt szeretnénk, ha ez a szervezet konszenzusra épülve működne. és nem a döntéseket sugározná kifelé, azok kötelező végrehajtása felé orientálva az embereket. Az már bebizonyosodott, hogy ilyen módon életképesen működni nem lehet.- Említették, hogy értetlenség fo- gadta a megafakulás tervét. Gáspár Gyula: A városi apparátusok ellenérzése abból táplálkozott, I hogyha az ÉFISZ egy adott területről beszervezi a KISZ tagságát, akkor ez eleve megkérdőjelezi annak az apparátusnak a létét. Ma 1028 tagunk van, s várhatóan a tagság a nyár végére eléri a kétezres létszámot. Tagságunk fele olyan, aki korábban nem volt KISZ-tag, de mint falun élő és dolgozó fiatal, úgy érezte, ez a szervezet valóban tud majd tenni valamit az ő érdekeiért. Baranya területén már tisztán körülírható néhány centrum: Baksa, Véménd, Siklós, Szent- lőrinc és Boly. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Bólyi Kombinát egyelőre csak érdeklődik, de a jelek szerint csatlakozni fognak hozzánk. Magyar Tibor: Annak ellenére, hogy ez a szervezet még igen fiatal, mór most volt — legalábbis boksái területen — bizonyos fokú szelektálás. Mert végül is el kell most már jutnunk oda, hogy csak az vegyen részt a munkánkban, aki tényleg komolyan veszi. Az legyen köztünk, akit érdekel, aki tesz is valamit. Itt senki sem függetlenített, mindenki a munkája mellett vállal valamit ezért a rétegért, hát akkor érjük már el végre, hogy aki köztünk van, az cselekvőén vesz részt az ÉFISZ munkájában, különben odajutunk, ahová korábban a KISZ.- Kidolgozták o mogyoi szervezet programtéziseit. Ennek van egy olyan kitétele, hogy amennyiben az MSZMP elfogadja, akkor o párt stratégiai partnerei kívánnak lenni. Szeretném, ha ezt egy kicsit bővebben kifejtenék. Gáspár Gyula: Természetesen a mi szervezetünk ezt megyei szinten érti. Már sikerült az első titkárral megbeszélést tartanunk és alapvető kérdésekben megállapodnunk. A stratégiai partnerséget úgy értem, hogy azokban a kérdésekben, amiket egyeztettünk és amikben egyetértettünk, a mi eszközeinkkel támogatjuk és továbbítjuk a párt politikáját. Ez azért is fontos véleményem szerint, mert mi olyan helyeken is működünk a megyében — például aprófalvakban —, ahol sem pártszervezet, sem iskola nincs. Azokban a kérdésekben, amikben nem értünk egyet, fenntartja magának a jogot a szervezet, hogy saját véleményét képviselje. Amiben egyetértettünk: szükség van a népi kollégiumok hagyományain alapuló kollégiumrendszer kiépítésére, amelyekben a faluról jövő, falun élni és dolgozni kívánó értelmiségi elit képzését oldjuk meg. Ez a mi javaslatunk volt. Egyetértettünk abban, hogy támogatnunk kell a foglalkoztatáspolitika gondjainak megoldását — ez a párt javaslata volt. Amiben nem tudtunk egyetérteni, azok agrárpolitikai kérdések voltak. Amiben egyetértettünk és együtt is kívánunk működni, az még a választások előkészítése. Magyar Tibor: Nekünk a választásokkal nagyon komolyan kell foglalkozni. Az ifjúság az, amelyik képes arra, hogy váltson, hogy új szemléletet képviseljen, s nekünk a választások során olyan embereket kell helyzetbe hoznunk és döntésközeibe juttatnunk, akik vagy közülünk valók, vagy a mi érdekeinket képviselik. — Úgy érzik, hogy most nagyobb a mozgásterük, eredményesebben tudnak fellépni az önök által képviselt rétegnek az érdekében? Gáspár Gyula: Ez az elmúlt néhány hónap alapján még nem mérhető föl. Az a tizenöt fiatal ózonban, akit a mi közbenjárásunkra fölvettek a szakközépiskolába — oz egyetlen kifogás az volt ellenük, hogy falun élnek —, úgy érzi, hogy mi valami nagyot tettünk értük. Néhány dolgot még fontosnak tartok elmondani: mi nem élvezünk állami támogatást, pénzügyi forrásaink csak saját erőből vannak. Megpróbálunk aktívan politizálni, támogattuk a Faluszövetség létrejöttét, minimális költséggel és vállalati támogatással ötven mezőqazdasági szakembert utaztatunk a nyáron az NSZK-bo tapasztalat- cserére. augusztus véaén kétnapos, egész Dunántúlt összefogó rendezvényünk lesz Bolyban. Támogatjuk a falun élő fiatalok lakáshoz jutását. Reális feltételeket szeretnénk teremteni és támogatást nyúita- ni a falusi egyesületek újraélesztéséhez és működéséhez, a hagyományőrzés hívei vagyunk. Azt akarjuk, hogy egyfajta kulturális pezsgés következzen be falun is. Magyar Tibor: Mi nem kívánunk apparátust létrehozni, nekünk nem kell. Aki hozzánk csatlakozik, azért teszi, mert úgy látja, van ebben fantázia és mert elkötelezett ez iránt a réteg iránt. Programunk készen van, de nem szeretnénk beállni azok közé a csoportok közé, akik a program elkészültével azt fennhangon hirdetik és ezzel kész is az egész. Mi a választásoknál már olyan szempontból szeretnénk megmérettetni, hogy ebből a programból valamit már végre Is hajtottunk. Eredményeket akarunk fölmutatni, nem csupán elképzeléseket. Dücsö Csilla Miért más? Két tökéletesen egyforma üvegpalack áll előttem az íróasztalon. Az egyikben is almaié volt, a másikban Is. Még a címkéjük Is ugyanolyan, sőt rajta a felirat Is; gyártva: 1989. január 18- án. (És, hogy az olvasónak semmi kétsége ne legyen, azt Is ideírom, a rostos gyümölcslé a Nagykőrösi Konzervgyár terméke.) Jó húsz esztendeje, mint Arany János városának diákja, magam Is gyakran megfordultam ott, ahol e termék elődjeit gyártották. Ma Is jól emlékszem a léüzemre, az autoklávokra, a duplikátorokra, a szalagról lekerülő teli üvegekre, melyekre nemcsak — az akkor imég egészen más feliratú - címkéket ragasztottuk hasonló korú társaimmal, de a palackok tartalmát is gyakran ízlelgettük. A rostos almaié, sőt tulajdonképpen a csomagolóanyag sem sokat változott. Más a 'helyzet az árakkal. Akkoriban, mint tizenéves Ifjakat nem nagyon Izgatott bennünket ml mibe kerül, különben is Ingyen jutattunk a gyár termékeihez, senki sem tiltotta a kóstolót, hiszen néhány hét alatt tökéletesen elteltünk a sok finomsággal. Most, ahogy nézem a két teljesen egyforma üveget, rajtuk a címkét, már nem tudok felhőtlenül örülni a múlt fel-felbukkanó emlékeinek. Hiába egyforma mindkettő, van köztük mégis egy aprócska különbség: az ár. Az egyik üvegen az eredeti 8,50-et 9,80-ra javították, a másik esetében pedig, ott az újabb felirat: 13,50. Mindkét palack tartalma — 'bizonyíthatom — nagyon finom. A címkére Is ráírták: minőségét megőrzi 12 hónapig! De tessék mondani, az árát miért nem? Az miért más — az egyik, miért a másik üvegen? F. D.
