Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-31 / 209. szám
2 Dunántúlt napló 1989. július 31., hétfő ni y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. július 28-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a Politikai Tanácskozó Testület ülésének idején az együttműködés erősítése jegyében magyar-szovjet és magyar-csehszlovák felső szintű találkozókra került sor. Román kezdeményezésre nem hivatalos magyar-román pártvezetői találkozót is tartottak. A Központi Bizottság helyesli, hogy az MSZMP képviselői kifejtették álláspontunkat a két ország kapcsolatait tartósan terhelő problémákról. A testület meggyőződése, hogy a magyar-román viszony rendezése érdekében álláspontunk határozott és nyilt képviseletére éppúgy szükség van, mint a különbségek és a közös érdekek világos elhatárolására, a türelemre és q,z együttműködési készségre. A Központi Bizottság jóváhagyta a párt elnökének és főtitkárának moszkvai munka- látogatásáról adott tájékoztatót. Megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja azonosan ítéli meg a szocializmus megújulásának fő kérdéseit. A peresztrojka eredményes folytatása, a szovjet társadalom problémáinak megoldása hazánk érdeke is. Nagy jelentősége van annak, hogy az SZKP érti és támogatja az MSZMP törekvéseit. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a szoros együttműködés keretében a tapasztalatcsere hatékony és intenzív legyen az MSZMP és az SZKP szervezetei között. A Központi Bizottság egyetért azzal az elvi megállapodással, hogy további lépésekre van szükség a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásának folytatására. Meggyőződése, hogy az európai leszerelési folyamatok, a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásával lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott George^Bush- nak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi látogatásáról. Megállapította, hogy a látogatás eredményei jól szolgálták külpolitikai törekvéseinket, a magyar nép érdekeit. A tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzati körei megismerjék a magyarországi reformfolyamatot, a modellváltás politikai és gazdasági összefüggéseit. Az aláírt megállapodások, a kölcsönösen kinyilvánított szándékok kedvezőbbé teszik és bővítik a magyar—amerikai együttműködést. III. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkór előterjesztésében megvitatta az MSZMP 1989. október elejére összehívott kongresszusának napirendjére, előkészítésére és megszervezésére vonatkozó elgondolásokat. A testület - számolva a kongresszus iránti érdeklődéssel, a munka jelentős időigényével - a kongresszus megnyitásának időpontját október 6-ára módosította. Ajánlja, hogy a kongresszus vitassa meg a politikai helyzetet, a teendőket, a párt programnyilatkozatát, szervezeti szabályzatát, és válassza meg a vezető testületeket. Szükségesnek tartja, hogy a kongresszus lebonyolításának rendje, ügyrendi szabályai, költségvetése és külsőségei egyaránt érzékeltessék: az MSZMP a demokratikus, a célravezető és a tartalékos megoldások híve. Állást foglalt a tanácskozás széles körű nyilvánossága mellett. A Központi Bizottság javasolja, hogy a küldöttek területenként és véleményközösségek szerint alkothassanak csoportokat, és minden küldöttcsoport kapjon jogot határozatok kezdeményezésére, jelöltek állítására. A testület megfontolásra ajánlja, hogy a küldöttek a Központi Bizottság helyett országos elnökséget válasszanak az országos pártválasztmány mellé. Javasolja, hogy az országos elnökség a párt elnökéből, alelnökeiből, ügyvezető titkárából, országos titkáraiból, az MSZMP parlamenti csoportjának vezetőjéből, s további 7-10 tagból álljon. Az országos választmányt — amelynek tagjai a pártszervezetek által közvetlenül választott személyek lennének - célszerű a kongresz- szus után, az új szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően létrehozni. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus válassza meg az országos egyeztető bizottság elnökét, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait. ■ A Központi Bizottság a kongresszussal kapcsolatos javaslatait az alapszervezeti tájékoztatóban közzéteszi. IV. A Központi Bizottság Be- recz János előterjesztését megvitatva állást foglalt a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz való viszonyáról. Egyben javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény elveire. Az MSZMP kiemelkedő fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és a vallásszabadság érvényesülésének. Ez feltéted annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű emberek közötti együttműködés, ami elengedhetetlen nemzeti céljaink eléréséhez és társadalmi eszményeink megvalósításához. A magyar társadalom demokratikus megújulása s a politikai pluralizmus kibontakozása alapján az MSZMP vallás- és egyházpolitikáját is át kell alakítani. A világnézeti különbségek nem akadályozhatják a haladó erők ösz- szefogását. Az MSZMP közvetlen kapcsolatok kiépítésére törekszik az egyházakkal és azokkal a vallásos emberekkel, akik készek együttműködni a haza, a nemzet közös szolgálatában. Az MSZMP nem mond le a marxista világnézet képviseletéről és terjesztéséről, de a más világnézethez való jogot tagjai körében is tiszteletben tartja. A Központi Bizottság állás- foglalását nyilvánosságra hozza. V. A Központi Bizottság áttekintette az 1989. július 22-i időközi országgyűlési képviselőválasztások első fordulójának tapasztalatait. Ezek arra utalnak, hogy az MSZMP-nek jobbam fel kell készüJnie a választási küzdelmekre, alkalmazkodnia kell a politikai verseny új követelményeihez. Fontos, hogy az augusztus 5-i pótválasztásokig az érintett választókerületekben a párt aktivistái népszerűsítsék ez MSZMP jelöltjeit és programjukat. VI. A Központi Bizottság kezdeményezi, hogy 1989. október 23-ra a nemzeti megbékélés ügyét szolgálva készüljünk. A megemlékezésben jusson kifejezésre, hogy vállaljuk a demokratikus elvekért, a szocialista megújulásért és a nemzeti szuverenitásért, a függetlenségért folytatott küzdelem örökségét. A testület részletes javaslatát a közeljövőben a párton belül vitára bocsátja. Ennek tapasztalatai alapján kívánja állásfoglalását megfogalmazni és hazánk polgárai, felelős politikai és állami tényezői elé terjeszteni. VII. A Központi Bizottság:- felmentette Berecz Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnöki tisztéből;- kinevezte Barabás Jánost a KB társadalompolitikai bizottságának elnökévé;- "kineve/te Tóth Andrást a KB pártpolitikai osztályának vezetőjévé. Az MSZMP Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottságának állás- foglalása Több pártszervezet kérésére a Mandátumvizsgáló Bizottság megvitatta a pártszavazással történő küldöttválasztás néhány eljárási kérdését. Úgy foglalt állást, hogy — a népképviseleti választások gyakorlatához hasonlóan — e szavazás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Grósz-interjú a Szovjet reformpárti Neues Deutschlandban képviselők tanácskozása A Magyarországon kibontakozott átfogó demokratizálódási folyamatról és a gazdasági reformtörekvérekről beszélt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára abban az interjúban, amely a Neues Deutschland a Német Szocialista Egységpárt lapjának szombati számában jelent meg. Grósz Károly egyebek közt kijelentette, hogy az MSZMP meg akarja nyerni a helyhatósági és a parlamenti választásokat, de arra számít, hogy a választásokat követően meg kell osztania más pártokkal a hatalomgyakorlást. Szólt arról, hogy az új szemléletű és új tartalmú modern társadalom felépítése közben a kommunistáknak több fronton kell harcolniuk, „legelőször is önmagunk ellen, mert meg kell szabadítanunk magunkat konzervatívizmusunktól". Grósz hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott a külföldi beruházások előtt. Arra a kérdésre, hogy Magyarország elképzelhető-e semleges államként, az MSZMP főtitkára azt válaszolta, hogy Magyarország a Varsói Szerződés elkötelezett tagja, országunk azonban a katonaipolitikai szövetségi rendszerek egyidejű feloszlatása mellett van és a Varsói Szerződés korszerűsítését, politikai tevékenységének élénkítését szorgalmazza. Az interjúban Grósz Károly határozottan állást foglalt amellett, hogy fejlődjék az idegenforgalom Magyarország és az NDK között. A reformpárti képviselők szombaton kezdődött tanácskozásáról adott jelentésében a TASZSZ szovjet hírügynökség parlamenti tudósítója első helyen említette azt, hogy több megfigyelő véleménye szerint egyfajta „szovjet ellenzék" születik meg. A tudósító idézte Gavriil Popov megnyitó beszédét, amelyben a neves közgazda leszögezte: a csoport tevékenysége belefér a szocialista pluralizmus fogalmába. Borisz Jelcin azt fejtette ki, hogy minden egyes küldöttnek meg kell határoznia álláspontját a csoporthoz való tartozását illetően. Egy „szétfolyó” fórumnak nincs meg a lehetősége arra, hogy kollektive képviselje álóspontját, törvényjavaslatait, módosítási indítványait a Legfelsőbb Tanácsban, illetve a Népi Külr döttek Kongresszusán. Jelcin elmondta, hogy a csoport kiadta saját lapjának első számát. A csoportnak pénzalapja is van. Ezt az alapot választók, a képviselők és a különböző szervezetek önkéntes befizetéseiből hozták létre és a továbbiakban is ők támogatják a csoport munkáját. Az ország politikai válsággal is fenyegető katasztrofí- kus gazdasági helyzete, a népi küldöttek kongresszusa iránti bizonyos csalódottság, a legfelsőbb tanács munkájában változatlanul fellelhető formalizmus, a válságból kivezető határozott elképzelések hiánya iránti aggodalom fogalmazódott meg a szovjet reformpárti képviselők moszkvai tanácskozásának második napján elhangzott felszólalásokban. Párizs: Eduard Sevardnadze szovjet, és James Baker amerikai külügyminiszter megbeszélésük után válaszolnak az • újságírók kédéseire. A két külügyminiszter a kambodzsai rendezés ügyében összeült konferenciára érkezett a francia fővárosba. MTI-telefotó ■■■ — * ■ Kissinger Kínáról „Washingtonnak szüksége van Pekingre” Henry Kissinger óvatosságra és mérsékletességre int a Kínával szemben követendő nyugati politikában. A volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági főtanácsadó a bonni Die Welt vasárnapi számában a nyugati világban meglehetősen egyedülállóan úgy ítélte meg, hogy a pekingi lázadás leverése június elején elkerülhetetlen volt, habára lépés „brutalitása sokkí- iozó, s még inkább sokkíro- zóok az azt követő sztálinista stílusú perek és propagandaakciók". Kissinger úgy véli: nincs a világon olyan kormány, amely eltűrte volna, hogy a főváros legfontosabb terét tüntetők tízezrei nyolc héten át megszállva tartsák, s az állam képviselőit megakadályozzák abban, hogy megközelítsék a legfontosabb kormányépületek körzetét. Maguk az események mögött Kissinger megítélése szerint az húzódott meg, hogy a diáktüntetések egybekapcsolódtak a pártvezetésen belül folyó vitákkal. E vita középpontjában a gazdasági reformok tempója és a politikai reformok szükségessége állt. „Teng Hsziao-ping tragédiája abban foglalható össze, hogy túlságosan sikeres volt gazdasági téren és túlságosan habozó a politikáin" - állapítja meg Kissinger, és óv attól, hogy Tenget zsarnoknak állítsák be. „Az elmúlt 15 évben Teng volt a reformok hajtómotorja". Az Egyesült Államok vezetésének Kissinger azt ajánlja, hogv emelkedjen felül „a pillanat kiváltotta érzelmi hullámokon". mert Washingtonnak szüksége van Pekingre.-é- PÁRIZS: Vasárnap délelőtt másfél órás franciaszovjet külügyminiszteri találkozó volt Párizsban. Sevardnadze és Roland Dumas szovjet közlés szerint főleg Kambodzsa és Libanon problémájáról cseréltek eszmét. Francia közlés szerint - röviden szó volt Iránról is. Sevardnadze közölte az újságírókkal, hogy a két ország továbbra is kapcsolatban marad Libanon válságát ■ illetően. • Nyilatkozat Lettország állami szuverenitásáról Lettország állami szuverenitásáról fogadott el nyilatkozatot a rigai Legfelsőbb Tanács szombati ülésén. Egyben módosította az alkotmányt is. A lett parlament nyilatkozata értelmében az össz-szövetségi törvények ezután csak akkor llépnek életbe a köztársaság területén, ha azt a rigai törvényhozás is elfogadja. A dokumentumban hangsúlyozták, hogy a sztálini rezsim, az adminisztratív-pa rancsuralmi rendszer, hosszú éveken keresztül gúzsibakötötte a köztársaságot, eltorzította a nemzetiségi kapcsolatokat. A törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalom önálló gyakorlásával azonban biztosított a lett nemzet s egyben minden nemzetiség és etnikai csoport felvirágzása. Ugyancsak heves vita folyt a köztársasági önelszámolós elveiről. A lett parlament véqe- zetül törvényeket foqadott e‘l 0 qvülekezési szabadságról és 0 környezetvédelemről. Emellett különbizottsóaot alakított, amelynek feladata az 1939- 40-es szovjet-német szerződések politikai és joqi értékelése Lettország szempontjábólRafszandzsani Irán elnöke-ó- RÓMA: Vasárnap bizalmat szavazott az olasz parlament Glulio Andreotti olasz miniszterelnök kormányának. Andreotti töt (zártból álló koalíciós kormánya 371:200 arányban szerezte még a képviselők jóváhagyását arra, hogy hivatalba léphessen. A >kereszténydemokraták, (szocialisták, irepublikánusok, .liberális- i'és Iszociáldemokrata pártiak koalíciója már csütörtökön imegkapta a bizalmat o szenátustól. Andreotti a szavazást ikövetően kifejtette, hogy o háború utáni 49. olasz ikormány ilegfontosabb feladatának a szervezett bűnözés elleni harcot tekinti. Ali Akbar Hasemi Rafszan- dzsanit választották meg az IrO' ni Iszlám Köztársaság elnökének — jelentette be szombaton a teheráni rádió. A rádió közölte, hogy ena^ az eddigi részeredménye11 alapján is kihirdethető ” szandzsani győzelme. A meg' számlált 14 192 802 érvény«5 szavazatból a lehetséges millió szavazatnak több 'T> 2* int IVVUUlffUA lU U U c felét — pontosan 13 468 35 voksot — adták le az irar" parlament eddigi elnökére- A részeredményekből az kiderül, hogy a szavazók e^ söprő többsége egyetért ország alkotmányának iaV° sóit módosításával.
