Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-30 / 208. szám

A városé lesz a szigetvári strand? Egyezkedik a fürdő vállalat és a tanács Az egyezkedés ezúttal is irodában, tárgyalóasztal mellett zajlott. Bár a felek nem voltak stílszerűek, hi­szen ilyen melegben bizo­nyára jobban esett volna medencében üldögélve be­szélgetni, úgy tűnik ered­ményre jutottak. Bár meg­állapodás nem született, de külön-külön érdeklődve a Baranya Megyei Fürdő Vállalatnál és a Szigetvári Városi Tanácsnál, mindkét helyről ugyanazt az infor­mációt kaptuk: a következő évtől a Szigetvári Város­gazdálkodási Válfolat lesz o szigetvári strand kezelője. Búzás Gábor, a vállalat igazgatóhelyettese és dr. Aracsi József, a szigetvári tanács vb-titkára az indíté­kot is egyezően fogalmazta. Nevezetesen, hogy a szi­getváriak régóta szeretnék sajátjuknak tudni, mondani a strandot. A 62 fokos termálvizet adó kút 32—35 fokosra hű­tött vizében évente 80 ez­ren fürdenek. A hojdani 50 méter hosszú medencét időközben szétválasztották és részben téliesítették, így a szigetvári strand egész évben üzemel. A megyei fürdő vállalat igazgató­helyettese szerint a harká­nyiak nem veszítenek az átadással. Az éves forga­lom nem fedezte a vízki­termelési és -kezelési, illet­ve a kapcsolódó létesítmé­nyek fenntartási költségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fáj a szivük a szigetvári strandért. Véle­ménye szerint jobb sorsra érdemes és bízik abban, hogy a szigetvári lokálpat­rióták többet kihoznak be­lőle, mint amennyit ők tud­tok. Dr. Aracsi József vb- titkár szerint a kezelői jog megalapozza a fejlesztés lehetőségét. A szigetvári ta­nács elképzelése az, hogy 3-4 év múlva elkezdhetik a fejlesztést, és olyan sport­pihenő-, szabadidőközpont­tá változtathatják a stran­dot és környékét, ahová a város és térségének lakói bizonyára szívesen járnak. T. É. A különböző nagyságú medencékben 32, 36, és 38 fokos melegvízben lehel fürdeni Fotó: Laufer László Elégtelen Büdös cukor, erjedt narancsnektár.. . egyik sem édesíti meg az éle­tű rtket. Rossz bizonyít­ványt állitött ki róluk a Baranya Megyei Állat­egészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomás is, melynek szokásos havi gyorsjelentéséből adjuk közre tallózásunkat. Az idén már második alkalommal kifogásolták mikrobiológiai szennye­zettség miatt a Kaposvá­ri Cukorgyár termékeit. Panaszbejelentés nyomán legutóbb a félkilós cso­magolású porcukor minő­ségét vizsgáiták, s meg­ái lapították, a cukor kel­lemetlen, fehérjebomlásra utaló szagú, mikrobioló­giai la g az úgynevezett mezőül összcsiraszám többszöröse a megenge­dettnek. Mindebben fel­tehetően a tisztátalan gyártási körülmények játszhattak közre, a bolti tárolás körülményei ugyan­is a romlást nem indo­kolták. Az árut zárolták, visszaszállíttatták, a gyár­ban fegyelmi vizsgálatot kértek. Durva rostokat, sok ap­ró, borna részecskét tar­talmaz a bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövet­kezet nagykozári szörp­üzemében töltött mara- cuja ízesitésű rostos gyü- mölcsnektár, de hasonló kifogás érte a rostos, na­rancsos almanektárjukat Is. Az ok: kimaradt egy fontos technológiai mű­velet, o homogenizáló*. A gyártók ellen fegyelmi javaslatot tettek. Megerjedt, kellemetlen­né, élvezhetetlenné vált a Törökbálinti Állami Gaz­daság rostos narancsnek­tárja. Mór nem ez az el­ső ilyen eset, korábban is került már ki erjedt ital az üzemből. Mindez feltehetően a nem kellő hőkezelésből, a hibás zá­rásból ered. A narancs­nektárt a boltokból ösz- szegyűjtik és visszaszól Irt­ják a gyártóknak, akik ellen fegyelmi kivizsgálást fértek. M. Z. :elauattak Benyouszky Móric síremlékét Képünkön dr. Tímár György, a megemlékezést mondó dr. Fü­zes Miklós, valamint a család pécsi tagjai Timár Károly felvétele Összeomlás előtt a balatoni idegenforgalom? (Munkatársunk telefonjelentése a déli partról) Régi jó ismerősöm panaszkodik: idén nem hívták a kereskedelmet, a vendéglátást ellenőrizni a Balaton partjára, pedig máskor ilyenkor, már két-három — különféle hivatásos szervekkel közösen végzett — akcióban is részt vett. Ezt a „szomorú" tényt, persze, el lehetne egy vállrándí­tással is intézni, ha az ember nem tapasztalná, hogy az idén a másik fél mintha jobban összefogott volna a zöldséges kofáktól a WC-s nénikig, mintha mindenki a turisták kizsebelésére szövetkezne. Az utolsó siklósi várúr sírja Jó emlékezetében őrizte meg Baranya népe gróf Be­nyovszky Móric főispán, sikló­si földesúr nevét — noha ezt az emlékezetet több évtizedes emlékezetkiesés szakította meg. Pár héttel ezelőtt szen­telték be a siklósi várkápol­nában Benyovszky Móric sír­emlékét, s ez az aktus alkal­mat ad egy jelentős baranyai személyiség emlékének felidé­zésére. Benyovszky 1872-ben szüle­tett a Pozsony megyei Nagy­légen — olvassuk az 1936-os Pécsi Napló nekrológjában. A család, amelynék tagja volt a híres világutazó, madagaszká. ri király Benyovszky Móric, a Felvidékről származik. A Mó­ric keresztnév hagyományosan öröklődött körükben. Az utol­só siklósi várúr, baranyai fő­ispán Benyovszky Móric po­zsonyi és külföldi tanulmányai után Bécsújhelyen, a katonai akadémián tanult, mégsem katonai pályára lépett, hanem gazdálkodásba fogott: siklósi birtokaik irányítását vette át, és a századfordulón letelepe­dett Siklósra. Hamarosan bekapcsolódott a közéletbe, képviselőválasztá­sokba, és az első világháború előtt baranyai főispánná vá­lasztották. A háború kitörésétől három éven át harcol az orosz fronton, 1917-ben leszerel és ekkor újra főispánná választ­ják, példásan szervezi meg a háborús időkben a megye rendjét, a termelés zavarta­lanságát, az ellátást. Az ösz- szeomlás után, a szerb meg­szállás ideién visszavonul bir­tokára, s életének utolsó évei. ben, 1935-ben harmadszor is főispán lesz. Hivatalából a betegség ragadja el. Virág Ferenc pécsi püspök temette 1936 februárjában, aztán nem egészen egy évti­zed múlva, a front átvonulá­sa után Benyovszky Móric sír­ját feldúlják, magát a várat, kifosztják, omély 1941-től adásvétel útján a magyar hadügyminisztérium birtokában van, s többek között menekült lengyel tiszteknek is otthont ad a háború idején. A gya­lázatot nem másnemzetiségű katonák, hanem helyi lakosok bizonyos rétegei követik el. A későbbi műemléki helyreál­lítás nem jelölte a gróf sír­ját. Batthyány Kázmér hamvai­nak 1987. évi hazahozatala indította arra a családot, a gróf Budapesten élő nyugdi­jai mérnök fiát, Móricot, és a Philadelphiában élő Pált, hogy méltó siremlékkel jelez­zék apjuk, az utolsó siklósi várúr végső nyughelyét. Egy­szerű vörösmárvóny fedlapot készíttettek, amelyen a családi címer alatt ennyi áll: „Itt nyugszik urbanói és benyói Benyovszky Móric.” A sírem­léket Tímár György kővágósző- lősi plébános, helytörténész szentelte be. Benyovszky Móricról dr. Fü­zes Miklós történész, Siklós múltjának kutatója emlékezett meg. Kiváló, megbecsült sze­mélyiségnek írta le Benyovsz- kyt, művelt férfiúnak, oki öt nyelven beszélt, aktívan muzsi. kőit, obszervatóriumot rende­zett be a siklósi vár emeletén, aszta'losműhelyben hódolt kedvtelésének, a bútorkészítés­nek . Sírkövének felszentelésével két éven belül két jeles férfiú végső nyughelyévé vált az egyedülállóan szép gótikus ká­polna a siklósi várban: 1987 júniusa óta itt pihen Kossuth külügyminisztere, gróf Batthy­ány Kázmér, s ezen a nyáron méltó módon jelölték meg Siklós utolsó urának, gróf Be- nyovszkv Móricnak végső nyughelyét — Gállos Orsolya Az igazi balatoni üdülési szezon alig három, három és fél hónapra tehető. Ennyi idő­re igazán fel lehetne készülni, hogy a nyáron idelátogató vendéget megfelelő környezet, jó közérzet és ellátás fogadja. A nagyszabású tervek, elkép­zelések, a szép nyilatkozatok minden évben meg is szület­tek, születnek. De mi van, ha az ember egy kicsit ala­posabban körülnéz a déli parton? Siófokon például nemcsak a Merciket, a Hon­dákat, a Toyotákat, Yamahá­kat veszi észre az utcán, de például azt is, hogy a Zichy Mihály kemping körüli egy ki­lométeres útszakaszon akkora kátyúk, mélyedések éktelen­kednek már egy éve, hogy az említett autómárkák némely kisebb változatát nyugodtan el is lehetne temetni egybe-egy- be Hasonló példát Balatonbe- rénytől Balatonvilágosig biztos lehetne találni többet is. De ami ennél ¡óval idegesitabb, nyugtalanítóbb, az az, hogy a magyar tenger partját el­lepték a seftelők, az árfelhaj­tók. Mert miközben Józsi úr a kocsmáros, Béla úr a zöld­séges, vaqy Pista bácsi a nyugdíj előtt álló taxis azon kesereg, hogy kevés a turista, nincs eléq vendéq idén, az újságíró mást is észrevesz: a házakon, a kerítéseken meqszaporodtak „a kiadó szo­ba" feliratok és odabent az udvaron eléq sók helyen áll eqy nyugatnémet, osztrák, vany énoen lenayel rendszá­mú autó. Hogy mi összefüggés van az utóbbiak és a seftelők, az ár­felhajtók között? Nem nehéz kitalálni, csupán csak nyitott szemmel kell járni. A forráskúti tsz. zöldségese nyilván nem a hazai üdülők­nek, nyaralóknak kínálja ki­lónként 500 forintért a man­dulát, a mogyorót. Megszokhattuk mór, hogy a Balaton partján mindenütt és minden drágább. De hogy az idei kajszilekvór literjéért 160—200 forintot is elkérje­nek, ez azért egy kicsit sok. Mindenesetre, ha fogy, nem lehet rossz üzlet. Mint ahogy az sem, ha a Balaton-partot járó üdülő, nyaraló az or­szágban mindenütt felbukkanó lengyelektől vásárol. A félvilá­got ótbatyúzó északi baráta­ink mindent árulnák a török zoknitól a valutáig. Az utób­bit persze nem is annyira árulják, mint inkább veszik. A márkát 60—80, a dollárt 100—120 forintért. S nem ki­csinyeskednek. boldog-boldog­talant leszóljanak, van-e el­adó devizája. Felvetődik persze, hogy a magas árakon kívül pénzéért mit kap a honi és a külföldi vendég. Szállást, biztosan. - Hi­szen a Balaton-parti kempin­gekben még az elmúlt héten is voltak szobád helyek. Sió­foktól északabbra haladva azonban egyre gyengébb, sze­rényebb a balaton-parti program. Sehol semmi jót nem kínálnak, legfeljebb disz­kót, de azt sokat és egyre vadabbakat. Ferenci Demeter Az Európa-ügyfélszolgálat újdonsága Eligazít- az informatikai kompufer A világban információrob­banásról beszélnek, s szűkebb- tógabb életterünkről alig tu­dunk valamit. Egyre kapósab- bok lapunk apróhirdetései, közleményei és egyéb informál ciós szolgáltatásai, ám mégis hányszor, de hányszor zavar­ba jövünk, ha valaki megál­lít, és érdeklődik egy-egy buszjárat, étterem-nyitvatartás, szolgáltató kisiparos műhely­eimé vagy bármi más ügyé­ben, ami számára igencsak fontos. Augusztusban már más lesz a helyzet, legalábbis egyelőre a pécsi Széchenyi téren. A Mecsek Tourist kirakatában akkor lép üzembe nemcsak Pécs, de bizton állítható, hogy Magyarország első közérdekű információs komputere. Hogy az Európa-ügyfélszolgálat és a Mikroszerviz ötlete, illetve technikai háttere mit nyújt majd az örök kíváncsi tukek­nek, illetve a turistáknak? Mondhatni: mindent. Az éjjel­nappal működő információs számitógép 30 másodpercen­ként önmagát lapozva tárja fel titkait, de egyéni kívánság­ra lehívható róla szinte min­denféle adat, információ ... A későbbiek során hasonló hír­közlő szerkezetet helyeznek ki Lvov-Kertvárosban, Uránváros­ban, Meszesen és a Szigeti városrészben is. Most sokan legyintenek: ugyan már, mit tudhat egy ilyen komputer? A beprogra­mozott 17 csokorból álló fő­menüt nem árt gondolatban végiglapozni. Minden megtud­ható (név, cím, nyitva tartás, telefon, szolgáltatás stb., stb., stb.), és Pécs térképén is be­jelöli a keresett helyet, vagy céget, hogy könnyebben oda lehessen találni. Tehát minden lényeges tudnivalóval közli az ipari, építőipari, gyártó és ja­vító szolgáltatást végzők ini­ciáléját, ugyanígy, lehívható a kereskedelem, a vendéglátás; az egyéb különleges szolgál­tatás, a számítástechnika és informatika. Az idegenforga­lom is többféle alcsoportra ta­gozódik: Így kívánságra meg­jeleníti a képernyőn a heti valutaárfolyamot, a pécsi, har­kányi. orfűi és más helységek szálláshelyeit (este tízkor pél­dául úgy, hogy délután öt óráig ezek közül még melyik volt szabad), az utazási lehe­tőségeket. A napi, heti mozi, színház és egyéb műsoraján­lat mellett üzleti (fordítás, adótanácsadás, könyvelés stb.) és a részletes egészségügyi szolgáltatásokról is holt biztos információt szerezhetünk a kór­házi ügyelettől és látogatási időtől a körzeti orvosokig és körzetekig. A tanácsi, hatósá­gi, igazgatásrendészeti infor­mációk is megkönnyítik a kí­váncsiak helyzetét: gombnyo­mással lehívható, hogy a ta­nácson, az adóügyön vagy a rendőrségen mit, hol, mikor és hogyan lehet elintézni. A pénzintézeti és a biztosítóinté­zeti adatok is kimerítőek, gyanúgy, mint a „keres-kínól", vagy akár a Volán-, MÁV-, Molév-menetrendek, a munko- erőközvetités, az oktatási tan­folyamok részletes listája és a főmenü 17. csoportjában le­hívhatók a politikai pártok és mozgalmak címmel, névvel és programmal. Az információs komputer üzemeltetői ígérik, hogy 24 órán belül minden módosítást átvezetnek - így kötik a szer­ződést a hirdetőikkel -, hogy naprakészek lehessenek. A legrövidebb hirdetési idő 2 hét, a leghosszabb 1 év. a dija az időtartam és a köz­lési időtartam szerint változik. A program összeállítói Ígérik, a nyitányig még bármit közzé tehetnek, ha jelentkeznek ná­luk a Teréz utca 5. szám alatt a magán- vagy közületi hir­detők. M. L. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom