Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-25 / 203. szám

1989. július 25., kedd Dunántúli napló 3 Milliós üzletkötések, százezer látogató Esazóvónők bére? Sikeres volt a 12. Pécsi Ipari Vásár és szárítógépeket, mikrohullá­mú sütőket, s most fölmérjük, lesz-e kereslet ezekre a ma­gas minőségű, de meglehető­sen drága gépekre. Tárgyal­tunk az APA céggel autóápo­lási és felszerelési cikkek vá­sárlásáról, melyekre újabb ár­ajánlatot kértünk. Ugyancsak újobb árajánlatot kértünk a szovjetek által kiállított szer­számokra, továbbá a török hű­tőkre és étkezési porcelánok­ra. A kütohyaiak kiállított sző­nyegeit, porcelánjait egyébként Lezajlott a 12. Pécsi Ipari Vásár, melyen milliós üzletek köttet­tek forintban, dollárban, márkában és rubelben, ezenfelül a tíz nap alatt 100 ezer látogatót vonzottak. Most igyekszünk megvonni a vásár mérlegét, nyilatkozatokat kérve a kiállítóktól, az ideérkezett üzletemberektől, a rendezőktől. PÁL LÁSZLÓ, az Ipari Mi­nisztérium államtitkára: A megyének, a baranyai gazda­ságnak új vállalkozásba kell kezdenie, s ebben a kormány együttműködni, segíteni kíván, nagyobb mozgásteret, jogi és anyagi lehetőségeiket biztosit- va. A vásár jó alap mindeh­hez, a megújulási képességet, akarást mutatja azzal is, hogy együttműködési lehetőséget keres és kínál a külföldiek­nek. DR. MOLNÁR ZOLTÁN, Pécs Megyei Város Tanácsának el­nöke: A 12. Pécsi Ipari Vásár beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket, jelentős értékű üz- 'etkötésekre került sor a há­tai és a külföldi partnerek kö­tött, s nagy volt a közönség érdeklődése is. A vásárt a jö- vőben is érdemes megrendez­ni, s ha lehet, még körülte­kintőbben szervezni, gondolok 'tt arra, hogy a város kapcso­lódjon a vásárhoz kulturális és szórakoztató rendezvények­kel, kapjanak nagyobb propa­gandát idegenforgalmi neve- tetességeink. A vásár - s ez már eldöntött kérdés - a továbbiakban üzleti alapon *°g működni, nyereségének pe- big szolgálnia kell a vásár fejlesztését, korszerűsítését. Hogy a vállalkozás részvény- társasági alapon fog-e működ­ni, még nem tudom, de min­denképpen üzleti alapon. HERGERT JÓZSEF, a Bara- nyatrade Kft. ügyvezető igaz- 9atója: Kereskedelmi szem- fontból a vásár nagyon hasz­nos volt, képet kaphattunk, a Weslet milyen irányban fej­lődik, a tíz nap jó alkalom v°lt, hogy találkozzunk hazai és külföldi partnereinkkel, ^kikkel száznál is több üzleti 'árgyalást folytattunk. A Me- Csek Aruház Kft. a városi ^Portcsarnokban árusította is a kiállításon látható, általunk kemény valutáért beszerzett külföldi árucikkeket, melyekből P főleg a jugoszláv édességek fs kozmetikumok voltak a leg­kelendőbbek - 1 millió forint °rgolmat csináltak. A Bara- nyatrade a jugoszlávokkal 1,2 "JHió dollár értékű keretszer­ződést kötött szerszámok, bú- Orok, kozmetikumok, gyermek- “Polási cikkek szállítására - ** utóbbiak hamarosan meg is feznek. Tizenötezer mór­iért megvettük a fellbachi ¿őllitók standján látható S^uknecht háztartási gépeket bűtöket, mosó-, mosogató- s-----------------------------------------------­KO MAROMI ISTVÁN, a Pé­csi Garancia Szövetkezet el­nöke: Eladtunk 6000 nyugat­német márka értékű gépkocsi devizasorsjegyet, s körülbelül 250 márka értékben volt igény- bejelentés az általunk valu­táért forgalmazott jugoszláv gépkocsikra, a Yugo-Skálára és a Yugo-Floridára. Nogy ér­deklődés mutatkozott a kiállí­tott Zastava mentőautóra - még az alakuló magán men­tőszolgálat részéről is -, s ebben nagy fantáziát látunk, akár Baranyában is vállakoz­hatnánk összeszerelésükre, s ezzel sokkal olcsóbban meg­oldhatnánk az országos men­tőszolgálat elavult gépkocsi­1500 dollárért megvettük. Csehszlovákiai partnerünk, a Prior áruházi lánc képviselője is itt volt, s jelezte, két év múlva szeretne részt venni vá­sárunkon. KOCSIS ISTVÁN, az Osijek Export—Import képviselője, a jugoszláv kiállítók igazgatója: Hasznos volt a vásár, jelen­tős üzletkötések jöttek létre. KISS MIKLÓS, az Autóker kiállítási főnöke: Kezdettől fog­va résztvevői vagyunk a vásár­nak, s szereplésünk most is si­keres volt. Most is árusítottunk, mégpedig jelentős árenged­ménnyel autóápolási és felsze­relési cikkeket, s ezekből az apróságokból 800 ezer forint forgalmat csináltunk, ezenkívül utánfutókat, lakókocsikat ren­deltek tőlünk. Jó az új vásár- helyszin, óm az az észrevéte­lem, a rendezés kissé zűrza­varos, az egyes gyártmánycso­portokat, így az autós cégeket is egymás mellé kellett volna telepíteni. parkjának lecserélését. Fölve­tettem mindezt a vásárt meg­nyitó ipari államtitkárnak is, akinek tetszett az ötlet, s rög­tön leküldte munkatársát a további részletek tisztázására Pécsre. HANS GRÁF, a magyar- osztrák Festo-Metritechnic magyarországi vevőszolgálatá­nak vezetője: A korábbi vásá­rokhoz képest sokkal nagyobb érdeklődést tapasztaltunk, az ország minden részéből meg­kerestek és konkrét igényeket jelentettek be vezérléstechni­kánkra. Most termelőüzemet építünk Budapesten, s ahogy a gyárépület szintről szintre magasodik, úgy jutunk mi még közelebb magyar vevőinkhez. INSAN TONfOÖLU, a török kiállítók igazgatója: A vásár érdekes volt, sok-sok tapasz­talatot szereztem, amit hasz­nosítani is fogok a kütahyai vásárnál is, melynek igazgató­ja vagyok. Sajnos, szándéka­ink ellenére csak szerény ki­rakattal jelentkeztünk, cégeink ugyanis ennek előtte az NSZK- ban, Szaúd-Aróbiában és Egyiptomban vettek részt vá­sárokon, s egyelőre kimerült a pénztárcájuk. Otthon ma­radtak az üzletemberek is, ugyanis épp most tart a tö­rök karácsony, a mohamedá­nok legnagyobb ünnepe. Két év múlva sokkal nagyobb ki­rakattal jelentkezünk. DR. TOROK ISTVÁN, a Hungarocoop Magyar Szövet­kezeti Külkereskedelmi Válla­lat vezérigazgatója: A ma­gyar—jugoszláv árucserét itt Baranyában a Konsumexszel éppen mi kezdtük el, a vásá­ron hagyományosan részt ve­szünk, a személyes kapcsolat- tartás a kereskedelemben nagyon is fontos. Egyik tár­sunkkal, a Baranya-Coop Gazdasági Társasággal együtt szerepeltünk, s számos sikeres üzleti tárgyalást folytattunk. A Hungarocoop kereskedőház­jelleggel egyre inkább be kí­ván szállni tőkével a termelő- szférába, Baranyában is ezt tettük, amikor Marino néven kft-t hoztunk létre a Mohácsi Kötőipari Szövetkezettel, s Magyarbólyban és Majson varrodákat indítottunk, me­lyek tőkés exportra dolgoznak. ' KOVÁCS ISTVÁN, a Hung- expo vezérigazgatója: A BNV- ket rendező Hungexpo is részt vett a Pécsi Ipari Vásáron, bemutatva átalakulóban lévő tevékenységét, amit fejleszteni, kiterjeszteni kíván a dél-du­nántúli térségben is. A pé­csiekkel eddig is együttmű­ködtünk kiállítások rendezésé- sében, a külföldi testvérváro­sokban. Amennyiben a pécsi vásár rendezése vállalkozássá alakul, ebben is partnerek, ha kell, részvényesek leszünk. MOLDVÁN LÁSZLÓ, a rendező Mecsek-Tourist hiva­talvezető-helyettese, a 12. Pé­csi Ipari Vásár igazgatója: Si­került bemutatni a térség leg­újabb gazdasági törekvéseit, új termékeit és szolgáltatá­sait. Milliós üzletkötések szü­lettek forintban, dollárban, mátkában és rubelben, o vá­sárnak ezen felül százezer lá­togatója volt, ami jelzi az ér­deklődést. Ha a vásár ren­dezésére új vállalkozási forma jön létre, minden bizonnyal a szervezettségen is lehet - és kell is - javitani. S már gon­dolunk az 1995-ös Budapest- Bécs világkiállításra is, mely­hez a Pécsi Ipari Vásár kap­csolódhatna, s más rendezvé­nyekkel együtt Budapestről ide is lecsalogatná a 'hazai és a külföldi érdeklődőket. Miklósvári Zoltán N agyon örülök, hogy a Pé­csett másfél évtizede mű- j. ködő magyar-finn báró­ig búbunk április 27-i ünnepi r?l9yűlésének mintegy kétszáz ¡^ztvevőjén kívül mások - gr az eseményről másnap a I Ur>ántúli Naplóban megje- lr,nt tudósítás olvasói - is fel - (¡'ssítették emlékeiket Pécs és ¡¡^országi testvérvárosa, Lah- ,, kapcsolatának történetéről, tiagyar-finn barátság ese­teiről. ^°nkrét tények ismeretében, ól, % ümentumok birtokában kissé pontosítani kö- li0es?®9em Korpolay Gyula t^ászólását, amely a lap S)Qius 18-i számában, ,,A r^kesztőség postájából" c. jóiban jelent meg. A 90 év idős olvasót, sok pécsi fJ ebarát, egykori és mai pé- Zeneművészeti főiskolai ta- ¡ti, és hallgató Gyula bácsi­ig akit magam is szívből b. e|ek és őszintén nogyra- ^élök tudósáért, nyelvis­eiéért, nagyszerű emlékező- lehetségéért, - most helyesbí- l(Jo6rn kell. A Lahden Mies- Wr° (Lahti Férfikar) ugyanis O f965 szeptemberében, ha- ióf»1 '966 tavaszán, áprilisban tij elöször Pécsett. Az azóta Jtiás pécsi kórusok ven­dként ismételten Pécsett járt férfikar kísérői köpött va­lóban ott volt ©lavi Kajala polgármester is. A Pécs és Lahti közötti test­vérvárosi kapcsolatok azonban jóval korábban, 1956 szeptem­berében kezdődtek. Olavi Ka­jala, Lahti város polgármeste­re és felesége szeptember 6- án érkeztek Pécsre. Magyaror­szági látogatásuk célja az volt, hogy testvérvárost keres­senek és találjanak az akkor 50 éves finn városnak, amely­nek már testvérvárosa volt Svédországban, Norvégiában, Dániában, Izlandon és a Szov­jetunióban. Miután megismer­ték a várost, és tárgyaltak a tanácsi vezetőkkel, elutazásuk előtt így nyilatkozott Olavi Ka­jala: „E látogatás után ter­mészetes, hogy miután a ma­gyar nép a finnek testvérnépe, Pécset is testvérvárosunknak akarjuk. Ügy vélem, nekünk sok látni és tanulhatnivalónk van Magyarországon, és vé­leményem szerint önök is ta­nulhatnának tőlünk. Az ilyen baráti, nemzetközi kapcsolat mindig gyümölcsöző és szük­séges. A pécsieket szívesen látjuk Lahtiban.” (Megjelent a Dunántúli Napló 1956. szep­tember 7-i számának cimlap- ján.) - Felsőbb magyar és finn hivatalos szervek is egy­aránt ezt az időpontot isme­rik el Pécs és Lohti testvérvá­rosi kapcsolatfelvétele idejé­nek, s egyúttal a magyar—finn testvérvárosi mozgalom szü­letésének is. 1957 nyarán Györkő Antal és Berki Fülöp, Pécs Megyei Jogú Város Ta­nácsának vb-elnöke és elnök- helyettese már hivatalos test­vérvárosi küldöttségként, utaz­hattak Lahtiba. Ügy. ahogy azt Korpolay Gyula hozzászólásában leírta, valóban, a kezdeti időszakban a kórusoknak, zenekaroknak elsődleges szerepe volt a hi­vatalos kapcsolatok szélesíté­sében. Ma már azonban — 2 évvel a testvérvárosi kapcso­lat létrejöttének 35. évforduló­ja előtt - az igen sokrétű és gazdag együttműködés nem­csak intézmények, szervezetek, kollektívák, művészeti csopor­tok, sportegyesületek tucatjai­ra terjed ki, de — túlzás nélkül állíthatjuk, hogy — sok-sok személyes szállal a két város polgárainak ezreit is össze­köti. Úgy érzem, hogy ebben szerény tevékenységével, más­fél évtizedes múltjával szere­pet játszott a pécsi Magyar- Finn Baráti Klub is. „Utószó": Szeretnék én is 40 év múlva - 90 körül járva _ olyan aktivan és frissen dolgoz(gat)ni a magyar—finn barátság, a magyar és más népek együttműködése érdeké­ben, felidézni éberen tartott emlékezettel az elmúlt évtize­dek eseményeit, mint teszi azt nap mint nap Korpolay Gyula bácsi! Vajon megadatik-e majd az élettől nekem is ez a szép ajándék?! Végh József, a pécsi Magyar-Finn Baráti Klub elnöke Mióta testvérvárosa Pécs Lahtinak? Mikor kapják meg felemelt bérüket Pécs város óvodai dolgozói?, kérdeztük a múlt héten. Az volna kívánatos, ha erre az októberi fizetéssel ke­rülne sor, Pécs városában azonban késedelem fenyegeti az ügyet. Megkezdődtek ugyan­is a nyári szabadságok, ám előtte nem született megegye­zés az óvodai, áltolános is­kolai és középiskolai szak- szervezeti csoportok között. A kérdés ugyanis az, tovább nö­vekedik-e az aránytalanság az óvodai dolgozók és a közok­tatás pedagógusainak bére között. Pécs Város Tanácsa, a művelődési osztály csökken­teni kívánja ezt oz arányta­lanságot. A Mezei Józsel osztályveze­tőtől kapott helyzetelemzés szerint az óvodákban dolgo­zók fele fizikai állományú daj­ka és konyhai dolgozó, bérük 3700-4500 forint közötti, igen alacsony. Ha a lehetséges százalékos arányban, 16,7 szá­zalékkal emelik bérüket, az a minimális 500 forintos emelést sem érné el. Őket és az óvó­nőket nem érinti a túlóradí­jak emelése, mivel az óvo­dákban nincs túlóra. Az el­múlt időszakban^ végrehajtott egyéb kötelező érvényű bér­emelések sem érintették az óvodákat. Az általános és középisko­lai szakszervezeti bizalmi tes­tületek természetesen ellenzik azt, hogy aj ő hátrányukra hozzák előnyösebb helyzetbe az óvodák dolgozóit. A három ágazati szakszervezet egyelő­re nem tudott megegyezni, és a nyári szabadságok miatt augusztus végére tűzték ki legközelebbi tárgyalásukat. Pécs város művelődési osztá­lya most közvetíteni próbál ez ügyben, és keresi a mindenki számára kielégítő megoldást. A művelődési osztály több megoldási javaslatot készített a közoktatási dolgozók bér­emelésére kapott havi 6 080 290 forint szétosztására: kedve­zőbbé tehető lenne a bérek közötti arány, ha a számtani közép szerint 16,18 százalékos emelést fogadnák el az érde­keltek, bár a bér ez esetben is kedvezőbben emelkedne az általános iskolákban és a kö­zépfokú tanintézetekben - vagyis a különbség tovább nö­vekedne az óvodaiak rovásá­ra. Ez a módszer mégis meg­közelítené a kívánt arányt. Az egységes 16,7 százalékos emeléj a különbséget tovább növelné, az alacsonyabb bérű dolgozók kárára. A két mód­szer ötvözetéből született egy harmadik javaslat, omely sze­rint 16,5 százalékos emelést hajtanának végre Pécs intéz­ményeiben. és a felszabaduló 0,2 százalékból mint pótkeret­ből valamennyi óvodai dolgo­zó bérét 50 forinttal lehetne emelni — a többi intézmény dolgozóját fejenként 10 fo­rinttal érintené hátrányosan ez az intézkedés. ( Ennek egyeztetését szeretné még augusztus 20. előtt le­bonyolítani a városi tanács művelődési osztálya a három ágazati szakszervezettel kon­zultálva. Végezetül: de különös is 5-10 forintokon tépelődni ma, a több milliós igazgatói pré­miumok korában! De különös is a 16,7 és a 16,5 százalé­kon tépelődni, amikor min­denki tudja, hogy 40 száza­lék kellene ahhoz, hogy a pe­dagógusok olyan mértékben legyenek megfizetve, mint a termelésben dolgozó értelmi­ségiek. Nehéz kicsinyeskedés nélkül és nagyvonalúan le­mondani fillérekről olyan em­bereknek, akiknek fizetése nemhogy az értelmiségi lét­hez, de a létminimumhoz is alig elegendő. Ma azonban itt tartunk, ennyire futja, ha iskoláról, tanárról van szó — az árát azonban régóta Űzet­jük valamennyien. Gállos Orsolya Turistatájoló Örömmel vettem kézbe, ami­kor az egyik pécsi utazási iro­dában felfedeztem azt az új idegenforgalmi tájékoztatót, amely az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda gondozá­sában a baranyai megyeszék­hely turisztikai 'információit van hivatva közölni, feltehetően csak a magyar nyelvű látoga­tókkal, annak ellenére, hogy a város tele van németül, an­golul, szlovákul, lengyelül vagy éppen ¡horvátul beszélő ide­genekkel. A kiadvány ilyenkor a turis­taszezon közepén mindenkép­pen hiányt pótol, szükség van ilyesmire. Az elképzelés csak helyeselhető, ám a kivitelezés, a szerkesztés 'hiányosságai, a részinformációk sokasága meg­kérdőjelezi : vajon érdemes-e pénzt kiadni egy 'ilyen kiad­ványra? Még csak nem is az bosz- szant leginkább, hogy oz ol­dalszámozás hol a lap alján, hol a tetején található vagy, hogy a középre befűzött Pécs- térkép hátoldala üres, hanem az, hogy a tájékoztatás sok helyen pontatlan, koncepció nélküli és esetleges. Példa er­re a 13. oldal, ahol az olcsó szálláslehetőségekről olvasha­tunk, de hogy milyen árakért, mennyiért hajthatja álomra fe­jét egy ide tévedő kispénzű turista, arról szó sem esik. Aztán csak címek vannak felsorolva, de nincs például telefonszám, ahol a városba érkező idegen érdeklődhetne szabad hely után. Felsorolják ugyan a helyeket, ihogy hol lehet turistagázpalackot tölte­ni, de, hogy mikor - oz már hiányzik. Mint ahogy nincs ott az olcsó étkezési lehetőségek címszó alatt az ajánlott étter­mek, vendéglők árajánlata, vagy a következő oldalakon a teniszpályák, uszodák pontos nyitva tartási rendje, és hiány­zik például a vasárnap műkö­dő postahivatal címe is. Nem elég a jó szándék, a jó akarat, jut eszembe mind­erről, no és az a nemrégiben lezajlott pécsi tanácskozás, omelynek egyik ifő mondani­valója ugyancsak egybecseng ezzel. Tudniillik a Magyar Reklámszövetség újjászervező­dő Baranya megyei szervezete és a Magyar Gazdasági Ka­mara szakemberei - nyilván nem véletlen — 'különös hang­súllyal emlegették, hogy javi­tani kell a különféle reklám- és tájékoztató jellegű bara­nyai kiadványok színvonalát. Mint mondották, ez utóbbihoz nemcsak tanácsot, de konkrét szakmai segítséget is szívesen adnak. Igazi, jól áttekinthető, köny- nyen kezelhető turisztikai in­formációt tartalmazó pécsi-ba­ranyai kiadványokra szükség volt és van, most is! Az ilye­nekért viszont, mint oz Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iro­da kiadványa, kár pénzt ki­dobni. Ez a tisztes szándék el­lenére sem töltheti be célját. F. D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom