Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-01 / 179. szám

m*. július t., stontbat DimQnttiTt nmrtö 3 . Legyen közös a döntés, hegy mit akarunk Baranyában 26. Hét A kongresszusra és megyei pártértekezletre készülve az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága vitaanyagként elfo­gadta a párt törekvéseire, il­letőleg a pártélet feladatai­ra vonatkozó programterve­zetet, s egyben az egész tagság elé bocsátotta vitá­ra. A „Mit akarunk Bara­nyában?” című vitaanyag el­múlt szombati lapszámunk­ban teljes terjedelmében megjelent. A szándékok rész­letes kifejtése ellenére is a vitaanyag több pontja síü- kebb-tágabb értelmezésekre is lehetőséget ad. Éppen ez is volt célja: csapjanak ösz- a különböző értelmezé­sek, méressenek meg a tag­ság körében, hogy melyik falál inkább helyeslésre. Eh­hez képest sem indokolatlan ai a kíváncsiság, hogy a tervezet egyes kulcskérdéseit, fogalmait hogyan értelmezi bővebben maga a vitaanya­got kidolgozó szerkesztőbi­zottság. Erről kérdeztük Szir­tes Gábort, az MSZMP Bo- ranya Megyei Bizottságának titkárát, a szerkesztőbizott­ság vezetőjét, aki úgy vál­lalkozott a válaszadásra, hagy elöljáróban hangsú­lyozta: nem testületi állás­pontot, nem a szerkesztőbi­zottság egyeztetett közös né­zeteit, hanem személyes vé­leményét fűzi a vitaanyagból kiragadott kérdésekhez. — Milyen kiindulópontja volt ® szerkesztőbizottságnak a vi- faanyag összeállításából? I '— Mindeneik előtt szeretném hangsúlyozni: szerkesztőbizott­ságunk tisztában volt azzal, hogy ma állásfoglalások, dek­larációik, programok dömping- 1 jét éljük, s olyan körülmények 'közepette, amikor ezekben igen sok a hasonló ténymegállapí­tás és törékvés. Természetes­nek tekinthető, hogy az ország, a megye társadalmi, gazdasá­gi, politikai helyzetéről sok szempontból azonos értékelé­sek születnek, s' a kiútkeresés megoldásai . is a mozgástér szűkössége miatt nagyon ha­sonlók. Kiindulópontunk nem lehetett más, mint a megye helyzete, lakosságának feszült­ségeiktől terhes, érzelmekkel, indulatokkal telített körhangu­lata és a párt állapotára jel­lemző folyamatok: a múlttal, a jejennel és a jövővel összefog - 9® kérdésekben mutatkozó el­térő megítélésék, az MSZMP-t ° múlt örökségeként érintő ter­hek és felelősségérzete a jö­vőért. ’— Milyen előzetes vélemé- nyekre támaszkodhatott a szer­kesztőbizottságf —- Építkezett a bizottság az elmúlt időszak politikai mun­kájának tapasztalataiból, az információs jelentésekben fog­lalt következtetéseikből, a párt- bizottság tagjainak javaslatai­ból. Mindezek összegzését kí­séreltük meg abban a remény­ben. hogy a vitaanyag újabb észrevételeket, véleményeket, javaslatokat hoz felszínre, ame­lyek kiegészítik, javítják a pártértekezlet előkészítését és az azt követő időszak rövid távú oolitíkai feladatainak ösz- szegzését. Vitákkal a változásokért tei és törekvései elválasztha- tatlanök az MSZMP-nék, mint pártndk a szervezeti, működési korszerűsítésétől. A párt műkö­désének új alapokra helyezése előfeltétele annak,' hogy a plurális politikai színtér felté­telei által diktált új szerepfel­fogásnak az MSZMP eredmé­nyesen eleget tegyen. A gaz­daságban, a szociálpolitiká­ban, a körművelődésben és a különböző társadalmi rétegek­hez, csoportokhoz való viszo­nyunkban megfogalmazott leg­fontosabbnak ítélt törekvéseink megvalósítása eszközének elő­feltételének tekinthetők a pórt­élét vonatkozásában megjelölt feladatok. — Az MSZMP tagsága meg­lehetősen heterogén a politikai műveltség, illetőleg a meg­szerzett ismeretek gyökerei te­kintetében is. Sokak számára bizonyára értelmezési gondok­kal, kételyekkel jár a vita­anyagban szereplő néhány új meghatározás. A pórtelet fel­adatainál mindjárt kulcsmon­datoknak is tekmthető az el­ső kettő. Mi érthető a marxis­ta alapokon állás és a nem ideológiai pártjelleg egymás utáni megjelölésén? — A vitaanyag kát fő résire oszlik: a társadalmi, gazda­sági gondok, feszültségek meg­oldását céllá törekvésekre és o pártáiét feladatalrd. Tekint­ve, hogy a vitaanyag az MSZMP megyei választási programjá­nak Is feltehetően alapján ké­pen, talán célszerűbb lett vol­na a két témát külön prog­ramban tárgyalni. A nerkeszlő- bizottságot más célsiarüségl szempontok vaziraltök? — Valábon a vitaanyagot ®z MSZMP választási program­jához való hozzájárulásnak is tekinthetjük. Szerkesztőbizottsá­gunk úgy foglalt állást — s ®zze| a megyei pártbizottság is e9yetértett —, hogy az MSZMP társadalmi, gazdasági, pol'rti- tt°i kérdésekben vallott néze­— A párttal kapcsolatos gondolkodást több szempont­ból is új alapokra kell helyez­nünk. Mindazon jelentős vál­tozást, amelyen az MSZMP- nek keresztül kell mennie, nyu­godtan nevezhetjük a pórt modellváltásának. Ebbe a kör­be tartozik a programtervezet­nek az a megállapítása, hogy nem ideológiai jellegű, hanem politikai, mozgalmi párt létre­hozását, formálását tartjuk szükségesnek Baranyában is.. Továbbá, hogy marxista alapo­kon álló, ám oz osztályszem- pontökot meghaladó módon működő reformpárt létrehozása az egyik célkitűzésünk. A mar­xista alapon állás és a párt egész működésében az ideoló­giai jelleg háttérbe szorulása megítélésem szerint nem el­lentmondás, hanem a megvál­tozott viszonyokhoz való elen­gedhetetlen alkalmazkodás. Az ideológiai jelleg a múltban túlsúlyos volt a pórt működé­sében. Döntéseinek jelentős hányadát örökérvényűnek hitt tételek és dogmák határozták meg, s ezek rátelepedtek a gondolkodásunkra is. Ez az ál­lapot szerintem a marxizmus­tól idegen. Ilyen értelemben a valós marxi gondolatókhoz, alapokhoz való visszatérés a pórt működése ideológiai jel­legének meghaladása, hiszen a marxizmushoz a mindenkori változó társadalmi, politikai körülményekhez való alkalmaz­kodás követelménye is hozzá­tartozik. Ha pedig az MSZMP a politikai versenyhelyzetben eredményesen kíván helytállni, akkor mozgalmi, politikai jel­legű pártként kell működnie, s nem pedig ideológiai jelleg­gel. írható le ezzel a hagyományos képlettel: munkásosztály, pa­rasztság, értelmiség és alkal­mazotti réteg. Társadalmunk ennél sókkal gazdagabban strukturált: számos új réteg­képző tényező jelent meg ben­ne az elmúlt évtizedekben. Ezt a rétegződést egy korszerűen működő politikai pártnak fi­gyelembe kell vennie. Az MSZMP esetében mindez az osztálykorlátoktól való megsza­badulást jelenti, s ezzel egy­idejűleg az egyetemes emberi értékek vóllotását, annak min­den gyakorlati konzékvenciájá- val együtt. Egy modern politi­kai párt nem a társadalmi munkomeg osztásbon elfoglalt helye olapján közelíti meg tag­ságát, hanem mindenékelőtt lé­nyeges politikai és egyéb ér­tekék vállalása, előnyben ré­szesítése és ezeket kifejező fel­adatók, célok progromjellegű megfogalmazása útján. Ezek­hez a programokhoz való vi­szony dönti el elsődlegesen a párthoz való tartozást. Mint ahogy a vitaanyag is megfo­galmazza: az MSZMP arra tö­rekszik, hogy a munkájukból élők pártja, a társadalom al­kotó erőinek pártja fegyen. Vállalni kívánja azok képvise­letét, akiknek érdeke a társa­dalomban, gazdaságban, poli­tikai életben megvalósítandó széleskörű változás, akik saját munkaterületükön és politikai közéletben ezen változásoknak hívei és aktív támogatói. Új mozgalom nek a társadalmi, gazdasági, politikai döntések megalapo­zásában. Szakítani kell azzal a korábbi hibás gyakorlattal, amely csők kérte, Igényelte a tudomány véleményét, de a döntéseknél mégis figyelmen 'kívül hagyta, s ugyanakkor na­pi politikai érdekekből meg­sértette, megkérdőjelezte a tu­domány autonómiáját. — Hogy a demokratikus cent­ralizmus nem szerepel a vita­anyag szövegében, egyenérté- kű-e, nemcsak eddigi gyakor­latának, de elvének elvetésé­vel is? — Az MSZMP programjaiban ezidáig mindig hangsúlyt ka­pott a párt osztályjellege. Eb­ben a vitaanyagban pedig ép­pen ellenkezőleg: nagy követ­kezetességgel kerüli a „mun­kásosztály", a „munkásság" ki­fejezést. — A vitaanyag az MSZMP cselekvési programjában meg­fogalmazottakat követve félve­ti azt a gondolatot, hogy a pártnak a hagyományos osz- tályszempon tokot meghaladó módon kellene működnie. A pártnak is figyelemmel kell lennie társadalmunk szociális réteg tag oltsógóban végbement változásaikra. A magyar társa­dalom már hosszabb ideje nem — A vitaanyag’ oz osztály­szempontok meghaladását tűzi ki célul, ugyanakkor az osztá lyok, rétegek hagyományos ka­tegóriái közül egyedül az ér­telmiséget szerepelteti neve­sítve. — Szerintem ez azért vált szükségessé, mert az elmúlt évtizedekben két társadalmi, politikai erővel, az ifjúsággal és az értelmiséggel igen ked­vezőtlenül alokult az MSZMP viszonya. Úgy Is fogalmazhat­nék, hogy nem sikerült meg­valósítani a meghirdetett szö­vetségi viszonyt, s napjainkban a kölcsönös bizalmatlanság szinte túllépett a kritikus kü­szöbön. Ez pedig megenged­hetetlen egy olyan párt szá­mára, amely a társadalmi, gaz­dasági modernizációt, a világ- civilizációs tendenciáikhoz való alkalmazkodást tűzte ki céljá­ul. Egy Ilyen párt számára el­engedhetetlen. hogy a társa­dalom magason kvalifikált ré­tegeivel ne rövid távú taktikai, hanem tartós stratégiai szövet­séget kössön. De ez nem csu­pán pártérdek, ossz nemzeti ér­dek is, hiszen a társadalmi, gazdasági modernizáció a szakmai és általános művelt­ség, a tudás elismertségének, rangjának és szerepének növe­kedése nélkül elképzelhetetlen. — Ehhei azonban a produk­tív és improduktív szféra ha­mis beállítású megkülönbözte­tését is helyére kellene tenni. — Ezzel a megkülönbözte­téssel a fogalmokhoz tápra dt félreértelmezések miatt, mint meghaladott állásponttal sza­kítani kell. Az úgynevezett nem termelő szféra a társadalom­ban, a gazdaság hatékony mű­ködtetésében ugyanolyan fon­tos, mint a termelő szféra. Sőt: a modern fejlett gazdaságok­ban a szellemi szféra és az infrastruktúra funkciója folya­matosan felértékelődik. Ehhez kapcsolódik, hogy az MSZMP- nek és a társadalomirányítás valamennyi szervezetének, in­tézményének alapvetően meg kell változtatnia a tudomány­hoz való viszonyát is. Erősöd­nie kell a tudomány szerepé­— A demokratikus centraliz mus hiánya újfajta gondolko­dásmódot tükröz. A párt új szervezeti és működési sza­bályzatának megjelent terveze­tében sem szerepel. A demok­ratikus centralizmus a múlt­ban nagyobbrészt bürokratikus centralizmusként funkcionált, jobbára gátolta a párttagság demokratikus ökaratérvényesi- tését. A formálódó új pértbon az önkéntesség, a párton be­lüli véleménynyilvánítás jpga, beleértve a kisebbségi véle­mény fenntartásának jogát, a párttagok lelkiismereti szabad­ságának tiszteletben tartása, a párt tevékenységének nyilvá­nossága, s nem utolsósorban o párt egész működésének de­mokratikus alapokra helyezése szerepelnek. Azaz a vezérlőd vek egyike a demokrácia ma ga. — A „MII Ókorunk Baranya- bán" programtervezet neve­sítve is vitaanyag, ugyanakkor csak a megyei pártbizottság szerepének újrafogalmazásánál tartalmaz vagylagos javaslato­kat. Feltehető, hogy nemcsak ebben a kérdésben vár véle­ményeket, javaslatokat a szer­kesztőbizottság. On szerint az eddig említetteken kívül me­lyek lehetnek még a leginkább vitatott kérdések? Ma minden politizálást fölvállaló párt és mozgalom egy dologban egységes: rendkívül komolyan hiszi, hogy programja, platformja, a köré csoportosuló emberek valamiféleképpen nemes cé­lokat szolgálnak. Más-más 'megközelítésből, de ugyan­azt: emberarcú társadalmat. Hogy milyen legyen? Milyen úton és miképpen vezérelt folyamatok visznek a cél­hoz? Ebben van eltérés, oly­kor alapvető másság. A közelmúltban már hírt adtunk lapunkban egy, ma még embrióéletű mozgalom­ról, melynek hivatalos zász­lóbontása - a megyében keringő invitáló levelekből kiolvasva július 8-án Buda­pesten lesz. Nevében önma­gát a Demokratikus Magyar- országért Mozgalomnak ne­vezi, s 23 tagú előkészítő bi­zottságában megtalálható ál­lamminiszter, egyetemi ta­nár, színművész, filozófus, or­szággyűlési képviselő, szocio­lógus, üzemigazgató és ter­melőszövetkezeti elnök. Köz­tük immáron nevesítve: Pozs- gay Imre, Horváth litván, Bi­hari Mihály, Törődik Mari, Kása Ferenc, Gazsó Ferenc, vagy éppen szomszéd me­gyénk tanácselnöke, Gyene- sei István. Felhívásában egy­értelműen fogalmaz: azokat szeretnék tömöríteni soraik­ban pártállásra való tekintet nélkül, akik a nemzeti fel- emelkedés, a demokratikus szocializmus értékeit az euró­pai progresszióval egyesítve elutasítják a diktatórikus szo­cializmust, s tenni készek az új társadalmi modell érde­kében. Akik hiszik, hogy nem­zeti önbecsülésünk alapja a magyar nép szorgalma, áldo­zatkészsége és tehetsége, mellyel élni és nem visszaél­ni kell. Akik hirdetni és szol­gálni kívánják a nemzeti összefogást az emberhez mél­tó társadalom megteremté­séért. A mozgalom nem szemlé­lője, hanem a folyamatok aktív alakítója kíván lenni. Szervezve helyi és orszá­gos politikai fórumokat, föl­vállalva viták és akciók szer­vezését. Nem szétforgácsol­va, hanem éppen egyesítve a társadalom progresszív erőit, figyelmeztet: egység­ben kell lellépnl a diktatú­rát, a leszámolást és bosz- szúállást kívánókkal szem- , ■ben, az egyre gyakoribb, : szélsőséges megnyilvánulá­sok ellen. A héten Pécsett megala­kult a Demokratikus Magyar- országért Mozgalom „intéző bizottsága"; alig harminc értelmiségi, különböző terü­leteken dolgozó emberek vál­lalták föl a szervező műnk« dandárját. S vállalták föl. hogy az országos zászlóbon­tást követően nyíltan színre lépve segíteni fogják a türe­lemre alapozott nemzeti pár­beszédet, egyenrangú együtt­működést kínálva minden politikai pártnak és mozga­lomnak; minden polgárnak, aki a békés átmenet híve. Minderről majd lapunkban hírt adunk, előre is örömmel üdvözölve e sajátos, a poli­tikai erkölcs zsinórmértéke­ként értékelhető mozgalmat annak szándékait. Várva c csatlakozásokhoz hivó szava­kat, remélve, ki-ki megérti — és nem félreérti — a szándé­kot, s e szerint adja a ne­vét a Demokratikus Magyar országért Mozgalomhoz-párt- szempontok diktálta elfogult ság nélkül. Mert ez lehet a dolgok lényege,- Nehéz megjósolni. Sok minden lehet még az említet­teken kívül. ’ Szinte bizonyosra veszem például, hogy a tulaj­don reformja és a piac hosz- szabib távú szemléletet magá­ban foglaló kiterjesztése a vi­ták egyik középponti kérdése lesz, hiszen ezeknél a témák­nál a hétköznapok számos gyakorlati fejleményének elmé­leti tisztázása még hiányzik. Ami a kérdés első részét ille­ti: ez a tervezet minden pont­jában valóban vitaanyag. Az a megyei pártbizottság szándé­ka, hogy a megye párttagsá­ga döntsön abban: melyek azok a kérdések, törekvések, amelyék Baranyában a megyei pártértekezlet. illetve az MSZMP választási programjá­nak alapját képezzék? Azt sze­retnénk, ha júliusban és au­gusztusban minél több párt- szervezet és testület vitatná meg tervezetünket. Kívánatos­nak tartjuk, hogy az érdekvé­delmi és érdekképviseleti szer­vezetek, szakmai egyesületek, a tudományos élet képviselői is véleményt mondjanak a ter­vezetben foglalt elképzelések­ről. Továbbá azt is szeretnénk, ha minél több MSZMP-tag és pártonkívüli nyilvánítana róla véleményt. A szerkesztőbizott­ság feladata, hogy a vitát fi­gyelemmel kísérje, s annak szellemében a tervezetet folya­matoson karbantartsa. Legyen közös a gondolkodás, együttes a döntés abban, hogy e vál­ságjegyekkel terhes helyzetben, ebben a rendkívül "szűk moz­gástérben milyen lépéseket kell megtennünk Baranya me­gyében ahhoz, hogy volomeny- nyi lakos számára érzékelhető kedvező változások szülesse­nek! Dunai Imre Arcok, előadások a nyári egyetem harmadik napján A jelen iskolájának már ma változnia kell Milyen lesz a jövő iskolá­ja? Nincs ennél kedélyt bor- zolón ostobább szónoki kér­dés, éppen mert a társada­lom jövőjére figyelünk. — Azért nincs, mert a kérdés­nek nem a jövő ködére, a halogató és gyógyító időre, hanem a jelenre kell vonat­koznia. A jelen pedagógiá­jának, a hazai oktatáspoliti­kának a megváltoztatására. Természetesen nem kevés az sem, ha a változtatás szándéka, lehetőségének szub­jektív, emberi garanciái is sakasodóban vonnak — s en­nek a már a fejekben zajló folyamatnak az állomását üd­vözölhetjük a Pécsi Pedagó­giai Nyári Egyetem létrehí­vásában, amely első ízben nyitotta meg kapuit a me- csekalji városban még a hét közepén.- A nyári egyetemnek nsm az a célja, hogy bizonyos oktatáspolitikai kérdésekben állást foglaljon, de nem mindegy, hogy a pedagógu­sok a „kiegyenesített kaszá­kon” túl harcba tudnok-e in­dulni a sóját fegyvereikkel is- mondta Horváth Attila, az OPI főmurileatársa. — Most rövidesen az elméletet a gyakorlati tevékenység, a . műhelymunka váltja fel, ahol o szakemberek és a leendő tanárok kisebb csoportokra osztva, módszertani techniká­kat sajátítanak el. Már a délelőtt első elő­adása ízelítőt adott abból, miért és hogyan kell hátat fordítani a paternalista, te­kintélyelvű iskolák megköve­sedett módszereinek. A Nagy- Br.itanniából é,rkezett Diane Montgomery éppen egy át­laglétszámú, képességeiket te­kintve is egy átlagos „szó­rásképű'' osztály példáján bi­zonyította, hogy ma még a pedagógia napi gyakorlatá­ban alig van lehetőségük a gyerekeknek, hogy a kitű­zött pedagógiai célokkal szabadon, öntudatlanul is ak­tivitásra serkentve azonosul­ni tudjanak. A Walesben tanító, neve­lésfilozófiával 'is foglalkozó D. Best tegnapi előadásán elhangzott hasonlatát ma is visszahallottam. Tegnap a kreativitásról, a tehetségről szóló előadásán mondta: „a repülő galamb gondolhatja, hogy légüres térben repül­hetne igazán szabadon" - csakhogy így repülni nyilván­valóan képtelenség. Azaz a tehetséghez a tehetséget a másságot körülvevő ellenál­lás is, az ezzel szemben ki­fejtett erő is hozzátartozik. Természetesen korántsem mindegy, hogy milyen mérté­kű ez az ellenállás. Kéré­sünkre elmondta, Angliában Teocher asszonnyal szembeni kritikák egyik gyújtópontja éppen az, hogy egy egyre nyitottabbá, humánusabbá váló oktatási módszerekkel szemben a tradicionális, en­gedelmességre építő oktatási metódus híve. Bóka Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom