Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-20 / 198. szám

1989. július 20., csütörtök Dunántúli napló 3 Társadalmi kezdeményezés a falusi turizmus fellendítésére Megalakult a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége, amelynek programjáról Csáky Csaba ügyvezető elnök tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Elmondta: a szövetségnek jelenleg több mint 100 tagja van, elsősorban idegenforgalmi szakem­berek, oktatók, kutatók, mezőgazdasági szövet­kezetek és áfészek tagjai, akik érdekeltek a falusi turizmus feltételeinek ki­alakításában. Legfonto­sabb céljuk társadalmi összefogással összegyűj­teni, közkinccsé tenni azo­kat a tapasztalatokat, ja­vaslatokat, amelyek segít­hetnek fellendíteni a tu­rizmusnak ezt a sajátos ágát. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az ed­digi próbálkozások elszi­geteltek maradtak. Az erőfeszítések ellenére nem alakult ki a falusi turiz­mus országos hálózata. Elsősorban azért, mert mind ez ideig nem sike­rült megszerezni a pénz­ügyi kormányzat, az ál­lamigazgatás, a tanácsok támogatását, nem jött lét­re a falusi turizmus ösz­tönzési rendszere. A nyu­gat-európai országokban ezt az üzletágat a mező- gazdasági termelés alter­natívájaként kezelik, meg­élhetési forrásnak tekintik, s ennek megfelelően tá­mogatják. A szövetség szükséges­nek véli, hogy Magyaror­szágon is a háztáji ter­melés szerves részeként tartsák számon a falusi turizmust, s erre is ter­jesszék ki a háztáji gaz­dálkodóknak járó adó- kedvezményt. Fontosnak tartja a szövetség azt is, h°gy az idegenforgalmi fejlesztési alapból nyújt­anak anyagi támogatást ° vendégfogadásba be­kapcsolódni szándékozó talusi lakások megfelelő felszerelésére, komforto- sitásáro. Javasolja: az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hivatal karolja fel a fa­lusi vendégfogadással kapcsolatos ismeretek ok­tatását, s tekintse ezt a tevékenységet egyfajta 'fankahelyteremtésnek En­nek megfelelően támogas- *Q is a Foglalkoztatási Alapból, mint minden ha­sonló célú vállalkozást. ^ talajerőgazdálkodás a lfei?9azdaság egyik legje- '°sebb problémájává vált utóbbi években. környezetszennyezés ha- s SQ elérte a termőtalajokat, es?z egyéb behatások (savas lett' 'POr' szennyezés) mel- hn °z egyoldalú kemikólio- tei.Sz.n°l°t is roncsolja az in- te . növénytermesztéssel ^e't termőtalajokat. Cs6, talaj termőképessége SÍq- *enésének, fiiikai-bioló- kjjj leromlásának további rtye '*ezménye fokozódó kör- rti0, .e*szennyezés, talajvízbe (K))°dó műtrágya-hatóanyag te{.' élővizeket is veszélyez- eróziós károk (foszfor- nerA??°dós). A talajélet rege- é|e(.Qsa. a talaj biológiai Qcint*1-e'< iav|tása elemi (el­int .vált' er,ziv növénytermesztés *ó(Jő ° na9y tömegben kép­iig ' magas energiatartalmú bQ esonyag biológiai ciklus- ebbé,0^ visszavitelével, az rriijj eredően magas hu- Qrfalmú, jó fizikai-kémiai Új tevékonységa Novlndol Rt.-nél A NOVINDEL Rt. tevékenységét bemutató kiállítás a 12. Pécsi Ipori Vásáron. Fotó: Prokszo László Menedzseriroda - mindenki szolgálatára ¡Országos honismereti akadémia Tolna megyében Vegyük számba nemzeti emlékhelyeinket Építsünk ki testvérkapcsolatot a határainkon kívüli magyar falvakkal Hogy mérnöki gárdával ren­delkező külkereskedelmi cége lett Baranyának, az tulajdon­képpen egy kényszerhelyzetnek köszönhető! Tavaly március­ban tizenhat alapító részvéte­lével közös fejlesztési iroda­ként indult be a Novindel Elektronikai Innovációs Szol­gáltató és Fejlesztő Részvény­társaság tevékenysége Pécsett. Az alapító vállalatok fejlesz­tési elképzeléseit azonban a pénzhiány és a szovjet piac beszűkülése korlátozta, meg­bízásokat alig-olig adtak az rt-nek. A megmaradás egyet jelentett a tevékenységi kör szélesítésével. — Rájöttünk arra, hogy a külföldi cégek nem magyar terméket keresnek, hanem olyan partnert, amelyik ter­melési kapacitást kutat fel - tájékoztat Zemplényi Antal, a Novindel Rt. megbízott ügyve­zető igazgatója. — Erre pedig a mi cégünk több oknál fogva is alkalmas: ismerjük és zá- mífógépen nyilvántartjuk a be­jelentett szabad gyártási ka­pacitásokat és igen fontos, hogy o'yan mérnökök dolgoz­nak nálunk, akik tárgyalóké­pesek, ismerik az adott szak­területet és beszélnek idegen nyelveken. A Novindel Rt. július elején megkapta az általános külke­reskedelmi jogot: a mérnöki iroda menedzserirodóvá válhat. Egyrészt az alapítók kihasz­nálatlan gépeit, szabad mun­kaerőit próbálják leterhelni — köztük a két bányavállalat munka nélkül maradó terme­lőrészlegeit. Másrészt a külke­reskedelmi joggal nem rendel­kező cégektől várnak megbí­zást, kezdetben vállalva a már meglévő termékek elhe­lyezését, és második lépésben a külpiaci igények visszajel­zését! Hogy mit is kér a Nyu­gat! A nagy külkereskedelmi cégekkel szemben a Novindel Rt. óriási előnye, hogy a hét fős apparátus minimális re­zsiköltséggel dolgozik és hoz­záértő tárgyal a külföldivel, tolmács nélkül, közvetlenül. IRáadásul tőkével " is be tud szállni a Novindel Rt. egy- eav üzletbe.- Magánvállalkozások, gmk-k, kisszövetkezetek, ipar­ral is foglalkozó mezőgazda- sági üzemek jelentkezését szintén várják a cégvezetőink — mondja Zemplényi Antal —, és amelyik témában fantáziát látnok, azt az ötletet vagy terméket anyagilag is támo­gatják. Például ha pár száz­ezer forinton múlik egy kis­vállalkozó és egy nyugati part. ner kapcsolata, akkor o No- .vindel Rt. nemcsak a külke­reskedelmi tevékenységet vég­zi el, hanem tőkét is ad az üzlethez. A fejlesztések az új profil­lal, a külkereskedelmi tevé­kenység indításával nem szo­rultak háttérbe. A Novindel Rt.-n belül a közelmúltban egy műszaki fordítóiroda kezd­te meg működését, a Rókus u. 2. szám alatt, Pécsett. He­lyileg ugyanott, a laboratóri­umban folyik a Novindel Rt. saját fejlesztésű lézerműszerei­nek gyártása: július elején négy festéklézert szállítottak a Szovjetunióba, a Lomonoszov Egyetem megrendelésére. Egyébként moszkvaiak már megkeresték a Novindel Rt-t vegyesvállalat-alapítósi szán­dékkal. Amerikai tőkebevonás­ról is szó von: immunológiai technológiával előállított anyag gyártására ez az anyag a betegségek széles skáláján alkalmazható diagnosztikai célra). Eqy amerikai cég a lé­zeres méréstechnika fejleszté­sében működik együtt a No­vindel Rt.-vei: a közösen elő­állított új egység prototfpusa mór készülőben van, és mind­két fél nyilatkozott vegyesvál- lalat-létrehozási szándékáról. (Fejlesztés és gyártás Magyar, országon történik, az értékesí­tés közös terület lenne). Ér­deklődtek már japánok is: termeltetni kívánnak és elvin­ni a készterméket. Ez a ki­használatlan kapacitások kitöl­tése mellett az új technológiák megismerését is jelentené. Két hét alatt lehet-e többet kí­vánni egy induló mérnök-me­nedzser irodától, mint az el­képzelések efféle sokirányúsá­gát? L. Cs. K. A hagyományosan évente megtartott honismereti akadé­mia mindig a nemzet legfonto­sabb problémáit tűzi napirend­re. Idén Tolna ímegye adott otthont a mozgalom képviselői­nek, ahol napjaink egyik leg­aktuálisabb kérdéséről, a Kár­pát-medence népeinek történe­téről tanácskoztak öt napon keresztül és hat szekcióban. A téma aktualitását jelenlegi po­litikai helyzetünkön túl az is indokolta, hogy a honismereti mozgalom a határainkon kívül élő magyarság sorsát is igyek­ezik felvállalni. Ezt a központi gondolatot eiősítette meg Pozsgay Imre állomminiszter első napon megtartott előadása is, a Ma­gyarság helye Európában cím­mel. A magyarság minden tör­ténelmi tragédiát túlélve fenn tudott maradni egy olyan kor­szakban, amelyekben népek tűntök el. Ebben a több mint ezer év alatt sajátos kultúrá­val Európa része tudott ma­radni a nemzet, s helyt kér most is a közös európai ház­iban. Az államminiszter külön hangsúlyozta, hogy „Magyar- ország ezen a 93 ezer négy­zetkilométeren élő népessége: magyorok és nemzeti kisebb­ségek egyaránt alkotói ennek a hazának, s valamennyiök fe­lelős kormányzata az, ami most működik, s amely nyilván meg­erősödik egy szabad választás által.” Az akadémia nyitó napján a honismereti munka kiemelkedő személyiségeit Ortutay-emlék- plakettel tüntették ki. Külön örömünkre szolgált, hogy a ba­ranyai küldöttségből Ravasz János is elnyerte a díjat ki­váló honismereti-kézművelődési munkásságáért. A következő nap plenáris ülésén három előadás hangzott el. Dr. Szabad György egyete­mi tanár Települési 'mozgal­mak és társadalmi átalakulás a XVIII-XX. században címmel a Kárpát-medence népeinsk nemzetet alkotó szerepé öl odott átetekintést. Hangsúlyoz­ta, hogv „Magyarország akkor volt erős és ¡boldog, ha befo­gadott, s akkor volt gyenge és ingatag, ha kiutasított." Dr. Andráslalvy Bertalan ugyan­ennek a korszaknak néprajzi vonatkozásairól tartott előadá­sában Pozsgay Imre alapgon­dolatát részletezte: „A ma­gyarság egy csoda, amit ne­héz megérteni.” A nemzeti kul­túrát alkotó népcsoportok kü­lönbözőségei ellenére is cso­dálatos egységben maradtak fenn, melynek alapja az ál­landó mozgás, s a népi kultú­rák egymásra hatása. A harmadak nap szekcióülé­seken tárgyalták a magyaror­szági nemzetiségek és a hatá­rainkon túl élő magyarság je­len és múltbeli történetét. Idén először kapott lehetőséget o cigány etnikum arra, hogy kép­viselőik a 600 éve itt élő, s fo­lyamatosan betelepülő cigány­ság történetét bemutassák. S talán itt volt a legsztnvedélye- sebb a légkör, felemlegetve a cigányokkal szembeni előítéle­teket. A perifériára szorult nép­csoportok (Szintó, Bea, Oláh, Kolompár stb.) közt is nagy az ellenségeskedés. Többször el­hangzott az ülésen, hogy a hazánkban élő cigányság az egyedüli népcsoport, mely ket­tős nemzettudattal él. Az ülés ré:ztvevői megegyeztek abban, hogy a cigány kultúrát-hagyo- mányokat feltáró kutatócsopor­tokat kell létrehozni. Az ülésekről összességében az alábbiakat állapíthattuk meg: valamennyi szekció egyetértett abban, hogy min­den itt élő nemzetiség szerves része Magyarországnak. Az akadémia zárónapján a szekcióülések eredményeit ösz- szegezve az elnökség az alábbi ajánlásokat tette közzé, me­lyet a résztvevők egyhangúlag elfogadtak: 1. Javasoljuk, hogy a hatá­rainkon 'kívül rekedt magyar falvakkal testvérkapcsolatot építsünk ¡ki. 2. A mozgalom aktívan te­gyen meg minden tőle telhe­tőt, hogy nemzeti címereink, zászlóink, himnuszaink ismét a nemzeti kultúra részesei lehes­senek. 3. Törekedjünk arra, hogy nemzeti emlékhelyeinket szám­ba vegyük, s bizottságot hoz­zanak létre, mely nemzeti örök­ségünk helyzetéről bármikor számot adhat. 4. Élesszük újjá az ország kulturális autonómiáit, s a megszüntetett községi iskolá­kat. Végül a Honismereti Aka­démia az alábbi felhívást fo­galmazta meg az ország veze­tőihez: „Megbocsáthatatlan bűn, hogy önző karriervágyból többen saját kiváltságaikat vé­delmezik. Nem szabad játsza­ni egy nemzettel. Innen üzen­jük nekik: A haza mindenek­előtt!” Márfi Attila levéltáros, megyei honismereti szakfelügyelő 9 Biotechnológiai kutatás-fejlesztés a Badacsonyi Állami Gazdaságban Irányított fermentálás szerkezetű termőtalajon való­sítható meg. A nagytömegű szervesanya­gok felhasználásának kény­szere mellett a biológiai fo­lyamatok ismerete döntő, hi­szen a lebomlás - humusz­anyaggá történő átalakítási folyamatot csak így tudjuk befolyásolni. . A biomassza-hasznositas területén 1981 óta végzett kutatómunkánk eredmenye egy több száz, céltudatosan szelektált, mikroorganizmusok­ból álló törzsgyűjtemény. A megfelelően összeállított ve­gyestenyészetek alkalmasak a legnagyobb tömegben képző­dő mezőgazdasági ere°®fu (istállótrágyák, gyümölcstorko­lyök szármaradvónyok). kom­munális eredetű (szennyvízte­lepek, házikerti hulladékok) és ipari eredetű gyógyszertári micélium- és fermentlé-bio- masszók irányított komposz­tálására. Az irányítottság azt jelenti, hogy a mindenhol je­lenlévő mikroorganizmusok által a szerves hulladékokban megindított — sok esetben kedvezőtlen, káros vagy mér­gező anyagcsere-termékeket is termelő - spontán folya­matokat a célszerűen szelek­tált fajokból álló oltókultúrák­kal befolyásoljuk. Mind a komposztálás során, mind a talajban végbemenő lebomlá­sok során a lignocellulózok bontása a legnehezebb — egyúttal legfontosabb Jiérdés- kör. A humusznak, mint a ta- !aj egyik leghatékonyabb anyagának a vázát o ligno­cellulóz-bomlásból származó különböző heterociklikus ve- gyületek alkotják. A mezőgazdaság területén a lignoceirulóz-alapú hulla­dék a legnagyobb mennyiség­ben képződő alapanyag, de ezenkívül a kommunális ere­detű szennyvíziszapokon túl a húsipari melléktermékeken keresztül az ipari — illetve gyógyszergyártási micélium- hullodékokat is számításba vehetjük. Az egyszerű, hagyományos trágyakezelést, a hulladék­ként kezelt biomasszák spon­tán komposztálását meggyor­síthatjuk, biológiailag befo­lyásolhatjuk és optimalizál­hatjuk. A megfelelő starter­kultúrák használata a követ­kező eredményeket biztosítja:- a komposztálás felgyor­sul és irányítottá válik,- a konkurens - és ha­szontalan vagy káros — mik­roorganizmusok visszaszorul­nak, ¡II. elpusztulnak,- a szelektált hasznos szer­vezetek magas csiraszámot érnek el, a talajban tovább biztosítva hasznos tevékeny­ségüket,- a pusztán lebontó (hu­mifikáló) tulajdonságokkal bíró mikroszervezeteken kívül más - növénytermelési szem­pontból hasznos szervezetek is „beépithetök” pl. növeke­dés-serkentők, növénybetegsé­get okozó gombák biológiai ellenfelei, tápanyagfeltáró vagy nitrogénkötő mikroorga­nizmusok, stb. Az irányított fermentálás egyúttal jelentős mennyiségű lignocellulóz-alapú szárma­radvány hasznosítását is le­hetővé teszi: a végeredmény egy hasznos talajmikroflórát nagy csiraszámban tartalma­zó szervestrágya, melynek biológiai hatása többszöröse az istállótrágyákénak, és azok­kal szemben számtalan előny­nyel bír: — jelentős a növekedésser- kentö hormonbázisa, — foszforaktivitásónak ered­ményeképpen feltáródnak a növényi gyökérzet számára egyébként hozzáférhetetlen, oldhatatlan foszforvegyületek, — garantáltan nem tartal­maz emberre ártalmas kár­okozókat vagy féregpetéket - mint az istállótrágyák leg­többje -, de növényi károko­zókat sem (I), — a talajban lévő növényi maradványokat (nagyadagú szervestrágyákat - mintegy oltóanyagként viselkedve - rendkívül gyorsan átalakítja értékes humuszanyaggá. (i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom