Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-15 / 193. szám

1989. július 15., szombat Dunántúli napló z H DM politikai vitafóruma Nem léptem ki az SZDSZ-ből! A Dunántúli Naplóban 1989. jú­lius hő 8-án megjelent a Srabad Demokraták közgyűléséről szóló tudósításuk, mellyel nem értek •gyet. Ezért kérem - helyreigazí­tás céljából — az alábbiak köz­lését: Egy hírlapíró riporternek, ha tu­dósítást ír, nem szabad alapvető hibát elkövetni. Jellemző ,,jólérte- *ültségröl" tanúskodik, hogy a kö­tőit négy név közül csak egy *olt helyes. Mint az SZDSZ alapitó tagja közlöm, hogy a Szabad Demokra­ták Szövetségéből nem léptem ki, dvi nyilatkozatával továbbra is egyetértek és annak szellemében kívánunk működni a jövőben is. Csupán arról van szó, hogy én 0 realitás talaján állva tudomásul v*szem a tényeket is. Az MSZMP- vel továbbra is számolni kell, mert a profi politikusok még na- 9yon sokan az ö soraikban van­nak. Sok képzett embert egyik napról a másikra nem nélkülözhet pz ország. Ez a helyi régiókban js igy van. Ezért a békés átmenet időszakában kénytelenek leszünk együttműködni velük sokáig. Radikális polgári demokrácia hí­ve vagyok, de pénz és tömegek nélkül nem lehet jól politizálni. Demokráciát csak bátran lehet pharni. Köztem és a pécsi SZDSZ jelenlegi vezetése között politikai nézetazonosság van, de a veze­tési módszerekkel és hatékonyság­gal többen nem értettünk egyet. Ezért úgy döntöttünk, hogy az SZDSZ-en belül — erre lehetőség van - létrehozzuk a vállalkozói és munkáscsoportot. Egyrészt szpon- zorlási okok miatt, másrészt mert a dolgozó többség nélkül egyetlen 'szervezet sem lehet életképes. Összegezve tehát semmiféle kilé­pésről szó sincs, csak elkülönülés­ről, mert mi úgy érezzük, hogy mindenféle tárgyalások, elkudozá- sok helyett - miután kész prog­rammal rendelkezünk — egyetlen fő célunk a tagtoborzás. Annál is inkább, mert a többi szervezet ezen a téren jóval előbb csele­kedett, választások pedig idő előtt is várhatók. Lényegre törekedve igyekszünk demokráciával a nép jólétéért és boldogulásáért harcolni. Minden érdeklődőt szeretettel tájékoztatunk elvi nyilatkozatunkról és progra­munkról. Szabad Demokraták Szövetsége Vállalkozói és munkáscsoportja Keresnyei József Pécs, Janus Pannonius u. 6. Telefon: 28-497 Az újságírónak valóban * köteles­sége a neveket pontosan használ­ni. A három tévesztésből egy az én figyelmetlenségem. Kettő pedig annak következménye, hogy a je­lenlévők sem ismerik pontosan egymás nevét: a szomszédaimmal egyeztettem ugyanis a felszólalók nevelt. Keresnyei József többször is a ,,kiválók" kifejezést használta, nem tudtam, hogy ez azt jelenti, hogy valaki „nem lép ki" a szer­vezetből. G. T. Nyílt levél Várbíró Péterhez Meg szeretném írni önnek, hogy a megyei pártbizottság Szirtes Gábor előterjesztésé­ben és nem az ön javasla­tára vette le a Dunántúli Napló fejlécét, a „Világ pro­letárjai egyesüljetek” jelszót. ön mocskolja a kommunis­tákat a legutóbbi cikkében, amely a „Helyzet" című új­ságban jelent meg. Megnyug­tatom, nincs egyedül. Marx °ta csinálják ezt, mert félnek sokan a „büdös prolitól", az elnyomás, .kizsá'kmányolás el­len küzdő néptől, munkástól és kommunistáktól. Volt idő, nem is ritkán, mikor fizikailag ls irtották a kommunistákat. *-*9y irta, hogy: a magyar történelem . szégyene az MSZMP, a „Világ proletárjai, egyesüljetek" jelszó pedig a d'ktatúra, a fenyegetés stb. jelszava. Nem, nem az ön követe- ese, hanem a megyei párt- bizottság döntésére került le a jelszó a Dunántúli Napló- r°l- Az indok, hogy a meg­oldáshoz el kell határolni jnagunkat a diktatúrára, a enyegetésre emlékeztető, és 0 mai feladatokra nem moz- 9ósitó jelszótól. Ez csak egy kis jelszó, ^jnrx jelszava, a Kommunista Kiáltvány egyik mondata. Ez °em .történelmi örökség, ha­gyomány, múlt, hanem jelszó, b* a jelszó Rákosira, Sztálin- ra. Kádárra, «.a negyvenéves Szégyentelijes múltra emlékez­et- Le vele! Örülhet a megyei pártbi- z°ttság, mert ezzel a lépés- Sel megelőztük a szakszerve- etet is, mert annaik lapjain me9 ott van a marxi idézet. A megyei pártbizottság fel­szegezhet. Nem az ön javas­ltára, de levették. Minek 0c*a az! Az újságot nemcsak p kommunisták olvassák. . Qrton kívüliek is veszik, mert !° újság. Lekerül a lapról az ,|s- hogy az MSZMP lapja, 'gaz, hogy nyugaton, ahol aPitalista rendszer van, ott 9yáva módon még mindig 'elírják a kommunista újságok el'écére a marxi idézetet, ök ne>m akarnak szakítani a nt'Ulttal. A írni megyebizottsá- 9u nknak van bátorsága. ”0100 viszont néhány tip­Pem az ön számára, amiben Q,án megelőzhetné a megyei Pártbizottság döntését: A „Mit tarunk Baranyában” című f^yei javaslattervezet meg­idézi: legyen-e ideológiai Jta* az MSZMP. Tegyen ja- taslatot: Ne legyen! Minek . Annyian félremagyarázták, Oérattók, bemocskolták a Jtarxi .ideológiát? Ne legyen! pártoknak legyen! Az MSZMP-nek ne! A Marx men­jen a tudományával oda, ohová akar. Maradjon nyu­gaton I Meg kellene szüntetni az Iriternacionálét, ¡11. annak éneklését. Énekeljék azt a szakszervezetben, meg nyuga­ton, meg NDK-ban, Szovjet­unióban, Romániában. Nálunk nincs erre szükség! A dikta­túrára, a forradalomra emlé­keztet. Ez sem kell nekünk! Javasolja az elvtárs szó eltörlését is. Mire föl használ­ják azt a párton belül is? A platformok, a reformkorok alapján ki mondhatja kinek? - hogy elvtársi Egymás ellen úszítanak, bezárják, kizárják egymást! Szűnjön meg az elvtárs kifejezés! Itt van az ötágú csillag: Ezt le kell venni a pártházak­ról is. Ugyanis a pártház sem a párté, hanem a népé, tehát, az öné is, így milyen alapon raknak oda csillagot. Rakják azt ki más országok­ban - Ázsiában. Mi nem akarunk Ázsiaiak lenni. Le vele! Volt, hogy úgy verték le. Nem kellene ezt meg­várni! Minek a vörös zászló? Kié ez a szín? Mit jelképez? A munkásmozgalmat? Nem­zetközit? Javasolja a vörös szín megszüntetését. Minden­esetre a vörös zászlót ne húz­zák fel az árbocokra, ne tűz­zék ki a falakra, mert ez idegen szín. Rakják ki Ame­rikában! Ott ezt a zászlót nem szégyenük a kommunis­ták. A sarló és kalapácsról nem is beszélve. A Lénia-szobrot is lehetne mással, mondjuk Ferencz Jó­zsef szobrával helyettesíteni. Tegye meg a javaslatát! A Köztársaság teret esetleg Habsburg térnek elnevezni. A Tanácsköztársaság emlékmű­vét le kéne bontani. A Fel- szabadulási emlékművet pe­dig az elnyomás szobrának minősitsük. Higgye el, ha időben jól elosztva és a már fentebb említett mocskolódó hang­nemben teszi meg a nyílt ja­vaslatait, megelőzheti vele a megyei ágit. prop. vezetést, és akkor az ön nevétől nem fogják megtagadni a kezde­ményező dicső jelzőt. Siessen a javaslataival, mert így meg­előzheti a megyei pártvezetést. A megyei pártbizottság döntéséről ne legyenek kéte­lyei. A megyei pártbizottság ugyanis el kívánja határolni magát a múlt hibáitól és bű­neitől. És az ön javaslatai eh­hez hozzásegíti őket. Persze til­takozni fognak azért, mert Ők önállóan döntenék. Pécs, 1989. július 7. Kovács István Pécs. 39-es dandár út 19. Beszélgetés FIDESI-esekkel a Némi zavarral kezdődött beszélgetésünk. A FIDESZ-es asztaltársaság egyetlen hölgytagja — Mikes Éva, aki sietve jegyezte meg, hogy ő nem vezéregyénisége a pécsi mozgalomnak, csak egyszerű tag — kategoriku­san kijelentette: fotózni nem lehet! A tiltakozása telje­sen érthetetlennek és el­lentmondásosnak tűnt: a FIDESZ mindig is - és a legelsők között - vállalta a nyilvánosságot. A zavart azonban sikerült eloszlatni: mint kiderült, egy magán- vállalkozástól bérelt mun­kahely irodájában ültünk le beszélgetni - a Búza tér felett -, ahol más pártállá- súak, politikai felfogásúak is dolgoznak, s a fotókon a FIDESZ helyiségének „monopolizálni" a kis szo­bát, ezt Mikes Éva megen­gedhetetlennek tartotta. És ez nagyon tisztességes. A többiek, akikkel az asz­tal körül ültünk, a FIDESZ pé­csi szervezetének vezetői: dr. Heindl Péter, aki Pécsett vé­gezte a jogot, de most álta­lános iskolában tanítja egy baranyai faluban a kisdiáko­kat a történelemre - nálunk túlságosan háborúcentrikus a történelemtanítás, mondta, amikor kitérőként nemcsak a politikáról, a politizálásról, a mai magyarországi politikai palettáról beszélgettünk Németh Zsolt szociológus, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósá­gán dolgozik, igazi ideológus­típus, értve ez alatt: adja mindennek a magyarázatát, természetesnek tekintve beépí­teni mondandójába a mástól ál­tala elfogadottnak vél'hetőeket; Trombitás Zoltán, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem V. éves hallgatója. Mikes Éva és Trom­bitás Zoltán alig-alig szólalt meg ez a röpke másfél óra alatt, így arra következtethet­tem: a FIDESZ pécsi csoport­jainak „szóvivői" dr. Heindl Péter és Németh Zsolt.- Csoportjainak? Heindl:- Három csoportja van Pé­csett a FIDESZ-nek: a Maié­ter Pál, a Mocsár és az 1984- es. Erről a beszélgetésről a másik kettő is tud, egyeztet­tük velük. Mi ennél az asz­talnál mindannyian a Maié­terbe tartozunk, az úgyneve­zett bázis-, vagy alapcsoport­ba, mert ez alakult meg el­sőként. Németh:- Az úttörő- meg a KISZ- szervezet oldaláról gondol­kodva nem lehet „megoldani” a FIDESZ-t. Annál sokkal la­zábban szerveződik, sőt, an­nál is lazábban, ahogy a töb­bi más párt, mozgalom, kü­lönösen nosztalgiapárt.- Most hány tagja van a megyében a szervezetnek? Heindl:- Pécsett is, Baranyában is mintegy ötven. BékésM demokratikus átmenetet akarnak Dr. Heindl 'Péter Elmondta azt is, ő miért csatlakozott a FIDESZ-hez.- Az egyik motívumom: 1982-ben találkoztam a. Dialó­gus-csoporttal. Akkor és ott tapasztaltam, hogy a közép- iskolások és egyetemisták je­lentik azt a generációt, akik­től elvárható, hogy aktívan, kötöttségek nélkül politizálja­nak. A másik ok: az egyete­men évről-évre azt tapasztal­tam, hogy a mozgalmi veze­tők, a KISZ-titkárok mindig ugyanazt mondják. Mintha semmi sem változna ... És van egy harmadik is, de ezt már mint „régi” FIDESZ-es mondom: amikor tavaly ta­vasszal néhány tucat ember megalakította ezt a szerveze­tet, az állam a szokásos mó­don reagált: rendőrségi fi­gyelmeztetést kaptak. Mond­juk úgy: ez volt a próbaper, mert nem ijedtek be . . . S ezt én példaértékűnek tartom: eb­ből is merítettek bátorságot a később létrejövő „felnőtt” alternatívok.- Nem lélő, hogy pusztán a divat hajt valakit egyik, vagy másik mozgalomhoz, szerveződéshez, adott esetben a FIDESZ-be? Heindl:- Ma nem divat politizálni. Nyilvánosan, egy szervezet programját felvállalva meg­szólalni, erre kevesen vállal­koznak.- Igy viszont a mindig szükséges letisztulásnak csök­kennek az esélyei. Németh:- Itt nem kell letisztulás! idő. A régi, nagy pártoknak múltjuk van, magukat tekin­télyesnek vélő öregjei, a FIDESZ\ tiszta lappal kezdett. Ebből persze nem következik, hogy homogén szervezet len­ne, a homogenitást a mai rendszer elfogadhatóságának alsó határa jelenti.- Amikor az adatot hal­lottam — hogy tudniillik a FIDESZ-nek Pécsett ötvennél is kevesebb tagja van, éppen Trombitás Zoltán az jutott eszembe: igy köny- nyű homogénnek lenni. . . Németh:- Nem tudok jobb kifeje­zést: van jellege a FIDESZ- nek, az image pedig vonzó. A közvéleménykutatások, a sajtóvisszhangok ezt jelzik . . . Heindl:- A szókimondásban radi­kális a FIDESZ — mindent ki­mond, ■ mert őszinte . . . Németh:- . . . <jtven ember között is nehéz megteremteni a kon­szenzust. Ezt mindig hosszú beszélgetések és viták előzik meg, mert mindenkinek tisz­teletre méltó a véleménye, s abban is benne van a kon­szenzusnak egy része.- Csakhogy igy a közös ne­vező keresése parttalan viták­hoz vezethet. Ma ennél gyor­sabb és követelőbb a politi­kai élet. Heindl:- így igaz. A politika ma már igényli a naprakészséget. Most ott törtünk, hogy cso­portképviseleti testületet hoztunk létre. Tehát a FIDESZ- nek itt helyben is szüksége van egy — mondjuk így — vá­lasztmányra.- Kiket képvisel a FIDESZ? Heindl:- Természetesen a tagsá­gát, akik alapvetően liberális, demokratikus emberek. Nem­csak általában a fiatalok gondjaival foglalkozunk, ha­nem különös figyelmet fordí­tunk a közöttük marginális helyzetben levőkre, például a cigányokra. Vannak cigány­fiatal tagjaink is.- A céljukat röviden ho­gyan lehet megfogalmazni? Németh:- A békés, demokratikus átmenet.- És mi a rangja a FIDESZ- nek? Úgy értem: a politikai palettán szereplők között mek­kora a tekintélye? Németh:- Egy időben az MSZMP nem akarta elfogadni az el­lenzéki 'kerekasztal résztvevői közé tárgyalópartnernek a Németh Zsolt FIDESZ-t. Most ott van. Es ahogy igaz ez országosan, úgy igaz helyi szinten is. Ami pedig más oldalról a tekin­télyt illeti - mert én úgy ér­zem, a FIDESZ tekintélyt el­ért szervezet —, közöttünk nin­csenek személyes ellentétek, hatalmi torzsalkodás — csak viták. — Mi volt a FIDESZ leg­utóbbi akciója Pécsett? Heindl: — A lengyelországi válasz­tásokhoz kapcsolódik. Valaki­nek eszébe jutott: sok len­gyel bányász dolgozik Pécsett. Rohantunk Pestre a Szolida­ritás plakátjaiért, az itteni lengyelék jószerével ezek révén tudtak meg mindent . . . — Miből gazdálkodik a FIDESZ? Németh: — Semmiből . . . Mozgalom vagyunk, nem párt, de tag­dijunk — ötven forint — van. Ebből jön össze a pénzünk, most talán 2000 forint van a számlánkon. — A hivatalos hatalom mi­ként reagál a FIDESZ létére, megmozdulásaira? Heindl: — Elmesélhetném, miként „zajlottak" tárgyalásaink a rendőrséggel a múlt év októ­berében, amikor a Széchenyi téren akartunk aláírásokat gyűjteni Bős-Nagymaros el­len .. . Elég annyi: jó néhány feltételt szabtak! — És most? ■*. Németh: — Ezt inkább kérdezze meg az államvédelmisektől . . . — Melyik szervezethez, párt­hoz áll a legközelebb a FIDESZ? Heindl: — fokkal sok a hasonlóság. De erre nem is lehet vála­szolni. Egyik tagunk egyik párt, a másik egy másik moz­galom tagja. Ki hogy dönt. — És melyiktől a legtávo­labb? Németh: — A Münnich Ferenc Társa­ságtól. M. A. Már támadják is... Azt tartják: egy mozgalom, párt, egyesülés akkor válik nagykorúvá, amikor támadni iber Carpaftlor I e de viná amice! 5. In ora$ul Pécs a fost creat cercul priéteniei ungaro- románe!? Din acest cerc fac parte intelectuali din cadrul Frontulüi Popular Patriotic. Obiectivul este intárirea preti- nii dintre cele douá popoare! In cadrul adunárii de constituiré a cerculul s'-a subliniat dórin {a de a se- cunoa$te mai bine Románia', viat\ limba, istoria, cultura, §tmita poporului román. Nu s-a precizat cum se va pune ín aplicare aceastá re- impritinire? Vor merge spio- nii maghiari ín Románia sau invers? Un lucru este sigur: de la constituirea acestui cerc s-au ínmulpt intrigile §i dez- binárile ín grupurile de cetáleni mmáni fugip ín Ungaria!? "à kezdik. Nos, a Pécsett műkö­dő Magyar-Román Baráti Kör - ezek szerint — most lépett a felnőtt korba. A tá­madás meglepő módon nem onnan jött, ahonnan várni lehetett volna ... Londonból jött, a nyugati román emig­ráció egyi'k csoportja részé­ről, s a Románul Liber (Sza­bad Románia) cimű lap má­jusi számában látott napvi­lágot a cikk. Az újság fejlécén két kör­alakú szimbólum látható. Egy regi román címer görög nyel­vű körfelirattal és a három romániai országrész (Olténia, Moldávia, Erdély) tkontúros képe, kipontozva az „elcsa­tolt" területekkel délen és keleten. A lap rtem 'keveseb­bet állít magáról a fejlécen, mint „A szabad románok vi­lágszövetségének újságja". A Románul Liber említett számának fénymásolatát és a szöveg magyar forditását a ¡Románul Liber ZIARUL UNIUNII MONDIALE A ROMANILOR LIBERI Anuí V, Nr, 5 INTREAGA LUME VEDE TRAGEDIA ROMANIEI Sue Lloyd Roberts, realizatoarea filmului despre Románia, transmis de Canalul 4 $i, ín forrná redusâ, de 1TV din Anglia, confirma câ. ROMAND $1 COMUNISMUL pécsi Magyar-Román Baráti Kör egyik tagja, a Békéscsa­bán élő iFretyán István újság­író küldte meg a társaság elnökének. A londoni jegyzet óképpen szól: „Pécs városában ímegaia- kították a Magyar—Román Ba­ráti Kört. E kör tagjai értel­miségiek, a Hazafias Népfront keretében tevékenykednek. A kitűzött cél a két nép közötti barátság erősítése. Az alakuló ülésen hangsú­lyozták azt az óhajt, hogy- minél jobban megismerjék Ro­mániát, a román nép életét, nyelvét, történelmét, kultúrá­ját, tudományos eredményeit. Nem határozták meg 'köze­lebbről, hogyan ifog megva­lósulni, miként válik gyakor­lattá az újrabarátkozás. A magyar spionok majd Romá­niába mennek vagy fordítva? Egy dolog biztos: amióta megalakult ez a kör, .megsza­porodtak az intrikák és a széthúzások a Magyarország­ra menekült román polgárok csoportjaiban." Ehhez — úgy véljük — nem kell kommentár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom