Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-14 / 192. szám
1989. július 14., péntek Punon tan nnDifl Információs bázis létrehozásában állapodtak meg Konzultációs tanácskozás az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal baranyai delegációi között Pécsett, a Baranya Megyei Könyvtárban tegnap késő délután megkezdődött a konzultációs tanácskozás az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal baranyai tárgyaló delegációja között. A két küldöttség tagjait elsőként házigazdaként dr. Román Lászlóné, a könyvtár igazgatója köszöntötte. Ö egyébként tagja az MSZMP tárgyaló delegációja, nők is, amelyet dr. Szirtes Gábor, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára vezet. A tárgyaló küldöttség többi tagja: dr. Lehoczky Judit, dr. Kisbán Gábor, dr. Pet- rétei József és dr. Vonyó József. Az ellenzéki kerékasztal szóvivő tisztét dr. Kengyel Miklós, a Független Jogász Fórum képviselője töltötte be. Mellette foglalt helyet az asztalnál dr. Bőgner Miklós, a Független Kisgazdapárt, Rozs András, az SZDSZ, dr. Bíró Ferenc az MDF, Szilvási Sándor az SZDP és Heindli Péter a FIDESZ képviseletében. A mostani tanácskozásnak az elnöki tisztét dr. Kisbán Gábor töltötte be. A végig Higgadt, jó hangulatú megbeszélésen az első napirendi pontként szereplő ügyrendi kérdésekkel néhány perc alatt végeztek. Mindkét tárgyaló delegáció elfogadta azt a kiegészítést az ügyrendben, amely a konzultációs tanácskozáshoz való csatlakozás feltételeit szabja meg más szervezetek számára. Ez pedig hórom: a többpártrendszer, a választásokon induló szervezetek esély- egyenlőségének elfogadása és az erőszakról való lemondás. Második pontként a tárgyaló lelek a megyei információs házis létrehozásának javaslatát vitatták meg, amelyet dr, Ro- 'Z’óg Lászlóné ismertetett. Az előzmények felvázolásakor rámutatott, hogy ennek az információs bázisnak a létrehozását a megyei könyvtár kezdeményezte abból a megfontolásból, hogy szükséges az információs monopólium megbüntetése, ezen a területen is '3z esélyegyenlőség megteremtése, valamennyi szervezetnek elemi érdeke a kölcsönös in- formálódás lehetősége, ugyanakkor az új szervezetek iránti érdeklődés igen jelentős a közvéleményben. Rámutatott, hogy a közvélemény informálása a szervezetnek is érdeke, hisxen így tudják ismertté tenni magukat. Ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy az információs bázis alapjául szolgáló dokumentumok átadásától a legtöbb szervezet egyelőre még tartózkodik. Az ellenzéki kerekasztal résztvevői közül a javaslattal kapcsolatban mindenki kérdéseket, javallatokat, kételyeket vetett fel, így például azt, hogy meg kell vonni a puplikus és a szervezet saját működése során keletkezett dokumentumok közötti határt, illetőleg hogy ezt a határt, a dokumentum felhasználásának korlátáit maga. a szervezet Határozza meg. Ebben a tekintetben nem volt semmi nézet- különbség á tárgyaló felek között. Az MSZMP delegáció vezetője is hangsúlyozta, hogy az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága is külön határoz majd minden testületi előterjesztésről, hogv azok a párt belügyének, vagy a széles társadalmi közvéleményt érintőnek tekintendők-e. A dokumentumok közzétételét viszont július 1-iei határidőtől tartja magára kötelezőnek. Az ellenzéki kerekasztal oldaláról felvetették, hogy olyan dokumentumok, információk szükségesek számukra, amelyek tartalmukkal döntési helyzetbe hozhatják szervezetüket. Ilyennek említették példaként a KSH megyei, igazgatóságának elemző tanulmányait, a tanács: határozatokat. Ez az igényük is teljes egyetértésre talált a másik tárgyalófél részérói, s külön a megyei könyvtár igazgatója részéről is, mint ahogy az is, hogy szervezeteik központi lapjai, egyéb fontos gazdasági elemzéseket publikáló kiadványok a rendelkezésükre álljanak a megyei könyvtárban. Ezzel kapcsolatban azonban a könyvtár igazgatója rámutatott: ezek teljesítéséhez a beszerzési keretek bővítése, ilyen irányú megyei tanácsi céltámogatás szükséges. A konzultációs tanácskozás jegyzőkönyvbe foglalta, hogy a tárgyaló felek megállapodásaként tolmácsolják ezt az igényt a megyei tanácsnak. Az a javaslat is felmerült az ötlet szintjén, hogy az ország- gyűlés: képviselők munkaanyagaiba, illetve a nemzeti kerékasztal-tárgyalások jegyzőkönyveibe is hasznos lenne betekintést nyerni a tárgyalócsoportok tagjainak. Ennek lehetőségeiről mindkét részről informálódnak. A konzultációs tanácskozás -végül is ennél a napirendi pontnál arra a megállapodásra jutott, hogy jöjjön létre a megyei könyvtárban az információs bázis, s hogy a megyei könyvtár dolgozzon ki konkrét javaslatot arra, hogy abban milyen dokumentumok legyenek, s milyen megkötöttségek felhasználásukkal kapcsolatban. A következő két napirendi pont - a konzultációs tanácskozáshoz való csatlakozási szándékok és a választásokkal összefüggő infrastruktúra megteremtése — megvitatására már a lapzárta- után kerü't sor. Abban viszont megállapodás született, hogy a vita kimeneteléről, az esetleges megegyezésről lapunkat a jövő hét elején tájékoztatja a két tárgyalófél erre az alkalomra megbízott szóvivője. Dunai Imre A francia forradalom kétszáz éves öröksége A nagy francia forrada. lom sokáig prototípusa volt a társadalom gyökeres átalakításainak, a forradalmaknak. Polgári történészek magasra értékelték az emberi és polgári jogok kodifikációját és a polgári liberális ideológia alapelvének tették meg azt. A marxista történészek pedig a francia forradalom történéseiből a forradalom megfellebbezhetetlen törvényszerű, ségeit vonták le. Különösen az 1793-94-es szakasz, a jakobinus diktatúra időszaka került e marxista piedesz- tálra, mint a forradalom történelmi csúcspontja, melyben a forradalmi osztályharc (az adott korban lehetséges) legmagasabbrendű önkifejezését nyerte. A francia forradalmat azonban egységes történelmi értékeléssel kell illetnünk; sem a polgári, sem a marxista ideológiai szempontok nem engedtethetik meg nekünk, hogy önkényesen kiemeljük egyik vagy másik - egyébként bármilyen jelentős - szakaszát, és e részlete alapján ítéljük meg az egész forradalmi folyamat lényegét.^ Egy forradalom kitörésekor, kezdeti időszakában rendszerint nem a pozitív, alkotó törekvések dominálnak. A néptömeqek a szabadságot inkább valamiféle szabadulásként, meg-, felszabadulásként, -szabadításként értelmezik. Filozáfikusabban: kezdetben a forradalomban a ,,valamitől való szabadságira való törekvés fejeződik ki egyértelműbben. A forradalmat egyben minősíti is, hogy meddig tart ez a szakasz, nem reked-e meg ezen a kezdetleges szinten és milyen mértékben, milyen tartalommal lép át második, döntő szakaszába, a „valamire való szabadság birodalmába, azaz a gyökeresen új társadalmi rend építésének megkezdésébe (alkot- mányozó, majd törvényhozó szakasz). A francia forradalmat útjára lökő tömegek is ilyen megszabadulási vágytól vezérelve foglalták el, rombolták le a Bas- tille-t, elnvomatásuk, szabadságuk gátjának jelképét. Az abszolút uralkodástól, a nyilt önkényuralomtól akartak szabadulni, az érdekeiket, de személyiségüket is sértő, megalázó rendi kiváltságokat akarták eltörölni, megszüntetni. Kiváltság és önkény; azaz egy valamikori valós, vagy v^t érdemeiből vezetői uralkodói jogot formáló, és ezen társadalmi uralkodó szerepet ideológiai alapokra helyező, azt kiváltságokkal alátámasztó parazita, nem produktív társadalmi réteg által, illetve e réteg érdekeit legjobban képviselő abszolút uralkodó által gyakorolt önkényuralom elviselhetetlenné, tovább már tolerólhatatlan- ná vált nemcsak általában a nép, hanem a kiváltságokkal és politikai jogokkal nem rendelkezők (az ún. „harmadik rend”) legtehetősebb, gazdaságilag legpo- tensebb rétegei számára. Ez a társadalom egészséges működését már lehetetlenné tevő érdekellentét, a gazdasági erő és szükséglet valamint a politikai hatalom ki- békithetetlenné váló ellentéte vezetett a társadalmi robbanáshoz, a forradalomhoz Franciaországban, 1789-ben. Ezzel persze nem tagadjuk az új elvek és eszmék szerepét, a társadalom észszerű berendezésének lehe. tőséaét felvető gondolkodók termékenyítő hatását a forradalomra. (Montesquieu, enciklopédisták, Rousseau.) A forradalom első szakaszának politikai törekvései jóval - mérsékeltebbek voltak. Az első forradalmárok nem akartákt gyökeresen átalakítani a korábbi politikai berendezkedést (abszolút monarchia), hanem csak mérsékelni, korlátozni akarták a királyi önkénvt, részt akartak .kérni a hatalomból. A hatalom megosztásának (Montes- guieu) és a népfelseg (Rousseau) elvét a régi hatalom (király) és az új néphatalom közötti egyensúlyra tervezték építeni. A forradalom első két évében e célok szinte teljes körűen megvalósultak. A nemesi előjogok, úrbéri szolgáltatások (anyagi kiváltságok) és a tiszteletbeli kiváltságok (a földesúr személyi, bírói hatalma jobbágyai fölött) eltöröltettek. Először rögzítették tételesen kinyilvánítva az ember személyi és politikai jogait, az 1791-es első liberális alkotmány pedig magába foglalta e jogok leglényegesebb elemeit (törvény előtti egyen, lőség, közteherviselés, szólás- és sajtószabadság, választójog). A polgári egyenlőség a közhivatalok betöltésének polgári jogát is jelentette. Megvalósult a hatalom megosztása is az alkotmányos monarchia kereteiben. A forradalom azonban mégsem elégedett meg ezen igen jelentős eredményekkel, hanem önmozgása, valamint a válaszadás kényszere a külső erők kihívására továbbtaszította. Az, hogy a jakobinus diktatúra, majd benne a robes- pierre-i terror mennyire volt szükségszerű, mennyire lehet a forradalom törvényszerűségeként felfogni és értékelni, ma is vita tárgya történészek között. Mi magunk hajiunk Bibó István véleményének elfogadására, miszerint a francia lorradalom 1792- vel kezdődő szakasza(i) a „kisiklott forradalmat" jelentették. A forradalom ettől kezdve nem a reálisan elérhető, hanem utópisztikus célokat követett. önmaga fenntartása öncéllá vált számára; intézkedései, létrehozott intézményei nem valóságos, népi többségi igényből jöttek létre, hanem létrehozóik önkényes akaratából. A nép által létrejött hatalom már nem a nép érdekében, hanem csak a nép nevében, de a nép ellenében, a népre rákényszerítve érvényesítette akaratát. Ezért szükséa.szerűen el kellett buknia. A francia forradalom eszméi tiszta formájukban nem valósultak meg egyetlen európai (és amerikai) államban sem. A szdbadsáa és eqyenlőséq eszméi többször is dogmává merevültek. A szabadságelv és az egyenlőségi eszme, valamint a szó-- ciális biztonság eszméje ellentmondásba kerültek egymással. A tulajdon szentségének merev értelmezői harcba keveredtek a szociális igazság hangbztatóival. A liberális konzervatívok és dogmatikusok létrehozták a „megrögzött reakcionárius", túlzó ellenfeleik pedig a „hivatásos forradalmár" típusait (Bibó). Mindkét véglet nolitikai zsákutcát jelentett - a 20. század forradalmaiban is. A népszuverenitás, a hatalmi formák szétválasztásának, az ellenzék megengedettségének, a monopóliumok, kiváltságok eltörlésének, a bírói függetlenségnek eszméi azonban máig is időtállónak bizonyultak. A konkrét helyzet konkrét elemzéséből kiinduló politika, mely a liberális demokrácia elveit, eszméit nem szentségként, hanem a gazdasági és politikai gyakorlat követelményei szerint alkalmazta, ma is életképes államalakulatokat, virágzó gazdaságokot és politikai rendszereket volt képes létrehozni, és ezekben a francia forradalom legmaradandóbb értékeit őrizte meg az utókor, a ma számára. Rozs András Szabad Demokraták Szövetsége A Csárdáskirálynő szabadtéren Közkívánatra: Rózsám! Bukszár Márta és a tánckar az Orfeum-jelenet próbáján Fotó: Tóth László A próbák a tikkasztó hőség ellenére mindennap rendületlenül folynak a pécsi szabadtéri színpadon. A primadonnát már harmadszor emelik fel a táncos fiúk, mire sikerül a zenére magasba lendülniük, s az énekesnő sem inog a tenyerükön. Éppen a nyitány utáni első jelenetet állítja be 8a- gossy László rendező, Vidáko- vics Antal koreográfus és Hevesi András karmester, amikor bekukkantunk a munkába. Tíz éve már, hogy utoljára láthatta a pécsi, baranyai közönség Kálmán Imre klasszikus- operettjét, a Csárdóskirólynőt hazai színpadon. A legmagya- rabb bécsi operettet, a műfaj kedvelői számára Az operettet, most a Nyári Színház tűzte műsorára. A Csárdáskirálynő dalait mindenki ismeri, kedves sztorik keringenek régi szép előadásokról, de a történetet kevesen tudnák elmesélni még az idősebbek közül is. Pedig a rendezők szerint, akik jó librettókkal igazán nincsenek elkényeztetve, a Csárdáskirálynő a legjobban megírt operett. Népszerű dallamok, épkézláb történet, kell több? Reméljük, hogy nem, vallja Bagossy László is. A Nyári Színház előadásában a Csárdáskirálynő teljességgel „klasszikus" lesz. A kellemes muzsikával és a jó énekesekkel, színészekkel kívánják meghódítani a közönséget. A társulat nem törekszik különleges megoldásokra, abban a hitben próbálják a Csárdáskirálynőt, hogy a közönségnek szüksége van a meleg estéken az operett elandalító élményére. Ha ma valaki erről az operettről hall, mindjárt azt kérdezi : No, és ki játssza „Honty Hannát?”. Szilvia szerepében ezúttal Bukszár Mártát, a pécsiek kedvelt primadonnáját láthatjuk. Cecíliát Bókay Mária, az Egri Gárdonyi Színház művésznője, Edvint Gerdesits Ferenc, a Magyar Állami Operaház magánénekese alakítja. A szereposztásból még Splnd- ler Bélát említeném, aki ugyancsak tíz évvel ezelőtt a kaposváriak híres előadásában mór megformálta Báni grófot. Bemutató július 20-án. M. Zs. Vásárfiát kínálunk A HÍRLAPKIADÓ VALLALAT szabadterületi standján: napilapok, hetilapok, folyóiratok A Tabu-sorozat eddig megjelent kiadványai és zsákbamacska. CENTRUM HÉTFŐI 1989. július 17-én 30”,> visszatérítés T • Bakfis- és női fürdőruha 457—2550 Ft-ig amíg a készlet tarti im Picw ajluuaz cnrrRUM
