Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-12 / 190. szám

1989. július 12., szerda Dunantmi napló fV. futató a Megyei Könyvtár helytörténeti részlegében Fotó: Szundi György Fogfájós tánc egy rendelkezés körül Avagy: bér(ki)emelés magyar módra Úgy tűnik, az időzavar^ ral küszködő fogorvos me­dicinájához hasonló egy újabb rendelkezésünk, tör­ténetesen az, amelyik a közművelődésben dolgozók - elsősorban a népműve­lők, könyvtárosok - ápri­lis 1-jével életbe lépő bér­emelésére vonatkozik. Ez a 40-47 százalékos eme­lés bármilyen jelentős, csak egy odvas fog kihúzása a sok közül, s még így is előkészí­tetlenül történt a művelet; fáj­dalmat okoz. Az elsők között Nógrádi Tóth Erzsébet írt arról a Nép­szavában, megszólaltatva ez ügyben Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkárt is, miként borította föl sok helyütt ez a béremelés éppen azt az Tudományos könyvtár lett a Baranya Megyei Könyvtár Megyei vezetők látogatása €3y megyei intézményben nem szómit eseménynek: érdeklődé- sük is, hivatali kötelezettségük ls odaviszi őket. De annak, hogy nemrég Piti Zoltán ta- Hócselnök, Takács Gyula álta­gos elnökhelyettes és Fischer lános művelődési osztályvezető 0 Baranya Megyei Könyvtárba 'ótogattak, annak külön oka volt: Tévéiét hoztak a müvelő- minisztertől. Ebben Glatz Ferenc arról értesíti a Baranya Megyei Tanács elnökét, hogy Baranya Megyei Könyvtárat ,udományos könyvtárrá (II- osztály) minősiti". Az indoklás, kój: „A könyvtár igen jelentős eijödési utat tett meg az el- mu/t esztendőkben. Gazdaggá Növekedett gyűjteményét kibő- Vl,ett terekben szakosított ol- ''osószolgálattal közvetiti az o'vosóknak: a könyvtár a me- Qyoszékhely helytörténeti kuta- osának egyik jelentős intéz- menye, emellett országos je- ootőségü kiadványsorozatokat áondoz. Munkatársi kollektivá- ionak legképzettebb magva '^ndszeresen publikál, fontos 'f'Yi és országos tudományos O'saságok tagja, és aktív ku- ,0,°munkát folytat." ~ Mivel érdemel ki egy önyvfár ilyen cimet? Mit je- ent ez. a gyakorlatban az át- ooolvasá, a tudományos kuto- o és mit jelent a könyvtáro- számára? , Or. Román Lászlóné, a .°nYvtár igazgatója ezt mond- 'Q kérdésünkre: "A könyvtárosoknak meg- 'szteltetést jelent, de nem je- enf magasabb fizetést. A cí- n>ef kérni kell, szakértő bi- z°ltsáq vizsgálja meg, milyen 0 könyvtár feltártsága, feldől­né munkája és a szolgálta- Qsok, nevezetesen a szakiro- Qlmi táiékoztatós színvonala. ? olvasónak könnyebb és pVOrsabb, s főleg mélyebb tá- l®kozódási lehetőségeket nyújt. . " Hogyan kezdődött a szak- ,fodalmi tájékoztatás megszer­zése? ~ 1979-ben kezdtük. Nem V°lf könnyű elfogadtatni, hogy nem afféle arisztokratizmus, 0rni a „népkönyvtár'’-tól ide- A tájékoztatást önálló ol- VQsószolgáltatási részlegként terveztük meg. Baranya me­gyében nincs úgynevezett nyiI- V<3n°s nagykönyvtár, szükség tehát arra, hogy az egyes hazatokban o mi körülmé- nVeink között kiemelt tájékoz­tatást nyújtsunk a művészetek, a néprajz, mezőgazdaság, ipari-műszaki szakirodalom, de főleg a zene és a képzőművé­szet területén. A szépiroda­lomban is, de ez természetes­nek vett, hagyományos funk­ciója a könyvtárnak. Ráadásul dél-dunántúli zenei köteles- példány-gyűjtö központ va­gyunk, vagyis minden itt meg. jelent kiadványt — könyvet, hanglemezt, kazettát, kottát — hivatalból megkapunk. E te­kintetben szakkönyvtárként mű­ködünk.- Kik látják el a tájékozta­tó munkát? — A könyvtárosoknak abból a köréből válogattunk, akik erre emberileg hivatottak és szakmailag alkalmasak. A fel­sőfokú végzettség alapkövetel­mény, valamely szakterület kü­lön ismerete és az illető terü­leten saját publikáció. Ügy gondolom, a szakembereknek, átlagolvasónak, ha el akar mélyedni valamelyik tudomány­ágban vagy művészeti szférá­ban, nagy előnyt jelent, ha adott esetben művészettörté­nész, szociológus, jogász, filo­zófus, néprajzos, vagy éppen matematika-földrajz szakos ad felvilágosítást adott esetben. Vagy itt van a helyismereti részleg, amely könyvtári típusú dokumentumok jelentős gyűjte­ménye, s most hogy Bezerédy Győző lett a vezetője, aki ko- ■ rábban levéltárban és múze­umban is dolgozott, az önálló vagy társult kutatások na­gyobb lehetőségét adja.- Kiadói t/zékenység alatt csak a Pannónia Könyvekre kell gondolnunk? — Ez nagyon fontos, de nem csak erről van szó. A minisztérium a cím odaítélése­kor figyelembe vette a Bara­nyai Könyvtáros című periodi­kánkban megjelent szakmai ta­nulmányokat, a könyvtári év. könyvet, a bibliográfiák egész sorát: példóúl Baranya sajtó- bibliográfiájg most megy nyomdába, és elkészült a Ba­ranya megyei népfőiskolák tör­ténete. De ide sorolhatjuk például Berták Lászlónak a Vórkonyi Nándor, Csorba Győző és Bórdosi Németh Já­nos munkásságáról készült bibliográfiáját is, amely időta- karékosság az alaposan tájé­kozódni kívánó olvasónak ép­pen úgy, mint a tudományos kutatónak. G. T. Pedagógia stressz nélkül? A MONTESSORMSKOLA KÖZELRŐL Napjainkban egyre több pedagógiai elmélet és metodika kap zöld utat hazánkban is, gondoljunk akár az új rendszerű anyanyelvoktatásra vagy a már országszerte ismert Zsolnay- programra. A nyugat-európai országokban a kép tarkább és változatosabb, emellett őriz egyfajta folyamatosságot is.- Montessori nevelési mód­szere a harmincas években modern pedagógiai kísérletnek számított; mi az oka, hogy az utóbbi tiz-tizenöt évben, első­sorban a skandináv nemzetek körében, de német nyelvterü­leten is újra reneszánszát éli? - kérdezem Szélig Teréz taní­tónőt, (Pécs, Apáczai Nevelé­si Központ), aki az elmúlt év­ben Bécsben öthetes tanfolya­mon ismerkedett a Montessori- módszerrel.-- Montessori Mária olasz nevelőnő mint orvos kezdett foglalkozni a fejlődésben hát­ramaradt gyerekekkel. Rájött arra, hogy az ilyen gyerekek érdekében sokkal többet tehet a nevelés, mint az orvostudo­mány. Sikerein felbuzdulva fi­gyelme véqképp a nevelői pá­lyára terelődött, s módszeréhez valóságos filozófiai hátteret dolgozott ki. Fő elve az, hogy tiszteletben kell tartani a gyermek tevékenységét és szabadságát. A pedagógus feladata, hogy a gyermek fej. lődéséhez szükséges körülmé­nyeket és eszközöket biztosít­sa. S munkájában arra kell törekednie, hoqy a gyermek maga fedezze fel a szükséges rendet, és azt ne egyszerűen a tekintélyelv alapján fogad­tassa el vele. Ma, amikor egy­re több az ún. magatartás- zavaros gyermek, ismét előtér­be került ez a rendkívüli ala­possággal kidolgozott mód­szer.- Hogyan került közelebbi kapcsolatba a Montessori-isko- lával?- 1987 decemberében adó­dott a lehetőséq, hogy részt vegyek egy intenzív, öthetes pedagógiai kurzuson Bécsben. A lehetőséget , munkahelyem, az Apáczai Nevelési Központ széles körű kapcsolatai és a Bécsi Pedagógiai Intézet segi- tőkészsége teremtették meg számomra. Ez utóbbi Intézmény igazgatója, Peter Schmeck ab­ban segített, hoqy tandíjat — ami kereken 7200 schilling volt — nem kellett fizetnem. Külön érdekesség és próbaté­tel volt nekem, hoav a hu­szonnyolc résztvevőből én vol­tam az egyedüli, ‘aki nem osztrák állampolgár.- Milyen szakképesítést adott önnek ez a tanfolyam?- Azzal kezdeném, hogy a kurzus folyamán nem csak el­mélettel foglalkoztunk, hanem gyakorlati foglalkozásokon is részt vettünk a gyerekek kö­rében. A Montessori-mód szer minden tantárgyro részletesen le van bontva. En a következő témakörökből vizsgáztam: ma­i tematika, német nyelv, vala­mint A Montessori-módszer el­mélete és a gyakorlati élet teendői c. tantárgyakból, és végül egy nálunk ismeretlen tematikából, a kozmikus neve­lésből. Az utóbbi egyfajta vi­lágnézeti nevelés, amely a földrajzot, biológiát és a tör­ténelmet foglalja magába.- Mennyiben tudja a kint tanultakat munkahelyén hasz­nosítani?- Először az elméleti anya­got kellene lefordítani ma­gyarra, hiszen ezzel kapcsola­tos szakirodalom, tudomásom szerint még nem jelent meg az utóbbi negyven évben. A lefordítandó anyaq több száz oldal, de ezerre is tehető. Je­lenleg \egy szűk tartalmi kivo­nat forditásán dolgozom, ami aloaja lehet a további munká­nak. Mivel a qyaAorlathoz kü­lön eszközkészlet szükségelte­tik, ennek elkészítésére Ígére­tet kaptam Szilágyi Jánostól, a Nevelési Központ igazgatójá­tól, aki a munkámat ebben is támogatja. Mindenesetre sze­retném az ott tanultakat a mindennapi munkában hasz­nosítani, ennek hatékonyságá­ról meggyőződhettem.- Milyen fegyelmezési mód­szereket alkalmaznak a Mon. tessori-iskolában?- A módszer fontos eleme, hogy általában nem ' azonos korúak vanrtak eqy ,,osztály­ban , hanem különböző kor­csoportok, pl. 3-6 éves korig. Az osztályokban egyszerre két nevelő van, a tanár és az asszisztense. Ez lehetővé teszi a differenciált munkát. Ehhez tartozik még az is, hogy a szülőket is nagvmérfékben be­vonják az iskolai munkába. Többek közt megismertetik ve­lük a Montessori-módszer ne­velési elveit és iellegzetessé- qeit, A szülői értekezleteken tovjhbképzéseket tartanak. s nevelési szituációkat beszélnek meg. Eqvszóval fontosnak tart­ják, hoqy a szülők is olyan szellemben gondolkodjanak, mint amilyent a qyermek az iskolában tapasztal. Ez lénye­gesen csökkenti és indirektté teszi a feqyelmezési gondokat, eljárásokat. ~ Továbbra is tartja a kap­csolatot a kintiekkel?- Igen, meglátogattak már az NSZK-ból olyan oktatók és szakemberek, akikkel Bécsben ismerkedtem meg. Itt alkalmam volt bemutatni nekik a mi kí­sérleti intézményünket. De az esett a leqjobban, hogy meg­hívtak az idei bécsi kurzusra asszisztensnek. Kovács Gábor értékrendet, amit olyannyira támogatni szeretett volna. A megemelt költségvetési ke'et, a szétosztott 600 millió forint elsősorban az általános műve­lődési központokban okozott zavart, szüit érdekellentétet pe­dagógusok és népművelők kö­zött - hiszen jelentős jövede­lemkülönbségek keletkeztek ily módon - olvashatjuk. A cikk szerzője nemcsak arra utal, hogy a tanári-közművelői mun­ka gyökereit, tartalmát tekint­ve számtalan ponton közös és egymósrautalt, hanem arra is - és a hangsúly ezen van -, hogy a közművelődési és köz­gyűjteményi dolgozóknak szán­ták ezt a pénzt, de az integ­rált intézmények és főként az óvodát, iskolát, művelődési há­zat, könyvtárat magában fog­laló általános művelődési köz­pontok működését, jogállását csak most, utólag fogják ren­delkezésben is meghatározni. Erre annál is nagyobb szük­ség van, mivel vannak olyan általános művelődési közpon­tok, ahol az igazgatók oktatá­si kulcsszámon szerepelnek, míg a népművelőkre vonatko­zó, 3500-as kulcsszámon lévő beosztott intézményvezető a béremeléssel esetleg jóval töb­bet keres a főnökénél. Hogy közelebbről hozzunk példát: a pécsi Apáczai Nevelési Köz­pontban a beosztott népmű­velő a szakterület irányítójával került azonos bérszínvonalra - s mint Füzesné Schmidt Ilona osztályvezető elmondta az új­ságírónak, a művelődési ház­ban a takarítónő 7200-ért, mig az intézmény iskolájában a kolléganője 4200 forintért ta­karít . . . Ennek a feje tetejére álló logikának itt előidézője volt a városi tanács is, amely szi­gorúan ragaszkodva a formá­lis, csak a népművelőket pre­feráló 3500-as kulcsszámhoz, a kért 74 helyett c-sak 64 dol­gozó számára igényelte meg a béremelést. Füzesné Schmidt Ilona egyébként elmondta Szilágyi Jánosnak, a nevelési központ igazgatójának levelé­re, amelyben a hatalmas In­tézmény dolgozóinak egységes bérrendezését kéri - tulajdon­képpen az volt a válasz, hogy a tanács az emlitett módon megkötötte az intézmény ke­zét, dhelyett, hogy hagyta vol­na önállóan dönteni. Legfrissebb értesülésünk sze­rint az intézmény vizsgálatot kérő levelet juttatott el a köz­művelődési és pedagógus dol­gozók június 1-jével megala­kult bérérdekegyeztetö bizott­ságához, ahonnan időközben a válasz is megérkezett; ebben a bizottság o készülő jogszabály­ra utalva kéri az ANK türel­mét . . . Eddig majdhogynem mind­végig idegen toliakkal ékes­kedve próbáltam érzékeltetni valamit az anomáliákból, de mentsen a körülmény, hogy Müller Gyula ezt a két Nép- szava-cikket téregette ki az or­rom elé, amikor már alig le­gyűrhető indulatában felkere­sett — üzemi népművelő vagyok. A Mecseki Szénbányák Szol­gáltató üzeme a munkálta­tóm, és a pécsi munkásszálló­ban dolgozom pedagógia­népművelés szakos végzettség­gel. Tizennyolc évet húztam le a bányában, föld a’att, tizen­hat éve vagyok kulturos, négy, most már felnövő és kirepülő gyereket nevelek. — Ügy vár­tam ezt a béremelést, mint a megváltást, most ötvennégy évesen, 8500 forintos kereset­tel. Feleségem jövedelme jó­val szerényebb. Azért nem emelhetik a béremet, mond­ták, mert nem szakszervezeti, hanem szolgáltató üzemben dolgozom. Megkérdeztem a kollégáimat a József Attila Művelődési Központban: a népművelőktől az adminisztrá­torokig valamennyien megkap­ták a pénzüket. Ezek szerint én nem vagyok népművelő? De kérdezze csak erről a komlói munkásszállón dolgozó kollé­gámat is! Tudomásom szerint a Közművelődési és Közgyűjte­ményi Dolgozók Szakszerveze­tének titkára, Vatfósz János már lépett az ügyünkben. * A rendelkezésre álló né­hány nap kevés, hogy a me­gyei helyzetről átfogó képet lehessen nyerni. A Doktor Sán- dor-Zsolnay Művelődési Köz­pontban nem okozott gondot a pénzek elosztása, de például Komlón az Úttörő- és Ifjúsági Házban a dolgozók oktatási kulcsszámon szerepelnek. Bo­gárdiné Mészöly Évától pedig megtudtam, hogy a Pécsi Vos- utas Szakszervezeti Művelődé­si Házban kisebb zökkenőkkel ugyan, de megtörtént a bér­emelés, viszont egy volt dől-- gozójuk perrel fenyegeti a pellérdi tanácsot. Fülöp Zsol­tot Balatonfenyvesen a 61-632- es telefonszámon hivhatom, ahol most kultúrosként helyet­tesit. A fiatal kultúros, aki koráb­ban a pécsi Kossuth mozi üzemvezetője volt, majd a Pécsi Vasutasok Szakszerve­zetének Művelődési Házában dolgozott, 1989. március 1-jé- töl igazgatója a Pellérdi Mű­velődési Háznak.- Milyen fizetéssel szerző­dőt! el Pellérdre?- 7500-at Ígértek, de én ki­kötöttem, hogy 9000 forint alatt nem megyek. Tizenkét pályázó közül választottak engem, s ebben a munkában szükséges széles ismeretségi köröm is nagy szerepet játszott. Hozzám tartozik Aranyosgadány, Ke- szü és Gyód is, valamint a több mint 11 ezer kötetes könyvtárat is én kezelem.- Erre a 9000-re kéri a 40 százalékot?- Igen, mert ha jogszerűen jár, akkor meg kell adniuk. Azt kell megtudni, hogy a rendelet kötelező érvényű-e, vagy a pénzösszeg csak ad­ható. Időközben a levél is megjött a tanácshoz Fischer Jánosnak, a megyei művelő­dési osztály vezetőjének az aláírásával a 40 százalékos emelésről, amihez 53 ezer fo­rintot is kaptam. És azt mond­ják, a kultúrház érdekében felhasználhatom! Először bér- feszültségre, majd arra hivat­koztak - utólag! -, hogy azért emelték 7500-ról 9000-re a béremet, mert abba mór a rendelkezést is belekalkulálták. Harmat János iskolaigazgotó, az ANK igazgatója azt mond­ja, nincs meg a végzettségem. Egyébként magyar-népművelés szakon most kezdem a negye­dik évet. Elvált vagyok, vi­szont rendkivül magas a most vásárolt OTP-lakás havi tör­lesztési összege, ezért sem mondhatok le az 53 ezer fo­rintról. Az igazgatóval és ta­nácselnökkel is közöltem, hogy a bírósághoz fordulok, ha az a pénz nekem jogszerűen jár.- Édes fiam, ezekkel a sza­vakkal fordultam a Zsolthoz - mondja az idős iskolaigazga­tó -, neked még nincs meg a kellő gyakorlatod, de ha a , községi tanács mint bérgaz­dálkodó helyénvalónak látja, akkor kapjad meg a pénzt . . . Gondolhatja, amikor húsz óve itt dolgozó nevelők meg­tudták, hogy mennyi a bére, úgy jöttek rám, mint a dara­zsak! De megmutatom ép ön­nek, hogy ebben a rendelke­zésben sehol nem áll leírva az, hogy kell adni! De megbe­széltük, hogy kapjon még ezer forint gépkocsiótalányt havon­ta. hozzájárultunk az angliai útjához, és a tizenkét jelent­kező közül most is öt tartjuk erre a munkára a legalkalma­sabbnak. Azt is tudni ke!’, hogy Zsolt a Vasutasban búj­tatott létszámúként szerepelt, jóval alacsonyabb jövedelem­mel. Kértük, az összes jöve­delemforrását jelölje meg, hogy az a 9000 forintot megközelít­se . . .-Ti Vajon meg tudjuk-e hatá­rozni mindezek után, hogy me­lyik fogunk fáj? S nem lenne-e szükség arra, hogy egy ifyen arctalan rendelkezésnek leg­alább szeme legyen? Bóka Róbert \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom