Dunántúli Napló, 1989. július (146. évfolyam, 179-209. szám)
1989-07-10 / 188. szám
1989. július 10., hétfő Dunántúli napló s Balatonon a DN-lapok nyomában Tíz óra után már hiánycikk volt a VDN „Tudod miért járok a Bolo- tonra üdülni és nem a Fülöp- szigetekre? Azért mert a magyar tenger partján minden nap hozzájuthatok a Dunántúli Naplóhoz" jegyezte meg pécsi ismerősöm, Kovács Zsolt, akivel a hétvégén a balaton- földvári strandon futottunk össze. Ez valószínűleg csak ironikus, a lap munkatársának szóló jópofáskodás - volt, az azonban bizonyos, hogy Zsolt gumimatraca mellett nemcsak a DN Panoráma júniusi száma, hanem egy VDN is hevert. Hogy miként kerül a Balatonra a VDN? Némi „háztáji" közreműködéssel, ugyanis lapunk munkatársai szállítják a frissen nyomott (még meleg) példányokat szombatról vasárnapra virradó éjszaka Siófokra. Tegnap hajnalban például Kaszás Endre kollégám versenyezett az idővel, hogy legkésőbb 2 óra 25-re a siófoki vasútállomásra érjen zsákokkal teli bogárhátújóval. A szállítmányt néhány perccel két óra előtt tudta átadni Bolevácz Csabának, a Siófoki Postahivatal rovatolójának. ^Siófokra egyébként ugyanekkor érkezik Budapestről az a postavonat, mely a Vasárnapi Híreket és a Népsportot hozza. - Van még VDN-je? - érdeklődtem vasárnap délelőtt 11 körül Morvái Lószlánétól, a siófoki vasútállomás melletti hírlapárustól. - Sajnos már nem tudok adni, 20-at kaptam és az elfogyott. - Panoráma? - Még egy-két példány van a júniusi számból, a júliusit valószínűleg kedden kopom. Mint késönkelő „VDN-kere- ső" nem jártam szerencsével a Petőfi sétányon lévő körpostánál sem. - Csak 10 példányom volt. Annyi ember pihen most a strandon, hogy szerintem ennek többszörösét *s el tudtam volna adni. 10 órakor már egyetlen napilapom sem volt - mondta o hírlapárus. * Június 11-től a Balaton déli partjón, Siófoktól Keszthelyig valamennyi településen kereshetik olvasóink a Vasárnapi Dunántúli Naplót. Sőt, kérhetik az újságárusoktól Balaton- szentgyörgyön, Hévízen, Gye- nesdiáson, Vonyarcvashegyen, Balatongyörökön, Zalakaroson, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, letenyén, Lentiben, Marcaliban és Zalaszentgróton is Balog N. A „demokrata” lapozgatja az újságot és nem csalódik. Sok mindent megtud belőle. Végtére is ezért újság az újság. Megtudja, hogy ő tulajdonképpen egy buzqó fideszes, esetleg MDF-es aktivista, aki ráérő idejében éppen azzal szórakozik, hogy képviselőt hívogat vissza. A „demokrata" megtudja még azt is, hogy ő — „ordító, bátor egérként, sohasem volt macskát keres" — és teszi mindezt azért, mert növelni akarja a zűrzavart. Persze ez nem az újság véleménye, hanem Lázár Istváné, amit a VMF június 10-i közgyűlésén mondott. (Azóta a Dunántúli Naplónak is ez a véleménye, 1989. július 3-i szám.) Való igaz, nagy zűrzavart lehet kelteni úgy, ha az „aktivista" bekopogtat egy-egy lakásba, tollal, papírral a kezében és tisztelettudóan megkérdezi a választópolgárt, egyetért-e a képviselőjének visszahívásával, és ha igen, akkor megkéri, ezt aláírásával is hitelesítse. Esetleg még azt is megtudhatjuk az aktivistától, lakásuk, utcájuk melyik választókerülethez tartozik, és ott ki képviselő. (Példa erre az fi Fenyves sor „Tobozba Magán panzió Pécsett Kenesei Barnabásné és édesapja Bakota Antal, okik családi vállalkozásban hozták létre Pécs első magánpanzióját a Fenyves soron, nem restellik bevallani az alapító tőke összegét. Több mint ötmillió forintot áldoztak a hóromszintes, húsz férőhelyes létesítmény kialakítására. Pár hónapja nyitottak. Nincs okuk a panaszra, teltházzal is üzemelnek. Főként külföldiek, köztük osztrákok és nyugatnémetek az idelátogatók. Már magyar vendégek is igénylik a két- és háromágyas szobákat. A kétágyas szobáért dukáló 950 forintot nem tartják soknak. A vendégek között mostanában voltak belgák, hollandok és Izraeliek. A vállalkozóknak közben az is megérte, hogy a bábfesztivál idején ingyen adjanak ki szobákat. Tehát a felfutás, vagy inkább a kezdés időszakában kedvezményeket nyújtanak. Egyébként vonzóak, hangulatosak az összkomfortos szobák, tisztaságukért Kenesei Barna- bósné felel, aki, egyszemély- ben sok feladatot lát el. Mindenes. Azt tartja, nincs szükség magas létszámú személyzetre. Egész nap működik o bérjellegű rész, a falatozó, ahová utcai vendégek is betérhetnek. Később itt egyre több meleg- étel-különlegességet kínálnak. Pécsett a Főnixet az Állami Biztosító, a Kertészpanziót a Kertészeti és Parképítő Vállalat, a HBH panziót a somberéki tsz működteti, egyik sem magánerős befektetés. A Fenyves sori az első magánpanzió a megye- székhelyen. Neve stílszerűen: Toboz. Cs. J. Fotó: Proksza László „Minden tárgynak külön életrajza van...” „Sváb szorgalom” aVölgységi Múzeumban Közvetlen szavakkal köszöntötte a megjelent vendégeket Szőfs Zoltán igazgató július 4-én Bonyhádon, a Völgységi Múzeumban. A német nemzetiség anyagi kultúrájának sokszínűségét bemutató kiállítás anyagát Gáti Mórfa nyugdíjas asszisztens, a múzeum munkatársa gyűjtötte és rendezte nagy-nagy szeretettel és hozzáértéssel. Gáti Márta 32 évig , egészségügyi dolgozóként járta Bonyhádot és a környékbeli kis falvakot, így ismerte meg az embereket, az itt lakó németség 18. századtól fennmaradt kulturális hagyományait. S most Kakasd, Kisdorog, Majs, Bonyhódva- rasd, Véménd lakói padlásról, ládák fenekéről keresték elő féltve őrzött, népük, őseik kulturális múltját idéző muzeális értékű tárgyaikat. Női és férfi pacskerek, klumpák, feliratos hímzett törölközők jellegzetes esztergált tartókon, díszlepedők, egy-egy falura jellemző népviseleti ruhadarabok mesélnek a ma emberének a Bonyhád környéki németség gazdag kézműves múltjáról. A klumpa minden sváb ház elmaradhatatlan tartozéka volt. A ház előtt vagy a folyosó végén sorakoztak a fából vájt lábbelik. Az udvaron végzett piszkos munkához használták, a lakásba tilos volt klumpában belépni. Klumpák, pacskerek, gyöngyös kontynecc, subrika... A tárgyak esztétikai értékét növelték a mintakendőkre, lepedőkre, törölközőkre hímzett sváb motívumok, díszes monogramok, feliratok. Az egyik törölközőn olvasható, hímzője őszinte óhaját kifejező felirat így szól a látogatóhoz: „Isten, adj minden reggel sok boldogságot és kevés gondot. Blúzok, mellények, ruhák horgolt vagy kötött csipkével, subákéval, azsúrral, dekoratív hímzéssel díszítve reprezentálják a hajdan volt kézimunkázó háziasszonyok, lányok ügyességét. Kívánatos lenne, ha a mostani alkalomra összegyűjtött anyag együtt maradna, s állandó kiállítás formájában őrizné az utókor számára e nemzetiségi múlt szépmívű alkotásait. A kiállítás 1989 október közepéig tekinthető meg. Csepesz Etelka Az ordító egér^ IDF Pécs Kéjét Csoportjának >89. június 19-én tartott yilvános gyűlése, a JPTE Köz- □ zdasági Karán.) Az MSZMP elnökének abban laza van — „nem nagyon de. okratikus dolog" — a vissza- vósdi, de a „.demokrata" a ÉRVÉNYESSÉG híve és él a írvényadta lehetőségével, kez- sményezi képviselőjének sszohívását, mert nincs meg- égedve a tevékenységével. 3leg, ha a képviselő az or- óg másik végében lakik és y ritkán vetődik erre a körtékre. Bezzeg régebben, amikor ég rendben mentek a dol- jk. Nem nagyon fordulhatott ő ilyesmi. Hol voltak akkor :ek a bátor egérkék? Akkor eg voltak elégedve a képvi- ilővel? Akkor miért nem hívo- jttók őket vissza? Vagy csak jerek voltak, ordítás és bó- rság nélkül? Ha pedig nem >lt, vagy „nem volt ott o ócska", akkor ki zavarto szét ndszeresen az egerek össze- veteleit, amikor meg akarták tartani régi és új ünnepeiket? Persze ordítottak is, mert ° gumibot fájt nekik, és bátrak is voltak, mert a kpvetkező évben újra összejöttek. Azóta uj jelszó született: ünnepeljünk együtt! Az egér néha névtelen kivan maradni, mert jó az emlékezőtehetsége. Tudja, sokszor csapták be hamis ígéretekkel, biztatták, mondja el a véleményét, adja bátran hozza a nevét. Utána sokszor elég volt egy álinformáció is az egérfogóhoz. Szemére vetik, ha valamit rosszul tud, vagy téved, mert az információtól még ma is el van zárva. Ilyenkor rögtön felelősségre akarják vonni. Lehet, hogy mégis csak van macska és fogytán a türelme? Vagy esetleg a macska „mu- macska" és megjavult a távirányító berendezése? Vajon itt EGÉRIÁBAN vontak-e már felelősségre valakit azért, mert roppant magasztos eszmék nevében idáig vezették a társadalmat, ahol most éppen tart, és oly sok egér-gerincnek kellett roppannia belé? Az egér nem akar felelősségre vonni senkit, legfeljebb azt szeretné, ne döntsön többet senki olyan helyette, az ő nevében, akit erre nem ő hatalmazott fel. Na meg szeretné félelem nélkül, európai módra felnevelni kisegerét?1 Addig meg ordít, mert néha éjjel álmából felriad és fél. Pedig csak a szél rázza az ablakot. Bízik benne: kopogtatni csak nappal, hétvégeken, „ráérő” szabad-fideszes-ma- gyar-demokrata fog, tisztelettudóan, papírral a kezében . . . Az egér már csak ilyen. A „demokrata" pedig lapoz, gatja tovább az újságot és nézegeti a fejlécen levő dátumot. Mindenhol június 30-a, péntek von, kivéve a 3. olda- lon. „Az Országgyűlés harmadik napja" — dátum a fejlécen: 1988. június 30-a, péntek. Ja, hogy mindez még tavaly történt? Akkor minden rendben van. Már majdnem azt hitte, megkezdődött valamiféle visszarendeződés. (Bocsánat: ugyanez a dátum az 5. oldalon is.) Szabó István, a Magyar Demokrata Fórum pécsi szervezete vezetőségének tagja Vadhajtások a íöhbpánreiuiszerben? Nagy Bandó politizál Lesz „Kiskapu" a nagy „Kapu" mellett. Nagy Bandó András jó néhány hétig Baranya megyében, pontosabban Orfűn tartózkodik. Azt, hogy pihen, túlzás lenne állítani, ugyanis most ötli ki, most veti papírra legújabb műsorát, melyből már az Orfűi Tó-Show augusztus 4-i előadásán is hallhatunk részleteket. Az új műsorral - mely valószínűleg „Átmenet" címmel kerül meghirdetésre a plakátokon - augusztus 22-én és 23-án, a Budai Parkszínpadon ismerkedhet meg részletesebben a közönség.- Mi a témája új Írásaidnak, kik lesznek a poénok céltáblái?- Nem merem meghatározni, hogy miről szólnak majd az írások, mert ahogy változnak még a nyár folyamán dolgaink, valószínűleg úgy egészül ki a műsor. Mondhatnám úgy is, hogy megpróbálok megfogalmazni ebből a bizonytalanságból valamit, ami bizonyos.- Érzel most valamit ami megfogható, ami bizonyos?- Hát ez az, hogy rengeteg bizonytalanságot látok. Például nagyon kusza ez a sokpártrendszer ami kialakult. Egy kicsit ijesztőnek tartom, hogy már olyan párt is megalakult, amelyről nemrég a „168 órában" beszéltek.* A Magyar Október Párt-ra gondolok, melynek képviselői talán jót akarnak és mégis úgy érzem hogy a mai magyar viszonyok mellett nincs értelme olyan jelszóval pártot alapítani, hogy „Magyarok újra kezdjük!". Ebben ugyanis benne van a „Márciusban újra kezdjük" és ez nekem így, mint ahogy a Vlcsek is mondta a ,,168»*óra interjúban" egy kicsit hátborzongató. Azt hiszem jó lenne már megtalálni azt a konszolidált állapotot, amely azt a nyugalmat adja az embereknek, hogy van pénz és van meló. Nem szabadna eljátszani a többpártrendszert úgy, hogy felszítjuk a kedélyeket. Nem lenne jó, ha ez az egész valami „vörösingesek" és „Pál utcai fiúk" hangulatot öltene.- Nyilván eddig a hatalmon lévő párt, a hatalmi pozícióban lévő, és helyzetükkel visszaélő emberek szolgáltak Írásaid céltábláiul. Most lehet, hogy erről az irányról valamelyest elmozdulsz és figyelni lógsz az új berendezkedés esetleges vadhajtásaira?- Igen, ezekre is kell most már figyeni. Úgy is megfoghatnám a dolgot, hogy eddig volt egy Döbrögi, aki többek között azért volt, hogy én, a Ludas Matyi odasózzak, mert ezt és ezt elkövette. Fölépítette azokat a házakat, amelyeket ő fölépíthetett, elkövette azokat a törvénytelenségeket amelyeket elkövethetett. Mostanra ez a Döbrögi kapott már annyi ütést, annyit mértek rá, hogy úgy látom, mintha a Döbrögi új ivadékai már szelídebb hatalmon lévők lennének. Lehet, hogy csak áltatom magam ezzel, de nem tudok mást tenni, mint az utolsó sanszot megadni nekik, megpróbálni bízni. Ne értsd félre, nem vagyok továbbra sem a hatalom pártfogója, mert nem arra van a jogosít ványom. Az én dolgom, hogy Ludas Matyi legyek, nekem erre van egy papírom. Ennek ellenére azt mondom, hogy most nem a Döbrögit nézem és nem az én ludasmatyisá- gomat firtatom, hanem már nagyon szeretném, hogy ha az egész udvartartás rendben üzemelne. Mert hiába verem a Döbrögit, ha nem tudok a ludakból mindenkinek eayet- egyet adni.- Meddig marad ,.Ludas Matyi" Orfün?- Augusztus végéig, mert attól kezdve nagyon sok munka vár rám Pesten. Ha minden igaz, akkor megcsinálunk egy lapot mi is, hogy még egy legyen a sok között. Ügy látszik engem is elkap a „nyavalya”. Nem vicclapot, hanem egy igényes humorral teli lapot szeretnénk csinálni ,¡Kiskapu" címmel. A „Kapu" mellett így lehetne .Kiskapu”. Balog N.
