Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-10 / 158. szám

A

Dunántúli napló

1989. június 10., szombat

Az alattvalók közjava — az állam nyugalma és békéje

Miért készül Pécs is megválni o címerétől? Az újtól?

Leginkább talán azért, mert hagyománya nem lévén, mindmáig idegen, s ezen az sem segít, hogy útón-útfélen használatos, tán az indokoltnál, a szükségesnél is többször. A hivatalos leírás mindent megmagyaráz a címerről: miért az arany bástya, a kalapács, a könyv, a fekete mező... Csak egyet nem: mit kereshet egy gazdag történelmi múltú, - s tegyük hozzá nyugodtan: keresztény múltú —, város címe- irén. egy iszlám szimbólum, azaz a félholddal ékes dzsámi- kupola. Mintha bizony ez lenne a legfontosabb Sopianae - Quinqueecclesiae - Fünfkirchen — Pécs múltjából. Meglehetősen lehangolónak tartaná e sorok írója, ha igaz lenne, amit legutóbb hallott. Hogy ti. e címer szülője Martyn Ferenc lenne. Szeretném, ha nem lenne igaz.

Es legyen is elég ennyi az uj címerről, amitől megszabadulni most lett időszerű.

Egyszerű lett volna kimondani: hatályon kívül helyeztetik az ilyen és ilyen számú tanácsrendelet, ami annakidején az új címer bevezetéséről intézkedett, s új rendeletbe foglaltan visszahelyezni jogaiba az 1780-as barokk címert. A város tanácsa mégsem ezt vállalta. Ügy vélte: mélyebbre 'kellene ásni a város múltjába, hátha előkerül olyan ci- merelőzmény, ami alkalmasabb lehetne a váltásra, főleg a nagyobb múlt miatt. S természetesen azt is vizsgálni kellett: nem 'lenne-e célszerű

•megpróbálkozni egy újabb címerrel? Hadd emlékeztessek rá: nemrégiben címerügyben

'kérdeztem Bertényi Iván he- raldi'kust, a Nemzetközi Heraldikai Akadémia tagját, aki elvetette ezt a gondolatot. Ezt tehát elvetheti Pécs is; nem kell ma történelmi hagyományt teremteni (húsz esztendeje sem sikerült a mai címerrel), célszerűbb a meglévő hagyományt új életre 'kelteni. így vélekedett a cimerbizottság.

Sajnálatos, de az 1780 előtti előzményeket is el keltett vetni. Már csak azért is, mert ilyen igazából nem is volt. Úgy tűnik, 'konkrét cí- ímerelőzmény nem létezett, s a hajdani városi pecséteket sem lehetett - bár erre most volt kísérlet —, címer rangjára emelni. Néhány régi -török előtti és török utáni -, vórospecsétből kreáltatott

ugyanis címerforma, de ezek nem voltak meggyőzök: valójában csak a mai címerrel tudtak vetekedni, az 1780-as- sal nem.

így tehát marad az a címer, aminek a birtokába 1780-ban jutott Pécs, leírása pedig a szabadalmi levél 21. szakaszában Így olvasható.

„A pecsét pajzsa pedig kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város tőié fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz ikörül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tor- nyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő Székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át. A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A lelső részen egyik oldalról arany

hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű lelkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén lelül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiúnknak és a mi saját kezdőbetűink

Pécs barokk címere

■■ * ' '■' II.—.-—

n közelmúltban hírül adtuk, hogy a pécsi városi tanács címerbizottsága úgy határozott: javasolni fogja a testületnek az 1780-as városcímernek a jogaiba való visszahelyezését. Újabban pedig a Centrum Áruház Széchenyi tér sarki kirakatában láthatjuk a javasolt cimerválto- zatokat. Ez voltaképpen két címert jelent: a réginek a kis és nagycímer formájú változatát, továbbá a ma még élő „új" címert. Ebből lehet választani.

.... * ' — '

to

k az ilyen népeknek régebben is engedélyezni, hogy igy örökítsék meg a késői utódok számára nevük halhatatlan nagyságát, továbbá hogy emeljék alattvalóik közjavát (mely az állam nyugalmát és hókéjét jelenti) és azt vagyonuk gyarapításával meg is szilárdítsák . . ."

Az uralkodó felsorolja, mi- y í megfontolásokkal fogadta „a Baranya vármegyében fekvő Pécs kiváltságos püspöki város hűséges polgárai és lakói" kérelmét, hogy városukat szabad királyi várossá emelje, majd ezeket írja:

l.(osephus) II. M(aria) T(here- sia) olvashatók.

Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő, skarlátszinű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely lelett a másik, a rövidebb miniunv színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában kapát tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, lelül négy méhecske röpköd. Kétoldalról, egymással szemben az alakok a pajzsot tartják. Magának a címernek a karimáján ez a felirat olvasható: SIGILLUM Ll- BERAE REGIAEQUE CIVITATIS QUINQUE ECCLESIENSIS, amint hogy mindezek a mi jelen jóságos oklevelünknek kezdetén, vagyis címlapján a képiró kiművelt kezével és művészetével sajátos színeivel megfestve, világosan a szemlélők tekintete elé állítva láthatók".

A címer Pécs történetének egy fontos fordulópontjához kapcsolódik.

Addig a pécsi püspök volt a város kormányzó ura, ez pedig a kezdődő polgárosodás idején mind több gonddal járt. Olyannyira, hogy Klimó György püspök 1774. március 18-án így írt a hejytartóta- nácsnok: „En, aki Pécs város földesúri kormányzásának kellemetlenségeit és súlyos terhét immár 22 esztendő , óta hordom vállaimon, kész vagyok beleegyezni, hogy Pécs a szabad királyi városok közé fölvétessék .. . Kijelentem, hogy amint a római pápa engem arra lölhatalmaz, Pécsnek a földesúri jog alól leendő fölszabadításába szívesen beleegyezem." A pápa a kérelmet elutasította, a szabad királyi város státus felé a püspök halála után, a széküresedés idején nyílt mód, s történt meg az, amiért a pécsiek

1701 óta eredménytelenül hadakoztak. A kihirdetés ünnepségei 1780. április 18-19-én zajlottak;' az egykori leírások olvastán, elképzelhetjük, hogy évszázadok óta ilyen parádé nem volt a városban, s újabb évszázad telik el, mig hasonlóra kerül sor: Ferenc József

látogatására.

De miért is lelkesedtek oly nagyon annak idején a pécsiek? Ennek okát megismernünk érdemes beleolvasnunk a szabadalomlevélbe, amely meglepően időtálló, sőt időszerű megállapításokat tartalmaz. íme:

„Sokszor és mélységesen forgattuk elménkben, mily előnyei vannak a királyoknak és fejedelmeknek azokból a riépekből, akik egy várost, azaz egy politikai testületet képeznek, a gazdaságnak az egyes államokban a legszorosabb és leghasznosabb köteléket jelentő és minden időkben a polgári együttlakás szükséges összhangjából lakadó minő fejlődését lehet elvárni, végül a király és a nép hasznát szolgáló kereskedelemre és áruforgalomra menynyi előny származhatik a különféle városok alapításából és azoknak szabadalom-kiváltsággal és engedéllyel való felruházásából, igy könnyen arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ilyen engedmények nyújtásához, városok alapításához és gyarapításához kegyes beleegyezésünket adjuk . . .

A városok az egymáshoz hasonló és a jó együttélés kedvéért összetömörülő emberek közössége .... az önmaga fenntartásáról gondoskodó természet azért alkotta a tereket, házakat és az utcákat, hogy az emberi társadalom ne csak kölcsönös megszokásból éljen együtt, hanem inkább a szeretet örök kötelékével legyen egybekapcsolva és az emberiesség mindennemű szolgálatával legyen egybekötve ... A gondos fejedelmek is bölcsen mérlegelték az ily módon városba tömörült emberi közösségek általános hasznát és különböző szabadalmakat szok„Mivel az egyébként is már erősen benépesedett, az ismételten említett PÉCS kiváltságos püspöki várost tekintve, kétségtelen remény áll lenn, hogy mihelyt szabadságban részesedik, és új kiváltságokat nyerve a SZABAD KIRÁLYI VAROSOK ■ sorába kerül, messze jobban benépesedik és ezáltal az adóalap, a közterhek elviselésére tovább log növekedni, az áruforgalom és kereskedelem azokon a vidékeken új lendületet vesz, mivel ama vidék lakóinak nincs áruik értékesítésére komoly lehetőségük, mely országos vásár lehetne, valamint kedvező kereskedelmet gyakoroljanak, azt növeljék, továbbá, hogy terményeiket könnyebben értékesíthessék és a pénz - ami az emberi jólét biztosításának idegközpontja -, megszerzésére leginkább alkalmas lehetőséget nyerjenek . . ., ezért az egész PÉCS PÜSPÖKI VAROST a mi királyi hatalmunk és tekintélyünk teljességével.... a mi igen szeretett KIRÁLYSÁGUNK, MAGYARORSZÁG SZABAD ÉS KIRÁLYI VÁROSÁVÁ kiemelni, szervezni és tenni, valamint az említett KIRÁLYSÁGUNK, MAGYARORSZÁG többi SZABAD ÉS KIRÁLYI VÁROSAINAK ÉS KIRÁLYI JÓSZÁGAINAK SORÁBA, KÖZÖSSÉGÉBE ÉS RENDJÉBE lelvenni, belogadni és bejegyezni elrendeljük ..."

S ezután következük 22 pontban felsorolva mindaz az előjog, mentesség és szabadalom, ami ettől kezdve Pécset is megilleti, amelyek összességükben úgy biztosítják a város fejlődését, gazdagodását, hogy abból az uralkodónak és az államnak is haszna származzék.

Mindezek után talán nem is szükséges kérdezni: helyénvaló-e 1989-ben visszafogadni az 1730-ban kapott címert? Az idézetek a 209 év előtti megállapítások időszerűségéről tanúskodnak, így a címer jelenünk és jövőnk kifejezője is lehet.

Hársfai István

Meddig terhelhető egy terület?

Üdülök a Pécsi-tó partján

Fotó: Proksza László

Határt szabni?

tA-rr\trt nem h°9Ynak nYu‘ godni a holland turistának a szavai, amióta látom, hogy egyre másra, sőt egymás hegyére-hátára épülnek Orfűn a Pécsi-tó mentén a nagy, és még nagyobb vállalati üdülők, (lezárva a kilátást a korábban szerényebben épültek elől) . .., hogy már a meglévők közül vannak, akik tovább terjeszkednek az eredeti rendezési terv szerint, zöld területnek szánt részre szerezvén meg valami módon az építési engedélyt. És most újabban az abaligeti tsz hirdet és szervez 64 lakrészes üdülőszövetkezetet.

A holland turistával az elmúlt nyáron találkoztunk, s beszélgettünk. Elmondta, két évvel ezelőtt járt már itt. Nagyon jól érezte magát. Régebben egyszer-kétszer a Balatonnál nyaralt, de az nagyon zajos, zsúfolt, nem szerette. Barátai említették neki Orfűt, ezt a csodaszép, csendes kis üdülőhelyet. Nos, ez a hollandus tavaly nyáron aggódott a mi Orfűnk miatt. Azt mondta, sajnos ezt is elrontják, hogy nem lenne szabad így beépíteni, hiszen már sokkal zajosabb és zsúfoltabb, mint két évvel ezelőtt volt. És miután a nyaralóban, amit bérelt, többször vízhiány is előfordult, a tervezett két hét helyett, egy hét után elutazott, tovább ment délre, Jugoszláviába.

A Pécsi-tónál közvetlenül, a tó körül magánnyaraló építésre alkalmas telkek már elfogytak, akik ilyent vásárolni szeretnének, már jóval távolabbra szorulnak. A Pécsi-tó nyugati oldalán, az eredeti rendezési terv szerint vállalati üdülőknek vannak fenntartva a telkek, jó sűrűn, egymáshoz közeire tervezve. Ezek jó része már be is épült. (Az elmúlt két-hórom évben különösen nagy ütemben.)

Nem tudom, S:

tezett előbb, a terület beépítési tervei-e, vagy az e területet ellátni szándékozó ivó- vizrendszer terve? Egy a tény: ennek a meglévő vízbázisnak és hálózatnak a kapacitását messze meghaladja a jelenlegi igény. Évek óta gond, hogy csúcsidőben a kempingtől északra, északnyugatra épült üdülők víz nélkül maradnak. Ilyenkor nincs főzés, zuhanyozás, nem tudják használni a WC-t. Az utazási irodák hirdetik Orfűt, próbálják idecsalogatni a vendégeket, ám tavaly és tavalyelőtt is a több vizhiányos nap után, a fizetőnyaralók csomagoltak és menekültek.

A Baranya Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat évek óta nem egy esetben hivatalos úton jelezte az orfűi tanácsnak: vagy sürgősen növelni

kell a vízbázist, vagy le kell állítani a további építkezést! (A vízbózisbővítés tanácsi feladat.) Mivel a vízigény és o vízbáziskapacitás közötti

egyensúly katasztrofális módon felborult, 1985 óta vízműháló- zat-bővítési tilalom van érvényben. Ám hiába a tilalom, a meglévő gerincvezetékre kötnek rá egyre másra nagy- fogyasztó vállalati üdülő- komplexumok. A helyzet tarthatatlansága miatt a vízmű vállalta egy víztisztítómé kivitelezését, amivel naponta 1500 köbméter ivóvizet tud biztosítani a térségnek. (Tavaly nyáron két mélyfúrású kútból és a vízfő-forrás belső barlangrendszerének egy részéből különítettek el nap' 1000 köbméter vizet, s mégi5 rendszeresen vízhiány volt. Vajon elég lesz-e még idén el az 1500 köbméter? És mi lesZi ha újabb üdülők épülnek, és ha felépül ugyanebben a térségben a tervezett üdülőszövetkezet?

A — víztisztítómű műsza- •sZ. UJ ki átadása megtörtént, ám a kivitelezésért °z orfűi tanács a vállalt hárommillió forintot eddig még nem tudta átutalni a vízmű részére. Ezért ők az üzembe helyezését késleltetik.

Úgy tűnik, nemcsak a vízbázis kapacitása és az igény között borult fel az egyensúly. Nem tudom, van-e itt 0 megyében, — vagy egyáltalán az országban - olyan in' tézmény, amelyik olyan szám1' tásokat végezne, hogy egV adott terület meddig terhelhető? Hogy például az orfu1 tavak és a környék mekkora fejlesztést bír el? Különösen akkor, ha ez a fejlesztés ilye*1 egyoldalú? Hiszen Orfünek egyetlen valamire való boltja van, a strand bejáratánál 0 kis élelmiszerpavilont leszámít' va.

Nem tudom, hogy a rende- zési tervet, az építési engedélyek kiadását ki koordinálja- A helyi tanács, vagy a megye? Valószínű, hogy a községi tanács nem tud úrrá lenni a gondokon, egy ekkor0 üdülőterület túlnő a keretein- (Itt is az egyensúlyfelborulas tapasztalható.) Ha Orfű kiemel* üdülőterület, és ha Pécs 1°' kóinak kikapcsolódási, regene" rálódási központja, akkor el megyei, de városi feladat '5: Jobban oda kellene figyeln1 és valamiféle határt szabni 0 beépítettségnek, nehogy pillanatnyi rövid távú, vagy biz°' nyos egyéni érdekeknek le' gyen feláldozva a nyugati Mecseknek ez a gyöngyszeme.

Sarok Zsuzsa