Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-09 / 157. szám

1989. június 9., péntek Dunántúli napló Hogyan és miről legyen pártszavazás? A Központi Bizottság két vitaanyag-javaslatáról Vfftaro* hangulatú lakógyűlés Felújítják a toronyházat Első ütemben még az idén Június 3-án, a Népszabad­ságban hozták nyilvánosság­ra a Központi Bizottság ja­vaslatait a helyi és orszá­gos pártsravazás lebonyolí­tásáról, valamint a párt el­nökének és főtitkárának pártszavazás útján történő megválasztására vonatkozóan. A Központi Bizottság ez al­kalommal nem kötelezte a ' pártalapszervezeteket, hogy minden helyen vitassák meg a javaslatokat, de a nyilvá­nosságra hozatal után vár­ják a véleményeket. Ezt a pártalapszervezetek, a párt­tagok, a pártszervek közvet­lenül a Központi Bizottság­hoz, a párt központi lapjá­hoz küldhetik el, de szíve­sen fogadjuk és közreadjuk ozokat a véleményeket, me­lyek a Baranya Megyei Párt- bizottsághoz, vagy a Dunán­túli Npaló szerkesztőségéhez érkeznek. Milyen kérdésekre kérnek véleményt az előterjesztett javaslatok alapján? A Központi Bizottság a he­lyi és országos pártszavazá­sokkal kapcsolatban többek között arra 'hívja fel a fi­gyelmet, hogy azt a párt­demokrácia egyik intézmé­nyének tartja, a párttagság közvetlen akaratnyilvánítási formája olyan ügyékben, °melyekben lehetséges az egyértelmű állásfoglalás, az elfogadás, vagy elutasítás. Pártszavazás tartható orszá­gosan, illetve bármely terü­leti egységben, pártszervezet­ben. Pártszavazás valamilyen testületi állásfoglalás, döntés utólagos megerősítése, vagy elvetése lehet, vagy vala­mely meghatározó jelentősé­gű kérdésben való állásfog­lalás, mely a választott tes­tületekre kötelezővé válik. A Javaslat szerint országos Pártszavazást kezdeményez­het a Központi Bizottság tes­tületi állásfoglalásaikkal a megyei pártbizottságok és a Párttagság. Helyi pártszava- z°st kezdeményezhetnek az Illetékes helyi pártbizottsó- 9°k, az általuk közvetlenül Irányított testületek, a műkő. ^ési területen lévő pártszer- Ve*etek — testületi határo­Várjuk, várják zattal, — és az adott terü­leten nyilvántartott párttagok. Az országos pártszavazást a Központi Bizottság, a helyi pártsravazást az illetékes pártbizottság rendeli el. Elő­készítéséért és lebonyolítá­sáért az elrendelő testület a felelős. A Központi Bizottság javaslata a továbbiakban részletesen kifejti a pártsza­vazás előkészítésével és le­bonyolításával kapcsolatos teendőket, szervezeti felada­tokat, a szavazatok minősí­tésének körülményeit. Az MSZMP elnökének és főtitkárának pártszavazás út­ján történő választásával kapcsolatban a javaslat utal a KB 1989. május 29-i ülé­sére, mely ez év őszére ösz- szehívta az MSZMP kong­resszusát. Ezzel összefüggés­ben ajánlja megfontolásra a testület, hogy az MSZMP elnökét és főtitkárát a kongresszus előtt országos pártszavazással válasszák meg. A javaslatok között sze­repel, hogy a pártszavazás előkészitésére július közepé- ig jöjjön létre országos párt­szavazási bizottság, melynek tagjait a budapesti, o me­gyei és a megyei jogú bi­zottságok delegálják. E bi­zottság feladata lenne a párttagok és párttestületek véleményének megismerése; a jelöltállítás; a szavazóla­pok, illetve a szavazaták összesítéséhez szükséges jegyzőkönyvek készíttetése; a pártszavazás részeredményei, nek összesítése; a pártszava- zás végeredményének nyilvá­nosságra hozatala. A jelöl­tekre, a szavazólapra való felkerülésre javaslatot te­hetnék a párttagok vagy cso­portjaik; minden választott testület; az országos párt- szavazási bizottság. A szava­zólapra jelöltként felkerül­hetnék az országos pártsza­vazási bizottság személyi ja­vaslatai, azoik akiknek jelö­lését a budapesti, a megyei és megyei jogú párttestüle­tek legalább negyven száza­léka, vagy a párttagság leg­alább tíz százaléka kezde­ti véleményeket ményezi. A jelöltek szemé­lyének nyilvánosságra hoza­tala az országos pártszavo- zósi bizottság feladata. Erre legalább harminc nappal az MSZMP kongresszusa előtt kerüljön sor. A jelöltek joga, hogy törekvéseiket, program­jaikat, személyüket megis­mertessék. Ennek formáit és szabályait az országos párt­szavazási bizottság alakítja ki. A javaslat a lebonyolítás­sal kapcsolatban azt tar­talmazza, hogy a pártszava­zást az MSZMP kongresszu­sa előtti héten kell lebonyo­lítani. A párttagok abban az alapszervezetben szavazhat­nak, amelyben tagdíjukat fizetik. Javasolják a megyei, illetve helyi pártszavazósi bizottságok létrehozását is, melyek tagjait a közvetlenül irányított párttestületek, illet­ve pártalapszervezetek dele­gálják. A szavazólapokat az országos pártszavazási bi­zottság készítteti el, melye­ken az MSZMP elnökére és főtitkárára szavazhatnak a párttagok. A javaslat szerint a szavazás módja olyan le­gyen, hogy csak a szavazó­lapon szereplő személyekről lehessen szavazni. A szava­zólapon szereplő személyek nevének kihúzása nem jár­hat együtt más személyek nevének beírásával. A beér­kezett eredményeket az or­szágos pártszavazási bizott­ság összesíti. Az MSZMP megválasztott elnökének és lőtitkárának az tekinthető, aki a nyilvántartott párttag­ság szavazatainak több mint leiét megkapta. A szavazás végeredményét az országos pártszavazási bizottság veze­tője az összesítés után vagy azonnal, vagy a kongresszus kezdetén hozná nyilvános­ságra. Amennyiben az orszá­gos pártszavazáson az MSZMP elnöki, vagy főtit­kári tisztségére a jelöltek nem kapják meg a megtró- I osztáshoz szükséges szava­zatokat, "tikkor a választásra az MSZMP kongresszusa len­ne a javaslat szerint jogo­sult. Dühös emberekkel telt meg a pécsi toronyház klubja. El­keseredettségük nagyon is ért­hető, hiszen a tizenkét éve átadott pécsi huszonöt emele­tes ház inkább bosszúságot, mint örömet okoz nap mint nap lakóinak. A fórumot Kom- lódi Józsefné, a környék ta­nácstagja, a pécsi városi ta­nács elnökhelyettese hívta ösz­sze. A beszélgetésre meghív­ta a PIK képviselőit is. A la­kók tájékoztatást kaptak a ház felújítási tervéről, és el­mondhatták panaszaikat is. Egyre-másra záporoztak a kér­dések, megállíthatatlanul öm­lött a panasz. A lakásokban Köztudott, hogy a város kén­dioxid és nitrogén szennye­zettsége esetenként túllépi a megengedett határértékeket, de oz is tény, hogy ezt nem kizárólagosan a 100 méter magas kéményeken kibocsátó erőmű, hanem a közúti köz­lekedés, az egyedi fűtésék együttes szennyező hatása eredményezi. A tüzelés melléktermékéként jelentkező füstgáz-összetevők eltűrhető mértéken túli feldu- sulása a légtérben elsősorban a talaj és a növényi élővilág közvetlen károsi-tója, ezért vi­lágszerte, így Magyarországon is célkitűzés ezek csökkenté­se az emberi életminőség hosszútávú javítása érdekében. A Hőerőmű által felhasznált tüzelőanyag összetételéből és a tüzélés technológiájából származó, a füstgázokkal a környezetbe, elsősorban a kör­nyék felsőbb légrétegeibe ke­rülő, főként kéndioxid szeny- nyezés mértékének csökkentése kiemelt feladata az erőmű vezetésének, miután a korábbi okban nagy gondot okozó sa­lak-pernye elhelyezési techno­lógia környezetbarát megol­dásán már túljutottunk. Az utóbbi hórom év során Európa valamennyi környezet­kímélő technológiáját gyártó cégének úgyszólván minden megoldásán tanulmányoztuk, konkrét ajánlatokat kértünk a Pécsi Hőerőműre vonatkozóan is. A korszerű, gazdaságossági követelményeket is ’kielégítő rendszerek világszerte rendkí­vül drágák. Erőművünk füst­gázainak teljes kéntelenítése mintegy 4—8 milliárd forintos beruházást igényelne és nem elhasználódott a szőnyegpad­ló. Hangosak a liftek, elvi­selhetetlen a kívülről beszü­remlő .járműzaj! Szelfőzetle- nek a konyhák, javíthatatla­nok a villanytűzhelyek. Az ab­lakok beáznak, a folyosókon fellazult a padlóburkolat. A hibák orvoslása már nem tűr halasztást. A huszonöt emeletes ház épí­tésekor sem a tervezők, sem a kivitelezők, sem a leendő üzemeltetők nem rendelkeztek megfelelő előismeretekkel. Nem jutott el hozzájuk az ameri­kell bizonyítgatnunk, hogy a népgazdaságunk mai helyze­tében ezt az összeget nem tudja biztosítani. E helyzetkép ismeretében indokoltnak láttuk olcsóbb, de elfogadhatóan hatékony más technológiákat is keresni, hogy átmeneti megoldásként, a végleges berendezések lé­tesítéséig is mérsékelhessük a kéndioxid emissziót. Ennek ke­retében került sor 1989. május 10-én egy kisteíejsitményű ka­zánunknál tüzelési kísérletre, amelynek során egy nyugat­német szabadalommal védett adalékanyagos tüzeléssel kí­vántuk bizonyíttatni a kén­megkötés hatékonyságát. Ez az első kísérlet nem ho­zott eredményt, de mert az adalékanyag teljes mértékben környezetbarát, semmilyen szennyező anyagot nem tartal­maz, a tüzeléstechnológiához való illesztése esetén eredmé­nyes kéndioxid csökkenést ér­hetünk el vele, szándékaink szerint a kísérleteket folytat­ni kívánjuk. A kísérlet hatósági enge­délyeztetése a fennálló jog­szabályok szerint részünkről megtörtént, az ellenőrző mé­réseket pedig a pécsi és sze­gedi Kővízig laboratóriumok és a Budapesti Műszaki Egye­tem feljogosított mérőcsoport­jai együttesen végezték és értékelték a nyugatnémet ajánlattevőkkel együtt. Tényszerűen erről az akció­ról szólt a Dunántúli Napló­ban meqjelent tudósítás. Ficzkó Sándor műszaki igazgatóhelyettes, Pécsi Hőerőmű kai toronyházak építésének és üzemeltetésének módszere. Az amerikai toronyházaknál már szinte az átadást követően megkezdődik a karbantartás. A külső homlokzat kisebb hi­báinak helyreállítása egy úgy­nevezett javitóhidrói történik, hogy a különleges légköri vi­szonyok ne okozzanak az épü­letben még nagyobb kárt. A folyamatosan jelentkező hibá­kat azonnal orvosolják. A hu­szonöt emeletes ház tervezői erre nem gondoltak. Az épü­letnek mór kéne a javítóhíd. A nagy magasság miatt az évek során tönkrement a te­tőszerkezet, veszélyessé váltak a homlokzatot borító lemezek. Az ablakok rendszeresen be­áznak, mert ugyan az akkori szabványnak megfeleltek, de a toronyházba speciális nyí­lászárókra lett volna szükség. Az évek során egyre gyűl­tek a panaszok a PIK-nél és a tanácsnál. 1988 végén a PIK az Építésügyi és Minőség- ellenőrző Intézet pécsi kiren­deltségétől szakvéleményt kért. Az ÉMI a felkérést követően komplex épületdiagnosztikai méréseket végzett. A feltárt általános hibákról készült szakértői jelentést megküldte a PIK-nek és a tanácsnak. Ezt követően a Budapesti Műsza­ki Egyetem munkatársai az ÉMI szakvéleményét felhasz­nálva további méréseket és vizsgálatokat végeznék, és a kettő alapján készíti el a ki­javítási kiviteli terveket 1989. július 5-ig. A lakossági fórum összehí­vására azért került sor, mert ugyan a három ütemre terve­zett felújítási munkák teljes tervdokumentációja még nem készült el, de az első ütem részterve már a PIK rendel­kezésére áll. Ez az életve­szélyt, illetve veszélyt közvet­lenül előidéző hibák meg­szüntetésére készült. A tetőszi­getelésnek, a villámhárítók javítására és az épületet bo­rító alumínium lemezek rög­zítésére. Ezeket a PIK a Bázis­sal kívánja elvégeztetni még ebben az évben az esős idő beálltáig. A második ütemben — 1990-ben — kerülne sor a nyílászárók cseréjére. A BME szakemberei külön tervet ké­szítenek a belső felújítási munkákra is. A költségeket a külső helyreállítási munkáknál nem a lakóknak kell visel­niük, hanem a lakóházfelúji- tási alapból fizetik. Szalai K. Környezetkímélő technológia a Pécsi Hőerőműnél A . DN május 15-i számában „Kéntelenítés a Pécsi Hőerőműben" cím­mel rövid irás jelent meg egy tüzelési kísérletünkről, amelyhez a tár­gyilagos tájékoztatás érdekében néhány észrevételt kelt tennünk. de H ég nem kapott zöld utat, i. remélhetőleg szeptember- Q n megkezdődik Szekszárdon ^ szociális munkások képzése. sajnos nagyon időszerű és t.pségszerű feladatra a Taní- t^épző Főiskola vállalkozna. . "epzelésük szerint ez év szep- ^berétől nappali tagozaton -."25 hallgatóval kezdenék a r^Syéves képzést. A részletek­éi ár. Jánosi Györgytől, a fő- . °ra igazgatóhelyettesétől Róttunk. ...^ kérdőjeles kezdés valószí- VJ®9 annak a vitának a kö- , 'kezménye, amely jó ideje a főiskola és a Művelő­iéi Minisztérium között. A fő- ráság egyik képviselője <-9Vanis úgy vélekedik, hogy teS .kérdőn nem adott a po- ,"ci.ális háttér ilyen képzés fg.^'űsségteljes kezdésére. A ^'skola más állásponton van ePp ezért a szakterület el- re? *1' és gyakorlati szakembe- ké'Ve - közösen kialakította a e tematikáját. Nemcsak napiért velük, honem támo- Cq Jq is őket egy másik tör­li'0 Szociális és Egészség- 3k| Minisztérium. Olyannyira KisérletlK«n« SsatSI, nappali tagaiaton ■ j Szociális munkásképzés a szekszárdi főiskolán melléjük állt, hogy az első - kísérleti évben - teljesen vál­lalná a képzés kezdéséhez szükséges költségeket. Hazánkban 1945 óta ilyen irányú képzés egyáltalán nem volt. A budapesti Bárczy Gusz­táv Gyógypedagógiai Főisko­lán ugyan létezik szociális szer­vező; szak, de ez lényegesen különbözik a szociális munkás­tól. Ennél lényegesebb, fonto­sabb indok, hogy mind többen szakadnak le a szegényekhez, kiszolgáltatottakhoz. Ez a folya­matosan növekvő réteg egyre több, szélesebb skálájú konf­liktussal küszködik, melyek megoldásához sokaknak nincs feloldó, feldolgozó képessé­ge... A szociális munkának két­ségtelenül van már egyfajta infrastruktúrája, de ebben a szociális munkások - a szak­ma szempontjából vizsgálva — elméletileg nem felkészítetten dolgoznak. A külföldi tapasz­talatok arra utalnak, hogy a jó szociális munkásnak szin­tetizálnia kell több szakterület bizonyos ismereteit. Egy kicsit gondozónak, egy kicsit, pszi­chológusnak, egy kicsit peda­gógusnak kell lennie, aki ké­pes a problémák, sérülések hátterének feltérképezésére. Ilyen szakemberekkel indokolt erősíteni a szociális infrastruk­túrát. ök lennének azok, akik segíteni tudnának például idő­sek gondozási központjaiban, gvermek- és ifjúságvédő inté­zetekben, iskolákban, óvodák­ban. Dolgozhatnának narkoló- giai, alkohológiai intézetekben hivatásos pártfogóként, üze­mekben, vállalatoknál szociá­lis ügyek intézőiként, különbö­ző segélyszolgálatoknál, s nem utolsósorban a családsegítő -központoknál. A szakmai, elméleti isme­retek oktatását négy blokkba osztva tervezik. A szociológiai blokkban többek között társa- aalomtörténetet, csalódszocio- lógiát, településszociológiát ta­nítanának. A pszichológiai blokkban az általános lélek­tantól kezdve a pszichiátriai ismeretekig sok mindent átte­kintenének. A jogi blokk tan­anyaga azt a célt szolgálná, hogy a szociális munkás egy -bizonyos szintű jogvédelemre is képes legyen, illetve meg tudja mondani, hogy adott problémával hova lehet fordul­ni, mibe lehet belekapaszkod­ni. A szociális munka témate­rületében az emberekkel való foglalkozás különböző módsze­reit sajátíthatnák el a hallga­tók. Megismerkednének a szo­ciálpolitika elveivel, módsze­reivel és intézményrendszeré­vel. A terveik szerint a gyakorlat nagyon fontos szerepet kapna a képzésben. A hallgatók azo­kat a területeket járnák majd be, ahol dolgozni fognak. A négyéves, fiős'kola szintű kép­zésben három év lenne az alapképzés, és a hallgatók több főiskola közötti munka­megosztásban szakosod-hatná- nak. Szekszárdon gyermek- és ifjúságvédelmire, illetve csa­ládvédelemre. Az őszi kezdést azért is tartja fontosnak a szekszárdi főiskola, hogy ez alatt az egy év alatt előjöjje­nek azok a hiányosságok, amelyekkel minden új tanterv­nél számolni lehet, és a -kísér­leti év tapasztalatait később már nemcsak a szekszárdiak hasznosíthatnák. A tervek sze­rint ugyanis 1990-ben több 'fő­iskolán, illetve az ELTE-n is megkezdődik a szociális mun­kások képzése. * . Legfrissebb információink sze­rint a -két minisztérium konzul­tációjának eredményeként el­dőlt a kérdés: szeptemberben, az országban elsőként Szek­szárdon megkezdik a szociális munkások képzését. T. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom