Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-07 / 155. szám

1989. június 7., szerda DT In memóriám Petrovich Ede Emlékezés Sok minden közel fűzött hozzá. Nemcsak horvátorszá­gi kapcsolataink, közeli lakó­helye, közös kutatási terüle­tünk — a Janus Pamnonius-ku- tatás -, alakította ki közöt­tünk a meleg barátságot, ha­nem a tudós, kutató gyakori szkepticizmusa, vitatkozó haj­lama, mindenkor kész szelle­mi segítségnyújtása. Nagyon kényes volt arra, fogy nevét Petrovichnok írják ch-val, s nem cs-vel, bár né­melyik munkája ekként jelent meg. 1898. augusztus 7-én a Tolno megyei Hőgyészen szü­letett, több gyerekes kisipa­ros családból. Tanulmányait még be sem fejezte, az első világháborúban máris az olasz frontra vitték, ahol kiváló helytállásáért több ízben is katonai kitüntetésben része­sült. 1922-től kezdve lelkipásztori és hitoktatói tevékenységet végzett különböző állomáshe­lyeken. 1931-ben Pécsre he­lyezték, és itt 1942-től 1945-ig c Tanítóképző Intézet prefek­tusaként működött, mojd a káptalani levéltár őre lett. De csak két évig, amikor is egy évre az esztergomi tanító­képző igazgatásával bízták meg. Szíve visszahívta Pécsre, és 1948-tól megszakítás nél­kül Pécsett munkálkodott tör­ténelem-latin szakos tanár­ként a Nagy Lajos, majd a Széchenyi Gimnáziumban. Életének jelentős munkate­rülete volt a pécsi püspóti, illetve káptalani levéltár, ame­lyet 1957-től 24 éven át ve­zetett. A szellemében évtize­deken át Pécshez láncolt tu­dós-kutatót a halála előtti években a Szocialista Kultúrá­ért kitüntetésben részesítették, a Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület pedig vá­rostörténeti kutatásainak ér­demei elismeréséül 1986-ban tiszteletbeli taggá választotta. Petrovich Edének a tudo­mányos munkákhoz kutatások­ra volt szüksége. Nagy ayelv- tudásával könnyen boldogult a bécsi, salzburgi, innsbrucki, müncheni, karlsruhei, a római és a borzanói archívumokban, a hazai levéltárakban, könyv­tárakban, ahová a porosodó régi oklevelek közé adatokat gyűjteni el-el járogatott. Te­vékenységét a városunk mű­velődéstörténeti életét, a ke­reszténység kezdeteitől a rene­szánszon át napjainkig feltá­ró művek sokasága jelzi. Ezek közül hadd hívjuk fel a fi­gyelmet néhányra! Egyik igen figyelemre mél­tó, tudományos alapossággal, de mégis népszerű stílusban írt, 195ó-bón megjelent 144 lapnyi terjedelmű munkája a Pécsi Székesegyház. Behatóan foglalkozik a Nagy Lajos korabeli pécsi egyetem alapításának körül­ményeivel, fennmaradásának idejével, oktatói karának össze­tételével, az egyetemi diákság magatartásával. Munkásságá­nak jelentős része az 1467-ből származó beszédgyűjtemény, eredetéről, tartalmáról, forrá­sairól, retorikai elemzéséről írt tanulmánya. A középkori Péccsel foglal­kozó kutatásainak egyik je­lentős munkája a Janus Pan­nonius tanulmánykötetben 1975 -ben megjelent Janus Pannonius Pécsett című dol­gozata, melyben elsősorban a nagy reneszánsz püspök pé­csi tartózkodásának idejét okadatolja, hosszasan foglal­kozva Janus Pannonius vélhető sírjával. Majd a Péccsel kap­csolatos költeményeket veszi sorra, mintegy 14 ily verset feltételezve. A pécsi kortársok (édesanyja, Huendler Vitus segédpüspök, Vendéglátó An­tal, a pécsi kanonokok, világi papság és más világi szemé­lyek), hol szorosabb, hol la­zább kapcsolatára is fény de­rül, mint ahogy sok mindent megtudunk Janus Pannonius püspöki tevékenységéről és városunk e korabeli életéről is. Mindezekről Petrovich Ede gondos utánjárással ellenőr­zött okiratok alapján tár fel érdekes és nagy szakértelmet (igazoló adatokat. Végül is Janus Pannonius pécsi utóéle­tével foglalkozva mi Is azzal zárjuk e tanulmány ismerteté­sét, amivel a szerző: e hézag­pótló munka nagymértékben hozzájárult ahhoz, „hogy a költő emléke a jövőben folt nélkül ragyogjon". E nagyobb tanulmányon kí­vül számos kisebb munka is megörökítette emlékét. Csak néhányat sorolunk fel ezek közül: pécsi Székesegyház le­véltári épületének története, Az egyetemalapító Vilmos püs­pök és Janus Pannonius sír­helye, Adalék a pécsi harang- öntő műhely történetéhez, sib. „írásai mellett — írja egyik méltatója, (Boros László -, .fel­mérhetetlen azon tevékenysége, amellyel a 'hozzá tanácsért forduló szakterületein kutatók munkáját önzetlenül, készség­gel segítette." Másik méltató- Ija: Borsy Károly szerint, is: „Petrovich Ede otthona min­dig nyitva volt a tanácsot, el­igazítást 'kérők előtt." (Mind­ezt e sorok írója is megerősíti. 1987. január 11-e óta az asztalán lévő öreg írógép kattogását nem hallani. Gaz­dája az örök hazából, fényes, égi szemekkel néz le szere­tett városára és a magosba törő négy toronyra, amelynek árnyékában élete javát éltől - tötte. Tóth István dr. Bdköz Másfél száz évvel ezelőtt, 1842-ben jelent meg a Regé­lő című Pesti Divatlapban, 6 oldal terjedelemben az első „Táj- és népismertetés", a mai Ormánság Bőköznek neve­zett, keleti feléről. Innen a Kémes alatti Laki-híd vezetett át a nyugatabbra fekvő Or- mánközbe, amelyet lakói és szomszédai a 19. század vé­géig „Ormán", „Ormány" né­ven emlegettek. A kis remekmű szerzője a debreceni Munkátsy Dániel lelkész és Kiss Máia gyer­mekeként 1811-ben, Sellyén született Dániel, aki Sándor és Albert nevű öccsével együtt elhagyta a Beregszász mellet­ti ősi birtokra utaló nemesi előnevét, s patinás „ts" he­lyett, a demokratikusabb „cs”- vel irta nevét. (A három Mun- kátsy-lány mindvégig ragasz­kodott az ősi változathoz.) A szerző élményanyagának eredetét kutatva, a szülői ház­ra, mindenek előtt a harká­nyi és a szaporcai parókiákra kell gondolnunk. Kecskeméten és Pápán töltött diákévei, va: lamint különböző munkahelyei, (Balatonfőkajár, Kecskemét, Lacháza, Öcsény, Vajszló) nem adhattak bőközi élmé­nyeket. Nem gyarapithatta emlékeit a Tolna Megyei Ten­gőd sem, ahol sok hányódás és 2-3 évi állóstalansóg után, ' végre, 1841-ben otthonra lelt. Még ebben az évben felesé­gül vette Hőke József iregi esperes Zsólia nevű lányát, és 1878-ban bekövetkezett halálá­ig örömmel hordozta a tengő­di gyülekezet gondjait, de .írói ambícióiról lemondott. Biztosra vehetjük, hogy a kis tanulmány éles kontúrú képsorai valamelyik káplán­szoba rideg magányát enyhít­ve idézhették fel szerzőnkben a százados fákkal és kövér legelőkkel ékes „rónaföld" ké­pét, vagy talán a munkanél­küliség gyötrelmeit enyhítette egyszer verssel, másszor a ha­zai tájra való emlékezéssel a míves sorokat szántó toll. A felejthetetlen szülőföld, az ősi nevét máig őrző Bőköz népe gazdagabb ugyan, mint a szomszédos Ormánközé, de az apró falvak vesszővel re­kesztett, sárral tapasztott há­zai itt is fatalpakon állnak, s „csinált út nem lévén", ősszel—tavasszal tengelyig ér a sár. Bizonyára a szállítási nehézségek is okozták, hogy a gabonafelesleget itt sohasem értékesítették, hanem vessző­ből font kasban, vagy kivójt belsejű fatörzsből készített „puttyony"-ban tartalékolták mostohább időkre. Ha pénzre volt szükség, disznót—marhát hajtottak vásárra a gazdák, az asszonynép pedig „ • • • a’ szomszéd tótoknak (horvátok- nak) el adogatni szokott...” kender- és lenszösz, valamint a remek vásznak árából tett szert némi külön jövedelemre. A kétszáz évre visszanyúló ormánsági híradások között ez az írás az első, amelynek lap­jairól valódi emberek tekinte­nek ránk. A férfiak középter­metűek, szikárak, esetenként „kiválólag" szépék, a ........ bi­zo nyos kerekdedséggel meg­áldott", de mégis karcsú nők pedig ........ bámulásig fehér bő rűek". Ruházatuknak „kép- zeltetésig való lefestésére” nem vállalkozhatunk, de arra azért Munkácsyval együtt uta­lunk, hogy a 19. század ele­jére mór itt is divatba jött, „csillogó szerekkel kirakott mellény” bizonyos kacérságot kölcsönzött a talpig fehérben járó, fiatal nőknek, mert ..... az egyedül tsak vékony ing ál­tal fedezett mellet szabadon hagyta”. Igen fontos szerepet kap ebben az írásban a sokszor' alkalmazott összehasonlító módszer. Ennek egyik leg­pregnánsabb példájaként mu­tatjuk be a módos bőközi gazda és pásztora ruházatát. A gazda már csak mérsé­kelten bő, rövid, rojtos gatyát, inget, nagy „karámú" kalapot hord. Felső ruhája rövid ujjú szűrdolmány, hosszú szűr és ünnepnapokon 'kivarrott bár­sony- vagy posztómellény. A legmódosabbak lábán ekkor már megjelenik a csizma és a fiatalabb férfiak rövidre vá­gatják hajukat. A gazdával szemben ódi­vatúnak ábrázolt kanász bo­káig érő. arasznyi rojttal díszí­tett, bő gatyájában, zsírtól fénylő mellényében és kalap­jában, két ujjnyi széles szij­jal lábóra erősített bocskorá- ban áll előttünk. „Az egész főn kétfelé választott, hosszú haját” a füle mellett bütyök­be köti, s meg nem válnék, arasznyi széles szijjon függő bőrtarisznyájától és hosszú nyelű, tükörfényes baltájától. A finom táji különbségekre gondolva írja Munkácsy, hogy az archaikusabb hagyományo­kat őrző ........Ormánynak egy ré sziben (még) ez a’ rendes viselet." A költői vénával rajzolt kép­sorok mögül is előbukkan azonban a népnevelés elha­nyagolt volta, amelyet ön­erőből nem tudnak enyhíteni az ormánsági gyülekezetek. Az iskolamesterek egy része a: képzetlenség, a művelt lelké­szek többsége pedig a peda­gógiai képzettség hiányában nem tud megfelelni az „osko­la tanítói hivatalnak". Ennél is nagyobb baj, hogy az ér­telmiség túlnyomó többsége erre a mostoha tájra mindig kívülről érkezett és nem tu-: dott igazán azonosulni a he­lyi népesség gondjaival. Dr. Kiss Z. Géza kandidátus Vallomás, gulyásban elbeszélve Milyenek vagyunk, mi, magya­rok? A kérdés nyilván magában rejti a sokféle válasz lehetősé­gét, és a tartalom is függ at­tól, hogy ki felel rá. A téma könyvtárnyi irodalmához ezúttal értékes adalékkal járult Gábor Zsázsa, távolra szakadt hazánk- lánya, aki az Európa — Európa című tv-müsor kapcsán —, me­lyet televíziónk is közvetített, — Rómában, sajtókonferencián fej­tette ki a véleményét. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy az újságírók csupán az életéről faggatták az ötvenes évek ame­rikai filmsztárját. Nos, Gábor Zsazsa egyebek között elmond­ta, hogy amikor a Moulin Rouge című filmet forgatták, a rendező ,,mellőzött engem, mert nem mentem ágyba vele. Egy karriert azonban nem lehet úgy felépíteni, hogy egyik ágyból a másikba megyek, hanem dol­gozni kell, és főleg intelligen­ciával kell rendelkezni. És ez az a tulajdonság, aminek a ma­gyarok bővében vannak." A konferenciáról beszámoló újságcikk megemlíti, hogy Gá­bor Zsazsa nyolc férjnek mond­ta ki a boldogító igent, s ez nemzetközi mércével is figye­lemre méltó eredmény. Hogyan csinálta? „Amikor férjhez aka­rok menni, mindig magyar gu­lyást készítek, ez a gyakorlat­ban egyfajta szerelmi vallomás. Am az is igaz, hogy nem let­tem a felesége mindazoknak, akik megették a gulyást." Hogy az utóbbiak hányon voltak erről nincsenek ismere­uink­________I K. I.-I kutya harapta mag. Kérdése, kérhat-a kártérítést a kutya tartájától f Igen! Polgári Törvény- könyvünk 351. §-a azt írja elő, hogy aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet1 az .állat másnak okoz. Azt is jó tudni, hogy ugyanezen rendelkezés azt is tartalmazza, hogy a vad­állat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. K. P. árvaellátásban részesült, de tanulmányait rövid időre megszakította. Most tovább kí­vánja folytatni tanulmányait. I Kérdése: meddig jogosult az árvaellátásra? Az 1975. évi II. törvény 71. §. (1) bekezdése szerint az árvaellátás az árva ti­zenhatodik életének a be­töltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árva­ellátás a tanulmányok tar­Emlekek a múltból repülés történetében Magyarok a Érdemes a mesébe illő rész­szel kezdeni, ezért jegyezzük fel magunknak egy magyar tu. dós nevét: Martin Lajos egye­temi tanárét. Csaknem 400 ol­dalas dolgozatot hagyott az utókorra, melyben a repülés tárgykörével foglalkozik. öt örökítette meg Jókai Mór a Jövő század regényében a re­pülőgép feltalálójaként. A tu­dós professzor úgynevezett „lebegő-kerék" konstrukciója föl is emelkedett Kolozsvár csodálatára, de a nyakas, szo- badságharc-párti professzor nem kapott támogatást Bécs- től, hiszen még a császári lá­togatás alkalmával is szemére merte vetni őfelségének a csá­szárság magyarellenes bűnéit. A lebegő-kerékkel való kísér­let 1896-ban nagy feltűnést keltett, igazi hatása azonban csak az említett műben telje­sedett ki, a tényt akkor még mem jegyezték be a tudomány aranykönyvébe. Még az első világháború előtt föHendültek hazánkban is a motoros repülőgép gyártá­sára irányuló kísérletek. 1913- ban, július 13-án Szatmáron mutatták be tudásukat az első magyar motoros repülők a pes­ti, iWetve a Rákos-mezei kísér­letek után. Blériot, a világ­hírnevet szerzett pilóta is el­jött Budapestre bemutatót tar­tani, és a történelmi öröksé­get hordozó Rákos-mező tér­sége egyik gyakorló és fel­szálló helye lett hazánknak. Zsényi Aladár, Kvasz András kísérletei lázba hozták Ma­gyarországot, és mindehhez já­rult már 1916-ban, hogy az úgynevezett Lloyd CV típusú gépeket Aszódon gyártották. Külön fejezet a helikopte­rek, majd vitorlázó gépek tör­ténete e kiállításon, s ebben a részben is olyan neveket kell megtanulnunk, mint Kár­mán Tódorét, aki a tudomá­nyos munka mellett 1918-ban a forradalom szervezésében is szerepet vállalt. A későbbi zaklatások a nagy tudóst kül­földre kényszeritették. Rotter Lajos a vitorlázó gé­pek építésiével írta be nevét a levegő birtokba vételének a történetébe. 1925-ben figyeltek fel munkásságára első ízben, ‘majd 1936-ban, amikor ma­gassági világrekordot állított fel vitorlázó repülőgépével. Kihagyhatnánk-e Asbóth Osz­kárt e rövidre fogott összefog, lalásból, a magyar helikopter atyját, öki ismét csak szegény ■maradt ahhoz, hogy tola Ima - nya tökéletesítésével a hazai repülésügyet szolgálhassa. Va­lamennyien csaknem regénybe illő életpályát futottak be. Műveik félbetörten, munkáik töredékben maradtak, hiszen kísérleteikhez, terveikhez tudat­lanok, szegények és felelőtle­nek voltaik az ország vezetői. Életük értékének megismerteté­sével pedig, sajnos, még máig* * 1 is adósok vagyunk. Tűnődésre, gondolatokra gazdag alkalmat nyújt e gyűj­teménnyel történő ismerkedés, mely programja lehet iskolák­nak, szakköröknek egyaránt. Igaz, hogy semmi írott emlé­ket nem tudnak a látogatók hazavinni — elfogyott a szűk­szavú kiállítási ismertető is! Pedig a Farkas Bertalant hor­dozó, kicsit megperzselődött űrkabin megcsodálása mellett jó lenne, ha az űrkutatás ma­gyar tudósainak munkásságá­ról olvashatnánk is. Fábián Gyula s «SP' ^»"§35 “ K 2S £Jé»4SI '«Is 4s&­tornára, de legfeljebb a huszonötödik életévének a betöltéséig jár. Azt is jó tudni, hogy nem érinti az árvaellátásra jogo­sultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője há­zasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Tóth G. az iránt érdeklődik, hogy o házastárs haszonélveze­tét lehet-e korlátozni? A Polgári Törvénykönyv 616. §-a szerint a házastárs haszonélvezetének korláto­zását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korláto­zásának bármikor helye von, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonél­vezet a házastárs szükség­leteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt va­gyontárgyakat, valamint sa­ját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a hózastárs, mind az örökösök kérhetik a házas­társ haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az ál­tala használt berendezési és felszerelési tárgyakra fenn­álló haszonélvezet megvál­tását nem lehet kérni. A házastársat a megvál­tásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke, törvényes örökös­ként a leszórmazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiá­nyában az öröklés megnyí­lásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegy­zőnél kell kérni. Nagy G. kárdél*, hagy ki kaphat sxüföi nyugdijat? Szülői nyugdíjra az a szü­lő (nagyszülő) jogosult, aki­nek a gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szol­gálati idő megszerzése után vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, ha a) a szülő (nagyszülő) gyermekének (unokájának) a halálakor már rokkant volt és b) a . szülő, (nagyszülő) gyermeke (unokája) a halá­lát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. A most ismertetett felté­telek fennállása esetén szü­lői nyugdíjra jogosult a megholtnak az a mostoha-, illetőleg nevelőszülője is, aki a mostoha-, illetőleg a ne­velt gyermeket tíz éven át eltartotta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom