Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-07 / 155. szám

•989. június 7., szerda

Dunántúli napló

3

Házán le fajain

Ház a város szélén

Bemutatjuk Balassagyarmat új művelődési központját

..Palócföld fővárosából”, Ba- 'ossagyarmatról ritkán hallunk, "em sokat tudunk. Azaz egyet... óképp Végh Antal riportköte- t . m°id az ebből készült 'usztortenet c. film óta. Eléggé szerencsétlenül, méltatlanul, 'szén a ma már megközeli- °eo 20 000 lakosú Ipoly-parti aatarvároska évezredes törté- Jv'Rha9y°máriyokat őriz. Vára .' “éla óta az északi ország- SSI ^ont°s erődítménye; maga Gyarmat a vármegyerend- er kialakulásától 1950-ig me- 9Veszékhely.

Újabb kori fejlődése a hat- nas-hetvenes évek ipartelepeitől számítható. S bizo- |-y°? szempontból ma is fej- l-u0. v°ros' omi igencsak föl- riil ettC érdeklődésünket. Hí- vettük ugyanis, hogy Ba- ó ssagyarmatojj költözés előtt aL. ,UJ . helyére a város négy aktatasi és közművelődési in- ^ menye. Fölépült a méreteién.?,, SS szerkezetében mór a ani • Ltóni időszakot is szol- ve^ •hlvoto,t Oktatói/.Közmű- tá°desi Központ és Könyvvá|Erlk°LPtat0,t keserű frázissá ' kuturánk mai állapotát te.. °rsz°g gazdasági helyzeten,, osszeföggéseiben széttárt (."ypke! aposztrofálni... S

tört ebí>ea a helyzetben mégis ° fenik vagy fölépül valami.

mnnre:demes közelebbről is 9 ®kinteni. Milyen igények i-i .rn°f** mibői sikerült megva- rnku00' egy föltehetően koké' elképzelést?' vrm v°'aszkeresés kíváncsisága

szánTc0 helV”'are. S az a hogy bemutassuk ol- t0r 'n nak a kulturális szekrényét^ de ...mé9's °j in,éz- km-n •* Pecsto1 csaknem 300

melig1^6’ a csehszlovák határ

Lépjünk^ közelebb hozzá. 'homuí6^. vonalú. méreteivel.

C íovo1 f'gyeitömb t0 I°Lrt>ste?lás. épület- kö?n„ Oktatási-művelődési Vács • 3h0VÓ a Szántó Ko- Sza:H,-Ja.nos Gimnázium és

Gimná^'51*010, ° Dol9°z°k

mán ^U.ma'.. a Mikszáth Kól- a Mr,j!Ufe^d“' 'Központ és *özik k'cb 'n?.re könyvtár köl- Ijij- ■' előreláthatólag júA V6^ei9'

őgveiuf9y intézményt közös irőnyíb„n ’Sazgatők tanácsa önéníoL E9yebként teljesen igazont- A zeszletekröl az vőlaS tgn°cs (két évre ben Ä f'r>oke' a költözés- Sotája R > • 9'mnazium igaziatok ' °rko (ősz/ó tójékozket^'n* elm°ndta, a szellemiePőr'tolá mLUVe.SZeteket mindi9 is Zede „kisváros már jó évtirényef,rosean ki.nőt,e az in,éz470 diákkal ° 9Ímnáziuma, széfnyénm°t u me9yei bíróság a tÖKK? ' te-b&n működik. De már ' ,ePŐIet js alkalmatlan Az°nfe|üi 6~dota ellátására. 15-20 'Gyarmat az utóbbi (A |ql6 .n diákvárossá lett. tanév ;jSS.°.9 egynegyede

Lépni . ,?Jen iskolai tanuló.) 0 vároí6"6“ '.: ,9y határozott latú _~6?y éj, sajátos arcu- épitéSg uve °dési központ fölkö|csönnl!k6 6tt' Saiót efőből,

esi tám kb° és me9yei tanáA,amogatósból.

^Pitkezét°m 6V6 me9kezdett he. Jeln i nemre9 fejeződött éétlásakn»9 ° mészaki hiány- jes £kot végzik; ősszel telm('ködéf-lCÍ,°S°VC1' megkezdi itatás; v- ° balassagyarmati P°nt ÍV ^művelődési Köz. dúló nyvtár. A felszobaSzűkéverUt®te^.. Pedi9 a hely- ^ériy / uszködő többi intéztet töbh ^“kmunkásképző intéCs°ládi • »,V'nt ezer tanulóval;

indiain"?6*61' vórosi képtár) ,a,n fog segíteni.

'Pat0nU,.t^? ,új 'központja Gyárat. ^ “kiranyú funkciót telje^feáziumPtÓ *ovács János m egy korszerűen fölszerelt 12 termes és 12 csoportszobával fölépült oktatási épületszárnyba költözik át rövidesen. Bizonyos (arra alkalmas) oktatási helyiségeik, ha nap közben fölszabadulnak, közművelődési funkciót (is) teljesíthetnek.

A közművelődési övezet telekommunikációs (később városi televíziós) stúdiója ugyanakkor az oktatási szemléltetés feladatait is teljesíti. Azon túl, hogy az iskola részére számos egyéb részleg, pl. nyelvi laborok, műhelyek vagy oz információs és kommunikatív központ is hatalmas bázisként működhet a háttériben — épületen belül! —; a csaknem 100 000 kötetes könyvtárról nem szólva.

Mindebbőr, gondolom, eléggé világos, hogy pz az intézmény nem azonos a nevelési központok rendszerével, már csak szervezettségében sem. Mind a négy intézménynek önálló igazgatója, jogköre, költségvetése stb. van, az igazgatók tanácsa a feladatkörök - nyilván menet közben is formálódó - összehangoltságát hivatott megteremteni.

Végül néhány szót külön a közművelődésről. A város művelődési központja már ko-' rábbi helyén is a közművelődés újabb szemlélete, a felszínre hozott társadalmi, szociális, szabadidős stb. igények szerint működött. Ez a tevékenységük az új föltételek között kiteljesedik. Erről Kecs- keméthyné Sedivj Lilla szólt, amikor az épület előcsarnokában a különböző utómunkálatok kopócsolásai közepette érdeklődtem tőle.

*

A -főbejáraton az aulába lépünk be. Itt található az in- formóciós, kicsit hátrább a kommunikációs központ, ahol a népművelők , (informátorok, animátorok) rendkívül szerteágazó munkát végeznek. A betérő nemcsak azt tudhatja meg, mit hol talál, s mivel töltheti el idejét az épületben. Arról is tájékozódhat például, hogy a városban és körzetében milyen építőanyag, autó- alkatrész, hiánycikkek stb. hol kaphatóak s mikor. És választ kaphat az OTP-től a lakásügyekig sok mindenre, ahogyan orra is, milyen egészségügyi, lelki (mentálhigiénés) problémájával mikor hová fordulhat; hogyan juthat be az ún. „rizikó klub" vagy a relaxációs tanfolyam foglalkozásaira.

A szabaidő eltöltését a jól fölszerelt (fa- és fém-, varrás, főzés stb.) műhelyek, a több mint 40 amatőr művészeti csoport s a kézműves szakkörök tömkelegé szolgálja (megfelelő műhelybázissal), az ugyancsak széles klubhálózat mellett.

Az aulában ételbár (400 adagos konyha, iskolai menza), kávéház, folyóiratolvasó található még. Az emeleti rész 860 négyzetméterén csakhamar Oroszlánná Mészáros Ágnes könyvtárigazgató is berendezkedhet 96 000 kötetes állományával és több, mint 200 folyóiratával.

Ha „egyszer majd" hozzáépülhet a több célú színházterem, a tornacsarnok és az uszoda, bezárul a kör, és teljessé válhat Gyarmat városi szabadidő központja.

*

Ügy tűnik, Balassagyarmaton valami fontosat - nem ,.kitaláltak" megvalósítottak. Az országban sokfelé különböző arculattól működd kulturális centrumok vagy általános nevelési központok tapasztalataiból felszívták mindazt, ami saját szükségleteik, a város, a lakosság, a fiatalság szükségletei szerint egyéni működési arculattal felhasználható, adaptálható.

Wallinger Endre

Így is lehet

hagyományt teremteni

Szakmunkástanulók „tavaszi” színpada

Táncos, zenés színpad? — kérdezek rá ismét. •

— Nevezhetjük így is, nem az elnevezés fontos - mondják. A bemutatkozó előadás előtt a legkevésbé törik éppen ezen a fejüket a színpadra lépők - a pécsi 506. számú Elek Tamás Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumának jó néhány fiatal lakójaRagyog az ebédlő. Viaszosvászonnal takart, hosszú asztalok Fényesre dörgölt csendélete. A színpadról érkező .kurjantósoktól visszhangos terem a közönséget várja.

— Tanár űr, megint kiment egy ötszázas égő!

A tanár úr dohog, mi mást tehetne. Csak most ne hagyja el a szegények célszerű kétkezi leleménye. A partvis- nyélből még csak egyszerű egy elegáns függönytartót esz. kábálni, és nem kímélte magát akkor sem, amikor a színpadot diákjaival felújították, 40 ezer forint értékű munkával használhatóvá tették — ehhez is kellett némi gyengéd és jószándékú erőszak, hiszen az egészet le akarták bontani, hogy az ebédlőt bővítsék ... De végre egy fekete kalap kivételével együtt van minden kellék, a szükséges szintre szökik a lámpaláz — csak most már az a kérdés, lesz-e hozzá lámpa?- Ez a színpad az én

munkámban is többletet jelent — mondja Nagy István, a kollégium fiatal nevelőtanára. - Mindig majd egy év munkája fekszik ezekben a tavaszi bemutatkozásainkban. Két éve, szeptemberben még társastánc diákkörként indultunk, menetközben jöttünk ró a gesztusrokra, mozgásra, táncra épülő színpadi játék ízére, kifejezésbeli lehetőségeire. Miniden színre kerülő ötlet a

gyerekek szerzeménye, akik — \ szakmunkástanulók lévén — nem igazán a szavak emberei. — Nagyon sok mindent megtanulnak, ellesnek ebből a műfajból, és az önkifejezésnek ezt az eszközét. — ami által érzelmeket, gondolatokat közvetíthetnek örömmel saUj televíziós produkciók

Új tévéfilmek forgatása kezdődik meg a következő napokban, hetekben a televízió műhelyeiben.

Jókai Mór Erdély aranykora című regényéből Horváth Z. Gergely készít filmet. A XVII. századi Erdélyben, Apafi Mihály fejedelemsége idején játszódó történet az egykori erdélyi belpolitika egymást követő drámai fejleményeit eleveníti fel. A darabban — amelyet csehszlovákiai helyszíneken forgatnak — Tordy Géza és Bánsági Ildikó játssza a főbb szerepeket.

Esztergályos Károly Kosztolányi remekművéből, az Édes Annából forgat tévéjátékot. A tragikus emberi sorspn túl egy korszak világát is érzékeltető klasszikus regény felvételei június végén kezdődnek Esztergályos Cecília, Nagy-Kálózy Eszter, Mensáros László és Blaskó Péter szereplésével. Ugyancsak a drámai főszerkesztő- ség viszi filmre több kortárs író munkáját: köztük ör- dögh Szilveszter Föloldozós és Osztojkán Béla Nincs itthon az Isten című alkotását, valamint Sütő András 'Mert ahová te mégy ... című önéletrajzi ihletésű novelláját.

A képzőművészeti szerkesztőség az egyik legjelentősebb magyor magángyűjtemény tulajdonosát, Kolozsvá- ry Ernőt keresi fel. A győri tanórember negyedszázada gyűjti a modern magyar festészet mestereinek műveit.

Változások a pécsi zene művészeti főiskolán

jótítjók el, és igazán a magukénak érezhetik.

Van egy szusszanásnyi ideje a padlóburkoló és tapétázó szakmában most végző Szilágyi Gyulának, és előkerül az 500. Sz. Szakmunkásképzőben elsőéves Horváth István, a

Aki vállalta, hogy precízen fogalmaz, annak évekig így kellett írnia: a Liszt Ferenc

Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Tagozata. Július elsejétől egyszerűsödik a pécsi intézmény neve, s ezzel együtt növekszik a tagozat önállósága is. Sasvári Attila, a főiskola igazgatója örömmel számol be a változásról; arról, hogy nyártól kezdve közvetlenül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolához tartoznak, kimarad az eddigi közbeeső „lépcső", a tanárképző intézet Az adminisztráció egyszerűsödése mellett a bővülő hatáskörhöz tartozik például az Is, hogy jobban tudnak igazodni a dél-dunántúli megyék igényeihez. A zenetanárok iránti kereslet ugyanis változatlan, noha egyes szakok — pl. fagott tanár — hallgatói nehezen találnak állást, és figyelembe kell venni, hogy Pécs meglehetősen „telített", de a kisebb városokba, településekre tárt kapukkal várják a képzett zenetanárokat. A hallgatók többsége már tanulmányai alatt , leköti mogát, szerződéssel biztosítja az állását. A legkeresettebbek a fuvola, a hegedű, a zongora és a szolfézs szakosok.

Miközben beszélgetünk be- behaHatsrik az irodába egy- egy zongorafutam; valamelyik szomszédos teremben gyakorolnak. A termek egyébként hangszigeteltek, az igazgató szerint nem zavarják egymást a különböző hangszerek. A főiskola épülete nemrégen újult meg, és az udvarban még most is építkeznek. Téli- Ikert,' szökőkút és klub várja mdjd a hallgatókat, és a kellemes 'környezet bizonyára szabadtéri kamarakoncertekre is inspirál.

■ — Új cél is lebeg a szemünk előtt. Már megkaptuk a központi tervezetet, mely szerint kétféle oktatásra kell felkészülnünk. A hároméves alapképzés mellett — mely felsőfokú zenei végzettséget, de tanári képesítést nem adno — bevezetnék a munka mellett is elvégezhető szakképzést, mely például felölelné a pedagógiai, pszichológiai, anyagismereti tudnivalókat és zeneiskolai tangr képesítést nyújtana. Véleményem szerint ez a lehetőség régóta kívánatos lenne. hiszen nem mindenki akar tanítani, inkább zenekari muzsikus, zenei rendező vagy kutató kíván' lenni. Okosabban lehetne az idővel gazdálkodni, mindenki azzal foglalkozhatna elmélyültebben, ami igazán érdekli. Úgy gondolom viszont, hogyha egyszer elindul ez az újrendszerü képzés, nem lesznek kevesen, akik a tanári szakképzést is vállalják, hiszen amint már meg is

beszéltük, a tanárokra van a legnagyobb számban szükség - állapítja meg Sasvári Attila.

— Nemrégiben Pécsen járt az NSZK-ban élő Buzássy Miklós, aki elmondta, hogy önök is érdeklődnek a küllöl- dön már elfogadott zeneterapeuta képzés iránt. Az érdeklődésen túlmenően van-e valamilyen konkrét elképzelésük e szakról?

— Szeretnénk az 1990/91-es tanévtől indítani a szakot, olyanoknak, akik már rendelkeznek egy diplomával; például tanárokra, popokra, pszichológusokra gondolok. Nem akarjuk „beleártani" magunkat sem oz orvosi egyetemek, sem a bölcsészek szakterületeibe, de hiánypótlónak tartjuk ezt a szakképzést és kapcsolatot tartanánk az említett intézményekkel is. Ügy tűnik, kiváló szakembereket tudunk óraadóknak megszerezni, s a képzéshez helyet is tudunk biztosítani. Felszerelés sem kell túl sok az oktatáshoz. „Jogosítványunk" még nincsen az új szakhoz, de bízom benne, hogy megértik törekvéseinket.

— Úgy hallottam, néhány szakon egyetemi szintű képzést is szeretnének majd indítani.. .

■ - A hagyományos főiskolai oktatás mellett hegedű és fuvola szakokon szeretnénk bevezetni az ötéves képzést; de még erről is csak, mint elképzeléseink egyikéről tudok nyilatkozni.

B. A.

műsor konferansziéja is. Csak a tangóharmonrkájukért induló két szobafestő-mázoló tanulónak, Schmidt Róbertnek és Ignácz Györgynek a tétovázásából olvasható le, hogy ötszázas égő már van, csak még a kalap hiányzik.

— Először a lányok miatt jöttem a tanár úr diákkörébe, — mondja Szilágyi Gyula, a mokány, fekete dombóvári fiú, aki aztán arról beszél, milyen élményt jelentett a közös lmunka, így megismerni egymást és önmagukat, a debütáló konferanszié pedig úgy véli, hogy minderre a szüleik is büszkék lehetnek.

A fáma szerint a kollégista színpados fiúk most heten vannak, mint a gonoszok, de a játék megszelídíti, fegyelmezetté teszi valamennyi ükét. iRövidesen megérkeznek a szebbik nem elmaradhatatlan képviselői is a legtalpta- esettebb egészségügyi, szakiskolás kislány, Metz Katalin hallgatólagos elnökletével.

Lassan szállingózni kezd a (közönség és a fekete kalap is előkerül. Kezdődhet a show, kezdődhet az előadás. Nem minden szakmunkásképző

kollégiumban tapsolhatnak a kollégisták, tanárok saját, színpadon szereplő társaiknak, tanítványaiknak.

(- Bóka R.

Megufulc zenei képzés