Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-30 / 178. szám

Dunántúlt napló 1989. június 30., péntek Az Országgyűlés harmadik napja (Folytatás az 1. oldalról) sók a napirendet, és interpel­lációk tárgyalásával folytassák a munkát. Interpellációk Elsőként Sápi Ferenc (Bu­dapest, 43. vk.), az Alumí­niumgyár szakmunkása inter­pellált Beck Tamás kereske­delmi miniszterhez a Bosnyák téri nagybani piac megszün­tetése tárgyában. A kereskedelmi miniszter jo­gosnak Ítélte az interpellációt. A képviselő egyetértett a miniszter válaszával, s az országgyűlés három ellensza­vazattal és négy tartózkodás­sal elfogadta azt. Boros László (Budapest, 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézet műszaki ügyintézője a Minisz­tertanács elnökéhez interpel­lált a Külkereskedelmi Főisko­la épületének 1983 óta hú­zódó felújítása és bővítése tárgyó ban. Az interpellációra Németh Miklós miniszterelnök megbí­zásából Beck Tamás kereske­delmi miniszter válaszolt. A miniszter válaszát sem az in­terpelláló képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért Szűrös Mátyás az inter­pellációt kiadta az Ország- gyűlés kulturális, illetőleg ke­reskedelmi bizottságának to­vábbi együttes megvitatásra. Balog Gábor (Baranya megye 9. vk.) interpellációja Ezután Szűrös Mqtyás arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a márciusi ülésszakán Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) képviselőnek a lakos­sági és közműfejlesztési beru­házások finanszírozásának könnyítéséről szóló interpellá­ciójára adott pénzügyminisz­teri választ annak idején a képviselők nem fogadták el, így az interpellációt a terv- és költségvetési bizottság meg­tárgyalta, s jelentését vala­mennyi képviselő megkapta. Balogh Gábor kifejtette, hogy a bizottság jelentésében fog­laltakat csak részben tudja el­fogadni. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a bizottság nem támogatja a személyi jö­vedelemadóról szóló törvény 1989- re visszamenőleges ha­tállyal történő módosítását. A bizottság azt ajánlotta az Or­szággyűlésnek, hogy az őszi ülésszakon napirendre kerülő adórendszer-módosítás során 1990- es hatállyal intézkedjen konkrétan az interpelláció tár­gyában. A terv- és költség- vetési bizottság nevében Fe- hérné Eke Katalin (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) kért szót, elmondva, hogy to­vábbra is fenntartják írásban megfogalmazott véleményüket. Ehhez Békési László pénzügy- miniszter is csatlakozott. A bi­zottság jelentését végül az Országgyűlés 38 ellenszava­zattal, 30 tartózkodás mellett elfogadta.- Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a május 12-i ülésnapon interpellált a pénz­ügyminiszterhez a két adótör­vény alkalmazási nehézségei­nek feloldása tárgyában. A forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban a mostani ülés­szakra közreadott építési és közlekedési bizottsági jelen­tésben foglaltakat, mind Tö­rök Sándor, mind az Ország- gyűlés elfogadta;- Filló Pál (Budapest, 18. vk.) ugyancsak a május 12-i ülésnapon interpellált a cég­bíróságok finanszírozásának tárgyában. Az igazságügymi­niszter írásban adott válaszát a képviselő továbbra sem fo­gadta el, az Országgyűlés azonban igen;- Zsigmond Attila (Buda­pest, 5. vk.) szintén a május 12-i ülésnapon interpellált a Minisztertanács elnökéhez a pénzügyi elvonásszemlélet el­terjedése, s az ebből fakadó intézkedések tárgyában. Az interpellációra a kormányfő megbízásából a pénzügymi­niszter nyújtott be írásos vá­laszt. A képviselő a minisz­teri választ tudomásul vette, az Országgyűlés pedig elfo­gadta ;- Szálai Géza (Budapest, 20. vk.) a szakképzési hozzá­járulás és a szakképzési alap tárgyában interpellált. A vá­laszt Glatz Ferenc művelődési miniszter adta meg, amelyet az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyaránt el­fogadott;- Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) a május 12-i ülés­napon terjesztette elő inter­pellációját a kerepestarcsai tartalékos rendőrtisztképző iskola tárgyában. A honvédel­mi bizottság írásos jelentését az interpelláló képviselő és az Országgyűlés elfogadta;- Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) a Csepel-szigeten lé­vő Szigethalom ivóvízellátási ügyében interpellált a környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A képviselő Ma- róthy László miniszter válaszát nem fogadta el, ezzel ellen­tétben az Országgyűlés a vá­laszt elfogadta;- Vass Józsefné (Békés m„ 15. vk.) a kereskedelmi mi­niszterhez interpellált a külke­reskedelmi tevékenység foly­tatásának rendjével és az Or­szágos Árhivatal elnökéhez a mezőgazdasági termények, ál­latok és állati termékek ter­melői árára vonatkozó ár­Egy pap véleménye Pregun István Szabolcs- Szatmár megyei képviselőt, a Nyíregyházi Görög-Katolikus Hittudományi Főiskola rek­torát arról faggattam, hogy mi a véleménye az alterna­tív szolgálatról. — Nem szeretek nagy sza­vakat használni, de ezt tör­ténelmi lépésnek minősítem. Egyházam alapvető tanítása szerint híveink fegyverrel és polgári szolgálattal is eleget tehetnek állampolgári köte­lezettségüknek. A II. Vatiká­ni Zsinat arra buzdítja az államokat, hogy a lelkiisme­reti szabadságot törvények­kel tartsák tiszteletben. Hogy ez most nálunk is megvaló­sul, azt bizonyítja, közele­dünk Európához. On hogyan fogalmaz­ná meg a lelkiismereti okot? — Ez nem jogi kérdés, sokkal inkább erkölcsi. Értel­mi ítéletrendszer, ami vezérli tetteinket, cselekedeteinket. — Mit gondol, sokan él­nek majd a fegyver nélküli, illetve a polgári szolgálat kínálta lehetőséggel? — Meggyőződésem, nem kell félnie a Honvédelmi Mi­nisztériumnak, hogy a fia­talemberek tömegesen vá­lasztják az alternativ szol­gálatot. De nagyon jó, hogy akik igen, azok jogi, igaz­ságszolgáltatási következmé­nyek nélkül tehetik meg. megállapítással kapcsolatban. A két tárca nevében Vissi Ferenc államtitkár válaszolt. A választ sem az interpelláló, sem az Országgyűlés nem fo­gadta el. — Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.). az önvédelmi fegy­verek visszavonásának tárgyá­ban interpellált a belügymi­niszterhez. Horváth István vá­laszát a képviselő és az Or­szággyűlés elfogadta; — Török Sándor (Szolnok m„ 13. vk.) a belügyminiszterhez interpellált a megszüntetett rendőrőrsök visszaállítása tár­gyában. A belügyminiszter vá­laszát az interpelláló képviselő 'és az Országgyűlés egyaránt elfogadta; — Berecz János (Szabolcs- Szatmár m., 6. vk.) a magyar- szovjet kishatárforgalom tár­gyában interpellált a Minisz­tertanácshoz. A kormány meg­bízásából Horváth István vála­szolt. Az interpelláló képviselő a miniszteri választ tudomásul vette, az Országgyűlés pedig elfogadta;- Ladányi József (Borsod- Abaúij-Zemplén m., 25. vk.) a Tisza II. vízlépcső által okozott belvízkárokkal kapcsolatban in­terpellált. A választ Maróthy László adta meg, oki előzete­sen egyeztette véleményét Hüt. ter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. A képviselő és az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta; — Zsoka Endre (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 9. vk.) a pénz­ügyminiszterhez interpellált a házadóról szóló törvényerejű rendelet módosítása tárgyában. Az írásban adott választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Az interpellációk sorát meg­szakítva az Országgyűlés visz- szatért a honvédelmi törvény módosításának tárgyalásához, mivel a honvédelmi bizottság időközben állást foglalt a fel­vetett módosító javaslatokkal kapcsolatiban. Kárpáti Ferenc válasza A törvénytervezet vitájában elhangzottakra Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter válaszolt. A miniszter rámutatott: az eddigi tapasztalatok arra utal­nak, hogy általános egyetér­tés van azzal a jelentős vál­tozással kapcsolatban, amely a honvédelmi kötelezettség telje­sítésének most egy teljesen új formáját honosítja meg ha­zánkban. Ezt senki sem kifo­gásolta. Probléma csak akörül alakult ki, milyen^ módon ve­zessék be ezt a szolgálati faj­tát, milyen legyen az engedé­lyezési eljárás, mennyi legyen a szolgálat időtartama. A Honvédelmi Minisztériu­mot a törvényjavaslat kidolgo­zásakor az vezette - miként ezt Viczián János megfogal­mazta —, hogy ne kerüljön a jövőben lelkiismereti okok mi­att senki se börtönbe. Már 1977-ben ebből indultak ki, amikor bevezették a fegyver nélküli szolgálat intézményét. Kárpáti Ferenc méltatta az Európában elhelyezett közép- hatótávolságú rakéták felszá­molásáról kötött szovjet—ame­rikai egyezményt, s elemezte a kontinensen kialaikúlt erőegyen­súlyt. Hangoztatta: a magyar kormány minden erejével arra törekszik, hogy felgyorsulja­nak e kedvező irányú folya­matok. A törvénytervezet tárgyalása során bizonyos értelmezési vi­ta is kialakult. Ennek kapcsán a miniszter a mostani törvény- módosítást egykoron kezdemé­nyező Paskai László bíborost idézte: ,,a törvények megértő­én intézkedjenek azokról, aíkik lelkiismereti okokból nem fog­nak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az embe­rek közösségét". Itt most erről van szó — mutatott rá a mi- niszte r. Sirtkovics Mátyás a vitában arról beszélt, hogy korábban nagyon szigorúan büntették a másként gondolkodókat. A honvédelmi miniszter vélemé­nye szerint ez a fogalmazás nem pontos, hiszen a másként gondolkodó fogalma szélesebb, mint azok köre, akik lelkiisme­reti okokból nem akarnak fegyvert fogni. Vita volt az engedélyezés kérdésében is. A honvédelmi bizottság ezzel kapcsolatban csütörtök délelőtti ülésén úgy foglalt állást, hogy engedély­hez kell kötni a polgári szol­gálatot. Nem kis polémiát vál­tott ki a különböző szolgálati formák időtartamának kérdése is. Kárpáti Ferenc ezzel kap­csolatban azt hangsúlyozta, hogy e kérdések nagyon szoros összefüggésben vannak egy­mással, ezért csak együttesen van értelme tárgyalni a szol­gálati formák időtartamát. A tartalékos szolgálat idejét pél­dául most 18 hónapról 12 hó­napra csökkentették. Ho a tényleges katonai szolgálati időt 18-ról 14, esetleg 12 hó­napra csökkentik, ókkor ezzel szoros összefüggésben nagy szükség lesz majd az előirány­zott tartalékos szolgálati időre. A miniszter kérte a törvény­ihozást, hogy a döntés során vegyék figyelembe ezt a fon­tos katonai érdeket.' Javasolta azt is, hogy egy év múlva az Országgyűlés tekintse ót a törvénymódosítást, s ennek tapasztalatai alapján hajtsák A bizottsági ülésen leszavazták... Hosszúaknak, helyenként unalmasaknak tűntek a fel­szólalások a honvédelmi tör­vény módosításával kapcso­latos tegnapi vita során. Hu­ber Jenő baranyai képvise­lőtől, a honvédelmi bizott­ság tagjától azt kérdeztem, hogy ő is igy látta-e. — Ez valóban így van! Nekem is az az érzésem, hogy a felszólaló képviselő- társaim egy része csak azért szólalt fel, hogy a közeledő választások előtt „megmu­tassa” magát választóinak, az országnak. Többségük nem sok újat tudott mon­dani ... — ön ugyan nem szólalt fel, de nyilván van vélemé­nye a módosító javaslatok­ról. — Számomra roppant irri- * táló, hogy csupán azért ne­hezítsük meg az alternativ szolgálatot, mert úgymond a fegyveres sorkatonai szolgá­lat keményebb. Én ezt o* Országgyűlés honvédelmi bi­zottságának az ülésén el­mondtam, de leszavaztak. Mert állapítsunk meg egy vi­szonylag hosszabb alternatív szolgálati időt, de ehhez nem kell egy olyan társa­dalmi bizottság, mely eldön­ti, hogy tényleg lelkiismereti ok miatt választja ezt a be­hívott fiatalember. Ha pedifl bizottság dönti el, akkor o szolgálatnak a javaslatban szereplőnél rövidebbnek kel­lene lennie. r- Ez konkrét indítvány lett volna. Miért nem mond­ta el a vitában? — Ügy érzem, ezt nem tá­mogatta volna a képviselők többsége, hisz mint említet­tem, n honvédelmi bizott­ságban is leszavaztak. végre az esetleg szükséges­sé váló korrigálást. Kárpáti Ferenc szólt az egye­temi előfelvételiseket érintő szabályozásról is, ami nemzet­közi összehasonlításban is egyedülálló. Úgy vélte, a most bevezetendő módosítások ked­vezően érintik majd a fiatalo­kat. Ha a törvényt elfogadják, akkor már augusztus 1-jétől le­szerelik - az egyetemi előfelvé- teliseket. Júliusban leszerelik azokat a főiskoláról bevonultakat, akik 18 hónapos szolgálatra érkez­tek ugyan, de a törvénymódo­sítás nyomán most elérték sor­katonai szolgálatuk végét. Ugyancsak leszerelik azokat, akiket az egvetem után hívtak be a sorkatonai szolgálatból fennmaradó hat hónap letölté­sére. A honvédelmi minisztertől Horváth István belügyminiszter vette át a szót. A tárca veze­tője Sinkovics Mátyás képvise­lőnek arra az indítványára reagált, hogy a polgári szol­gálattal kapcsolatos megyei hadkiegészítő parancsnoki ha­tározat ellen a megyei, főváro­si tanács végrehajtó bizottsá­gánál lehessen fellebbezni. Az eredeti miniszteri javas­lat az volt, hogy a fellebbezést másodfokon a Honvédelmi Mi­nisztériumban bírálják el. A honvédelmi bizottság először elutasította Sinkovics Mihály javaslatát, csütörtöki, megismé­telt ülésén azonban jóvá­hagyta. A belügyminiszter más tár­cák vezetőivel konzultálva ar­ra figyelmeztette az Ország- gyűlést, hogy Sinkovics Má­tyás szándéka ugyan világos és követhető, de a javasolt jo­gi megoldás nem fogadható el. A magyar jogrendbe vagy a miniszter eredeti javaslata illeszthető be, vagy az a meg­oldás, miszerint a döntés elle­ni fellebbezést az adott me­gyeszékhelyen lévő városi bí­rósághoz lehessen benyújtani. Innen az illetékes megyei bí­rósághoz lehessen fellebbezni. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke azokra a felve­tésekre válaszolt, amelyek a sorkatonai és a polgári szol­gálat közijtti arányosságot érintették. Ezután Gyuricza László |S' mertette a képviselőkkel a hon védelmi bizottság - ez ügyhe3 immár harmadik jelentésén« lényegét. Amíg a honvédelmi bizottság újabb jelentését kézhez ne31 kapták a képviselők, ismét in­terpellációkkal folytatódott °z Országgyűlés ülésszaka.- Kovács Lászlóné (Búd3', pest, 7. vk.) a mezőgazdcsog1 és élelmiszeripari termékek m1' nőségellenőrzésével kapcsolat­ban interpellált. Hütter CsaW mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter közölte, ho<J? mivel az interpelláció tartal­mát előzőleg nem ismerheti« meg, élve jogával, 30 napa11 belül válaszol a képviselői ész­revételre ;- Szilágyi Gábor (Hajdú-B’- har m., 3. vk.) a debrecen1 repülőtér ügyében interpellál* a honvédelmi miniszterhez. ° képviselő és az OrszággyúleS a miniszteri gadta el. választ nem fo­Az interpellációk sorát is' mét megszakítva szavazások^ került sor a honvédelmi tör­vény módosításához kidolg3' zott kiegészítő javaslatokról- A honvédelemről szóló I97Ó- évi I. törvény módosítását3' végül is nem született dönlá*; Az ülés elnöke Horváth Jen3 indítványára javasolta a hon­védelmi bizottságnak, hogy® polgári szolgálat időtartam3' ra vonatkozó módosító javas' latokat előterjesztő képviselők­kel együtt készítsen a többség számára is elfogadható komp' romisszumos megoldást, s eZ a pénteki ülésen terjesszék döntésre az Országgyűlés ele­Az ülésnap végén néhány személyi és szervezeti kérdés­ben döntött a Parlament. Be' recz Jánost a külügyi bízott' ság tagjává választották, mí9 az Országgyűlés programjó! felülvizsgáló ad hoc bizottság eddig be nem töltött titkárt posztjára Fiiló Pál került. * szociális és egészségügyi Bi­zottságon belül Péterfy Rák3 vezetésével létrehozták a csO' ládvédelmi albizottságot. Ezzel az Országgyűlés csü­törtöki munkanapja befejező­dött. Az ülésszak pénteken folytatódik. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom