Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-25 / 173. szám

Kinyomta a szemét, majd megfojtotta A Kistamási főutcáján ballagó tehenek bógesébe lehet, hogy csők én ma­gyarázok bánatot. A szé­pen gondozott állatok sor­sa, mint valamennyiünké. Meghalunk. Kistamásiban, nem messze az évek óta zárva tartó templomtól, egy romos házban meg­holt egy idős asszony. Simon Gizella 78 éves szi­ve még birto volno a megpróbáltatásokat, de o szerdoi éjszakán megje­lent nála egy ember. Or­sós Pál, 31 éves, gordisai fiatalember először az áldozat kél szemét nyom­ta ki, aztán végül is foj- togotási kiserlete sikerrel járt. A gyilkos ötezer- néhányszáz forinttal távo­zott a helyszínről. A Fő utca hét szám külle­me nem illik az utca elneve­zéséhez. Inkább nyomortanyán, annak is a legvégén képzelné el az ember ezt a több év­tizede épült és ma már ro­mokban álló épületet. Itt la­kott Simon Gizella. Egyedül. Néhány csirke vidíthatta éle­tének múló perceit a tágas, gondozatlan udvarban. A la­kás belseje sem adhatott okot különösebb örömre. A közepes méretű családi ház valameny- nyi helyiségében igen nagy a rendetlenség most is. Börtön­képzetet keltő, több éve mély­szürkére mázolt falak figyelik a szanaszét szórt eszközöket, az ujjal tapintható port, a málló, penészes szalmazsákot, amit dunyhának is hívhatunk, és amivel a gyilkos szépen betakarta a megölt asszony véres tetemét, hogy aztán vé­giggondolja, mit is kezdhet a megszerzett pénzzel. Orsós Jenő, a gyilkosság bejelentője, a szomszéd, akit korábban a falu vajdává vá­lasztott, nem rokona a gya­núsítottnak. „Éjjel semmit sem hallottunk, reggel észrevettem, hogy az utca felőli részen be van törve az ajtó. lábnyomo­kat is láttam. Megkerültem a házat, bekiabáltam neki, nem szólalt meg. Benéztem, láttam, szét van szórva minden . .. Bejelentettem. Igénytelen, idős néni volt. Kapott a tanácstól szociális segélyt, kedvezmé­nyes étkezést, de nem nagyon törődött a ' környezetével so­ha. Rendes asszony volt." Messzi múltba réved az em­lékezet. A vajdáé. Nyolc vagy tíz éve halt meg a Gizi néni férje, mondja. Azóta sok min­den történt a faluban,, de ai asszonyt ez nem nagyon fog'" lalkoztatta. Továbbra is gyűj­tötte a pénzt férje sírkövére. Ez a mániákus spórolás, az embertelen életkörülményeket hozó kuporgatás eredménye­ként összejött pénzből vitt el több mint ötezret a gyilkos, Brutális gyilkosság Kistamásiban „Életemben eddig ilyet még nem csináltam...” aki fűnyírást, favágást és más alkalmi munkákat vállalt ko­rábban a ház körül. Tudta, nem hiába jön. Azt viszont talán maga az elkövető sem gyantihatta, hogy a rendőr­ség a tüzetesebb. ilyenkor szükségszerű házkutatás során további, több mint negyven­ezer forintot talál a düledező ház mocskos kisszobájában, három helyre eldugva, koszos nejlonzacskókban. Orsós Pál rokonainál tar­tózkodott Kistamásiban. Orsós Józsefné nagyobb társaság­ban ül, éppen szomszédol. hosszú, hamuban végződő ci­garettáját. Válaszol. Nyolc általánost végzett. Válaszai csendesek, visszafogottak, a beszélgetés végén keservesen sírni kezdett. Könnycseppéi sós ízt adnak a keserű történet­hez. — Mi történt? — Égett a villany, égett. Bementem az ablakon. A bel­ső szobában, amikor benn voltam, akkor hát megfojtot­tam. — Mondott valamit közben? — Nem, semmit, csak egy­A gyilkosság helyszíne. Itt la kott Simon Gizella. Szívesen beszél velem, de sza­vaiból visszahúzódást olvosok ki: „Én adtam le a Pali ru­háit a nyomozóknak. Nem, nem is figyeltem, hogy vé­res-e. Kivettem a szekrényből o nejlonzacskót, abba volt be­legyűrve. Még annyit, már, ne haragudjon... A mi fajtánk vérében nincs benne a gyil­kolás, nem is értem a Palit. Engem is megölhetett volna, akkor kaptam nyugdíjat. De- hát én nem gondoltam sem­mire. Ez a gyerek, mikor ná­lunk lakott, még egy gyufát se vitt el. Csak ment, állan­dóan csak ment..." A rendőrségi jegyzőkönyvek alapján elmondhatjuk, hogy a gyanúsított. Orsós Pál tettét beismerte. Találkozhattam az elkövetővel. Törékeny, alacsony termetű fiatalember lép a szo­bába, megilletődötten tartja szerűen odamentem és hót megfojtottam. — Látom, sebes az arca, megkaparta önt? — Igen. — Az asszony szemével is történt valami, hallottam. — Kinyomtam a szemét, mert amikor ő kormolt. . . Még élt, szóval akkor történt az. hogy kinyomtam a két szemét. . . — Kézzel? — Igen. — Meddig tartott az eset? — Az én gondolatom sze­rint ... fél óra. — Milyen büntetésre szá­mit? — Igaz, hogy kétszer vol­tam büntetve, legutóbb be­töréses lopásért. Most szaba­dultam, május 13-án . . . Szó­val, nem tudom. 15 év biz­tos.. . Mert -soha életemben. Zamörditól Aligaig ■ ■ megszületésem óta nem csi­náltam még ilyet... — Miért tette? — Az alkohol. Soha életem­ben nem szoktam inni sze­szes italt, most kétszer egy deci pálinkát ittam. Elvesztet­tem az egész... az egész izét. . . — Tudta, hova megy . . . — Azt tudtam, de azt nem, hogy meg fog történni . . . — Mi lett a pénzzel? — Olyan ötezernyolcszózat találtam, ebből adtam hat­százat a rokonoknak, hogy ki­fizessék a villanyszámlát. . . A beszélgetésnek talán eb­ben a pillanatában nézett először a szemembe. „Ne ha­ragudjon, legyen szíves meg­mondani, mit kaphatok ezért” — kérdezte sírva ... Folytat­ta: „Soha nem csináltam még ilyet, bármi is volt. . . Eddig soha.” Az idős nőt a padlóra fek­tette Orsós Pál ezen a borús éjjelen. Szoknyáját térdig le­húzta. Dunyhával betakarta, de előtte még a halott arcára lisztet és grízt szórt. Aztán a faluban lakó rokonaihoz ment. Véres ruháját levetette, mási­kat húzott, majd ruhástul aludni tért. Reggel gyalog ment a szomszéd faluba, on­nan taxit kért, Pécsre, majd Harkányba utazott. leborot- váltatta szokatlanul szőke baj­szát és kecskeszakállát. öl­tönyt vett, madrágszijat. A nadrágszíjat akarta felkötni éppen, mikor, a bejelentés után hat órával, a rendőrség a fürdőhely buszpályaudvarán elfogta. Kistamásiban mindenki tu­dott az esetről. Kis falu, Háromszáz ember közvetlen környezetében történt a bru­tális gyilkosság. Magda Géza. a falu elöljárója nem emlék­szik, hogy ilyesmi történt vol­na a faluban. Illetve, teszi hozzá, 15 éve megöltek egy Cserkó becenevű embert a dobszai legelőn. Az ő gyilko­sa nincs meg. Simon Gizella gyilkosa, Orsós Pál beismerő vallomást tett. Ezt a tényt már a görösgali kocsmában is tudják, ettől nem messziről kérte a taxit akkor Orsós Pál. Arról viszont, hogy ezen a balszerencsés napon Patapok- losiban hasba szúrt egy má­sik ember valakit, a görös­gali kocsmában hallottam. A kés a hátán jött ki a szeren­csétlennek. Bozsik László Ónálló tévéműsor júliustól Információk, szórakozt-afá programok reggel és esfe Az UHF-sáv 34-es csator­náján július elsején reggel nyolc órakor megkezdi programját a Balaton Chan­nel adása, az első magyar kereskedelmi és idegenfor­galmi tévéprogram. A reg­gel nyolctól délelőtt tízig tartó, aztán este nyolctól éjfélig folytatódó program, Zamárdi és Balatonaliga kö­zött fogható, ám magasabb épületekben, jól beállított antennákkal a szemben levő északi parton és az említett falvak környékén is élvez­hető. A Balaton Channel Kft ügyvezető igazgatója, a Sió tévé főszerkesztője, Kovács Péter:- A kft semmilyen támo­gatást nem kap. így óriási vállalkozásba fogtunk. Meg­felelő alaptőkével és mint­egy húszmilliót érő, vado­natúj stúdióval rendelke­zünk. Műsorainkat magyar és német nyelven kommentál­juk, a filmek esetleges szinkron-feliratai is ezt a módszert követik. Reggel nyolctól tízig ötperces isten- tisztelettel kezdünk, majd információs, időszerű ide­genforgalmi hírek után gyermek- és ifjúsági prog­ramokkal folytatjuk o mű­sort. Rajzfilmek, videóklip- pek mennek tízig. Este ak­tuális hírek mellett szóra­koztató programokkal jelent­kezünk, filmeket is vetítünk. Szeptember tízig tart ez a kísérletinek minősíthető adássorozat, aztán a siófoki televízió heti egyórás város- politikai műsorának adja át a helyet. Az új tévéprogrom elin­dítói titkon remélik, hogy jövő nyáron nagyobb terü­leten is nézhető lesz adá­suk. Bozsik L. Az új világrekord: 31 méter 58 cm Magyarok nyerték a rejtvény maratont Pécsiek a világrekorder csapafban Az elmúlt hét végén ren­dezték meg a csehszlovákiai Brnóban a VI. nemzetközi maratoni ke resztrejtvény-ké­szítő versenyt, amelyen hat ország 4 fős csapatai azért vetélkedtek, hogy ki tudja 24 óra alatt a leghosszabb rejtvényt elkészíteni. A 24 • órán keresztül folyó meg­szakítás nélküli keresztrejt­vény-készítéshez a szabályok szerint 25 kg összsúlynyi se­gédeszközt, lexikonokat, at­laszokat, szótárakat lehetett felhasználni. 25 négyzet szé­les hálózatból álló lapokra készültek a rejtvények és minden négyzet 1x1 cm-es. Az egyes lapok függőlege­sen folyamatosan illeszked­jek egymáshoz, összefüggő rejtvényt alkotva. Minden ország a saját nyelvén, sa­ját szabályai szerint készítet­te mestermunkáját. 'Ebben a műfajban Brnó­ban új világcsúcs született: a Füles szerkesztőségének csapata — túlszárnyalva ta­valyi 27 m 14 cm-es ered­ményét — 31 m 58 cm hosz- szú keresztrejtvényt készített és igy ők nyerték az idei rejtvénymaratont. A második leghosszabb rejtvényt a ju­goszláviai Cvor című rejt­vényújság együttese készítet­te, eredményük 29 m 5 cm, a 'harmadik helyen a . New Yorkban megjelenő Games című rejtvénymagazin csapa­ta végzett, az ő rejtvényük hossza 25 m 45 cm, ez ter­mészetesen amerikai csúcs. A vendéglátók, a brnói Kabrnaci rejtvényklub együt­tese lett a negyedik 23 m 1 cm-es keresztrejtvénnyel. Az Amerikai Egyesült Ál­lomokból most vett részt elő­ször csapat a már hagyo­mányos rejtvénymaratonon, és ugyancsak most volt elő­ször finn résztvevője a ma­ratoni keresztretjvény-készí- tö versenynek. Az Ouluban megjelenő rejtvényújsóg küldte el csapatát Brnóba és annak ellenére, hogy először készítettek ilyen rejtvényt, mégis szép hosszúra sike­rült: 12 m 95 cm lett. A Füles csapatának két pécsi tagja is volt, Drelics- ka Attilo és Schmidt János, mindketten a rejtvényújság külső munkatársai. Jövőre Jugoszláviában ta­lálkoznak a rejtvényma raton résztvevői és remélhetőleg további országok csapatai­val bővül majd a mezőny. I IDEGENFORGALMI INFORMÁCIÓK ____________________ üg yeletes utazási irodák: Pécs - Mecsek Tourist, Szé­chenyi tér 1. (9-től 12 óráig). I Harkány - IBUSZ-iroda, a ! strandbejárat mellett (9-től 12 óráig). ír Valutaváltás: érvényes út­levéllel, valutaalapal O-tól 24 óráig a barcsi és a ber- zencei határátkelőhelyen. * . Bábkiállítás: június 23-án nyílt és szeptember 15-ig lá­togatható a balatonszent­györgyi tájházban Kistamás Erzsébet bábtervező és -ké­szítő, valamint Imre István SZOT-díjas bábtervező és animációs filmrendező kiállí­tása. Hangverseny: Június 26­án, hétfőn 20 órakor lesz a terehegyi református temp­lomban az IBUSZ-hongver- senysorozot negyedik elő­adása. Program: Mozort: g- dúr vonósnégyes és Verdi e- moll vonósnégyese. Közremű­ködik: Rozgonyi Klára és Ta- imási Eszter - hegedű. Pálma Ilona - brácsa, Gó- csik Veronika — gordonka. * Megnyílott és várja ven­dégeit a Sellő vitorláskikötő, a balatonboglári kikötőben, ahol bérleti díj ellenében mindenféle hajó tárolható télen és nyáron is. Sőt, a működtető idegenforgalmi hivatal a hajók vízretételét és kiemelését is vállalja. II legendái« hajnala Pannónia aranya Kinek mi jut eszébe ... Ka­lifornia. Klondike, az őserdő­ibe bújt dél-omerfkoi folyók, a láz, ami tízezreket mozgatott, hirtelen született, s ma mór romjaikbon a tobzódó múltról regélő városok, a mesék kin­cse, a halál apja ... Csak ke­vesen gondolnak a pannóniai aranyra, az itt élt és élő aronymosókra, a Duna, a Drá­va, és a többi nyugat-magyar­országi folyó hordolékót kuta­tó. reménnyel telten szűrő ara­nyászokra. Mert valamikor a Kárpát­medence Európa aranyban leg­gazdagabb területe volt: az öreg kontinens termésének 80 százaléka került ki a történel­mi Magyarország bányáiból, folyórból. És méghozzá micso­da arany! A nyugati ország­rész folyórból 23 karátos! Mennyi minden húzódik ez mö­gött! Sorsok, korok, eszközök — mind tökéletesebbek, s mindezt most bemutatja egy rendkívül érdekes kiállítás Barcson, a Dráva Múzeumban: Pannónia aranya. A kezdetektől a máig. A kezdeték? A történelem homályába vesznek. Az itt é'lő emberek évezredeken keresztül kutatták vizsla szemmel a fo­lyók hordalékát,' hogy előbb reményteljes helyre bukkanja­nak, aztán felfedezhessék az arany „ógyikóját”, a vörösgrá­nát homokját, majd, tán hó­napok múltán, s addig a jég­hideg vízzel, a betegségekkel, az egyre késő siker elviselésé­vel néhány grammnyi sárga fémhez jussanak. Nem is oly régen itt még 1000 családnak adott kenyeret az aranymosás. Nagyon meg kellett érte dol­gozni, s meggazdagodni rit­kán lehetett. Azt írja a Kár­pát-medence oranyászatának kutatója, N. László Endre: a nyugati folyók hordalékából oly apró szemcséjű — és ép­pen ezért ily tiszta - arany vált, hogy általában százezer szemcse nyomott egy gram­mot! A vizek örök vándorai vol­tak ezek a hajdani aranyá- szók. Vittek magukkal mindent — láthatóak eszközeik is a bar­csi kiállításon —, s mindig si­ettek, mert hol a nagy eső­zéseket kellett megelőzniük - el ne mossa a nagy nehezen felfedezett, aranyat rejtő fö­venyt a hirtelen áradás -, hol a fagyok beálltát. Néha nem maradt el a siker: volt olyan dróvai aranyász, aki a két vi­lágháború között évente még egy kiló, vagy annál is több oranyat adott le a Nemzeti Banknak, de persze ennél töb­bet mosott ki: már akkor is jobb ára volt a sárga fémnek a feketepiacon. Valami mindebből megcsap­ja a kiállítás látogatóit. Itt maradtak ezeknek az emberek­nek nem csak a használt esz­közeik, a róluk réges-régen ké­szült néhány fotó — de a le­gendáik is. S mintha bizony o bemutató arra biztatna: álfj neki, szerencséd is lehet — s te leszel majd egyszer a le­gendák hajnala. M. A. vasárnapi 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom