Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-24 / 172. szám
eth István: ni 'illanatra llni egy pillanatra Ini ha *an mit m idő m látó llni egy pillonotio urnáit nézni lenéinek 1 a nyárfák utaznak Q Csolyót tengernek (t szőttesnek ,09yerenc: adsz, lázadsz ev... °l egyre messzebb. 1 anélkül, *rnek a keresztek, hamu ... !nnek egy az ára, s*áz felöl, út csak Golgotára. *s°g mit ért, alázat? in írva van, ''agadsz, ha lázadsz. Llr! Jt*sz reményül? inség-szemed 'ntsd rám. Sötétül. 52ló: VI LÁG ®ú«a mindenütt. ®u,a, napraforgó. ”*nimi gally, semmi fürt. J*nyér meg élelem. \ öülöszéleken egy tenyérnyi hely, °n°l egy szorongó !a,9a margaréta 'teltre alélna - ■epik, ha énekel. * eél, a vetemény, dúl, tipor: haszon, kenyere bárha lágy, 0 búza kőkemény, 'tgázol mindenen, n búza, de főképp örök vetögép Sózol át mindenen. *r*mni, termeni! Mit 10 a föld: terem, akarsz tőle hát? onyvnap 'S 'S 'S rt e i. ó 33. Ql Iv, ír. ír. ki* Ór in Or U. &9 Vv 'ni Mindez nagyon szórakoztató es látványos mulatság volt, szentigaz. És valóban rengeteg könyv fogyott el; egész nap csomagoltunk, néha 9yorsabban, mintha gépek végezték volna a munkát. Igen, de . . . De a Váci utca másik végében (a mai Gondolat könyvesbolt he- lyén) álldogált egy szerényke asztal védelmében reggel óta József Attila, kiadójával, Cserépfalvi Imrével, az üzlet kirakata előtt. Sem színésznő, sem trombiták, sem ar- valányhoj. Csak maga a belvárosi áradat. És a közöny. Tavaszodván, szép és színes ruhákban, és kiegyensúlyozott lelkivilággal — a közöny. Kiadó, lám- lám, akadt ugyan, aki . megjelentette a költőt (a saját pénzén). De orra már nem akadt senki, hogy a járókelőnek megfogja a karját . Délben a költő otthagyta a könyvárusitó asztalt egy félórára, hogy •gyék egy pohár tejet. Addigra u9yanis már két kötetét adták cl rcggel óta! . . . S amíg távol volt, kegyesen eldugtak az asztalról újabb három kötetet: - hadd higgye sze9®?Y Attila, amikor visszaér, hogy időközben ennyi rengeteg fogyott el \ Ennyi! És így! Elhitte-e? Rózsaszínűbbnek^ latta-e világot a papírdugós tejesüveg után? ... A könyveket mindenesetre megszámolta. És diákosan, taloson mosolyra húzódott a száj Muráti Lilitől Portugáliában járt a Baranya Táncegyüttes Tragikus történelmi fordulatokat látott sokszáz éves ka- tedrálisok, égbeszökő-magas- ságú üveg épülettornyok . . . Szenvedélyektől, indulatoktól fűtött, ugyanakkor visszafogott, meglepően tartózkodó emberek .. . Elképesztő „bikaőrület”, s megmásíthatatlan törvény, mely nem az ember, hanem a bika életét védi az arénában ... A világ legjobbnak, legszebbnek tartott autói, s Európa szinte legrosszabb útvonalai . .. Elképesztő árubőség, gazdagság, és éjfélkor, ölében alvó kishúgával az utcán kolduló négyéves gyerek ............ez Portugália, s hoszszon lehetne sorolni a bizonyítékokat, hogy ha egy országra rá lehet fogni az „ellentétek országa” elkoptatott sztereotípiáját, erre a Magyar- országgal egyező nagyságú és lélekszámú kis országra mindenképp! Európa-hirű együttesünk, a Baranya Táncegyüttes 'kéthetes vendégszereplése során bepillantást nyerhetett az egykori világhódító ország múltjába, megláthatta Portugália természeti szépségeit, megismerkedhetett Lisszabon, Santarém, egész Közép-Portugália életével, az emberek hétköznapjaival. ünnepnapjaival. Az együttes kétnapos madridi tartózkodás után, június 2-án hajnalban érkezett állomáshelyére, Santarémba, ahol számos ország tónccsoportjá- val együtt részt vett a híres Néptánc Világfesztiválon. A negyvenezer lakosú, óceánközeli kisváros 31 éve ad otthont ennek a rangos világtalálkozónak, táncosok érkeznek Mexikótól Kínáig, Finnországtól Brazíliáig a világ minden részéről. A táncvetélkedő része annak az átfogó kéthetes rendezvénysorozatnak, amely megmozdítja évről évre az egész Ibériai-félszigetet, hiszKéthetes vendégszereplés az ellentétek országában Lisszabon jelképe a monamentális Jézus-szobor és az Április 25-e híd többek között nagy jelentőségű mezőgazdasági kiállításán valamennyi európai ország részt vesz - Magyarországot idén a budapesti Chinoin Gyár képviselte. A városban és környékén egymást érik a legkülönbözőbb összejövetelek, ju- niálisok, utcai felvonulások, találkozhatunk nyilvános ökör- és birkasütéssel, éjszakába nyúló bikaviadalókkal, s részt vehetünk az éjfélkor (magyar idő szerint éjjel egykor) kezdődő utcai bíkafuttatásokon, melyek során kisgyermektől felnőttkorig szinte mindenki hec- celi, ingerli a bikát, hogy aztán amikor a feldühödött állat felé fordul és indul, pánikszerűen meneküljön fel az első fára vagy kerítésre. "A néptáncfesztivólt a város szülötte, az 1975-ben elhunyt Celestino Graca hívta életre. Célja kettős volt: emelni a kora nyári rendezvénysorozat színét és fényét, ugyanakkor egy helyre összehívni a legkülönbözőbb nemzeteket, akik minden nyelvi különbözőség ellenére egy nyelven beszélnek, a tánc és a népzene nyelvén. A fesztivál nyitónapján egy többkilométeres menettánc után az együttesek megkoszorúzták Ca- lestino Graca szobrát, majd az ünnepségsorozat részeként közös istentiszteleten vettek részt a lenyűgöző szépségű jezsuita-barokk templomban, ahol közép-európai ember számára meglepő módon, a szertartás részeként a spanyol táncosok kasztanyettás táncot lejtettek az oltár előtt. A színpadi fellépések magyar idő szerint este tíz óra körül kezdődtek, a magyar táncosokra rendszeresen éjfél után, de volt, hogy hajnali két órakor került sor. A nagyszámú portugál táncegyüttes közül első helyen kell említeni a „miniszoknyás", kalapos, . mezítlábas, „tengermelléki” Grupo de Sargaceirost, ahol az autentikus tánccsoport férfi tagjainak kelléktárgyai között ugyanúgy megtalálható volt a hatalmas tengeri gereblye, mint a méretes moszatkotró piszkafa is. Érdekes színfoltja volt a fesztiválnak a belgrádi Nikola Tesla együttes is, valamint a látványos, vérpezsdítő táncokat bemutató Tierras del Cid spanyol táncegyüttes. A fesztivál kiemelkedő színfoltjának számított a Baranya Táncegyüttes fellépése. Ove- gestáncuk ámulatba ejtette a nagyszámú közönséget, fergeteges csárdásuk, vagy ahogy a portugálok mondták „eár- dasz", a vendéglátóknak nemcsak a szívét, de, lábait is megmozgatta. Együttesünk színes, hangulatos, gazdag ösz- szeállítást. adott a magyar és a Magyarorszóg-környéki tájak néptáncvilógából, a kalocsai, baranyai, dunántúli, dél-dunántúli táncokból. A Santorémi Fesztivál után portugáliai körutazásra indult együttesünk, egynapos óceáni kirándulás után meglátogatták a világhirű Mária-kegyhelyet, Fatimát, majd a következő napokon részt vettek az alcane- nai 9. Nemzetközi Néptáncfesztiválon, és felléptek a 3. Alvaizerei Európai Folklór Fesztiválon, hasonlóan kimagasló sikert aratva. A „csapat" június 15-én érkezett vissza Magyarországra, ahol szinte percnyi pihenés nélkül kapcsolódtak be a Pécsi Nyári Színház munkájába, hogy a különböző táncos programok mellett készüljenek az együttes újabb nagy erőpróbájára, a június 23-iki önálló estjük bemutatójára. Sárosi István Mestermunkákat láthatunk júniusban Püspökszentlászlón Deák Zsuzsa magángalériájában. A grafikus saját, finom pasztellszínű, organikus növényvilágot ábrázoló rajzai mellett, a paraszthoz belső szobájában egy fiatal ötvös munkái láthatók. Ilovay Zsuzsa az ötvösséget’nem iskolában tanulta. A Fény- szövnél dolgozott Pécsett, s egyszer elkezdte gyűjtögetni a munkahelyén használt rézgombostűket. Otthon megpróbálta hajlit- gatni őket, majd gyöngyöket is fűzött rá - Így készültek az első. még nem túl csinos gyűrűk. Aztán egyik ötlet hozta a másikat. Zsuzsa fantáziájából egyre dúsabb ékszerek születtek, s munka közben a szakma fogásait is kitapasztalta. A bemutató tablóin leheletfinom rézhuzalból és lila, türkiz, arany, fekete gyöngyökből horgolt nyakékek, fülbevalók és karkötők függnek - mintegy százan. S nincs közöttük két egyforma darab. Kiállításon ez természetes, hiszen két év terméséből a legszebbek kerültek ide. De Ilovay Zsuzsa egyébként is csak megrendelésre készít még egyszer ugyanolyat. Maga a kiállítás anyaga is naponta változik, mert a látogatók sok darabot megvásárolnak. A nyakékek, a rézcsipkébe foglalt féldrágakövek, a finom hajháló számomra a reneszánsz kort idézik. Régi királynők képein láttam ilyen gazdagon díszített, mégis finom ékszereket - bár azok aranyból voltak. Ilovay Zsuzsa remekei egyszerűbb anyagokból készülhek, de ugyanolyan szépek és mívesék. M. Zs. Értékvédelmet a kultúrának! .......Oly társadalmi atmoszférára van szükség, ahol az irányító értékhierarchiában magas fokon áll a kultúra, a tudás. Rangot, s presztízst kap a műveltség. Ennek kialakításához kevés egymagában az iskolai nevelés, s a könyvtárosi és hivatásos népművelői erőfeszítés. A modern tájékoztatási és tömegbefolyásolási eszközök összes lehetőségeinek tudatos, tervszerű kihasználására van szükség." K i rály István fent idézett, Kulturális igény és kulturális környezetszennyeződés című tanulmányának számtalan gondolata is arra ösztönözte az elmúlt esztendőben a tokaji írótábor mintegy félszáz résztvevőjét, hogy szellemi védegylet, kulturális környezetvédő egyesület létrehozását kezdeményezzék együttesen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatásával a j nemzeti kultúra, a szellemi értékek védelmére és ápolására írók, újságírók, politikusok, művészek, pedagógusok közreműködésével a védegylet nemrég megtartotta alakuló összejövetelét. Tevékenységének középpontjába — ahogy azt alapszabályában rögzítette is - az iskolai oktatás jelenlegi helyzetének tényfeltáró elemzését, és egy új oktatási rendszer körvonalainak felvázolását állította. Célja: óvást emelni minden lélekszennyező, az emberhez méltó gondolkodást, életelveket eltorzító, lealacsonyító, a társadalmi együttélés erkölcsi normáit sértő, antihu- mánus szándékok ellen. Természetesen annak a kérdéskörnek tisztázása is alapvető feladat, hogy mit tekinthetünk a kulturális« javak terén értéknek, vagy például — erős a kifejezés - szemétnek. Egyáltalán a művészeti produkció — legyen oz irodalmi mű, filmalkotás vagy színpadi bemutató - milyen hatást válthat ki a produktumra kíváncsi, gondolkodó emberben. A Szellemi Védegylet szervezői a zászlóbontás pillanatában arra is felfigyeltek, hogy manapság, amikor különféle társadalmi szerveződéseknek, pártalakitásoknak vagyunk naponta tanúi, mintha ezen új társadalomalakítók nem tekintenék programjuk szerves részének a kultúra embert és személyiséget formáló szerepét és lehetőségeit. Pedig a.közelmúltban már oly sokan és oly sokszor megjegyezték: nincs és nem is lehet politikai, gazdasági refo/m szellemi honvédelem nélkül. Ha egy piac- orientált, értékeket nem ismerő társadalomban a kultúra intézményei, annak szervezői eleve arra kényszerülnek. hogy mindössze nyereséget „termeljenek", és nem a maradandó' értékek megszületését, terjesztését szolgálják, akkor lassan bár, de észrevétlenül szellemiekben elszegényedik az ország. Ezt a folyamatot akarja - nem kis erőfeszítések árán - a Szellemi Védegylet most tömörülő kis közössége megállítani. Azon talán ma már kár meditálni, hogy ennek felismeréséhez miért szükséges egy alkalmilag összeverbúválódó társadalmi szerveződésnek létrejönnie, és miért nem tekinti ezt kötelességének - jóval kedvezőbb körülmények között — a hatalmon levő kormány, vagy épp a kormányzatban illetékes művelődési tárca. A Szellemi Védegylet ezért akar vitáival, javaslataival, állami intézkedéseket sürgető észrevételeivel Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bibó István szellemében országos mozgalmat indítani. Ha a kezdeményezést értetlenség fogadja, úgy vélem, a társadalmi megújulást és a nemzet szellemi gyarapodását, az európai kultúrához való csatlakozást akár évtizedekre lelassíthatja vagy részlegesen megakadályozhatjaTöbbek között ezért is jó lenne, ha a Szellemi Védegylet működtetésének támogatását nemcsak a kezdeményező Hazafias Népfront tekintené saját feladatának. Az egész országnak oda kell figyelnie a mozgalomra, hiszen nemzeti ügyet szolgál. Kulturális fel- emelkedésünk ügyét. Maróti István Alig száz méterre
