Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-18 / 166. szám
Stole o#ooiigban üio iiooei|*lilf Apák napja És Magyarországon? - Erről készül egy rádióműsor Ma, június 18-án a világ több országában az apák napját ünnepük. Magyarországon hivataloson nincsen ilyen ünnep. De a megtartásáéhoz nem kell pecsét, sem ikfotószám, hisz mi nálunk évente nem egy, hanem tizenkét apák napja van. Egy erről készülő rádió dokumentumműsor mozaikjaiból született ez az írás, amikor a műsor íve még kialakulatlan, de a társadalmi valóság már benne rejtik. Kocsmazaj. Húzza a cigány, hogy „Csak egy kislány van a világon .. Egy hóttrészeg hang ki-lkibicsa'kló nyélwel aláénpkíi a szöveget. Kiss Magdolna, a Magyar Rádió szórakoztató osztályának riportere: — iá napot kívánok, mitől ilyen jókedvű? A hóttrészeg úr: — Mi?... Ejnye, de szép csaj vagy ... Te rádiórip ... óriporter . . áriparteres vagy?- Mi? Kiss Magdolna: — Igenis szeretném megkérdezni, hogy milyen nap van ma? A változatlanul hóttrészeg: — Milyen naaaap? Milyen nOaaap? Hótopák ... hát- a pák napja ... * Kiss Magdolna: — Vagyis fizetésnap? A válasz: — Ja I Na ja!... De szép lány vagy... Mire megszületik a kezdő hangulat az igazi magyar apák napjához, már összegyűlték az adatok is arról, Vajon minden magyar apa ilyenmód ünnepel-e? A Társadalombiztosítási Főigazgatóság kiadta a statisztikát. Eszerint Magyarországon az elmúlt három esztendőben évente tízezer olyan férfi kap családi pótlékot, aki egyetlen gyerekét anya nélkül egyedül neveli, s további négyezer, aki ugyancsak magányoson két kisgyereket nevel. A számok a három év alatt legfeljebb évente két- három százzal növekedtek. Igaz, a magányosan nevelő anyák száma gyorsabban nő: 1986-ban az egyetlen kisgyereket nevelőik még 127 ezren, 1988-ban már 135 ezren voltok. S a kettőgyerekesek? — 1986-bon 56 ezer, 1988- ban 59 ezer ilyen anya volt. A férfiak számára így is tisztességes arány. Keressük a hanganyagot is. Megszólal Lotinovits Zoltán, amint a híres 1962-es Vígszírtházbeii „Rómeó és Júiiá-ban játszik: „Szerelmünk bimbaját a nyár fuvaima Virággá bontja, majd ha újra látlak.” No, itt álljunk meg, a szerelem bimbójánál. Mert épp ebből fakad az apák napja. Előbb az őrültnagy szerelem, aztán néhány év múlva a kihűlt krumplipaprikás, mely kocsmába zavar. Kellemesen összeveszünk apaság és anyaság rejtelmein. Valaki béhoz egy apróhirdetést: „Nyolc gyerekét egyedül nevelő apa megnősülne". Ez hős! Áh, ez hülye, ennyi gyerék mellé érkező feleségben reménykedik?! Meg kell keresni! Telefon a másik rovatból: Pesten két hete kisebb férfitüntetés volt apák napja megünnepléséért, van róla riport, kell? Kell, hozzátok! Alakul a műsor íve. Felírtam egy papírszeletre: „Az Egyesült Államokban is meg- ünneplik. Rendeljük el idehaza is. Ilyen olcsón úgysem csináltak még Magyarországból Amerikát! Egy rendelet és kész! Talán szeptemberben — adós! Földessy Dénes Már életében bebizonyosodtak próféciái Nostradamus történelmi jövendölései 1555-ben megjósolta Napóleont, Hitlert, a Monarchia felbomlását, 1956-ot Meztelen szépségek Balatonberényben Panoráma SZEGÉNY DANIEL A Menchesteri Állatorvosi Főiskolán, négy csinos hallgatónő érzéki csókkal szelídíti a kakasokat. Képünkön a Peggy nevű orvosnövendék, minden reggeli pusziját adja kakasának, Dánielnek. Szegény Dániel! Milyen tyúkók jöhetnek ezék utón?! A NEW YORK I FÉSZEK Nem tudtuk, de igaz: New Yofkban is van magyar Fészek Klub. Az elhunyt Ormándy Jenő elnöki székébe Carelli Gábor került, az aíelnökséget pedig Fellegi Teri színművésznő elhunytóval, négytagú bizottság gyakorolja. Kispörkölt sajnos, csók a New York-i Fészékben kapható I AZ IRODALOM ÉVE Az UNESCO, az irodalom événék kiáltja ki 1990-et, s kiadja az Irodalmi leckék című könyvsorozatot tizenegy nyelven. A hir csattanója: egy amerikai látszergyár januárban megrendezi a szemüveges olvasók hetét, fél áron árusítással. A haszon előre látható! „A fiatal oroszlán felülmúlja az öreget, harci tusában, különös párviadalban. Aranykalitkában repeszti szét szemét. Két seb közül ez lesz az első, majd kegyetlen halál következik" - szólt a különösen homályosnak tűnő prófécia, amelyért azonban minden korok jövendőmondói sárgán irigykednek, mert tökéletesen bevált. Ezzel örökre híressé tette megalkotóját Nostrada- must, az európai kultúrtörténet talán legkülönösebb alakját. Alig néhány évvel a prófécia nyilvánosságra jutása után III. Henrik francia király egy ünnepi lovagi tornán aranyos sisakrostélya félrecsúszá- sa miatt halálos sérülést szenvedett. A kikeresztelkedett zsidó ősöktől származó, csodadoktor hírében álló Nostradamus talán leginkább „Századoknak” fordítható című, több ezer verssoros műve arról tanúskodik, hogy megálmodója valami aligha megmagyarázható módon talán valóban próféta volt. Képes arra, hogy évszázadok történelmét írja le előre allegorikuson. A Mű hatalmas rejtvényfolyam: állandó értelmezésre kényszerít minden tanulmányozót 1555 óta. Néha látható a szándék a ködösítésre, néha meglepően egyértelmű a szöveg. Ugyanakkor olyan, -mintha 'kártyalaponként keverték volna össze a versszakokat: nem következnek egymás után időrendi sorrendben. Egyes kutatók feltételezték, létezik, vagy valaha létezett hozzá pontos útmutató, valamiféle rejtvénykulcs az lévszámotk sorba állításához. De hát miket is jósolt még Nostradamus, amikkel hitelét tulajdonképpen mindmáig megőrizte, amelyek miatt a kételkedők ajkán is elbizonytalanodik a gúnymosoly. Például Napóleon hatalomra kerülését, pályájának több fontos állomását, így azt is, hogy elbukik és tengeri szigetre száműzik. A reá vonatkoztatható első sorokat érdemes idézni: „...Olaszország közelében egy császár fog születni, aki a birodalomnak sok pénzébe kerül. Akárkihez is szegődik, azt fogják róla mondani, hogy inkább mészárosra hasonlít, mint fejedelemre." Aztán később: „Egyszerű katonából fog császárrá emelkedni”. Vagy: „Olyan néven, amelyet eddig egy francia király sem viselt: soha nem volt villám eddig olyan félelmetes.” De Nostradamus nemcsak a franciák történelméről jósolt. Megjövendölte a két világháború kitörését, a spanyol polgárháborút, Mussolini és Hitler uralomra jutását, London második világháborús bombázását, Franciaország megszállását, a versai!les-i békekötések - igazságtalanságát, de még a Népszövetség kudarcát is: „A genfi tónál bosz- szúságot fognák kelteni a fecsegések. . .. Aztán az egész össze fog omlani.”' Olykor Magyarország is felbukkan a jövendöléseiben: „A francia király jobbján az angollal, látván a nagy Monarchia egyenetlenségét, területének háromnegyed részére terjeszti ki uralmát." Ez bizony egészen úgy hangzik, mintha a kisantantról lenne szó. Másutt: „Amikor élet és halál folytán Magyarországban az uralom megváltozik, a törvény durvasága túl fogja szárnyalni a kegyetlenséget. Fővárosa jajgatástól és kiáltozástól lesz hangos, Castor és Pollux ellenségekként állnak egymással szemben a küzdelemben." Nostradamusról és művéről 1940-ben írott és a közelmúltban újra megjelent könyvében Vághidi Ferenc művelődéstörténész a fenti passzust a Tanácsköztársaság e$ annak leverése időszakára vonatkozónak értékelte. Mi ismerünk már azóta e jóslatnak megfelelő más évszámokhoz tartozó történéseket is. Talán egyetlen jóslat nem válhat be többször is. S talán ez sem teljesedik be Nostradamus próféciái közül: „1999. év hetedig hónapjában az égből a rettegés királya fog érkezni.” D. I. Első alkalommal mára — s a nyár folyamán még kétszer — meztelen szépségversenyt hirdetett laptársunk, a Hullám a balatonberényi naturista strandon. Most először veheti bárki szemügyre a versenyző delnőket és urakat, hisz Délegyházán — alholaz eddigi években is szokás volt hasonló rendezvények — csak a Magyar Naturistáik Szövetségének tagjai vehettek részt — nézőként és versenyzőiként — az eseményen. A herényi strandra viszont bárki bemehet, aki a kapunál a jegyet megváltja, s bent is maradhat, ha szabályait maradéktalonul magáévá teszi. Ezek közül legfontosabb, hogy a strandon textilnemű viselése tilos, aki úgy gondolja, csak bámészkodni menne a szépségverseny színhelyére, számoljon vele: rajta sem maradhat több ruha, mint az elsőségért versenyző lányokon, fiúkon. A herényi strandot egyébként kitűnően felkészítették az idei szezonra: a szép természeti környezet, a tiszta víz, a kulturált vendégfogadási feltételük önmagukban is vonzzák a látogatókat — itthonról és külföldről egyaránt —■ így a kicsit kieső üdülőfaluból néhány év alatt a Balaton egyik szenzációja, legnépszerűbb úticélja vált. Ha az időjárás is úgy akarja, a szépségverseny déli 12 óraikor kezdődik, a strand kilenctől várja az érdeklődőket — és természetesen a legszebb címre pályázó leendő szépségkirálynőket- és királyfiakat. Verebics János Radio mellett... Hallom, hogy a rádió riporterének néhány fiatal férfi nyilatkozik egy - szerintem egyáltalán nem új - ötletről, miszerint a főváros egyik kerületében elhelyeztek úgynevezett sárga ládáikat, amelyekben összegyűjtik a lakosság köréből érkezett panaszokat. Ök aztán továbbítják az „illetékes szerveknek" - mondjuk a tanácsnak, vagy éppen a tanács elnökének - és, amint mondják ....... mi ma jd adunk egy határidőt, amelynek leteltével kötelesek válaszolni..." Nos, a kivitelezés új, csak maga a tartalom nem: régi rendelet írja elő - méghozzá a harminc napon belüli válasz- adást -, az államigazgatás intézményeihez beérkező panaszokat illetően. Nem mondanám, hogy a 30 napos határidőt mindig, minden esetben a Hivatal realizálja, a válaszok gyakran késnek, vagy soha meg nem érkeznek. Ilyen esetben az orvoslást váró ügyfél további lépéseket tehet —, felsőbb szervekhez, azok vezetőihez. Mindenesetre, a fiatalemberek szándéka jó- akaratú, csak a hangnemmel van egy kis baj. Határidőt kiszabni —, enyhén szólva -, egy állami intézmény-, nek, értelmetlen. Szabad csak eredménytelen. Előfordulhat, hogy a Hivatal megmosolyogja' a „civil” okoskodást .............és akkor mi va n?” - ismert szólás jegyében. Mellesleg a Hivatalt is már rég gúzsba kötötte a nap mint nap megszületett rendelkezések, szabályok roppant tömege. Évtizedek óta. Az ügyvitelt kellene egyszerűsíteni a legszélesebb hazai fronton, kiselejtezni az egymásnak gyakran ellentmondó szabályzókat, egyáltalán: emberközpontúvá tenolvasható; fellebbezés esetén 200 forint okmánybélyeg csatolása szükséges ... Mit szólsz?” Semmit. Nem tudtam szóhoz jutni. Tizenhét, év után most őrzési díjat követelnek. Biztosan valami rendelet, de hát a rendelet ellen miért nem lép fel éppen a Hivatal? Nem nagy Okmánybélyeg ni a hivatali munkát. Telefonon felhív egy ismerősöm: „Tizenhét éve van egy kis kertem Koponyán tizenkét négyzetméteres kis házikóval. Eddig még soha, mint most a napokban, felszólított az Adó- és Illetékhivatal, hogy fizessek be száz forint őrzési díjat. Természetesen befizetem, - már meg is történt -, hanem a hivatalos felszólításon még ez összeg, de megint csak az állampolgár zsebébe nyúlnak valakik. És ha netán fellebbez? Már eleve elvágják a szándékot azzal, hogy 200 forintot legombol az állam róla. Ki olyan hülye, hogy száz helyett kettőszázat fizet, csupán mert kinyitja a száját? És abban is biztosak lehetünk, hogy a fellebbezést elutasítják, amikoris még plusz százast fizet. Tehát „beszélhetsz, de akkor fizetsz!” Az okmánybélyeget amúgy is utálom és nem értem. Hova kerül a bélyeg ára? Gondolom, az államkasszába. Amelyből az állam fizeti az alkalmazottjait. (Nem csak a bélyeg árából persze, mert az azért nagyon kevés.) De a hivatalnoknak az a dolga, hogy az ügyfelekkel foglalkozzon. Miért kell azt még külön megfizetnie a páciensnek? Az adófizető polgárnak? Ha már a Hivatalnál tartunk. Itt Pécsett, a Szamár- kút környékén egy lakó még régebben —, komoly sertéshizlaldát tartott. A bűz és a legyek miatt a sűrűn beépített terület lakói panaszt tettek a tanácsnál és a hizlalda „üzemelését" megtiltották. Most ismét gond van a Szamádcüt környékén. Valaki rókákat tenyészt. A rókák — mint ismeretes — többek között baromfi-belsőségekkel táplálkoznak. Ahogy melegszik az idő, a bűz elviselhetetlen. A lakók ismét a Hivatalhoz fordultak. Nem tudni még, milyen eredménnyel . . . Az emberek félnek. Az ötvenhatos eseményeket senki sem felejti el. Az ellenzék tart a hatalomtól, a hatalom az ellenzéktől. Ezekben a hetekben persze — szerencsére - előtérbe kerül mindkét részről a megnyugtató, józan szó. Nemzeti megbékélés. És nem bosszúállás. De néha riogató hang is felerősödik, ha nem is rossz szándékkal: a rádió riportere egy magasrangú rendőrtiszthez fordul: „Igaz-e, hogy a rendőrtiszti iskola hallgatói gumibottal rendelkeznek . . .? És ha igen, miért?” Nos, a kérdés önmagában is szítja a kedélyeket. A tiszt válasza: „Igaz. A gumibot felszerelésük tartozéka. Eddig is az volt.” Ennyi volt a riport. De minek? vasamapi
