Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-17 / 165. szám
1989. június 17., szombat Dunántúli napló 11 Kérdezz-feleiek éjfélig Képviselők egy klub asztalánál BősNagymarostól- 1956-ig A pécs-baranyai Értelmiségi klub csütörtöki vitája aligha tartozik majd az egyébként sok érdekes estét produkáló klub történetének legfényesebb lap/tii közé. Kezdődött azzal az udvariatlansági gesztussal, hogy a vendégül hívott országgyűlési képviselők meghívója 7 * órára szólt, s miután 25 percet üldögéltek a folyosón anélkül, hogy valaki fogadta volna őket, vagy később elnézést kért volna tőlük, 8 órakor el is kezdődött a program. A fórum témája: „közéleti politikai kérdések és az országgyűlésben végzett munka" volt. A klubban szokásos módszer szerint „élesben" kérdezett a műsorvezető, és nem kerteltek a klubtagok sem, amikor kemény kérdéseiket feltették. Sok jót ígért a kezdet, de aztán szürkülni kezdtek a kérdések és a' válaszok, lanyhulni a hangulat. Különösen akkor, amikor Bős-Nagymaros körül forogtak a vélemények és az ellenvélemények: kellő informáltság nélkül megfogalmazva — a különbség legfeljebb abban volt, hogy a képviselők elismerték ezt, a kérdezők viszont nem. Egyébként lett volna mibe „keményen belemenni". Hiszen Aczél György országgyűlési képviselőt valaki azzal vádolta, hogy „elárulta a pécsi bányászokat", más pedig azt ígérte, hogy ha a képviselők megszavazzák az új nyugdíjtörvényt, a választók „levonják a következtetéseket". De a számos korrekt és tárgyilagos képviselői válasz mellett elhangzott sok hosszadalmas eszmefuttatás, a lényeget kikerülő fejtegetés is: at összejövetel második órájának vége felé kölcsönös ernyedtség uralkodott el mind a nézőtéren, mind a vendégek asztalánál. Annyit azért pontosan megtudtunk: Horváth Lajos, Medvetzky Antalné dr. és Nagy József nem jelölteti magát a következő választáson, Aczél György és Huber Jenő pedig még nem döntött. Mindez csak „előmérkőzés" volt, mert a második félidőben, 10 órától éjfélig Aczél Györgyöt kérdezték, „a politikust, aki az elmúlyt negyven évben mindig vezető pozícióban volt". Mi is lehetett volna más indítás, mint 1956: egy idézet a Dunántúli Napló egyik 1957-es tavaszi számából, amelyben Aczél György leszögezi, a szovjet csapatok behívása a magyar nép akaratát fejezte ki. „Mi a véleménye ma?”, hangzott a kérdés. Aczél György válaszul a Rákosi idején elszenvedett börtönéveket hozta fel, csalódásait, az újrakezdésben való hitét, s azt, hogy kommunista mivoltát akkor sem tagadja meg, ha az MSZMP másfél százalékot ér el a választásokon. „Hogy minősíti 56-ot?” „Jogos felkelésnek, amely október végére elfajult, de azt is mondtam, írtam, hogy együtt kell működni Nagy Imrével." „Talán ön is reformernek tartja magát?” „Pozsgay azt mondta, hogy a vezetésben én voltam a reformok embere .. . Remélem, egyszer nyilvánosságra kerülnek a PB- és KB-ülések jegyzőkönyvei, s ellenőrizni lehet, mi minden ellen szavaztam, ami aztán nem úgy lett." „Felelősnek érzi magát a Lukács-iskola kiszorításáért?" „Igen." „Van-e lelkiismereti urdalása a kulturális életben elkövetett hibákért?” „Igen." „Mit szólna, ha visz- szahívnók mint képviselőt?" „Fájdalmas lenne, mert szeretem Baranyát, de döntsenek erről a választók." A tudósító csak szemelget- hetett a hosszú vitából. Ahogy az idő előrehaladt, úgy vált nyilvánvalóvá, hogy a sok politikai harcban edződött Aczél György kiválóan forgatja a’ szót, el tudja kerülni a választ, ha akarja, ámbár az egyenes beszédtől sem fél. Csakhogy néhány példája, néhány magyarázata nem elégítette ki a hallgatóságot: manapság az emberek pontosabb választ várnak kérdéseikre. Persze, ez csak akkor jogos, ha pontosan is kérdeznek. A csütörtök esti hiányérzetet nemcsak néhány általános válasz, hanem sok indulatos, kisszerű és ok'nélkül személyeskedő kérdés is okozhatta a hallgatóságban. G. T. Subaru-motor Trabantba? A japán Subaru-autók ausztriai forgalmazója, a Subaru Austria cég képviselői hamarosan - valószínűleg még e hónap végén - tárgyalásokat kezdenek magyarországi vállalatokkal. A téma: van-e igény, lehetőség Magyarországon arra, hogy négyütemű motort építsenek Trabant gépkocsikba. Ismeretes, hogy a környezetvédelmi előírások szerint 1991-től nem lehet Magyarországon kétütemű motorokat forgalmazni, sőt sok országból valószínűleg kitiltják a kétüteműeket. Ez a tény jó néhány kocsitulajdonosnak okozhat gondot nálunk. Magyarországon jelenleg körülbelül 300 ezer Trabant fut az utakon, s tetemes a Wartburgok száma is. A Fuji Heavy Industries cég, a Subaru-autók gyártója olyan, kis űrtaltalmú, négyütemű, két- hengeres motorokat is készít — ilyen van például az M—70- es típusban -, amelyeket kisebb módosítással be lehetne építeni Trabantba is. A közeljövőben kezdődő tárgyalásokon elsősorban arról lesz szó, hogy mekkora igény mutatkozik Magyarországon az ilyesfajta motorcserére, valamint arról, hogy milyen anyagi feltételekkel lehet hozzájutni a jappn motorokhoz. Ezután kerülhet sor azokra a kísérletekre, amelyek segíthetik a motor minél egyszerűbb és olcsóbb Trabant-adaptációját. Kistátfalu: katasztrófa sújtotta kertek „Az idei termés..— tárja szét karját Fábián Nagy Fe- rencné Húsz év óta visszatérő gond... Kis túlzással akár katasztrófa sújtotta területnek is nyilváníthatnánk a kistótfalui Kossuth Lajos és Bem apó utca között meghúzódó kerteket. A környező tsz-földek- ről ugyanis idén már négy ízben zúdult le víz és iszapáradat, mérhetetlen károkat okozva az elvetett kukoricában és egyéb kiskerti növényekben. „Hogy mit jelent a falun élő embereknek a kert, azt felesleges magyaráznunk" - olvashatjuk a fenti utcákban lakók szerkesztőségünkhöz címzett, s vagy félszáz aláírással nyomatékosított levelében. Majd így folytatják: „A mi kertjeink sajnos nem teremnek, vagy csak nagyon ritkán. Elég egy tavaszi , zápor és víz alá kerülnek a vete- mények . . . Amelyik növény ezt túlélné, az az árral ideszállított gyomirtószerektől pusztul ki. Mindez csaknem évente megismétlődik tetemes károkat okozva, amit senki sem térít meg. Elkeserítő helyzetünkből megpróbáltunk magunk kimászni. A kertek végén lévő vizesárkot kiástuk, kitisztítottuk, de hiába. A víz nem az árokban folyik, hanem mellette. Már árokásó gépet is bevetettünk, de a géppel készített árkot tönkretették, beszántották, betemették.” Hogy mindez igaz, arról magunk is meggyőződhettünk. Ottjártunkkor az érintettek jelentős részét éppen a kertekben találtuk. Menteni próbálták a még menthetőt, kapálták a kisebb károsodást szenvedett kertrészeket. Jó néhá- nyuknak azonban erre sem volt lehetősége. így például Perczel Györgyéknek, akiknek kertjét csaknem teljes egészében vastag iszapréteg borítja.- Mi 1962-ben költöztünk ide - mondja Fábián Nagy Ferenc, — de akkor még mindenütt volt rendes árok. A maszekok rendben tartották őket. Nézze meg! Nemcsak a veteményt és a kukoricát tette tönkre a víz és az iszap. Még az udvarban is pusztul a szilvafám a lerakodott vegyszerektől. „Meddig kell még tűrnünk ezt az áldatlan állapotot?” — kérdezték levelükben a kistót- faluiak és tették fel a kérdést ottjártunkkor is. „Valakinek segíteni kell rajtunk. De kinek, ha nem a tanácsnak, a termelőszövetkezeteknek?” - írták. Az Üjpetrei Községi Közös Tanács (melyhez Kistótfalu tartozik) elnökével sajnos nem tudtunk beszélni, jelenleg külföldön tartózkodik. A problémáról természeteden Kiss Sán- dorné vb-titkár is tud, mint mondotta, a kertek elöntésének témája valóban minden falugyűlésen szóba kerül.- Végleges megoldást véleményem szerint csak komoly, nagy munkával, megfelelően mély árkok kiásásával lehetne elérni. A hatalmas tömegű víz elvezetésére ugyanis csak ilyen árok lenne képes. Sajnos a költségvetésünkből most nem valószínű, hogy ki tudunk szakítani többszázezer forintot, bár az eddigi tárgyalások konkrét eredményéről, a tervekről tanácselnökünk tudna többet mondani. Kétségtelen, hogy az új- petrei termelőszövetkezetnek is közre kell működnie a végleges megoldásban, hisz övéké a környező terület, az ő traktoraik forgolódnak a kiskertek közelében. Balog N. Megkérdeztük: Mekkora területet kap meg az Ágoston téri iskola? Kicsi Pécsett az Ágoston téri iíkala udvara, nincs az intézménynek megfelelő tornaterme. Évek óta minden város- politikai fórumon az iskola vezetése közösen, a Budai I. pá rta la pszervezettel felvetette, szükségük lenne egy sportudvarra. Az új út megépítését követően a kérés hamarosan teljesül. Az örömbe azonban üröm is vegyül. — Két-három évvel ezelőtt az egyik várospolitikai fórumon szintjén felvetettük a gondunkat, hogy kicsi a hely, nem tudnak hol a diákjaink sportolni - mondja dr. Faust Fű- íöpné, az iskola igazgatója. - Akkor Ígéretet kaptunk arra, hogy az útépítést követően, az iskola melletti beépítetlen területet megkg.pjuk. Befejeződött az építkezés, megindult a forgalom. Kezdtünk tervezgetni az üres telekre. ötleteket kértünk szakemberektől, hogy milyen pályákat építsünk, milyen módon tudunk pénzt szerezni az álmaink megvalósításához. A Baranya Megyei Tanács ifjúsági és sportosztálya által kiírt, szabadtéri sportolást szolgáló újszerű létesítmények pályázatra is beküldtük az elképzeléseinket. Ebben leírtuk, hogy milyen sportpályákot tervezünk, mennyi pénzre lenne szükségünk. Sajnos, csők ezt követően kerestük meg a tanácsot. Ugyanis okkor derült ki, hogy az üres telek egy részére parkolókat építenek, és nekünk már nem sok marad. Elkeseredtünk, -mert akkor még nagyobb lesz a zaj, és elviselhetetlen a benringőz. Az üres telekre néz az osztálytermek egy része és a tornaszoba ablakai is. Végül is megkerestük dr. Molnár Zoltán tanácselnököt személyesen és írásban is. Az Ágoston térre járó gyerekek testnevelési óráit egy kis udvaron és egy tornaszobában tartják. Az udvaron két helyen is a föld felszínétől kiemelkednek az olajtároló tartályok fedelei. A szűk helyen kevés a lehetőség arra, hogy egyszerre többféle sporttevékenységet végezzenek az iskola tanulói. — Az elmúlt napokban megkeresték az Ágoston téri iskolából - mondja dr. Molnár Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke. - Elmondták, hogy szeretnék, ha nem lenne parkoló az iskola mellett, és az egész területet megkaphatnák sportudvarnak. Megértem a kérésüket, de azt is figyelembe kell venni, hogy az Ágoston téren nincs parkolási le he, tőség. Az iskolánál é.s a templom előtti téren már nem sokáig állhatnak a gépjárművek. Ezért a parkolót megépítjük, de az. iskola az épület vonalától egészen a csoládi ház kerítéséig terjedő területet megkapja sportudvarnak. Igya mi számításaink szerint egy 20x40 méteres kézilabdapályát alakíthatnak ki. Sz. K. A pécsi bölcsődék nyári zárva tartása Módszertani bölcsőde, Budai N. A. u. 3, júl. 17.—júl. 28-ig 1. sz. bölcsőde, Frankel L. u. júl. 17.—júl. 28-ig 2. sz. bölcsőde, Fürst S. u. 7/D júl. 3.—júl. 14-ig 3. sz. bölcsőde, Kilián Gy. u. júl. 17.—júl. 28-ig 5. sz. bölcsőde, Hajnóczy u. júl. 10^-júl. 21-ig 7. sz. bölcsőde, Bornemissza G. júl. 17.—júl. 28-ig 8. sz. bölcsőde, Testvérvárosok júl. 31.—aug. 11-ig 9'. sz. bölcsőde, Acsódy u. júl. 17.—‘júl. 28-ig 10. sz. bölcsőde, Építők u. júl. 3.—júl. 14-ig 11. sz. bölcsőde, Németh L. u. júl. 31.—aug. 11-ig 12. sz. bölcsőde, Mezőszél u. júl. 17.—júl. 28-ig 13. sz. bölcsőde, Ajtósi D. u. aug. 7.—aug. 19-ig 15. sz. bölcsőde, Melinda u. júl. 10.—júl. 21-ig 16. sz. bölcsőde, Krisztina t. júl. 10.—júl. 21-ig 17. sz. bölcsőde, Köztársaság t. júl. 17.—'júl. ?8-ig 18. sz. bölcsőde, Anikó u. júl. 17.—júl. 28-ig Név. Közp. I. sz. b., Apáczai Cs. J. júl. 10.—júl. 21-ig Név. Közp. II. sz. b., Apáczai Cs. J. júl. 24.—öug. 4-ig Név. Közp. III. sz. b., Apáczai Cs. J. júl. 24.—aug. 4-ig Holnap a VDH-ben
