Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-16 / 164. szám
2 Dunántúli napló 1989. június 16-, péntek Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága vitára bocsátja programtervezetét Az MSZMP Baronyo Megyei Bizottsága tegnap megtartott ülésének napirendjén első pontként a rmok a programtervezetnek a megvitatása szerepeit, omeiy a „Mit akarunk Baranyában" címet viseli. Az írásos vitaanyaghoz a tervezetet kidolgozó munkabizottság képviseletében Szirtes Gábor, a megyei pártbizottság titkára fúrött bevezetőt. Ebben hangsúlyozta : pártkongresszusra, megyei pártértekezletre és nép- képviseleti választásokra kell készülnie a megye párttagságának és vezető testületéinek. „Megítélésünk szerint alapvető feladatunk e folyamat eredményeként megfelelni a megye párttagsága igényeinek, a közvélemény nagyobb részének a támogatását megnyerni, s mindezek együttes eredményeként sikeresen szerepelni a választásokon. Erre reális esély akkor lehet, ha képesek leszünk a megye párttagsága és az állampolgárok nagy része érdekeivel, érdeklődésével találkozó, a megye adottságait és sajátosságait tükröző, a felhalmozott feszültségeket és problémákot vállaló és a megoldások reális lehetőségeivel is számoló, a felelőtlen Ígérgetésektől mentes demagóg program megalkotására" — mondotta, majd arra is rámutatott, hogy ez a program alapját képezheti az őszi megyei pártértekezlet egyik dokumentumának, az ottani vitát követően a felodatmeghatározásnak, de az MSZMP 'baranyai választási programjának is. „Reális esély akkor lehet három célkitűzés megvalósítására - fűzte hozzá -, ha segítségünkkel az MSZMP szervei és szervezetei a társadalompoli tikoi feltétel- rendszerben bekövetkezett politikai, jogi és morális változások alapján képessé válnak a szükséges változások további kezdeményezésére, a többpártrendszerű politikai pluralizmus és jogállamiság viszonyaihoz való aktiv, kezdeményező alkalmazkodáshoz, egy új politikai szerepvállalás teljesítésére, továbbá a párt egész működésének a tagság által támogatott új alapokra helyezésére." A megyei pártbizottság előtt szereplő tervezet bevezetőjében leszögezi, hogy kivezető utat találni az ország és a megye súlyos válságjelekkel és működési zavarokkal teli helyzetéből csak gyökeres fordulattal, átfogó reformokkal, a múltból örökölt struktúrákat és mechanizmusokat is érintő radikális változásokkal, nemzeti és társadalmi megújulás„Mit akarunk Baranyában?” A megyei pártbizottság ülésén elfogadták a pártértekezlet összehívását, az Ellenzéki Kerékasztallal folytatott tárgyalásokról szóló beszámolót sál lehetséges. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a múlt valósághű, tényeken alapuló ismerete és elemzése, az elkövetett hibáktól és bűnöktől való elhatárolódás; a jelen illúzóktól mentes értékelése, a hibásnak bizonyult gazdasági-politikai szerkezettel való szakítás; a modell egészére kiterjedő, átfogó komplex reformok végrehajtása; a valóságos piacgazdaság és a demokratikus többpártrendszerű politikai berendezkedés megteremtése; az MSZMP működésének új alapokra helyezése, politikai párttá válásának biztosítása, egy új pártmodell- re történő áttérés; a válság elmélyülését és a társadalmi robbanás elkerülését, a többpártrendszerre történő demokratikus átmenet szükségességét képviselő erő közti párbeszéd és együttműködés; a szabad emberek és közösségek érdekeit kifejező országos és helyi politika. Ennek érdekében a program a valós poblémák iránti érzéketlenséggel szemben a pröblémaérrékenységet és a konfliktusokat is vállaló magatartást, a rövid távú gondolkodásmáddal és a taktikázó magatartással szemben a stratégiai látásmódon nyugvó gyakorlatot, az ideológia és politikatúlsúlyos gyakorlattal szemben a gazdasági racionalitást; a szűk pártérdekek mindenek elé helyezésével szemben az össztársadalmi, nemzeti érdekek érvényesítését kifejező gondolkodást és magatartást állítja. A vitaanyag ezt követően 11 téma köré csoportosítja a fenti elvek kibontását szolgáló törekvéseket. Az elsőnek a tézise; „Demokratikusan szerveződő, marxista alapokon álló, az osztályszempontokat meghaladó módon működő reformpártot megyénkben is!" A megfogalmazott törekvések nagyobb hányada azonban nem a pártra vonatkozik. Szerepet kapott közöttük oz ideológiai beidegződésekkel * szakító gazdaságelmélet és gazdaságpolitikai, az új szociálpolitika, a helyi Nyilatkozat oz MSZMP kezelésében lévő egyes ingatlanok hasznosításáról A Magyar Demokrata Fórum Pécs-baranyai Szervezete 1939. május 2-án nyílt levelet intézett az MSZMP Baranya Megyei Bizottságához. A levélbe'n javasolta, hogy az Oktatási Igazgatóság épületeit az MSZMP azonnal és terítés nélkül adja ót egészségügyi, vagy közoktatási célra. Az MDF ekkor egy, már korábban megindult, és általa talán nem teljesen ismert folyamat kiteljesítése mellett foglalt állást. E folyamat első állomása az volt, amikor az Oktatási Igazgatóság a nappali képzés leépültével országosan az elsők között, 1987 őszétől 70 kollégiumi férőhelyet felajánlott középiskolai kollégiumi célra a megyei tanácsnak. Ezzel egyidőben megállapodott vele abban is, hogy a közoktatás folyamatosan, további férőhelyekhez jut az épületekben. Az épületek felett az MSZMP nem tulajdon-, hanem kezelői joggal rendelkezik. Ezt a jogát a Központi Bizottság gyakorolja. Felmérve a közoktatás súlyos férőhely- hiányát, valamint az MSZMP működésében a takarékossági követelményeket, az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága 1989. június 6-i ülésén úgy döntött, hogy kezdeményezi a kezelői jog térítésmentes átadását a megyei tanács és a Janus Pannonius Tudományegyetem számára. Nevezettek továbbra is biztosítják az MSZMP számára a politikai vezetők képzéséhez, továbbképzéséhez szükséges feltételeket. A Miléva úti vendégház nerfi az MSZMP tulajdona. Pécs Megyei Város Tanácsa telkén, a Mecseki Szénbányák építette, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága berendezte és üzemeltette. A vendégház 1989. július 1-jétől a Mecseki Szénbányák kizárólagos tulajdonába és kezelésébe kerül. Az" MDF levelében szereplő KISZ vezetőképző táborokkal kapcsolatban az MSZMP-nek semmiféle illetősége nincs, azok sorsáról a DEMISZ megyei szervezete, valamint a megyei ifjúsági és sportosztály hivatott állást foglalni. Pécs, 1989. június 15. MSZMP Baranya Megyei Bizottsága erőkre jobban támaszkodó terület- és településpolitrka, a környezet és a természeti kincsek megóvása, a szaktudás és a műveltség megbecsülésének növelése, az oktatás, a kultúra és a tudomány területén végrehajtandó fordulat, a szellemi szféra és az értelmiség hamis ideológiai alapokon nyugvó méltánytalan helyzetének megváltoztatása, az ifjúság, a nők, a nemzetiségek érdekeit érvényesítő változások. A törektott rá, s javasolta, hogy a program ne emeljen ki rétegeket, hanem válomennyi állampolgár szociális biztonságát tűzze ki célul. Dr. Román Lászlóné a fogalmak pontosítására, közérthető magyarázatára hívja fel a figyelmet, különösképpen a közművelődési reform és a közművelődési intézményeinek piacorientáltsága tekintetében. Somssich Lászlóné többek között arra a veszélyre mutatott rá, omely a tagdíjA pártbizottsági ülés szünetében vések utolsó pontja azt fogalmazza meg, hogy a súlyos helyzetből való kilábaláshoz tiszta közéletre, átlátható politikai viszonyokra, kiegyensúlyozott közrendre és közbiztonságra, állampolgári részvételen alapuló döntésmechanizmusokra, a társadalmi, politikai és a sajtónyilvánosság érvényesülésére, a személyi függőségi viszonyok helyébe a teljesítményt, a tudást állító értékrendre és mechanizmusokra van szükség. A vitábon felszálalók egyöntetűen alkalmasnak minősítették a programtervezetet, mint vitaanyagot, amelyet a párttagság elé lehet, illetve kell bocsátani: méressen meg és véleményekkel, javaslatokkal gazdagodjon a párttagság lehető legszélesebb körében. E viták tapasztalataiból építkezve kerüljön majd a megyei bizottság elé újra, illetve ezt követően a megyei pártértekezlet tanácskozására. Számos részletkérdésben különböző vélemények hangzottak el a testület vitájában. Dr. Nagy József többek között arra mutatott rá: egy-egy téma pontosabb, konkrétabb megfogalmazást igényel, különösen akkor, ha a vitaanyag a választási program alapijának tekinthető. Ilyen témának jelölte meg a szociális védőernyő és a jóléti elvek körét. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a lakóterületi párt- munika erősítése mellett az üzemi pártszervezetek létének szükségességét is ki kell mondani. Török József kifejtette, hogy az üzemi pártszervezetek korántsem integrálódtak annyira a gazdasági vezetésbe, mint amennyire az ettől való elhatárolódás a tervezetben hangsúlyt kapott. A betegség miatt távol lévő dr. Szabó József írásban megküldött véleményét Dányi Pál ismertette a •testület előtt: nem tudja elképzelni és helyeselni a párt szervezeti felépítését szövetségi megoldásban. Farkas István, az ipar támogatása és a környezetvédelem követelményeinek összefüggéseire mutpfizetések és az alapszervezetek gazdasági önállósága ösz- szefüggésében, a szükséges döntés elhúzódása miatt, egyre fokozódik. Mint a témát érintő felszólalók mindegyike, ő is úgy foglalt állást, hogy a megyei pártbizottságnak koordináló, egyeztető és szolgáltató szerepet kell betöltenie a városi és nagyközségi bizöttságök között. Azt is hangsúlyozta egyben, hogy ennek részletes működési rendjét mielőbb ki kell dolgozni. Piti Zoltán azt fejtette ki, hogy a választásokra való készülődés igen kemény munka lesz, hiszen versengő programok mérkőznek egymással. A programiban kell hogy legyen taktikai elem, de tudni kell, hogy melyek azok, s kell stratégiai ^gondolat, amely jól megkülönböztethető a taktikaiaktól. Annak a véleményének adott hangot, hogy az a párt fog győzni a választásokon, amely a gazdaság kérdéseire meggyőzőbb választ tud adni. Földes Andrásáé azt javasolta, hogy a program- tervezet vitájában szakítani kell a megszokott merev formáktól. A politikai központok témáját is érintve, kifejtve, hogy nem elég létrehozásukat deklarálni: szükséges meghatározni szervezeti kapcsolódási rendjüket is. Koltai Dénes áriról szólt, hogy a megye a helyi önkormányzatok integrációjának fogható fel. A programkészítés induktív programkészítés lehet: a megyei program a városi, nagyközségi programók integrálásával jöhet létre. Lovász András arra hívta fel a figyelmet: az MSZMP a választási programjában •nem kellene hogy saját belső szervezeti életének megújításával trakitálja a nagyközönséget. Most szervetődő pártok bizonyosan nem ezt teszik a maguk programijában. Inkább a társadalmi igazságtálansá. gok eltüntetésének áltáluk javasolt módját domborítják ki, s ezt kellene tenni az MSZMP- nek is. Példaként említette a falusi lakosság hátrányos megkülönböztetését. Varga Mihály azt kifogásolta, hogy a tervezet nem fér ki arra, hogy mi az, ami* az országos reform- elképzélésekből nem tud maradéktalanul támogatni Baranya. Példaként a MEV helyzetét hozta fel, feltéve a kérdést: „Szabad-e ma Magyar- országon a pliaoi viszonyoknak kitenni az energiatermelést, amikor ennek az ágazatnak a helyzete úgy aldkítódott, hogy a vertikum alján az energiahordozók kitermelői nem tudnak megélni.” Dr. Fodor László utolsó felszólalóként azt érzékeltette példákkal, hogy milyen traumákat okozott a párttagságban annak a hitnek az elvesztése, hogy a rendszert meg lehet reformálni. „Ki kell mondani, hogy megreformálhatatlan, új társadalmi modellre van szükség. Ám az általános csalódottság ellenére ma még vannak, akik lehetőséget, s megvalósításában feladatot látnak egy olyan modell kialakításában, amely a baloldali értékeknek igazi értelmet adó, demokratikus berendezkedésű társadalmat tekint célnak! — mondotta. A vitaösszefoglaló után a megyei párfbizöttság egyetértett abban, hogy a program- tervezet jelenjen meg teljes terjedelmében a pártbizottság folyóiratában, a Változó Baranyában, de jusson el a pártitagökhoz szórólapok formájában is. Egyes részletkérdéseivel pedig külön-lkülön foglalkozzon a Dunántúli Napló. BMogadta o testület Dányi Pál javaslatát, hogy a tervezet vitájára bocsátásának gyakorlati kérdéseiről a végrehajtó bizottság döntsön a következő ülésén. Jóváhagyta a testület a megyei pártértékezlefig működő szerkesztőbizottság személyi összetételét is. Abban is állást foglolt, hogy a programtervezet a megyei pártér- tékezlet egyik vitaanyaga lesz. A megyei pártértekezletet az előzetes tervek szerint szeptember 16-ra hivják össze. A megyei pártbizottság a július 6-i következő ülésén tárqyalja a kongresszusra való felkészülés teendőit. A testület úgy döntött, hogy az MSZMP megyei bizottsága sajtópolitikájával foglalkozó napirendet, rdő hiányában, 'legközelebbi, július 6-i ülésén vitaltja meg. (Szerk. megjegyzése: korábban jeleztük, hogy a Pécs-baranyai Értelmiségi Klub lapunkhoz írt nyílt levelére szombati számunkban válaszolunk, de miivel a pártbizottság állásfoglalása elmaradt, mi is csak július 6. után tudunk a témával érdemében foglalkozni.) Memento A megyei pártbizottság tagjai rövid néma felállással erősítették meg annak a Memento szövegének elfogadását, melyben felhívják az MSZMP tagjait és megyénk állampolgárait, hogy 1989. június 16- án felelős magatartással és kegyelettel emlékezzenek meg Nagy Imréről és mártírtársairól. 1956 valamennyi áldozatáról. (A Mementó szövegét lepünk első oldalán közöljük.) Tárgyalások egy megyei konzultatív tanács működéséről Szirtes Gábor megyei titkár beszámolt a pártbizottságnak az általa vezetett munkacsoport tevékenységéről, mely a különböző politikai és társadalmi szervekkel folytatott tanácskozásokat egy megyei konzultációs tanács felállítása céljából. Mint elmondotta, kezdeményezésüket úgy a különböző szervezetek, mint oz időközben megalakult megyei ellenzéki kerekasztal tagjai érdeklődéssel fogadták, természetesen élénk viták zajlottak le. Az ellenzéki kerékasztal tanulmányozza az MSZMP javaslatait egy lehetséges megállapodásra, mely többek között rögzítheti a megyei konzultatív tanács létrehozását. Elfogadhatónak tartják, hogy a tárgyalásokhoz mindazök a szervezetek csatlakozhatnak, amelyek elfogadják a többpártrendszert, elismerik a választásokon induló szervezetek esélyegyenlőségét, az erőszakról való lemondás elvét. Kívánatosnak tartják a tárgyaló felek, hogy a megyei konzultatív tanács a politikai érintkezés szintere legyen. A tervek szerint tárgyalásokat folytatnak arról, hogy az érdékeltek számára hozzáférhető megyei információs bázist hozzandk létre, szó legyen a politikai szervezetek tulajdonáról, a megyei tájékoztatáspolitika és a nyilvánosság eszközeiről, a választások előkészítéséről, a konzultatív tanács ügyrendjének elfogadásáról. A pártbizottság a beszámolót elfogadta és tudomásul vette, hogy a munka- csoport folyamatoson, megbízatása alapján végzi tevékenységét. Egyetértés a pártszavazással, pártválasztással Jerszi István, a megyei párt- bizottság titkára tájékoztatta a testület tagjait a Központi Bizottság javaslatairól a pártszavazás és pártválasztás kérdéseiről, melynek szövege a Népszabadságban, és kivonatosan a Dunántúli Naplóban jelent meg. A pártbizottság egyetértett a pórtszavazás és pártvá- lasztás bevezetésével, meggondolásra ajánlotta, hogy indokolt-e a pártelnöki tisztség betöltése, szükségesnek tartotta, hogy a pártszervezetek a vezető tisztségekre ajánlott személyek tevékenységével és programjával időben meg tudjanak ismerkedni. Válasz az MDF-nelc Dányi Pál első titkár beszámolt a végrehojtó bizottságnak a legutóbbi pártbizottsógi ülés óta végzett munkájáról. Ismertette annak a válasznak a szövegét, mely az MDF nyílt levelével foglalkozik. A testület a válasz szövegét elfogadta. (Ezt tudósításunkban kiemelten közöljük.) Az első titkár ajánlására jóváhagyták, hogy korábbi határozatukat megváltoztassák, és a megyei pártértekezlet előtt ne hozzák létre a megyei pártbizottság mellett működő tanácsadó testületet. * Végezetül a pártbizottság a személyi ügyek tárgyalása során elfogadta Krasznai Antal kérését, hogy mentsék fel párt- bizottsági tagsága alól, tekintettel arra, hogy a népfront megyei küldöttértekezletén a közelmúltban lemondott megyei titkári tisztségéről. A testület, eddigi munkája megiköszönésé- vel a felmentési kérelmet elfogadta. A pártbizottság ülésén Dányi Pál első titkár és Geisz Mihály megyei titkár felváltva elnökölt. Dunai Imre Mitzki Ervin Fotó: Läufer László
