Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-12 / 160. szám

1969. június 12., hétfő Dunámon napló Százhúsz hazai és külföldi vendég az Aréna kempingben Országos találkozó Duna­szekcsőn Négy évvel ezelőtt a Kem­ping klub Baranya megyei szervezete kezdeményezte az akkor kialakításra kerülő du- naszekcsői Aréna kempingben a dél-dunántúli kempingesek találkozójának megrendezését. Az évről évre szebbé váló, kel­lemes környezetben lévő, jól felszerelt kempingben eddig minden találkozó kiváló han­gulatban, nagyszerű progra­mokkal került megrendezésre. Az idén első ízben mint or­szágos találkozóként a dél­dunántúli és hazai kempinge­zőkön kívül, belga, holland, nyugatnémet vendégek is részt vettek. A hét végén kellemes, napsütéses időben mintegy 120-an népesítették be a kem­pinget. Pénteken este Pazaurek De­zső kempingvezető köszöntöt­te a találkozó résztvevőit, majd o dunaszekcsői népi együttes műsora következett. Vidám ze­ne mellett ismerkedtek egy­mással a vendégek, a kem­ping vezetősége mindenkit va­csorára hívott meg, a menü­ben kakaspörkölt és bogrács- gulyás is szerepelt. A szombati program bevá­sárló turizmussal összekötött pélmonostori kirándulással kezdődött, majd a Sátorhely melletti történelmi emlékpar kot keresték fel a találkozó résztvevői, ezt követően Mo­hács város történelmi neve zetességeivel ismerkedtek. Az ebédre Nagybaracskán került sor, ahol megkóstolhatták a híres Sobri Jóska főzte ha­lászlét. Délután Dávodra ki rándultak, melynek melegvi­zes fürdőjében pihenhettek a vendégek. Este a kempingben a különböző megyék tagjai ta­lálkoztak egymással, táborhe lyeiken megkóstolhatták a ha­zulról hozott étkeket, italokat, majd a program vidám tom­bolával ért véget, ahol a nye­remények legtöbbje a külföl­di vendégek körében talált gazdára. De a főnyereményt, az egyhetes családi beutalót az Aréna kempingbe egy ma­gyar csalód nyerte el. A du naszekcsői kempingtalálkozó vasárnapi programjában dél­előtt dunai hajókirándulás sze­repelt, majd a délutáni órák­ban a résztvevők legtöbbje úgy utazott el, hogy megfő gadta, jövőre ismét eljön az Aréna kempingben rendezen dő találkozóra. M. E. Lovasparádé Üszögpusztán Ki hitte volna, hogy Pé­csett és Baranyában ilyen vonzereje van a lónak, a lo­vasversenyeknek? Tegnap a Pécsi Állami Gazdaság üszö- gi lovasstadionjában leg­alább háromezren izgulták, szurkolták végig az egész napos lovasparádét. Leg­többjük a lovakra és lova­saira volt kíváncsi, de igaz­ságtalan lennék, ha csakis nekik tulajdonítanám a telt házat. Mert nyerni is lehe­tett, pénzt, kiscsikót, mala­cot és bárányt. Az Agro- ker Áruház bemutatója in­kább érdeklődőt, mint vevőt vonzott. Hja, nyerni inkább szeretnénk. A Magyar Lóverseny Vál­lalat 10, • 20 és 50 forintos tétre ajánlott fogadási lehe­tőséget a szerencséjüket megkísértőknek. A délelőtti díjugratásnál a 4. számú ló győzött és a rá fogadók tíz forintjukra 38-at zsebelhet­tek be. (Majd háromszázan tippelték a nyerőt.) A fo­gadási kedv a délutáni ver­senyekre hágott a tetőfoká­ra. Abban is különleges volt a tegnapi lovasparádé, hogy hazánkban először fogadha­tott a közönség díjugratás­ra. A nyerteseken felül az iga­zi szerencsés maga a néző- közönség volt. Végre a na­pos, meleg idő kitartott egész napon át, így aztán a nézők a füvön ülve, a maguk alá terített takaró­kon heverve, a kényelme­sebbek az otthonról hozott székekből nézték végig o pergő versenyszámokat. A hölgyek között nem egy für­dőruhára vetkezve napozott, s lebarnulásukat a perzselő férfitekintetek is segítették. A kora délutáni ünnepi bevonuláson a bólyi, buda­pesti, kaposvári, gödöllői. és pécsi lovasok, a különféle fogatok adták meg a kedv­csináló alaphangulatot. Cser Lászlónak, a házigazda PAG igazgatójának köszöntőjét követően kerdődött a dél­utáni lovas finálé, az egy­mást váltó versenyszámok­kal. S a szerencse társául szegődött a győzteseknek, és a három tombolajegytuilajdo- nosnak is. A főnyereményt, a pónicsíkót Bizony Krisztián 11 éves beremendi fiú nyer­te, a kismalacot Vidolovics Endre (Pécs), míg a bárány Ribli Agnes (Pécs) tulajdo­na lett. A meghívásos versenyszá- •mok győztesei: Ifjúsági díj­ugratás: Dallos Nagy Zsuzsa (Boly) Vétó nevű lovával; díj­ugratás 130 és 140 cm-en is: Erdélyi Tamás (Boly) üstökös nevű lovával; Fair play díjas: Somlay Tamás (Budapest) a Gyutacs nyer­gében. Az ügető I. futóm­ban Szerb Csaba (Buda­pest), a II. futamban Cser László (Pécs) ért elsőként célba. Magasugrást Farkas István nyerte (Gödöllő), üge­tő futamot: Hohmann Mag­dolna Sorugel nevű lovával. M. L. Kemény krimi tt ff Legjobb novellája pécsi színhelyű Zágrábi forgatócsoport dol­gozott a múlt hét végén Pé­csett, az itteni télevizióstúdió •segítségével. Miroslav Krleza (1893-1981), a nagy horvát író magyarországi iskolaéveit viszi televíziós filmre Rudolf Sremec, a zágrábi színházi, film- és televíziós akadémia professzora, számtalan doku­mentumfilm rendezője, a Mű­anyag című Oscor-dijas rajz­film forgatókönyvírója, a Jad- raafilm horvát cég számára. A forgatás alapját a ma­gyarul kitűnően beszélő Dorde Zelmanovic vajdasági •származású, Zágrábban élő újságíró kutatásai, majd az abból készült könyv, a Kadét Krleza képezik, amit koráb­ban mór bemutattunk lapunk hasábjain. A pécsi hadapród­iskolában majd a budapesti Ludovika Akadémián töltött évek fehér foltot jelentettek Zelmanovic kutatásainak köz­zétételéig. Dorde Zelmanovic több kisebb publikáció után 1973 novemberében, Miroslav •Krleza 80. születésnapja alkal­mával mutatta be a mindad­dig ismeretlen magyarországi Krleza-dókumentumakat, az egykori . hadapród, kadét bizo­nyítványait, a rólo készült jel­lemzéseket, számos fényképet a zágrábi esti lap, a Vecernji list különszámában. Megálla­pította, hogy Krleza legjelen­tősebb elbeszélése, a Temetés Terézvárosban Pécsett játszó­dik. Alapja megtörtént ese­mény, egy japán katonai kül­döttség látogatása a pécsi 'hadapródiskolában, ahol ok­tatták az ennek előtte lezaj­lott orosz-jopón háború tanul­ságait. A novella fő színhelye a ma is honvédségi kézben lévő tisztiklub, az egykori had­apródiskola, ma a POTE el­méleti tömbje. A tisztek a Corso kávéházban, a Caflisch cukrászdában, a Sétatéren és természetesen a Palatinushoz, azaz a Nádorhoz címzett szál­lóban töltik szabadidejüket. Krlezáról készült film Pécsett Zágrábi újságíró kul-aHa fel Krleza magyarországi iskolaéveik A kiemelkedő horvát irodal­mi alkotás színhelyei most a régi pécsi fényképek alapján (melyeket a Vórostörténeti Mú­zeum bocsátott rendelkezésre), mai felvételekkel belekerülnek a készülő dokumentumfilmbe. Ezen a héten Budapesten, az egykori Ludovika Akadémián, a Hadtörténeti Múzeumban és Levéltárban folytatódik a for­gatás. Itt is felvételek készül­nek a századelő hangulatát őrző kőrútokról, sugárutokról, és a rendező felhasználja a Magyar Filmarchivumban a Ludovika életéről őrzött kora­beli filmfelvételeket. Dorde Zelmanovic mint a zágrábi Vjesnik budapesti tu­dósítója kutatta fel, hogyan élt az ifjú Krleza 1908-1911 között Pécsett, majd a továb­biakban 1913-ig Budapesten. Ezek az ifjúkori évek, a kato­naiskolákkal, a tisztekkel szemben érzett ellenállás éb­resztik fel a horvát fiatalem- beiben a lázadót, aki ellensé­ge lesz a Monarchiának, és a szellemi, politikai baloldalhoz szegődik.- Mennyire szerette Krleza a magyarokat, mindazt, amit a magyarság jelentett? — kér­deztük a rendező Rudolf Sremectől.- Mély, bensőséges szeretet fűzte Krlezát a magyarsághoz. Ez leginkább Zászlók című regényéből vi! ágiik ki. Más kérdés, hogy mégis felébred benne az ellenállás az Oszt­rák-Magyar Monarchia rend­jével szemben, hogy a csak­nem milliós világváros, a szó- zadeleji Budapest a kisebb­rendűségi érzést ébreszti fel az okkor még kisváros Zág­rábból érkezett fiatalember- •ben, egy elnyomott kisnép fiában - annak ellenére, hogy •Pécsett és Budapesten is meglepően gondos, színvona­las nevelésben részesítették. Az ifjú Krleza iskolaéveiről szóló dokumentumfilm az év végén kerül műsorra a zágrábi televízióban — reméljük, ná­lunk is. Továbbá reméljük, 'hogy a Pécsi Nemzeti Szín­ház egyszer műsorra tűzi a pécsi színhelyű Terézváros- •novella színpadi változatát. Gállos Orsolya Olyan könyv jelent meg, melynek hallatára valószínű­leg sokan felkapják o fejüket: nálunk már minden megjelen­het? David Morrell: RAMBO cí­mű regényéről van szó. A videofilmek hatására Rambo, a .Vietnamot megjárt zöidsaplkás az oktalan kegyet­lenség megtestesítője, gyilko­lógép, ráadásul még ,,kom- •munistafaló" is. A regény egy remek, pergő, „kemény" amerikai bűnügyi történet, melyben a feszültség egy pillanatra sem csökken; •kommunistaellenesség helyett inkább lélektani tükör: hogy •juthat oda egy normális fia­talember, hogy kegyetlen gyil­kológéppé változzék. Figyelmükbe ajánljuk a könyvet. Felvétel a bólyi német nemzetiségi diákotthonba A bólyi német nemzetiségi diákotthon a következő tan­évre is fogad általános isko­lás kisdiákokat. A gyerekek a bólyi általános iskola kétnyel­vű, vagy anyanyelvoktató osz­tályaiba járnak, hétközben a diákotthonban laknak, a hét­végét a szülőknél töltik. A diákotthon az első és ötödik osztályba vár minde­nekelőtt jelentkezőket, de-más osztályokba járóknak is tud helyet biztosítani. A kérelmet a következő címre kérik: Ál­talános Iskola Boly, Rákóczi u. 2., 7754. Jelentkezni május 10-ig lehet. A gyerekek május 19-én 9 órakor — külön értesí­tés nélkül - felvételi beszél­getésen jelenjenek meg az is­kolában. Képernyő 4i&ít Nem szeretem a listákat Állandónak tüntetik fel azt, omi ideiglenes, ténynek mu­tatják azt, ami vélemény. Folytonos eszközei a mani­pulációnak. •Lista természetesen több­féle van. Az utólag összeál­lítottak regisztrálnak egy helyzetet (mondjuk Szecslkő Tamás a Tévé tükörben azt, mikor hányán néztek egy műsort, melyiknek mekkora vált a tetszés! indexe.) Az előzetes listák pedig prog­nosztizálnak egy remélt vagy elkerülni vágyott szituációt Haláltísta is kétféle von: előzetes és utólagos. A Ka- rithy Ferenc írásából ké­szült, Radó Gyula által ren­dezett múlt heti tévéfi Im­iben a két főszereplő egyike egy füzetbe írogatja azok­nak a nevét, akiket ki sze­retne nyírni. A Halállista az a keleti part fövenyén lát­juk), és ott bővítgeti a ha­lálraítéltek listáját. • A másik alak, a tartalékos műtörténész (akit Kozák András játszik) a kivégzen­dőik közül fog magának sze­retőt, akit másnap hajnal­Halállista 1942-e$ újvidéki mészárlás két mfagyor katonatisztjének sorsát kíséri nyomon. Egyikük (a Szilágyi Tibor által megformált tiszt) a ci­vil lakosságon torolja meg a partizánok — részben vég­rehajtott, részben előre félt akcióit. Utóbb Floridában nyit kávézót (a nyitóképben 'ban agyonlő. Különféle nő­ügyék mellett utóbb egy fiú­szeretőt tart, oki a szakítás után öngyilkos lesz. A filmbeli halállista te­hát nemcsak a füzetben szaporodó névsor, hanem •a megölték és a halálba jutottak listája is. Azoké, okik ennek a két alaknak a közvetlen vagy közvetett áldozatai. Egy társodalom civilizált- ságának fokát a holállisták létének és mértékének alap­ján is meg lehet ítélni. Az Országgyűlés múlt heti ülés­szakán az igazságügy-mi­niszter szájából hallhat­tuk, hogy Magyaror­szág miniszterelnökei kö­zül 1849 óta tizennégyet végeztek ki, lett — politikai Okból — öngyilkos vagy halt •meg emigrációban (azaz po­litikai száműzetésben). Ez a halállista nem ke­vésbé megdöbbentő és el­gondolkodtató, mint az a hosszú névsor, amely nem­régiben került nyilvánosság­ra, s amelyről egy múlt he­ti Napzártábon a Történel­mi Igazságtétel Bizottságá­nak két tagja is beszélt. Ez az 1956 októbere után poli­tikai okból kivégzettek név­sora. Ha voloki ezt a jegy­zéket áttanulmányozta, ta­lálkozhatott egy 1941-es szü­letésű elítélt nevével. M. Pé­ter a népfelkelés idején ti­zenöt éves volt. A kivégzés­sel vártok addig, amíg nagy­korú lett. Az utólagos regisztrálás •mellett, úgy hírlik, vannak, akiknek még mindig nem elég az előzetes listázásból. A Híradó tudósításában lát­hattuk, hogy a szentesi ta­nár az őt dkasztással fenye­gető csoport elleni perét el­vesztette, mert a társaság összejövetelén szó volt ugyan akasztósról, de az rrem fe- •nyegető'leg hangzott el. Fé­lelemből. M. P. 0 cigányság történelmi útja Ilyen címen rendez emlék- túrát június 10-13. között szá­mos támogató segítségével dr. Várnagy Elemér, a JPTE egyetemi docense cigányfiata­lok és felnőttek részére. Útjuk a Kék túra vonalát követi Ba­ranyában, Óbányától Zobák- pusztán, Remeteréten, Jakab- •hegyen keresztül Abaligetre és Hetvehelyre. A gyaloglás so­rán a természet és a környe­zet megfigyelése, önellátás, kulturált szórakozás, közös fő­zések, táborozások során a résztvevők a túravezető dr. Várnagy Elemérrel együtt fel­idézik a cigányságnak az in­diai őshazától Perzsián, Kis- Azsián, Görögországon keresz- | tül Magyarországra való év­századokkal ezelőtti vándorút- ját, a cigányság kultúrájának [ 'néhány elemét. E múltat és je­lent kutató emléktúrán 16 fiú vesz részt a dobszai Általános Művelődési Központból, négy felnőtt, köztük két cigány szár­mazású író-történész, illetve nyelvész pedagógus.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom