Dunántúli Napló, 1989. június (146. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-01 / 149. szám
Dunántúli napló 1989. június 1., csütörtök Az Országgyűlés második (Folytatás az 1. oldalról) az igények jogosságát - elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek 'kiadását vagy akár oz* is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg.- Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot - mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen széles- körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartásq, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezék az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. szemmel nézve is előremutatónak bizonyult. A reformfolyamatok az 1987- ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. — Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőa hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják. A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes tesa miatt az adott földön a mezőgazdasági termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai feltételek közepette folytathassák.- Az Országgyűlés mező- gazdasági. illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el — és ezt támogatom magam is —, hogy a vadászati jog sza bó Á föld, az erdő és a vad A miniszter ezután áttért a földről, illetve az* erdőről és a vadgazdálkodásról száló törvények módosításának indoklására. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta: a mezőgazdaság átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegében 1961-re befejeződött. Két-há- rom év alatt alakultak ki a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi földterületei. A tagok földjeiknek továbbra is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után földjeik mind nagyobb részén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. Ilyen előzmények után 1967-ben módosították az első földtörvényt, amely a szövetkezetek használatában levő, de nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tulajdon mellett a személyi tulajdont is létrehozta, így mai * tulajdon szerzését az állami szervék részére is csak' abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek szó. mára gyakorlatilag kizárt. Ezért orra tészünik javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdoniban lévő földék, ingatlanok elidegenítése — akár magánszemély részére is - teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföld-tulajdonának szerzésé/iél meglevő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szán. dékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazd'a- sági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdőgazdálkodásban meg kell tartani lepülések miként juthatnának- és kérdés, hogy jussanak-e — közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében levő ingatlanok jövőbeni sorsára. Vállalkozói mezőgazdaság A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételekre is kitért. Mint mondotta:- Voltak, akik kifogásolták a termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez - termelési haszon nélkül — felesleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művejé- si kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség igazából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltozólyozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Or- szánoyűlés elé. Ehhez a Parlament hozzájárulását kérem. Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek az- igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amelyben a nagyüzemek, a kistermelők, a magánvállalkozók jobb munkamegosztásban együttműködve, versenyezve a mainál is eredményesebben dolgoznák az ország javára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. A vitában részt vettek: Soly- mosi József (Tolna m., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság előadója; Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. Vk.); Czaltig Zoltán (Fejér m., 11. vk.); Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.); Varga János (Tölna m., 6. vk.); Miklós Zoltán (Nógrád m., 3. vk.); Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.); Zahorecz József (Békés m., 10. vk.); Tóth László (Csongrád m., 12. Nyilatkozik az agrárszekció alelnöke Az elmaradt baranyai hozzászólások Országgyűlési tudósítás (Munkatársunk telelonjelen- tése) Hogy lehet-e a tulajdonosi érdekeltség megteremtésével, a vállalkozásélénkítéssel a termelőszövetkezeteket működőképesebbé tenni, az a mezőgazdasági tsz-e'kről szóló törvény módosításának gyakorlatba átültetésénél dől el. Mert az önmagában kevés, hogy növekszik oz önállóság, élni is tudni kell a tehetőségekkel. De mint Varga János, Tolna megyei képviselő, az Országgyűlés 1Q7 fős (ez a képviselők egyhormada) agrárszekciójának alelnöke tegnapi felszólalásában mondta, nem szabad nagyobbat lépni . annál, mint amekkorát azok is tudnak, akiknek a törvényt csinálják, sőt azt is figyelembe kell venni, hogy manapság hosszú távra szóló törvényt nem is lehet alkotni, .annyira bizonytalan a helyzet. Az egyik szünetben Varga Jánost, oki gyakorló mezőgazdasági szakember (az iregszemcsei tsz elnöke) arról kérdeztem, hogy szőkébb hazájában, Iregszem- csén milyen változásokat hoz a mostani törvénymódosítás.- Én minden törvényalkotásnál figyelembe veszem, hogy az adott kérdést hogyan oldanám meg. Most sem szakadtam el az élettől. A 6200 hektáron gazdálkodó tsz-ünk döntően növénytermesztő, en. nek ellenére az országos sorrendben az első száz közé tartozunk az eredmények alapján. A törvénymódosítással szabadabban alakulhatnák a belső vállalkozási egységek, például, ha egy személy vagy egy egész ágazat úgy dönt, hogy önállóan akar dolgozni, akkor erre tsz-en belül lehetőség van. Nagy lépés előre, hogy a háztáji kérdése közgyűlési hatáskörbe került, azaz omennyit bír a közösség és az egyén, annyit vállal.- Felszólalásában beszélt a demoikrációról is.- Igen, én sajnálom, hogy akkor nem mondtam el, hogy minden híresztelés ellenére a tsz-ek működésében sokkal nagyobb a demokrácia, mint általában a magyar gazdasági és közéletben. — Részt vesznek-e a Péter- Pál napra hirdetett demonstrációban kivonulnak-e az országutakra gépeikkel a gabonaár rendezését követelve? — Igen, hétfőn aláírtam a csatlakozást. Tegnap közel húszán jelezték felszólalási akaratukat, köztük Krémemé Mihelisz Teréz, Baranya megyei képviselő is, de visszalépett. Tőle tudakoltam, hogy miért döntött a hallgatás mellett. — Bódi János, az egyik baranyai képviselőtársam jelezte hozzászólási szándékát, kettőnk mondandója ütötte volna egymást: nálunk, a Mohács környéki tsz-eknél már az önálló külkereskedelmi jog a téma, Siklós térségében, akiket Bódi János képvisel, sok helyen a talponmoradás is kérdéses. A két körzet gondjai nem azonos nagyságrendűek. Időközben Bódi János is változtatott hozzászólási szándé-* kán. Én végül is azért léptem háttere vissza, mert majd akkor szólalok fel, amikor az alap problémát tárgyalja a parlament, nem a mezőgazdaság ügyeinek egy részét, hanem az egész gazdaságot. Megjegyzem, hogy a mezőgazdaság dolgában a kormány és az érdekképviseleti szervek nem jutottak dűlőre, ezért kényszerülnek a mezőgazdaságban dolgozók olyan, mondhatni gyerekes lépésre, mint a Pé- Péter-Pól napi felvonulás. Bódi János elmondta, hogy az ő elállása a véleménynyilvánítástól azért történt, mert mint az agrárszekció tagja, lemásoltatta a törvénymódosítási javaslatot, néhány tsz-hez ezt eljuttatta, a válaszokat megkapta írásban. A véleményeiket leadta az agrárszekcióba összegezve, ezekben az áll, hogy új, egységes szövetkezeti törvény és földtörvény kell. E két lényeges dolog tehát megfogolmazódott, a többi csak szócséplés, ezért állt el a felszólalástól. L. Cs. K. napja vk.); Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.); Szabó István (országos lista); dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.); Zarnóczi József (Budapest, 27. Vk.); dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.); Tanaszi János (Hajdú-Bihar m., 17. Vk.); Viola Károly (Pest m., 14. vk.); Csipkó Sándor (Bács- Kiskun m., 20. vk.); Bánffy György (Budapest, 4. vk.); Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.); dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.); Weibl Elemér (Veszprém m., 8. vk.); Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.); dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.); Tóth János (Budapest, 37. vk.); Vass József né (Békés m., 15. vk.); Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.). Az általános vita lezárása után csak a mező- gazdasági szövetkezetekről, va. lamint a földről szóló törvény módosításáról kezdtek részletes vitát. Az erdőkről és a vadgazdálkodósról szóló törvényjavaslat részletes vitáját a képviselők többsége elutasította. A két törvényjavaslat feletti vitában részt vettek: Győrffy László (Vas m., 7. vk.), Tallóssy Frigyes (Bp., 24. vk.). A vita befejeztével Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazda- sági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy együttes ülésén vitassa meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító ín. dítvónyákat. Ezzel az Ország- gyűlés ülésszakának második napja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatja munkáját. * Az ülésszakról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Baumann László, Csákvári János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki István, Pichler Ferenc, Pintér Lajos és Szőke László. ♦ Ülést tartott az IPU magyar csoportja Az országgyűlési ülésszak második napj munkájának megkezdése előtt ülést tartott az Interparlamentális Unió magyar csoportja. A tanácskozáson értékelték a Budapesten márciusban megrendezett 81. IPU-konfe- rencia munkáját, amelyben 94 országból mintegy 1000 küldött vett részt. A legfontosabb tapasztalatként emelték ki, hogy a külföldi képviselők pozitívan nyilatkoztak a hazánkban végbemenő politikai folyamatokról, a magyar parlament munkájáról. Az ülésen elfogadták Barcs Sándor lemondását az IPU magyar csoportjának elnöki tisztségéről. Megalakult az önálló sajtószakszervezet Sajtószakszervezet néven megalakult a sajtóban és a lapkiadásban dolgozók önálló, független, demokratikus - az újságírók, a szerkesztőségi alkalmazottak és a kiadói dolgozók érdekeit védő és képviselő — szakmai szervezete. A budapesti Gutenberg Művelődési Házban szerdán megtartott alakuló kongresszuson bejelentették, hogy az új szervezet kilép a Gutenberg szak- szervezeti szövetségből. A szakszervezet első plénumán a 9500 dolgozó képviseletében tanácskozó küldöttek megvitatták az alapszabályt, elfogadták az új szervezet programját, s megválasztották a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A dokumentumok felett kialakult vitában a felszólalók elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az önálló szakszervezettől markáns érdekvédelmet, s a sajtóban és a lapkiadásban dolgozók élet- és munkakörülményei javításának szorgalmazását várják. Az alakuló kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a megyékben párti rá nyitással működő kiadóhivatalok és szerkesztőségek helyzete, jövője. Az e témában felszólalók nehezményezték, hogy a megyei kollektívák jövőbeni sorsáról nem kaptak megfelelő információkat, s az MSZMP Politikai Bizottsága a Sajtószakszervezet elődjének megkérdezése nélkül foglalt állást e kérdésben. Éppen ezért az alakuló kongresszus levelet küldött az MSZMP főtitkárának, amelyben kéri, hogy hozzák nyilvánosságra a megyei ki- adóhivatalok és szerkesztőségek sorsára vonatkozó döntéseket. Végül megválasztották a Sajtószakszervezet 11 tagú vezetőségét. Annak elnöke Be- rényi János, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat szakszervezeti bizalmija, a Lakáskultúra című lap felelős szerkesztő-helyettese lett, titkárává pedig Lepies Györgyöt, a Mai nap magazin főszerkesztőhelyettesét választották. Hegemlékezés a pécsi deportálásokról A fasizmus áldozataira, a Pécsről koncentrációs lágerekbe hurcolt dél-dunántúli zsidókra emlékeztek szerdán a Mecsek aljai városban. A Wallenberg Egyesület helyi csoportjának rendezvényén Vargha Dezső levéltáros idézte fel a tragikus eseményeket. Kővágószőlősön üzemelő, üzemi éttermünk családi rendezvények, esküvők rendezéséi' VÁLLALJA magas színvonalon, szolid árakkal. Ugyanitt üzemi élelmezést tudunk biztosítani elszállítással. Cím; Kővágószölős, MÉV I. üzem területe, 7673. 512. sz. étterem. Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat.
