Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)

1989-05-12 / 129. szám

2 Dunántúli napló 1989. május 12., péntek Az Országgyűlés májusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) sor. Magyar állampolgárságuk megszüntetését csaknem ötez­ren kérték. A kérelmeket álta­lában 3-4 hónap alatt elbí­rálták. Az Elnöki Tanács számos ál­lamigazgatási, területszervezési ügyben is döntött. A kormány kezdeményezésére Három vá­rost megyei várossá és 60 köz­séget várossá nyilvánítottak. A jelentés szólt az egyéni kegyelem gyakorlásáról is. Az Elnöki Tanács a múlt évben törvényszerű rendelettel közke­Elöljóróban emlékeztetett ar­ra, hogy az Országgyűlés utol­jára 18 évvel ezelőtt, az If­júsági Törvény megalkotásakor tárgyalt önálló ifjúságpolitikai témát. A kormány beszámolója­ként előterjesztett expozéjában az államtitkár rámutatott: a mai helyzetben fontos az új ifjúságpolitika kialakítása, ön­állóbb arculatú és főleg ered­ményesebb állami, ennek alap­ján ifjúságpárti kormányzati munkára van szükség. Az államtitkár a másik és legfontosabb tényezőként az ifjúság helyzetének aggasztó mértékű romlását jelölte meg. Megoldatlanok a legjelentő­sebb ifjúsági problémák. A fiatal felnőttek jelentős réte­gei - a moi 20-30 évesek - saját létfeltételeiket nem tud­ják a maguk erejéből megte­remteni: annak ellenére sem, hogy dolgoznak. Az államtitkár' Hangoztatta, hogy az újabb nemzedékek növekvő hányódó nem képes új család elindítására, illetve kielégítő ellátására. A gyerme­keket nevelő családok helyzete drámai, ezért halaszthatatlan a társadalompolitikai reform. Az iskolai nevelő-oktató munka ma nem képes a tár­sadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére, a tömeges mé­retű tehetséggondozásra - je­lentette ki. A gazdaságosabb termelés, a szerkezetváltás nem kívánt, de szükségszerű következmé­nye a munkanélküliség növe­kedése, amely az ifjúságot az elsők között sújtja. 1986-ban 3600, 87-ben 4700 fiatal nem tudott elhelyezkedni. Helyze­tük azért is nehéz, mert több­ségüknek nincs megfelelő szak- képzettsége. Áttörést ebben a helyzetben az oktatási rendszer tartalmi­szerkezeti változása jelenthet. Az államtitkár a feszítő gon­dok között szólt a lakáshoz jutás nehézségeiről. Mint mondta, a családi segítséggel számolni nem tudók lakásszer­zési esélye kilátástalanná vált. Deák Gábor a gondok isme­retében halaszthatatlannak gyeimet gyakorolt, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól mentesül­tek mindazok, akiket az 1956- os eseményekkel összefüggő részvételük miatt állam elleni, és azzal összefüggésben más bűncselekmények miatt ítéltek el, s eddig még nem mente­sültek. A közkegyelem 174 személy­re nem terjedt ki, azonban ezek közül 120 elitéit cselek­ménye olyannak bizonyult, hogy az eltelt hosszú időre és társadalompolitikai életünkben bekövetkezett változásokra fi­gyelemmel ma már semmi nem ítélte a lakásgazdálkodás egész rendszerének korszerűsítését. Az Ifjúsági Törvény végre­hajtásáról szólva hangoztatta, hogy a törvény a maga ide­jében progresszív szerepet ját­szott, végrehajtása során azonban kiderült: felemás sza­bályozós született. Túlzott illú­ziók fűződtek e jog minden­hatóságához. A deklarált cé­lokhoz kezdettől fogva hiányos, elégtelen eszközrendszer tár­sult. Deák Gábor figyelmeztetett: a fiatalok helyzetének romlása, életkilátásaik elbizonytalano­dása olyan fokú bizalomvesz­téshez, sőt bizalmi válsághoz vezethet, ami veszélyezteti a társadalmi rendszer stabilitását is. A közelmúlt ifjúságpolitiká­ja - mivel a felgyülemlett gondokat érdemben kezelni képtelennek bizonyult - el­vesztette hitelét. Németh Miklós miniszterel­nöknek a napirendi vitában elhangzott szavaira emlékez­tetve utalt arra, hogy a kor­mánynak határozottan, s a velejáró konfliktusokkal is vál­lalnia kell az ifjúság élethely­zetét érdemben javító döntése­ket. Amíg a fiatalok nem ta­pasztalják, hogy a kormány megteszi érdekükben a reáli­san elvárható intézkedéseket, addig az ifjúság megnyerése, a reformprogram mellé állítá­sa illúzió marad. indokolja, hogy tovább visel­jék a joghátrányokat. Ezért kegyelemben részesültek. Egyé­ni kegyelmet csak nagyon in­dokolt esetben gyakoroltak, 1300 kérelmezőből 180-200-an részesültek így kegyelemben. A jelentés végül az Elnöki Tanács külpolitikai tevékeny­ségével foglalkozik. Az ifjúsági törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól, a kor­mányzat eddigi és jövőbeni if­júságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számolt be. A legsúlyosabb fesrültséggó- cök enyhítésére az adórend­szert is korszerűsíteni kell. A személyi jövedelemadó módo­sításakor családbarát adó­rendszert szükséges megcéloz­ni, amely a családi pótlékkal együtt reális mértékben veszi figyelembe az eltartottak szá­mát. A gyermekvállalás ter­heit az adókedvezményekben és a családi pótlék együttes összegében lehet figyelembe venni. Mielőbb be kell vezetni a családi pótlék reálértékét megőrző automatizmust. Az első lakás megszerzésé­nek könnyítéséhez az AISH szükségesnek tartja, hogy a még lakással nem rendelkező gyermekes vagy gyermeket vál­laló fiatalok egyszeri, vissza nem térítendő normatív támo­gatásban részesüljenek. A foglakoztatási feszültsé­gek enyhítése érdekében dön­tő az oktatási rendszer gyors korszerűsítése. Ezzel párhuza­mosan az átképzéshez minden lehetőséget meg kell adni a munkahelyet nem találó fiatal­nak. Aki önhibáján kívül mindezt nem tudja igénybe venni,- azt állami segélyben szükséges részesíteni. Halaszt­hatatlan, hogy végre elkészül­jön a több éve ígért program a nagy létszámú korosztályok fogadására, számukra munka­helyek teremtésével. Az okta­tást a legfontosabb, Aiemelt nemzeti beruházásnak kell te­kinteni. Az államtitkár kijelentette: az AISH a jelenlegi formájá­ban nem képes megnyugta­tóan, kellő eredményességgel ellátni ifjúságpolitikai felada­tait. Szerinte a jövőbeni új kormányszervet olyan helyzet­be kell hozni, hogy érdemben tudjon hatni a fontos kormány­zati döntésekre, funkcióit és hatáskörét, eszközeit egymás­sal összhangban kell megálla­pítani. Fontos az is, hogy a kormány megteremtse, kiépít­se az ifjúsági társadalmi ér­dekképviseleti, politikai szerve­zeteivel a folyamatos párbe­széd mechanizmusát, fórumait. Ezt az elvet értelemszerűen a közigazgatás minden szintjén érdemes érvényesíteni. Végezetül kérte a képviselő­ket: támogassák azt a javas­latot, hogy a gyermek- és if­júsági jogok a jogrendszer egészében, s ne egy külön törvényben jelenjenek meg. Az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére azonban csak ak­kor kerüljön sor, amikor az all-otmányozó munka előreha­ladása ezt indokolttá teszi. Á beszámoló vitája Az ifjúsági és sportbizottság nevében Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze szólalt fel a vitábon. Az AISH előter­jesztéséről megállapította, hogy az formálisan közelíti meg a kérdést, már csőik azért is. mert mindenfajta 'helyzetelem­zést nélkülöz. Mivel azonban az ifjúság gondjai, problémái már a pattanásig feszülték, a tárgyalás nem halasztható el csupán azért, mert egy rossz beszámoló készült. Annál is inkább, mert a téma félreté- tele azokat a korábban is gyakran hangoztatott kijelen­téseket erősítené, miszerint a kormány, a parlament ifjúság­ellenes. Zsolnay Katalin (Komárom ro., 3. vk.), a Környei Mező- gazdasági Kombinát műveze­tője hangsúlyozta, hogy a kor­mány nem bánhat úgy az if­júsággal. mintha mostohagye­reke lenne. Nagy Józselné (Heves m., 9. vk.), a Debreceni Tartósító­ipari Kombinát Hatvani Kon­zervgyárának raktári csoport- vezetője hozzászólásában első. sorban a fiatal generáció ag­gasztó lakáshelyzetéről szólt. Ezután Südi Bertalan (Bács- Kiskun m„ 12. vk.), Kákái Ru­dolf (Szolnok m., 15. vk.), Kállai Ferenc (országos lista), Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), Berg Lászlóné (Hajdú-Bi- har m., 18. vk.), Sándor Gá­bor (Nóarád m., 5. vk.), Mo- ravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), Szabó István (Bu­dapest, 8. vk.), dr. Csontos Iá- nosné (Borsod-Abaúi-Zemplén m., 11. vk.) szólalt fel, majd ebédszünet következett. A szünet utáni első felszó­laló Barcsik lános (Heves m„ 11. vk.), őt követte Virágh Fe­renc (Budapest, 59. vk.), Sol­Egy kis vidámság ... Önállóbb, eredményesebb ifjúságpolitikát Deák Gábor államtitkár expozéja KlOSZ-hírek A KIOSZ Baranya magyei vetető- sége 20 Baranya megyei kisiparos kiváló munkáját, valamint kimagasló szerveteti, társadalmi tevékenységét ismerte el kitüntetésekkel. IPARI MINISZTER KIVÁLÓ MUN­KÁÉRT: dr. Szalai Istvánné, Pécs, női szabó mester, Blátek Géza, Pécs, bőrdíszműves-mester. ÉPÍTÉSÜGYI ÉS VAROSFEJLESZTÉSI MINISZTER, KIVÁLÓ MUNKÁÉRT: Bogdanovics Pál kőművesmester. KIVÁLÓ SZERVEZETI MUNKÁÉRT EZÜST FOKOZAT: Vörös Istvánné, Siklós, koszorúkészitő; Studer László, Pécs, órásmester; Szentgyörgyi Mik­lós, Pécs, fogművesmester. KIVÁLÓ SZERVEZETI MUNKÁÉRT BRONZ FOKOZAT: Bitó Gyuláné, Szigetvár, női szabó-hímző; Papp György, Pécs, közúti .árufuvarozó; Flódung József, Véménd, kelmefestő- vegytisztitó; Wenczler József, Mó­rok, kőművesmester. KIVÁLÓ KISIPAROS ARANY FO­KOZAT: Kálmán Attila, Villány, la­katosmester. KIVÁLÓ KISIPAROS EZÜST FOKO­ZAT : Boda József, Pécs, gépjármfl- villamossági-szerelő mester; Pucher István, Pécs, kőművesmester; Cziner József, Szigetvár, ácsmester; Szent- klárai Jenőné, Pécs, kozmetikus- mester. KIVÁLÓ KISIPAROS BRONZ FO­KOZAT: Dömös Károly. Hosszúhe­tény, lakatos; Hock György, Bóly, géplakatos; Heinrich Ferenc, Mo­hács, órásmester; Horváth Tibor, Bogód, pékmester; Kneif István, Pécs, autésierelő-mester. A megyéből 12 iparos vette át a 25 éves kisipari munkáért járó ezüst­gyűrűt és oklevelet. SZERVEZETI RENDEZVÉNYEK. PÉCS. IPAROSHAZ. SZÁLLÍTÓ IPAROSOK FÓRUMA: május 16-án 15.00 órakor. A fóru­mon a megyei, városi tanácsi és a közlekedési hatóságok képviselői válaszolnak a feltett kérdésekre! ARUFUVAROZÓK: megyei szak­osztály ülése május 18-án 16.30 óra­kor. TANFOLYAMOK: Az 1989. évben kezdett személy- és árufuvarozó kisiparosok kötelező 15 órás tanfolyamára (amiből vizs­gázni június 30-ig kell) LEGKÉ­SŐBB MÁJUS 15-IG lehet jelent­kezni a szállítók alapszervezeténél. A tanfolyam május 22-én kezdődik. EGYÉB INFORMÁCIÓK: A szállítók alapszervezeti vezető­sége kéri azon személyszállító ki*- , iparosokat, akik az ez évi taxiállo­más használati dijat nem fizette meg, hogy kötelezettségének leg­később május 31-lg tegyen eleget. A szállítók alapszervezet vezető­sége értesíti tagjait, hogy a számi­tógépes könyvelést május 2-án meg­kezdte. Május 21-én rendezik Siklóson a Barátság-túrát I A siklósi alapszervezet vezetősége kéri, hogy a kisiparosok részvételi szándékát legkésőbb május t7-ig jelezzék a KlOSZ-ban. A KIOSZ Baranya megyei titkár­ság segíteni kívánja a termékeib­ől líto kisiparosok vállalkozását ka­pacitása kiajánlásában, valamint a kisipari tevékenységéhez szükséges kapacitás felkutatásában. Ehhez szükséges az iparosok igényének megismerése. Kérjük, hogy Írásban legkésőbb május 31-ig. jelezzen vissza a KIOSZ megyei titkárságára (Pécs, Rákóczi út 24-26.) az a kisiparos, aki KA­PACITÁST KERES, illetve KAPACI­TÁST felajánl. JOGSZABÁLY) VÁLTOZÁSOKRÓL (KIVONATOSAN). Élelmiszer előállító kisiparosoknak: a 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM együttes rendelet a gyártmánylapok felújítását írja elő. A rendelet 57. $. 2. pontja sze­rint: „Azokról az élelmiszerekről, ame­lyeknek közfogyasztásra történő elő­állítását a rendelet hatályba lépése előtt (1988. VII. 1.) kezdték meg és előállításukat folytatják, az előállító 1989. június 30. napjáig köteles - a 18. $ szerint - gyártmánylapot kiállítani. A gyártmánylapot a 6. melléklet szerint kitöltve kell az illetékes ál­lomásnak beküldeni, feltüntetve, hogy a gyártmánylapon szereplő élelmiszer előállítását a rendelet hatályba lépése előtt kezdték meg.” Kérjük, hogy a rendelet által elő­írt^ kötelezettségüknek a fenti határ­időig tegyenek eleget, mert ennek elmulasztása szankciót von maga után. A gyártmánylap kitöltésében a Baranya ^ Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás illetékesei - megkeresésre - segít­séget nyújtanak. 3/1989. (IV. 1.) ABMH-rendelkezés. A munkabérek legkisebb Összegéről. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökének rendelkezése min­den munkáltatóra (kisiparos, gaz­dasági munkaközösség stb.) és azokkal munkaviszonyban álló dol­gozókra vonatkozik. A jogszabály szerint a munkabérek legkisebb összege 1989. március 1. napjától 3700,- Ft, az órabérben dolgozók­nál 20,50 Ft. A munkabérek legki­sebb összege 1989. október 1. nap­jától 4000,— Ft, órabérben dolgo­zóknál 22,- Ft. A jogszabályi előírás a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgo­zókra tekinthető irányadónak. Teljesítménybérnél a teljes mun­kaidőben foglalkoztatott dolgozó havi munkabérének legkisebb ösz- szege - a teljesítménykövetelmény 100%-os, valamint teljes munkaidő esetén — 1989. március 1. napjától 3700,- Ft. 1989. október 1. napjától pedig 4000,— Ft. A jogszabály megjelent a Ma­gyar Közlöny ez évi 20. számában, hatályos: 1989. április 1. napjától. Bánffy György, Grósz Károly és Horn Gyula tészné Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár m., 8. Vk.). Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), dr. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), Sebesi Lászlóné (Bé­kés m., 6. vk.), László Béla (Szabolcs-Szatmór m., 14. vk.), Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), dr. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén im., 4. Vk.), Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. Vk.), Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m„ 11. vk.), Tóth Károly (országos lis­ta), Takács lmrér\é (Csongrád m„ 4. vk.), dr. Géczi István (Budapest, 49. vk.) szólalt fel a vitában. Deák Gábor a beszámoló vitáját összefoglalva hangoz­tatta: jó döntés volt, hogy az Országgyűlés 'két fordulóban tárgyal az ifjúság ügyéről. Az államtitkár olyan mecha­nizmus kiépítését tartotta szük­ségesnek, amely rendszeres párbeszédre teremt lehetősé­get a kormány és az ifjúság között. Szerinte azonban nem­eseik a kormánynak, hanem a parlamentnek is ifjúságpártí- nak kell lennie. Fontos ta­pasztalat. hogy az ifjúság sor­sát egy dokumentum, amely átfogóan foglalkozik az ifjú­sággal, nem befolyásolhatja. A Központi Ifjúsági Alapról való elszámolását hiányoló fel. vetésre reagálva Deák Gábor elmondta: az ifjúsági alap az állami költségvetés része, el­számolása a költségvetési zár­számadáskor esedékes. Végül a határozati javaslat- tervezet szövegének módosítá­sát indítványozta. Eszerint az Országgyűlés a Miniszterta­nács jelentését azon vélemé­nyének fenntartásával venné tudomásul, hogy a kormányoz elhangzott javaslatokat építse be hároméves munkaprogram­jának végleges változatába. Deák Gábor válaszát köve­tően határozathozatal követke­zett volna, ám Sarlós István (országos lista) — s hozzá csatlakozva több képviselő — indítványozta: a határozati ja­vaslatot szövegezzék át. A hosszúra - csaknem két­órásra - nyúlt szünet után az új változatot a foghíjassá vált padsorokban még jelen lévő képviselők 15 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett - elfo­gadták. Megalakult az Országgyűlés egészségügyi csoportja Az ebédszünetben 49 kép­viselő részvételével alakuló ülést tartott az Országgyűlés egészségügyi csoportja, amely­nek vezetőjévé megválasztot­ták Balogh Károlyt '(Győr-Sop- ron m., 11. vk.). Az ülésen megállapodtak abban, hogy május utolsó napjaiban - még a soron kö­vetkező ülésszakot megelőzően - a szekció konzultál a Szo­ciális és Egészségügyi Minisz­térium képviselőivel a társada­lombiztosítás, az egészségügyi helyzet, valamint a szociálpo­litika kérdésköréről. Ugyanak­kor fontolóra veszik azt is, hogy lehetőség szerint az Or­szággyűlés plénuma elé vigyék a nemzeti egészségmegörzési programot, illetve az annak megvalósítási, esélyeit elemző beszámolót. felhívja a kormányt, hogy az elhangzott véleményeket, ja­vaslatokat vegye figyelembe a három évre szóló munkaprog­ramjának kidolgozásakor. Ez utóbbi tárgyalásakor a kor­mány adjon érdemi tájékozta­tást a kormányzat ifjúságpoli­tikára vonatkozó főbb elgon­dolásairól. Az országgyűlés in­dokoltnak tartja, hogy — a társadalompolitikáért felelős államminiszter iráhyításával — 1989. december 31-ig dolgoz­zák ki az új állami ifjúságpo­litikát. Az elfogadott javaslat leszögezi: az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha az al­kotmány és az alkotmányos törvények tartalmazzák a kor követelményeihez igazított gyermek- és ifjúsági jogokat, sajátos kötelezettségeket, va­lamint az állami kötelezettség­vállalást, s a társadalmi fel­adatokat. Ezzel az országgyűlés máju­si ülésszakának második mun­kanapja - amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Ja­kab Rábertné felváltva elnö­költ — befejeződött. Eszerint: az Országgyűlés a Pénteken reggel 9 órakor in­kormány jelentését — fenntar- terpellóciókkal folytatja mun- tásokkal — tudomásul veszi, és káját az országgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom