Dunántúli Napló, 1989. május (146. évfolyam, 119-146. szám)
1989-05-10 / 127. szám
2 Dunántúlt napló 1989. május 10., szerda Az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának ülése Tájékoztató a területi szociálpolitikai munkáról Létre kell hozni az egységes agrár kamarát Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága. Első napirendként Ge/sz Mihály, a megyei pártbizottság titkára tájékoztató jelentést .terjesztett a testület elé az MSZMP KB agrárpolitikai koncepciójáról folytatott megyei társadalmi, vita tapasztalatairól. A tájékoztató többek között megállapítja, hogy a megyében az agrárszakemberek széles körének részvételével, több fórumon került sor a koncepció megvitatására. A résztvevők az agrárpolitika megújítását időszerűnek, a kibontakozást nagyban meghatározó, politikailag is rendkívül fontos feladatnak tartották. Ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy az jelenlegi formájában és stílusában több helyütt a korábbi politikai felfogást sugallja. Kevésbé felel meg a mai követelményeknek, nem elég konkrét, több fontos kérdést nem súlyának megfelelően tárgyal. Erős kritikával illették az agrárágazat irányítását, következetlenségét. Az eredmények javulását rendre az elvonások növekedése, az agrárolló nyílása követte, egyre csökkent az alaptevékenység jövedelmezősége. A jövő agrárpolitikáját körvonalazó javaslatok a viták résztvevőit nem elégítették ki, a többség nem tudott azokhoz csatlakozni, az általuk képviselt terület problémáin nem tudtak túllépni. A programtól elsősorban a jelenlegi helyzetből való kimozdulást segítő útmutatást várták. A végrehajtó bizottság a tájékoztatót tudomásul vette. A következő tájékoztató a területi szociálpolitikai munza helyzetével, a továbbfejlesztés időszerű kérdéseivel foglalkozott. Takács Gyula, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a tájékoztató egyik előterjesztője arra hivta fel a testület figyelmét, hogy e tevékenységet a megyében sok sajátos körülmény befolyásolja; Így az apró települések sokaságának Az országgyűlés májusi ülésszakának megnyitása előtt tegnap Budapesten összeült a parlament ipari bizottsága. A bizottság tagjainak Németh Miklós miniszterelnök bemutat, to ár. Horváth Ferenc államtitkárt, mint ipari miniszterjelöltet. A baranyai képviselő- csoportból Méréi Emil ország- szóggyűlési képviselő is részt vett az' ipari bizottság elöké- szitő ülésén, és a kínálkozó lehetőséget megragadva, több kérdésben is kikérte a leendő ipari miniszter véleményét.- Köztudott, hogy hazánk energiaigényének leiét a szovjet import adja. Hogyan ítéli meg az energiagazdálkodásért és .politikáért felelős ipari miniszter a Szovjetunióban lezajló energetikai fordulatokat és azok következményeit a magyar importra, a hazai ellátások biztonságára? — A kormány ismeri és figyelemmel kiséri a Szovjetunió európai részén folyó energiatermelési változásokat, tehát azt is tudjuk, hogy a szovjetek is átallnak a gázturbinás üzemmódú v i Homo se ne rg i a - te r - melésre. A jövőben innen a jelenleginél több energiahordozó-importra nem számíthatunk, a többletigényt csak a nyugati rendszerekről pótolhatjuk, illetve a sóját új energiaforrásainkból. Mi is tervezzük gondjai, a cigánylakosság magas száma, a nagy számú megváltozott munkaképességű dolgozó léte, a megye foglalkoztatási gondjainak növekedése. Ugyanakkor a valós kép kialakításánál figyelembe kell venni e munka olyan megyei kezdeményezéseit is, melyek országosan is elismerést kaptak. így például: a szociális gondoskodás intézményi és anyagi ellátottsági mutatóit tekintve megyénk több adata jobb az országos átlagtól. Az új típusú intézmények - gondozóház, átmeneti otthon, idősek háza - az egyéni igényekhez jobban igazodó ellátási formákat biztosítanak. 1986- ban a megyében megkezdődött a gondozási központok hálózatának kialakítása, jelenleg 18 működik. Új kezdeményezés a melegkonyhás egységekkel nem rendelkező falvakban a családi főzőhelyek-meg- szervezése. A humán szolgáltatás, a kizárólag pénzzel nem orvosolható zavarok kezelése, a testi és lelki gondozás felértékelődött a szociálpolitika rendszerén belül. Emellett a lakosság megnövekedett szociális gondjai szükségszerűen kikénysierítették a nem tanácsi szervek, az egyházak és a társadalom aktívabb tevékenységét, a lakosság intézményesedé önvédelmét. Megszűnt az ezzel kapcsolatos korábbi fenntartás és előítélet, A tájékoztatóhoz kapcsolódba Ge/sz Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország jelenlegi, gondokkal teli gazdasági helyzetének következménye, hogy a korábbi szociálpolitikai koncepció gyakorlatilag összeomlott, az új - sok vitával kísérve, a vártnál lassabban - most formálódik. A szociálpolitika a politikai küzdelmek központi kérdései közé tartozik. A szociális ellátás és gondoskodás megyei, helyi feladatait meghatározó jelenlegi helyzet - mai ismeretségi szintjén is - súlyosnak minősíthető; a jövőt illetően gázturbinás erőmű építését, ám ehhez több gáz és több olaj is kell majd.- Milyen tartaléka van a magyar energetikának egy esetleges szokatlanul kemény télre?- Tartalékunk sajnos nincs, az energiaellátás vonatkozásában borotvaélen táncolunk.- A szén. és uránbányászat leépítése miatt gazdaságilag depressziós övezetté nyilvánították Pécs-Komló-Bonyhád környékét. Milyen lehetőségeket lát a térség iparfejlesztésére, milyen kormányzati be-' avatkozásokat tart szükségesnek?- Elöljáróban annyit, hogy semmiképpen nem hozzuk méltatlan helyzetbe a bányászokat. A tervek szerint 1992-ben hagyjuk abba az uránbányászatot, van tehát elég idő az átképzésre. A feszültség feloldására a borsodi modellt szeretnénk alkalmazni, a helyzetet azonban nehezíti, hogy Baranyában nincs a borsodihoz hasonló felvevő iparág. .- Mit javasol a Miniszterta. nács elnökének, milyen választ adjon Baranya és Tolna megye vezetőinek az e kérdésben hozzá intézett levelére?- Több alternatívát is kidolgoztunk, de személy szerint én az uránbánya bezárása pedig közismert a fenyegetettség: a jövedelmi átlagot elsősorban javító bányászat válságos helyzete, a jövedelmek országos átlagtól való elmaradása. Ezért is tartotta jelentősnek, hogy erre a helyzet-, re felhívta Tolna és Baranya megye párt- és tanácsi vezetése a közelmúltban írt közös levelében a kormányzat figyelmét. Piti Zoltán, a megyei tanács elnöke többek között a sokakat érintő lakásproblémákkal is foglalkozott. Az új lakásgazdálkodási koncepció elfogadását követően ki kell dolgozni a megyei és helyi lakásépítési-gazdálkodási koncepciókat, az ahhoz kapcsolódó támogatási rendszert. Kottái Dénes, a Pécs városi párt- bizottság első titkára arról szólt, hogy újfajta szociálpolitikai gondoskodásra van szükség, már a múlté a „gondoskodó állam” fogalma, szembe kell nézni a nehézségekkel, a gondokkal, így a növekvő szegénységgel, a munkanélküliség okozta problémákkal. Mischl Róbert, a Bázis Építőipari Vállalat vezérigazgatója javasolta, hogy vizsgálják felül az állami elvonások mértékét, tegyék lehetővé, hogy a megyék saját anyagi alapjai megteremtődjenek a szociálpolitikai ellátás javítására. Szóvá tette a lakásépítésben a magánerő részvételének visszaesését, mely komoly gondokhoz vezethet, lerszi István, a megyei pártbizottság titkára, aki a tegnapi ülést vezette, összefoglalójában javasolta, hogy a tájékoztatóban foglaltakat a pártbizottság kidolgozás alatt álló munkaprogramjában vegyék figyelembe. Elismerően szólt o szociálpolitikai tevékenységben részt vevők munkájáról, a figyelemre méltó megyei kezdeményezéseikről. Javaslatára a tájékoztatót a testület tudomásul vette, megköszönte az elkészítésben mellett voksolok. Az itt felszabaduló szakképzett munkaerőt a Mecseki Szénbányáknál a föld alatti termelő munkában lehetne elhelyezni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogV az improduktív területen nem lesz felesleges munkaerő, itt csak az átképzés vezethet megoldáshoz.- A baranyai közvéleményt élénken foglalkoztatja az Ófalun létesítendő atomtemető kérdése. Május 7-én demonstrációval tiltakoztak az érintet- fék, a tároló építését továbbra is ellenzik. Mi az ön álláspontja ebben?- Az atomerőmű építésének nem vagyok elkötelezettje, a távlati energiapolitikai koncepcióban is több más javaslattal is élek. Ami a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezését illeti, ebben a témában a közelmúltban igen hasznos magyar szabadalom született, amely lehetővé teszi a veszélytelen felszíni tárolást is. A szabadalmat több állam megvásárolta, hazánkban is hasznosítható lenne. Ezen túlmenően -más lehetőségek is kínálkoznak, mint például aza'k- nás elhelyezés, amit a bezárandó uránbányában lehetne megvalósítani. A kérdéseket és a válaszokat lejegyezte: Kaszás E. (Folytatás az 1. oldalról) Többen is és joggal történelmi pillanatnak nevezték a tegnapi találkozót, hisz a két eddig meglehetősen elkülönült szektor prominens képviselői évtizedek óta első ízben ültek le a kerekasztal mellé teljesen önként, mivel felismerték, hogy közös és erős gazdasági érdekképviseletre van szükségük. Az állami gazdaságok képviselői elmondták, hogy az agrártermelésben domináns szerepet vivő termelőszövetkezetek nélkül létrehozott agrár kamara túlságosan erőtlen, gyenge lenne a mezőgazdaság érdekeinek érvényesítésében. Egy szektor semleges erős, mezőgazdasági kamara, amelyben helyet kapnak a kistermelők és mezőgazdasági vállalkozók képviselői is, komoly befolyást gyakorolhat a kormányzati döntések meghozatalában. « Mint ahogy az várható is volt, komoly vita alakult ki a jelenlévők között a termelőszövetkezeti érdekképviselet további szerepét illetően. Az ól- 'ami gazdasági dolgozók érdekvédelmét a MEDOSZ látja a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének állásfoglalása A közgyűlés állásfoglalása leszögezi: a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben a Magyar Tudományos Akadémia a maga erejével és kompetenciájával segítse elő a gazdasági, politikai kibontakozást. A közgyűlés örömmel üdvözölte, hogy a kormány elnöke a megnyitó ülésen mondott beszédében kifejezte: véget kell vetni a tudományos értékrendet torzító politikai beavatkozásoknak, bízni kell a tudományos műhelyek értékítéletében. A kormány elnökének szavai azt a reményt keltik, hogy a kormányzat új tudománypolitikai álláspont kialakítására törekszik. A közgyűlés úgy ítéli meg: elengedhetetlen, hogy a tudományos kutatás költségvetési forrásai 1990-ben is megőrizzék reálértéküket, és 1991 után megkezdődjék a dinamikus felzárkózási folyamat, az ezredfordulóra az egy kutatóra jutó ráfordítások értéke érié el a jelenlegi nyugat-európai átlagot. Az Akadémia - húzták alá az állásfoglalásban - örömmel tett eleget minden olyan . kormányzati felkérésnek, amely a társadalmi-gazdasági döntések tudományos megalapozását segítették elő. Az Akadémia jövőben kezdemé- nyezőleg kíván fellépni a társadalmi, gazdasági fejlődést elősegítő kormányzati döntések meghozatalában. A közgyűlés egyetértett azzal, hogy az Akadémia -helyzetét különálló törvény szabályozza, s egyetértett annak lényeges alapelveivel is. Eszerint az Akadémia a jövőben testületi önkormányzatként működne, megszűnne eddigi úgynevezett főhatósági jellege, az egész nemzet, nem pedig a kormányzat szerve lenne. * Az állásfoglalásban aláhúz ták: a közgyűlés hatálytala-" nítja a kizárt és egyes más akadémiai tagokat méltánytalanul sújtó intézkedéseket, és tagságukat folyamatosnak nyilvánítja. A közgyűlés úgy ítélte meg: szükséges az Akadémia és az egyetemek oktatási, továbbképzési és kutatási együttműködésének továbbfejlesztése. A közgyűlés javasolta: a Minisztertanács elvi állásfoglalással biztosítsa az OTKA további működését, garanciát vállalva az 1991/1994-es időszakra vonatkozó pályázatok forrásának fedezetére. el, a termelőszövetkezeti tagoknak viszont nincs szakszervezetük, az ő érdekképviseletükről valamilyen formában a jövőben is gondoskodni kell, hívják azt paraszt szövetségnek, termelők szövetségének, nem az elnevezés a lényeges. Kisebbségben maradtak azok, akik a kivárás álláspontjára helyezkedtek, mondván, meg kell várni az átalakulási törvényt, a földtörvényt, a kamara működését szabályozó törvényt, aminek meghozása 1990-ben várható. A többség az mellett tette le a voksot, hogy nem kell egy percet sem várni, az egyesülési törvény lehetővé teszi a kamara megalakítását, cégbírósági bejegyzését. A már létrehozott mezőgazdasági kamara puszta létével olyan erőt képvisel, amivel hatást gyakorolhat a törvényalkotókra. Az agrárérdekek érvényesítése egy kialakuló piacgazdaságban nem lehet ütközés- mentes, ezért a mezőgazdasági kamarának megegyezésre kell jutnia más érdekképviselőkkel, kereskedelmi kamarával, iparkamarával. Tehát a mai gazdasági kamarának fel koordinációs irodavezetői, hogy a baranyai szervezet (BÉKI) kezdeményezésére megvitassák a továbblépés lehetőségeit és a soron lévő feladataikat, Neumann Adóm (BÉKI) irodaigazgató elnökletével. Dudás Zoltán igazgató beszámolt a Sásdi Költségvetési üzem tevékenységéről, majd megkezdődtek az érdemi megbeszélések. Dr. Bilonka Béla, a Baranya Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága jogügyi munkabizottságának vezetője tartott vitaindítót a társasági törvényből adódó feladatokról és az egyesüléssé való átalakulás t gyakorlati, tennivalóiról, tekintve, hogy a GT-knek a társasági törvény alapján át kell alakulniok egyesüléssé. Hogy ez *fnit jelent? önálló jogi személyként vállalkozhatnak és szolgáltathatnak úgynevezett külső cégeknek is és új szerepkörként az érdekvédelemmel is kell foglalkozniuk. (A 35 tagszervezetet tömörítő BÉKI is még ebben n; évben átalakul egyesüléssé.) A lehetőségek és jogok, a kötelességek és a tennivalók tisztázása is felszínre hozta: a bonyolult jogszabályok országosan egységes értelmezése az építőiparban sem egészen sima ügy. Halász Csaba, az április végével hivatalosan is felállt Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium (KÖHÉM) vállalkozásfejlesztési és piaö- felügyeleti osztályvezetője ismertette az új minisztérium felkeli bomlania, olyan önálló kamarákat kell létrehozni, amelyek partnerei lesznek egymásnak. Az egységes mezőgazdasági kamara működéséhez a kormányzatnak megfelelő hátteret, infrastruktúrát kell biztosítani: a kamarához kell kerülnie a MÉM agrokémiai, növényvédelmi, valamint állat-egészségügyi hálózatának, a minősítő a kutatás-fejlesztési intézeteknek, a mező- gazdasági szakoktatás egy részének, a termelési rendszereknek. A tegnapi tanácskozás résztvevői a részletek vitatása ellenére egységesek voltak abban, hogy a Mezőgazdasági Kamarát létre kell hozni. E célból egy öttagú előkészítő bizottságot alakítanak, amelyben három fő képviseli a termelőszövetkezeteket, egy-egy fő pedig az állami gazdaságokat, a kistermelőket és az agrárvállalkozókat. A bizottság alternativ megoldásokat tesz le az asztalra igen rövid időn belül, június 1-ig. Június végén pedig Pécsett összehívják a Mezőgazdasági Kamara alakuló ülését. állását, vázolta a közigazgatási, az építésügyi és a közlekedési blokk általános teendőit és konkrét 'feladatköreit. Az általa vezetett osztály tevékenységéről szólva a szakmai háttér mozgósítását, a véfe- mények kikérését emelte ki. hogy a kormányzati munka korszerűsítését biztosíthassák' az egész szakma előnyére: „Hogy ne egy minisztériumi íróasztalnál szülessen meg az örökérvényű döntés.” Hót, majd meglátjuk, mennyiben tudják megvalósítani az élet által már amúgy is kikövetelt elhatározást. A szándék mindenesetre bizalmat érdemel, már csak azért is, mert a néhány száz minisztériumi íróasztallal „szemben" ott az építőiparban a 47 700 bejegyzett vállalkozó, köztük a 24 00(J kisiparos. Az biztos, a szinkront, a közös érdekeken alapuló egyetértést -nem lesz könnyű kialakítani. Az érdé-, keltségi rendszer egészséges megformálása még amúgy is várat magára. A jelenlegi holtpontról a piac irányába csakis az érdekeltségi rendszer újra-, illetve megfogalmazásával vezet az út. — Jó néhány építőipari szervezet már rátért a kecsegtető útra - említette Halász Csaba - kevés saját eszközzel, többnyire gépbérlettel és magas szellemi felkészültséggel és zömmel hagyományos építőanyagokkal dolgozva kifizetődő módon forgatják a tőkéjüket. A ,,hogyan?”-ra is van mát M. L. Intézményünk pécsi telephelyén, szükséges nagyságú területet bérbe adunk mobil — gépkocsival, utánfutóként vontatott büfé elhelyezésére, tavasztól késő őszig terjedő időben. AJÁNLATOKAT „Eü. intézmény" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. ÉRTESÍTJÜK VÁSÁRLÓINKAT, HOGY MÁJUS 22—31. KOZOTT leltározunk A LELTÁROZÁSI IDŐBEN AZ ARUKIADAS SZÜNETEL. PIÉRT Kér. Váll. 31. sz. pécsi lerakató. ra közreműködők munkáját. M. E. Ülésezett az Országgyűlés ipqri bizottsága A miniszterjelölt az uránbánya bezárására voksol Dr. Horváth Ferenc baranyai kérdésekre válaszolt —RnéÉpítő- vagy leépítőipar? (Folytatás az 1. oldalról)
